A nagyvárosi fejlődés megtorpanása Készítette: Csíkos Barna, Körmendi Zoltán Csapattagok: Csíkos Barna, Valkony Regő, Körmendi Zoltán.

Az előadások a következő témára: "A nagyvárosi fejlődés megtorpanása Készítette: Csíkos Barna, Körmendi Zoltán Csapattagok: Csíkos Barna, Valkony Regő, Körmendi Zoltán."— Előadás másolata:

1 A nagyvárosi fejlődés megtorpanása Készítette: Csíkos Barna, Körmendi Zoltán Csapattagok: Csíkos Barna, Valkony Regő, Körmendi Zoltán

2  1914. július 31-én elrendelik az általános mozgósítást: ◦ a város és határának kb. 18 000 fia küzdött a különböző harctereken ◦ Más forrás szerint már 1915 nyarára a város munkaképes férfilakosságának nagy része hadbavonult  Az általános mozgósítás után életbe léptették a rögtönbíráskodást, megszigorították a sajtószabadságot, korlátozták az üzletek nyitva tartását, az útlevelek kiadását.  1914. december elején megkezdődött az élelmiszerárak hatósági megállapítása, összeírták a gabonakészleteket, elkezdődött a rekvirálás, rendszeresítették a liszt- és kenyérutalványt.  Az élelmiszer biztosítása mellett a közigazgatás fő tevékenysége a katonai utánpótlás szervezése és a hadikórházak helyének biztosítása lett.  1915. január 22-től a hadügyminisztérium a szerbiai háború miatt a várost hadműveleti területté nyilvánította. Csaták, melyekben harcoltak szegedi csapatok (középen vélhetően a doberdói fa) A háború más áldozatai: -bal lent: árva gyerekek, a Mátyás templomnál -Tőlük jobbra: imádkozó özvegyek, a háttérben egy rokkant -középen: a szegedi egyházközösségek (jezsuiták) -jobbra lent: névtelen katonák (sisak és felkiáltó jel) A halottak lelkei…

3  1916-ban a munkások, értelmiségiek, középrétegbeliek körében kezdett szétfoszlani a háború igazságos jellegéről szóló nézet: ◦ Szaporodott a katonaszökevények száma ◦ A háborús termelést folytató kenderfonógyárban 1916 augusztusában az alacsony bérek és az embertelen viszonyok miatt lázadás, sztrájk tört ki.

4  1917-ben a MSZDP május elsejét a béke követelése jegyében ünnepelte.  1918. szeptember 25-én Szeged közgyűlése elfogadta dr. Becsey Károlynak indítványát, amely követeli, hogy az országgyűlés „attól a kormánytól, melynek tagjai a kisebb anyagi erővel rendelkező osztályok érdekei iránt kellő megértést nem tanúsítanak, bizalmát vonja meg.”

5  Október 31-én a katonaság a laktanyákból az utcákra özönlött, és a csőcselékkel együtt éltette a „Nemzeti Tanácsot”.  Az emberek énekelve járták be a várost.  A katonák letépték sapkájukról a régi jelvényt, és kitűzték a lázadás szimbólumát, az őszirózsát.

6  A trianoni békediktátum értelmében hazánk elvesztette területe kétharmadát, és megszűnt az egyetlen állam Közép-Európában, amely ellent mondhatott volna a Harmadik Birodalomnak és a Szovjetuniónak.  Szeged határvárossá vált.

7

8  1919. július 13-án Horthy Miklós lett a Nemzeti Hadsereg parancsnoka.  Csapataival Dunántúlra vonult, 1919. november 16-án a viseletéről „darutollasnak” nevezett haderő élén bevonult a fővárosba.  Horthy kedvenc városaként a két világháború között fejlődött Szeged, egyetemi, egyházi és kulturális központ volt.  Elvesztette a gazdasági, az ipari központ szerepét. Horthy bevonulása

9  Források:  Írásos:  www.sulinet.hu www.sulinet.hu  Horthy Miklós: Emlékirataim  Szeged történeti kronológiája  Képek:  Szeged, Hősök kapuja részletek (saját gyűjtés)