Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Németország, Nagy-Britannia, Franciaország 19. század második felében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Németország, Nagy-Britannia, Franciaország 19. század második felében."— Előadás másolata:

1 Németország, Nagy-Britannia, Franciaország 19. század második felében

2 Német Császárság január 18. – november 9.

3 Német császárság

4 Általános jellemzők Alapítás: január 18. (porosz-francia háború) D-német államok csatlakozása 25 szövetségi állam Egységes piac, ipari állam (iparosítás 2. hulláma) Urbanizáció, Berlin világváros (kulturális központ) Bismarcki szövetségi rendszerek (egyensúlypolitika) Vilmos-korszak: nagyhatalmi törekvések Gyarmatosítási kísérletek (ellentétek Angliával) Izoláció, világháborús veszteség

5 Belpolitika Alkotmányos monarchia Nemzetállam (határmentén kisebbségek: lengyel, cseh, francia, vallon, kasub, szorbok, litván) germanizálás Nacionalizmus célja 1848-ig: „szabadság”, 1871 után: „egység” (germanizálás, antiszemitizmus) 1890-től Vilmos-korszak: imperialisztikus törekvések

6 Bismarck-kora es évek: liberálisabb, modernizálás Kulturkampf (kultúrharc): ellentét az állam szekularizálása és az egyházi befolyás megőrzése között Katolikus-evangélikus ellentét, Centrum Párt (keresztényszocialista) megerősödése ellen Polgári házasság, anyakönyvvezetés Jezsuita rend betiltása

7 Kulturkampf: XIII. Leó és Bismarck

8 Bismarck az 1880-as években Konzervatívabb időszak Szociáldemokrata párt megerősödése (August Bebel) I. Vilmos elleni merénylet: szociáldemokrata párt betiltása (forradalom veszélye) Kulturkampf folytatása a baloldal ellen Az állami szociális háló kiépítése (kifogja a szelet a baloldal vitorlájából): nyugdíj, beteg- és balesetbiztosítás Századfordulón a legerősebb párt: szociáldemokrata

9 II. Vilmos

10 Vilmosi nagyhatalmi politika „helyet Németországnak a Nap alatt” Gyarmatosítás mint státuszszimbólum Flotta-építés: Tirpitz admirális ellentétek Angliával Zanzibar elcserélése Helgolandra (1890) katonai bázis kiépítése Kínai befolyási övezet (Boxer-felkelés véres leverése) Bagdad-vasút kiépítése (1899) Marokkó: Tanger (1905), Agadir: párduc-ugrás (1911)

11 Külpolitika Császárság létrejötte: kedvező külpolitikai konstelláció (Oroszo., GB semlegessége) Új nagyhatalom egyensúlyra építve Bismarck szövetségi rendszere 1872 szövetség (I. Vilmos és II. Sándor) 1873 hármas szövetség (I. Vilmos, II. Sándor, Ferenc József)

12 1870-es évek: defenzív-közvetítő külpolitika balkáni-válság: orosz-oszmán háború 1878 berlini-kongresszus: közvetítés, de Oroszo-ot elveszíti (orosz-francia közeledés) 1879 kettős szövetség: OMM-No. megerősítése (status quo a Balkánon) 1882 Olaszország csatlakozása (defenzív szövetség)

13 1890-as évektől: német imperializmus 1880-as évektől tengeren túli területeken magánvállalkozások formájában (koncessziós) Gyarmatosítás: nemzeti kérdés nacionalizmus új tartalma (nagyság) német-Ny-Afrika (Namíbia), német-K-Afrika (Tanzánia, Burundi, Ruanada), Togo, Kamerun Csendes-óceáni szigetek: Szamoa, Új-Guinea, Bismarck-szigetek

14 Afrikai német gyarmatok

15 Hadsereg főparancsnoka a császár id. Moltke, Tirpitz (flotta) befolyása Magas nemesi reprezentáció a tisztek között Porosz militarizmus (patriotizmus része): felemelkedés, nagyhatalmiság igénye (önbizalom) Békeidőben a lakosság 1%-a katona Intenzív felfegyverkezés 1911-től

16 Gazdaság Egységes piac belső vámok nélkül Egységes pénz: aranyalapú „birodalmi” márka (Reichsmark) Ipari állam Modern bankrendszer kialakulása es évek: vasútépítés, vas- acélgyártás 1870-es évek: vegyipar, elektronika, autógyártás Ruhr-vidék, Saar-vidék, Szilézia, Szászo. fejlődése

17 Gründerzeit es évek Ipari fejlődés a francia jóvátétel segítségével Mezőgazdaság jelentősége csökken: orosz, amerikai dömping (junker befolyás csökkenése) 1873 gazdasági válság (GB, No, OMM) 1875 protekcionizmus, vámpolitika szabad verseny helyett (USA konkurencia) Modern antiszemitizmus (imperializmus, tőzsde mögött a nemzetközi zsidóság áll)

18 Társadalom Demográfiai átmenet 1871: 41 millió, 1910: 65 millió fő Urbanizáció: belső vándorlás Evangélikus É, katolikus D Zsidók 1%, nagyvárosokban (Berlin) és vidéken (keleten), cionizmus elvetése, helyette asszimiláció (Haskala-zsidó felvilágosodás, Moses Mendelssohn) Antiszemitizmus: „zsidómentes” szakmák: tiszt, egyetemi tanár (csak magántanár), miniszter

19 Nagy-Britannia 19. század második felében

20 Anglia ≠ Nagy-Britannia United Kingdom of Great Britain and Ireland „Edward király, angol király” meghódítja Walest (XIII. század) 1603: VI. (Stuart) Jakab skót király angol király lesz 1707: Anglia és Skócia uniója = Nagy-Britannia Királysága 1801: unió Írországgal (Nagy-Britannia Egyesült Királysága) Íro. „gyarmatosítása” 1900-ban az alsóháznak 456 angol, 101 ír, 70 skót és 34 walesi képviselője van

21 Viktória királynő 1819/ – 1901 német neveltetés, de Angliában született kb. 150 cm, mégis fenséges Hannoveri-ág 1840 házasság (9 gyermek, 34 unoka) 1861 Albert halála

22 Viktória, Európa „nagymamája ” Hosszú özvegysége alatt szigorú erkölcsök: elvált ember nem udvarképes gyermekei és unokái az összes európai dinasztiával házasságot kötnek, s ezzel a vérzékenységet (hemofília) is terjesztik megéri trónra lépésének arany és gyémánt jubileumát is

23 Belpolitika Parlamentáris monarchia: a valódi hatalom a parlament és az annak felelős kormány kezében van A király(nő) uralkodik, de nem kormányoz Kétpártrendszer: whig (liberális) Palmerston, Gladstone, és tory (konzervatív) / Disraeli, Balfour Parlamenti váltógazdálkodás: az ellenzék hatalomra kerülése nem jelent rendszerváltozást mindkét párt a földbirtokos arisztokrácia érdekeit képviseli, a trónhoz való viszony és vallási kérdések különböztetik meg őket egymástól

24 Demokratizálódás Cenzusos választójog: a századfordulóra nagyjából minden felnőtt férfi szavazhat, ha bármekkora adót fizet (liberális) Női választójog – a szüfrazsettek: 1903: Women’s Social and Political Union, elnöke: Emmeline Pankhurst ( ) és lánya Christabel Harriette Pankhurst Tömeggyűlések, eredmények csak az I. vh. után

25 Ír-kérdés burgonyavész ( ), amerikai kivándorlás (demográfiai katasztrófa) Több felkelés a függetlenségért, Anglia „gyarmatosítja” Írországot Gladstone reformjai: Írországban nem államvallás az anglikán (1869), a bérlők helyzetén javít az írek egy része radikalizálódik (Sinn Féin: Arthur Griffith, Eamon De Valéra, Michael Collins), az ulsteri protestánsok maradnak uniópártiak 1916 véres, sikertelen húsvéti felkelés 1921 angol-ír egyezmény: gyakorlati önállóság, de Észak-Írország marad az unióban

26 Gazdaság

27 Mezőgazdaság Importation Act 1846: gabonatv. szabad kereskedelem győzelme 19. század közepétől olcsó amerikai, kanadai és orosz búza a piacon (dömping) Francia-, Németország és a OMM protekcionista fordulata (1873 után) Anglia kitart a szabad kereskedelemnél A brit mezőgazdaság jelentőségét veszti

28 Ipar 1. iparosítási hullám húzóágazatai 1851 londoni világkiállítás Gazdasági liberalizmus: laissez-faire, szabad verseny Exportorientált gazdaság (iparosítás nagyobb mint a népességnövekedés) 1860-as évek után lassulás Great Depression ( ) A stagnálás eredménye: 1914-re Anglia az USA és Németország mögé kerül az ipari termelésben

