Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vízgazdálkodási szabályozás aktuális kérdései, szervezeti változások Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna Belügyminisztérium, Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vízgazdálkodási szabályozás aktuális kérdései, szervezeti változások Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna Belügyminisztérium, Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi."— Előadás másolata:

1 Vízgazdálkodási szabályozás aktuális kérdései, szervezeti változások Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna Belügyminisztérium, Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Vegyipari Környezetvédelmi és Biztonságtechnikai Konferencia Eger, október 9.

2 2 Vízügyi/vízvédelmi hatósági szervezetrendszer változása

3 3 Vízügyi szervezetrendszer: évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról vízügyi (vízgazdálkodási) hatósági jogkör Környezetvédelmi szervezetrendszer: évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól vízvédelmi hatósági jogkör A vízügyi/vízvédelmi hatósági szervezetrendszer jogszabályi alapjai

4 4 A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. Rendelet (vízjogi engedélyezés, vízügyi felügyeleti tevékenység, a vizekkel kapcsolatos panasz- és közérdekű bejelentések kivizsgálása, rendkívüli környezeti káresemények kivizsgálása, stb.) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet (vízbázisok kijelölése, egyedi vizsgálatok elbírálása, stb.) Vízügyi hatósági jogkör gyakorlására vonatkozó jogszabályok

5 5 A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet (a felszíni vizekbe történő kibocsátások engedélyezése, a felszín alatti vizekbe történő közvetett és közvetlen bevezetések engedélyezése, a rendeletek előírásainak érvényesítése, hatósági felügyelet ellátása, kibocsátási határértékek megállapítása, önkontroll ellenőrzése, adatszolgáltatások kezelése, terhelhetőségi vizsgálatok, stb.) Vízvédelmi hatósági jogkör gyakorlására vonatkozó jogszabályok

6 6 Vízügyi/környezetvédelmi hatósági rendszer egy miniszteri (környezetvédelmi és vízügyi) felelősségi kör egy hatósági rendszer: - integrált „zöld hatósági” rendszer: környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (vízvédelmi és vízügyi hatóságok) + vízügyi igazgatóságok (hatósági feladat nélkül)

7 7 Vízügyi/környezetvédelmi hatósági rendszer két minisztériumi felelősségi kör (VM, BM) egy hatósági szervezet: környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (VM) (vízvédelmi és vízügyi hatóságok) + Vízügyi igazgatóságok (BM) (hatósági feladat nélkül) 2014 január június 6. két minisztériumi felelősségi kör (BM, VM) két hatósági szervezet: - környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőségek (VM) (vízvédelmi hatóság) - területi vízügyi hatóságok (BM) (vízügyi hatóságok) + Vízügyi igazgatóságok (BM) (hatósági feladat nélkül)

8 június új Kormány: Feladatkör és szervezeti változások A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. Rendelet („Statútum rendelet”) 21. § A belügyminiszter a Kormány……. 29. vízgazdálkodásért, 30. vízügyi igazgatási szervek irányításáért, 31. vízvédelemért felelős tagja. 65. § A földművelésügyi miniszter a Kormány…. 8. környezetvédelemért …. felelős tagja. (földtani közeg védelme, kármentesítés: földművelésügyi miniszter felelősségi köréhez tartozik!)

9 9 Egyéb jogszabályi változások - Törvényi szintű módosítások (2013. december, KvT vízvédelem és környezetvédelem „megbontása”) - Kormányrendeleti színtű módosítások (2014. szept 4.) - Miniszteri szintű rendeleti módosítások (folyamatban)

10 10 A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) Területi vízügyi hatóságként és szakhatóságként, továbbá területi vízvédelmi hatóságként és szakhatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - első fokon 1. a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 2. a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 3. a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 4. a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 5. a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 6. a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 7. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 8. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 9. a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 10. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 11. a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, és 12. a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (3) A Kormány országos vízügyi hatóságként - országos illetékességgel - a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki, amely a hatóság első fokú vízügyi hatósági vagy szakhatósági, vízvédelmi hatósági vagy szakhatósági eljárása esetén másodfokon jár el.

11 11 7. A vízügyi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése 11. § (1) szerint a Kormány a hatóság elvi vízjogi engedélyezési, vízjogi létesítési engedélyezési, vízjogi üzemeltetési engedélyezési és vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában annak eldöntésére, hogy a tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget szakhatóságnak jelöli ki.

12 12 5. Vízügyi igazgatási szervek kijelölése 8. § (1) A Kormány vízügyi igazgatási szervként a) az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, és b) a területi vízügyi igazgatóságot jelöli ki. 4. § (1) Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (2) Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (3) Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (4) Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (5) Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (6) Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (7) Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (8) Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (9) Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (10) Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (11) Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (12) Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

13 13 A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet Környezetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a felügyelőség jár el. 1. § Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 4. § (1) Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (2) Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (3) Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4) Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (5) Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (6) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (7) Körös-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (8) Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9) Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (10) Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (11) Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (12) Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

14 14 11.) A környezetvédelmi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése 33. § szerint a vízgazdálkodási, felszíni és felszín alatti vizek minősége védelme, a vízbázis-védelmi és vízkárelhárítási kérdésekben az első fokú eljárásban a területi vízügyi hatóság, a másodfokú eljárásban az országos vízügyi hatóság szakhatóságként jár el a felügyelőség -előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, -a környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárásában, -A környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásában, -a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv elfogadására, tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról, a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatala iránti eljárásában, -a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárásában, -a környezeti nyilatkozat elbírálására, a környezeti állapotvizsgálatra kötelezésre és állapotvizsgálat eredményének elbírálására irányuló eljárásában.

15 15 14.) A felügyelőségek egyéb feladatai 39. § (2) a felügyelőség valamennyi környezeti elem vonatkozásában környezetvédelmi igazgatási szervként működteti a) a hatósági tevékenység ellátásához szükséges regionális laboratóriumot, b) a rendkívüli szennyezések észlelése céljából a mérő-megfigyelő rendszert, valamint c) a környezet állapotértékeléséhez szükséges monitoring rendszert. (3)A vízvédelmi hatóság és a vízügyi igazgatási szerv részére a felügyelőség biztosítja a (2) bekezdés szerinti rendszerben rögzített, a vizekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférést.

16 16 Vízügyi/környezetvédelmi hatósági rendszer június 6. után egy minisztériumi felelősségi kör (BM) egy hatósági szervezet: megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (BM, 12 db) (vízvédelmi és vízügyi hatóságok) + Vízügyi igazgatóságok (BM) De!: a horizontális környezetvédelmi hatósági feladatok (pl. EKHE engedélyezés, környezeti hatásvizsgálat), és a környezetvédelmi igazgatási feladatok (pl. mérőhálózat és OKIR üzemelétetés) maradtak az FM –nél, illetve a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeknél. Kölcsönös szakhatósági közreműködés egymás eljárásaiban.

17 17 Vízügyi feladatok január 1-től Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Belügyminisztérium Vízvédelmi igazgatási és szabályozási feladatok Vízgazdálkodási igazgatási és szabályozás,i feladatok Víziközmű szolgáltatás gazdálkodási feladatai Országos Vízügyi Főigazgatóság 12 vízügyi igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet 12 kirendeltséggel Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (gazdálkodás) Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 10 Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség Emberi Erőforrások Minisztériuma Közegészségügyi feladatok (ivóvíz, fürdővíz) Országos Tisztifőorvosi Hivatal Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatás Országos Vízügyi Hatóság 12 vízügyi hatóság

18 18 Vízügyi feladatok június 6/szeptember 4-től Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Belügyminisztérium Környezetvédelem, horizontális szabályozás, mérőhálózat üzemeltetés, OKIR működtetetés, földtani közeg védelme Vízgazdálkodás, vízvédelem, vízügyi igazgatási szervek irányítása Víziközmű szolgáltatás gazdálkodási feladatai Országos Vízügyi Főigazgatóság 12 vízügyi igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (gazdálkodás) Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 10 Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség Emberi Erőforrások Minisztériuma Közegészségügyi feladatok (ivóvíz, fürdővíz) Országos Tisztifőorvosi Hivatal Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatás Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 12 megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízügyi és vízvédelmi hatóságok)

19 19 További folyamatban lévő jogszabály változások

20 20 Környezetvédelmi információs rendszer KvT 49. § (1) A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter - a Kormány által meghatározottak szerint - mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) létesít és működtet. (2) Az Információs Rendszert úgy és olyan területi sűrűséggel kell megszervezni és telepíteni, hogy annak alapján a) a környezet igénybevételének, terhelésének és a környezet állapotának változása - a társadalmi-gazdasági összefüggésekkel és a lakosság egészségi állapotára gyakorolt hatások szempontjából is értékelhető formában - mennyiségileg és minőségileg meghatározható, és nemzetközileg összehasonlítható legyen; b) a környezetre gyakorolt hatások okai kielégítő pontossággal megállapíthatók legyenek (beleértve a károsítások okozati viszonyainak megállapításához szükséges részletes bontásokat is); c) a környezetveszélyeztetés a lehető legkorábban felismerhetővé váljon; d) a szabályozási feladatok és a hatósági intézkedések megtehetők legyenek; e) felhasználható legyen tervezésre. 49/A. § A vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatos adataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére.

21 21 A vizek minőségi állapotára vonatkozó monitoring rendszer A felszíni vizek esetében teljes mértékben, a felszín alatti vizek esetében részlegesen a környezetvédelmi felügyelőségek laborhálózata működteti. A 12 felügyelőség közül 7 rendelkezik laborral: - valamennyi környezeti elemre - a szennyező anyagok széles spektrumának vizsgálatára - akkreditáltak

22 22 A környezet terhelésére, igénybevételére vonatkozó adatok A jelenlegi szabályozásnak megfelelően, alapvetően a környezethasználók adatszolgáltatásaiból származnak. Felszíni vizek esetében a vízvédelmi hatóság részére megküldött kibocsátási adatok az un VAL-VÉL adatbázisba (ez jelenleg papíron történik, a fejlesztés során jelentősen változik). A szervezet átalakítást követően ez a feladat a vízvédelmi hatósághoz, vagyis a katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz került. A felszín alatti vizeknél ezek az adatok részben a kármentesítéshez kapcsolódó adatokból adatszolgáltatáson keresztül, részben pedig OSAP adatgyűjtésből származik, melyek a FAVI rendszerbe kerülnek. A környezetvédelmi törvény értelmében nyilvántartást kell vezetni az engedélyekről, így a vízvédelmi szakterületi feladatokhoz kapcsolódó engedélyeket fel kell tölteni az OKIR hatósági nyilvántartó rendszerébe a HNYR-be.

23 23 Az OKIR fejlesztési projekt Felszíni víz- FEVISZ (felszíni víz szakrendszer) - Monitoring adatok feltöltése laborszoftveren keresztül - Kiegészül 5 élőlénycsoportra vonatkozó biológiai modullal - Mintavételi helyek VKI adatai - Térinformatikai támogatás - Lekérdező rendszer (KARTÉR) fejlesztése - Anyaglista (KAJ) felülvizsgálata - Beépített adatszolgáltatások, riportok Felszíni víz környezethasználata, terhelése - VAL-VÉL adatszolgáltatás ügyfélkapun, beépített ellenőrzéssel - Önellenőrzési tervek ügyfélkapun - Hatósági ellenőrzések nyilvántartása - Beépített bírságszámítás - Határozatszerkesztő fejlesztése

24 24 A FAVI rendszer jelenleg három almodullal rendelkezik FAVI-ENG FAVI-KÁRINFO FAVI-MIR-K A fejlesztés során a három almodul átdolgozásra, nagyrészt egyszerűsítésre kerül A széles nyilvánosság részére a környezeti adatokhoz való – az előzőekben vázoltakhoz képest jóval korlátozottabb - hozzáférést az OKIR-web biztosítja.

25 25 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben egyes jogszabályok módosításáról (a KEOP-6.3.0/2F/ számú projekt végrehajtása) Az előterjesztés, jogszabály módosítások folyamatban vannak. Várható megjelenés: november 15. Hatálybalépés: január 1. Környezethasználókat érintő „vizes” módosítások: - E-bevallás ügyfélkapun keresztül (FAVI, VAL-VÉL bejelentések) - Önkontroll vizsgálati tervek, eredmények ügyfélkapun keresztül Jogszabály módosítások: - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII. 21.) Kormányrendelet - a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007 (VII.21.) KvVM rendelet -a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet -a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet

26 26 EU jogalkotás

27 /105/EK Irányelv a felszíni vizekre vonatkozó környezetminőségi előírásokról („EQS” irányelv) A 2000/60/ EK Víz Keretirányelv „leányirányelve” Az irányelv tartalma: -elsőbbségi veszélyes anyagok meghatározása, immissziós határértékei (33 anyag) -emissziós leltárak minden elsőbbségi anyagra – ez a szennyező anyag „vándorlási útvonala” a környezetben és azon belül a vízben, gyártástól a környezetbe való kikerülésig, adott esetben levegő közvetítésével, hulladékból stb. - keveredési zónák kijelölése -bióta, elsősorban halak vizsgálatai Hazai jogszabályi átültetés: 10/2010.( VIII.18 ) VM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról

28 28 Az irányelv módosítása évben (2013/39/EK Irányelv) -az elsőbbségi anyag lista kiegészítése (12 új anyag) -az elsőbbségi veszélyes anyag kijelölés és a határérték felülvizsgálata -az alkalmas mátrix alkalmazásának erőteljesebb szabályozása -„Watch list” bevezetése a következő felülvizsgálat megalapozásához Kiemelt kérdések: - gyógyszermaradványok - megfigyelési listás anyagok kötelező vizsgálata - analitikai módszerek-határértékek - időbeli ütemezés 18 hónap alatt át kell ültetni a hazai jogrendbe (2015. I. félév) -Az átültetést követően monitoring indítása az új anyagokra, ban már állapotértékelés és szennyezés csökkentési programokat kell küldeni a Bizottságnak!

29 29 Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

30 /60/EK Víz Keretirányelv Társadalmi részvétel (14. cikk) Környezeti célok (4. cikk) (kockázatelemzés) Monitoring programok (8. cikk) Állapotértékelés Intézkedési programok (11. cikk) VGT kidolgozása (13. cikk, VII. mell.) Terhelések, kocká- zatértékelés gazdasági elemzés (5. cikk) VGT felülvizsgálat Állapot értékelés (kock. ért.) Jelentés a megvalósításról (15. cikk) Intézkedési program megvalósítás Hatóságok és terület kijelölése (3. cikk) 2004

31 31 A második VGT ütemterve FELADATOK dec márc. 22. Jan.Jan. Febr.Febr. Márc.Márc. Ápr.Ápr. Máj.Máj. Jún.Jún. Júl.Júl. Aug.Aug. Szept.Szept. Okt.Okt. Nov.Nov. Dec.Dec. Jan.Jan. Febr.Febr. Márc.Márc. Ápr.Ápr. Máj.Máj. Jún.Jún. Júl.Júl. Aug.Aug. Szept.Szept. Okt.Okt. Nov.Nov. Dec.Dec. Jan.Jan. Febr.Febr. Márc.Márc. Ápr.Ápr. Máj.Máj. Jún.Jún. Júl.Júl. Aug.Aug. Szept.Szept. Okt.Okt. Nov.Nov. Dec.Dec. 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) hatályba lépése december 22. VKI rendelkezéseinek átültetése hazai jogszabályokba 1. Nemzeti Jelentés (VKI 3. cikkely) – hatáskör és illetékesség 1. Nemzeti Jelentés (VKI 5. cikkely) – első jellemzés, gazdasági elemzés 1. Nemzeti Jelentés (VKI 8. cikkely) – monitoring program A monitoring folyamatos működtetése Az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) elkészítése 1. Nemzeti Jelentés (VKI 13. cikkely) – VGT intézkedési program Az első VGT intézkedési programjának megvalósítása Szennyezőforrások kibocsátására kombinált szabályozás bevezetése 1. Nemzeti Jelentés (VKI 15. cikkely) – VGT közbenső előrehaladási jelentése VGT felülvizsgálat – első szakasz VGT felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja közzététele Társadalom bevonása: ütemterv és munkaprogram véleményezése Vízgyűjtők és víztestek kijelölése és jellemzése Terhelések számbavétele és az állapotra gyakorolt hatás vizsgálata Vízhasználatok gazdasági elemzése Védett területek nyilvántartása Víztestek minősítése, a hiányok és a kockázatos víztestek meghatározása Jelentős vízgazdálkodási problémák feltárása a részvízgyűjtőkön A részvízgyűjtőkön feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák közzététele VGT felülvizsgálat – második szakasz Társadalom bevonása: jelentős vízgazdálkodási problémák véleményezése Víztestek és védett területek állapotának értékelése és bemutatása Környezeti célkitűzések felülvizsgálata VKI 4. cikkely (4), (5), (6), (7) szerint alkalmazott kivételek felülvizsgálata Az intézkedések hatékonyságának és megvalósíthatóságának vizsgálata Programok és tervek jegyzékének elkészítése Az intézkedési program felülvizsgálata, előrehaladás számbavétele Elmaradt intézkedések magyarázata, közbenső intézkedések összefoglalása A felülvizsgált VGT tervezetének közzététele VGT felülvizsgálat – harmadik szakasz Társadalom bevonása: intézkedési program megvitatása Az intézkedési program végső kidolgozása Társadalmi konzultáció eredményeinek összefoglalása A felülvizsgált VGT véglegesítése A felülvizsgált VGT közzététele Jelentés megküldése az Európai Bizottságnak, kihirdetés kormányhatározattal

32 nov. 1. A jelentős vízgazdálkodási kérdések (JVK) közzététele ápr. 22. A felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek) tervezetének nyilvánosságra hozatala december 22. A végleges felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek) nyilvánosságra hozatala tavasz Az országos VGT2 kihirdetése kormányhatározattal Háromszor 6 hónap társadalmi vita: ben ütemterv/munkaprogram, ben JVK-k és 2015-ben VGT2 tervezete Érintett ágazatokkal fórumok

33 33 Ipart érintő vonatkozások -Emissziós leltár készítése- releváns szennyező forrásokra -Specifikus szennyezés-csökkentési intézkedések meghatározása -Szakértői/ konzultációs fórumokon esetleges közreműködés -Pilot felmérési programban érintett kibocsátók együtt működése (mintavételek)

34 34 Köszönöm a megtisztelő figyelmet !


Letölteni ppt "Vízgazdálkodási szabályozás aktuális kérdései, szervezeti változások Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna Belügyminisztérium, Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések