Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I NTEGRÁCIÓ ÉS TURIZMUS Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I NTEGRÁCIÓ ÉS TURIZMUS Dr. Kovács Ernő egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 I NTEGRÁCIÓ ÉS TURIZMUS Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

2 A gazdasági integráció alapfogalmai és összetevői Az integráció egyesülési folyamat, különálló részeknek egésszé való összeolvadása, beilleszkedés, beolvasztás. : Az integráció egyesülési folyamat, különálló részeknek egésszé való összeolvadása, beilleszkedés, beolvasztás. : felfogható a részek együttműködéseként, felfogható a részek együttműködéseként, működésük összehangolásaként és összekap- csolódásaként. működésük összehangolásaként és összekap- csolódásaként. Tömören fogalmazva: az integráció a részek alkalmazkodása és összefonódása egy magasabb szintű egységben (Palánkai 1995). Tömören fogalmazva: az integráció a részek alkalmazkodása és összefonódása egy magasabb szintű egységben (Palánkai 1995).

3 történelmi folyamat, történelmi folyamat, objektív, törvényszer gazdasági és társadalmi folyamat, objektív, törvényszer gazdasági és társadalmi folyamat, komplex folyamat, amely átfogja, illetve áthatja a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet valamennyi területét. komplex folyamat, amely átfogja, illetve áthatja a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális élet valamennyi területét. többszintű folyamat: mikro- és makrogazdasági vonatkozásai egyaránt vannak többszintű folyamat: mikro- és makrogazdasági vonatkozásai egyaránt vannak

4 Integrációs formák a mai világgazdaságban Preferenciális vámövezet Preferenciális vámövezet Szabadkereskedelmi övezet Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Vámunió Közös piac Közös piac Egységes piac (single market) Egységes piac (single market) Gazdasági unió Gazdasági unió Politikai unió Politikai unió

5 Liberális megközelítés A liberális megközelítésben az integráció a szabad verseny elvein nyugszik és végső soron a szabadkereskedelemmel azonosul. Ennek révén az áruk, a szolgáltatások és a termelési tényezők árai nemzetközi szinten kiegyenlítődnek, ami elvezet az általános gazdasági fejlettség színvonalának közeledéséhez és a különbségek fokozatos eltűnéséhez. A liberális megközelítésben az integráció a szabad verseny elvein nyugszik és végső soron a szabadkereskedelemmel azonosul. Ennek révén az áruk, a szolgáltatások és a termelési tényezők árai nemzetközi szinten kiegyenlítődnek, ami elvezet az általános gazdasági fejlettség színvonalának közeledéséhez és a különbségek fokozatos eltűnéséhez.

6 Regulációs elméletek A regulációs elméletek bírálják a liberális felfo- gást, tekintettel arra, hogy a szabadpiac alapján szerintük az integrációs kiegyenlítődés még egy adott országon belül sem feltétlenül valósul meg, nem beszélve az eltérő fejlettség országok közötti szabadkereskedelem esetéről. A regulációs elméletek bírálják a liberális felfo- gást, tekintettel arra, hogy a szabadpiac alapján szerintük az integrációs kiegyenlítődés még egy adott országon belül sem feltétlenül valósul meg, nem beszélve az eltérő fejlettség országok közötti szabadkereskedelem esetéről. A gazdasági életet ugyanis az állam befolyásolja, szabályozza és irányítja (dirigálja), ezért a nemzetközi integráció megköveteli a gazdaságpolitikák is, sőt bizonyos területeken közös politikák kialakítását és megvalósítását is. A gazdasági életet ugyanis az állam befolyásolja, szabályozza és irányítja (dirigálja), ezért a nemzetközi integráció megköveteli a gazdaságpolitikák is, sőt bizonyos területeken közös politikák kialakítását és megvalósítását is.

7 Tinbergen negatív és a pozitív integráció fogalma 1. A negatív integrációnak az áruk, szolgáltatások és termelési tényezők nemzet- közi áramlásának útjában álló különféle (tarifális, mennyiségi és technikai) akadályok lebontását, 2. A pozitív integrációnak az együttműködést és a fejlődésbeli kiegyenlítődést szolgáló közös gazdaságpolitikai eszközrendszer létrehozását tekinthetjük.

8 Szolgáltatások a modern gazdaságban

9

10

11 A szolgáltatás funkcionális megközelítése Megfoghatatlanság. Ezt tekintik az áruk és szolgáltatások legalapvetőbb különbségének. Az áruk birtokolhatók, a szolgáltatások átélhetők, megtapasztalhatók. A szolgáltatás nem érzékelhet az emberi érzékszervekkel, mivel nem anyagi jelleg jószág. A megfoghatatlanságból következik, hogy a fogyasztó sohasem tudhatja pontosan, mit is vásárol, illetve mit fog kapni a pénzéért. Ugyancsak e jellemvonás következménye, hogy igen nehéz a szolgáltatás lényegi, megkülönböztet vonásainak érzékeltetése, ami a szolgáltatás- marketing számára okoz gondokat. Megfoghatatlanság. Ezt tekintik az áruk és szolgáltatások legalapvetőbb különbségének. Az áruk birtokolhatók, a szolgáltatások átélhetők, megtapasztalhatók. A szolgáltatás nem érzékelhet az emberi érzékszervekkel, mivel nem anyagi jelleg jószág. A megfoghatatlanságból következik, hogy a fogyasztó sohasem tudhatja pontosan, mit is vásárol, illetve mit fog kapni a pénzéért. Ugyancsak e jellemvonás következménye, hogy igen nehéz a szolgáltatás lényegi, megkülönböztet vonásainak érzékeltetése, ami a szolgáltatás- marketing számára okoz gondokat. Mulandóság. Az áruk raktározhatóak, a szolgáltatások azonban erre nem alkalmasak, vagyis múlandóak. Az el nem adott szolgáltatás nem használható fel máskor, örökre elvész az értékesítés és a bevételszerzés lehetősége. A szolgáltatás léte és értékesítése időhöz kötött. (szállodai szoba) Mulandóság. Az áruk raktározhatóak, a szolgáltatások azonban erre nem alkalmasak, vagyis múlandóak. Az el nem adott szolgáltatás nem használható fel máskor, örökre elvész az értékesítés és a bevételszerzés lehetősége. A szolgáltatás léte és értékesítése időhöz kötött. (szállodai szoba)

12 Sokféleség: míg az áruk szabványosak, rögzített műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, a szolgáltatások sohasem teljesen egyformák, megvalósításuk során mindig jelentkeznek kisebb-nagyobb különbségek. Sokféleség: míg az áruk szabványosak, rögzített műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, a szolgáltatások sohasem teljesen egyformák, megvalósításuk során mindig jelentkeznek kisebb-nagyobb különbségek. Egyidejűség: A szolgáltatás megvalósulásához a termelőnek (a szolgáltatást végző személy- nek) és a fogyasztónak egyidejűleg jelen kell lennie, mégpedig általában azonos helyszínen. A termelési folyamat, vagyis a szolgáltatás el állítása és a fogyasztási folyamat, azaz a szolgáltatás igénybevétele egymással összekapcsolódva, egyidejűleg zajlik. (kivétel: telebank; távoktatás) Egyidejűség: A szolgáltatás megvalósulásához a termelőnek (a szolgáltatást végző személy- nek) és a fogyasztónak egyidejűleg jelen kell lennie, mégpedig általában azonos helyszínen. A termelési folyamat, vagyis a szolgáltatás el állítása és a fogyasztási folyamat, azaz a szolgáltatás igénybevétele egymással összekapcsolódva, egyidejűleg zajlik. (kivétel: telebank; távoktatás)

13

14 Nemzetközi szolgáltatások

15

16

17 A szolgáltatások nemzetköziesedések mozgatórugói A komparatív előnyök tana, vagyis a relatív tényez ellátottságon alapuló előnyöket számos kutató meghatározónak tartja a nemzetközi szolgáltatás- kereskedelem terén is (Barth 1999). Eszerint egy adott ország azon szolgáltatások esetében bír versenyelő- nyökkel nemzetközi keretek közt, amelyek inputjai közt az országban bőséggel rendelkezésre álló ezért nemzetközi összehasonlításban viszonylag olcsó erőforrások meghatározó súlyt képviselnek. Egy kiemelkedő tőkeellátottsággal, ugyanakkor magas bérekkel rendelkező ország például első sorban tőkeigényes és mérsékelt élő munkaigény szolgáltatásokkal lehet versenyképes külföldön, míg a magas munkaerő inputot igénylő szolgáltatásokat inkább importálnia kellene. A komparatív előnyök tana, vagyis a relatív tényez ellátottságon alapuló előnyöket számos kutató meghatározónak tartja a nemzetközi szolgáltatás- kereskedelem terén is (Barth 1999). Eszerint egy adott ország azon szolgáltatások esetében bír versenyelő- nyökkel nemzetközi keretek közt, amelyek inputjai közt az országban bőséggel rendelkezésre álló ezért nemzetközi összehasonlításban viszonylag olcsó erőforrások meghatározó súlyt képviselnek. Egy kiemelkedő tőkeellátottsággal, ugyanakkor magas bérekkel rendelkező ország például első sorban tőkeigényes és mérsékelt élő munkaigény szolgáltatásokkal lehet versenyképes külföldön, míg a magas munkaerő inputot igénylő szolgáltatásokat inkább importálnia kellene.

18 humán erőforrások humán erőforrások tőke tőke természeti tényezők természeti tényezők technológia technológia információk információk

19


Letölteni ppt "I NTEGRÁCIÓ ÉS TURIZMUS Dr. Kovács Ernő egyetemi docens"

Hasonló előadás


Google Hirdetések