29 Ipari növekedés 19. század IdőszakIpari növekedés ,9% ,6% ,2% ,1% IdőszakIpari növekedés ,3% ,8% ,2% ,8% ,4% ,9%

30 Lemaradás okai Elkényelmesedés, relatív műszaki elavultság 2. iparosítási hullám jelentős késedelemmel Feltörekvő új ipari hatalmak gyorsabb fejlődése (USA, No.) Gyengébb oktatási rendszer: nem praktikus és nem általános Kisebb cégméret  kevesebb befektethető tőke (↔ német nagyvállalatok)

31 Pénzügyi vezető szerep pénzügyi vezető szerepét megőrzi (londoni City a tőzsdeközpont) Az aranyalapú font sterling a legstabilabb valuta (fontsterling övezet) Első a tőkekivitelben (gyarmatokra) A hatalmas gyarmatbirodalom (400 millió fős) és az erős flotta stabilitást és tekintélyt ad

32 Társadalom Vallásosság: Üdvhadsereg (levest, szappant, üdvösséget) Arisztokratikus hagyományok A gazdagodó polgárság nem tagadja meg a nemesség értékeit (etalon) A munkásosztály helyzete fokozatosan javul, és 1914-re relatíve magas az életszínvonal jóléti állam alapjai Lloyd George (wigh) Társadalombiztosítás: baleset- (1897), kötelező öregség- (1908) betegségbiztosítás és munkanélküli segély (1911)

33 Franciaország II. császárság Párizsi kommün 1871 III. köztársaság

34 II. Császárság Louis Bonaparte 1848-től köztársasági elnök 1852-től III. Napóleon császársága (államcsíny) Liberális császárság, közeledés a parlamentáris rendszerhez

35 Aktív külpolitika Krími-háború, párizsi béke, francia-piemonti-osztrák háború 1859 gyarmatosítás kezdetei: Ferdinand Lesseps Szuezi-csatorna építése Algéria elfoglalása (telepesek, „feketelábúak”) Szengál, Dakar (Szahara-vidéke) Indokína meghódítása (Kínától) II. ópium-háborúban Anglia támogatása (befolyás Kínában)

36 Gazdaság/társadalom iparosítás az 1850-es évektől Nő a munkásság száma szabadkereskedelem Állami szociális háló kiépítése: munkásság helyzetének javítása, szakszervezet, sztrájkjog, nyugdíjpénztár, kórházak, segélyegyletek Modernizáció: Párizs újjáépítése (Georges Eugene Hausmann báró tervei) munkaalkalom, sugárutak, új épületek Javuló életszínvonal

37 Párizsi kommün március május 28. Párizsi községtanács (szocialista államszervezet) Sedan vereség (francia-porosz háború) honvédelem (kapitulációval szemben) szociális intézkedések a szegényebb lakosság megsegítésre (1,7 millió fő), államosítás, 8 órás munkaidő marxista, anarchista irányzatok együttélése Frankel Leó közmukabizottság elnöke köztársasági és porosz-német összefogással brutálisan leverik (barikádharcok, halott)

38 III. köztársaság polgári liberális alkotmány 7 évre köztársasági elnök széles jogkörrel (törvényhozás, hadsereg főparancsnoka) 1880-as évek: szekularizáció megkezdése (népiskola, jezsuiták korlátozása) Modern antiszemitizmus (Dreyfus-per) Demokratizálódás: sajtószabadság (1881) gyülekezési szabadság (1882) Afrika-gyarmatosítása (É), ellentétek GB-vel

39 Gazdaság 1850-es évektől iparosítás vasút építés (É), de centralizált 1871 Elzász-Lotaringia elvesztése (vasérc, feketekőszén), jóvátétel (gyorsan, 2 éven belül) Textilipar: Lyon, Metz (Lotaringia!) Autógyártás, kozmetikai ipar 1889 párizsi világkiállítás (Eiffel-torony) tőkekivitel Oroszországba (cári udvarnak, Don-medencei szén, vasútépítés) elsősorban nem a gyarmatokra

40 Társadalom Népességnövekedés (kolera 1832, 1850-es években, nagy éhínség) Magas a vidéki / paraszti lakosság száma Koncentrált urbanizáció Kötelező közoktatás, művelődés (könyvtár) színvonal emelése Az európai kulturális élet központja Párizs 1880 amnesztia a kommünároknak Szociális törvényhozás (baloldal lecsendesítése)


Letölteni ppt "Németország, Nagy-Britannia, Franciaország 19. század második felében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések