Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MAGVETŐ, BUDAPEST, Második kiadás, 2001 ELSŐ KÖNYV: Lovat és papot egy krónikáért MÁSODIK KÖNYV: Csontkorsók.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MAGVETŐ, BUDAPEST, Második kiadás, 2001 ELSŐ KÖNYV: Lovat és papot egy krónikáért MÁSODIK KÖNYV: Csontkorsók."— Előadás másolata:

1

2 MAGVETŐ, BUDAPEST, Második kiadás, 2001 ELSŐ KÖNYV: Lovat és papot egy krónikáért MÁSODIK KÖNYV: Csontkorsók

3 Regényszerkezet és narrátor Két, egyenlőtlen terjedelmű, külön címmel is ellátott részből épül a regény. ( Az I. rész kb. kétszer olyan hosszú, mint a II.); „...az elsőt, Shakespeare –re utaló címe ellenére – „Lovat és papot egy krónikáért” – a béke könyvének mondhatjuk, ha ennek a szónak egyáltalán van jelentése ebben a magyar évszázadban, mindenesetre a könyv második részének eseményeihez képest feltétlenül, ez az utolsó kétszáz oldal – „Csontkorsók” alcímmel – ugyanis a harc és pusztulás regénye.” (T. 296) A méretkülönbség ellenére arányosság figyelhető meg a két rész között: az első a reveki kisvilág képét tárja fel a gyanítható pusztulással a végén, a második ugyanazokat a viszonyokat európai méretekre kivetítve (a tizenötéves háború kezdetének előkészületeit és a háború borzalmait) mutatja meg; A regény mélyszerkezetében a történelmi mellett mitológiai rendezőelvek is érvényesülnek; A könyv első és utolsó bekezdése summázza a két rész különbségét és szoros egybetartozását. (7, 544); Az első rész narrátoraként a deákot jelölhetjük meg, bár a harmadik személyű történetmondás és a közbevetett kommentárok feltételeznek egy rajta kívül álló narrátort is; A második rész narrátora – kikövetkeztethetően – a 19 elvándorolt reveki legény egyike, Darholc Máté, aki többes szám első személyben számol be a velük történtekről, egyfajta kollektív tudat megnyilvánulásaként;

4 Cím és műfaj Az I. rész zárlata „magyarázza” a metaforikus címet, amúgy szilágyiistvános sejtelmességgel: „ (Hogy lesz ezután? Holló gyomlálja, tépdesi az idő szemét? Avagy hollóvá lesz az idő? Hollóidő?)” A zárójelbe tett kérdésekből nem derül ki, hogy az eddigi, tragikus eseményeket értelmező idő-reprezentációkra („Amikor házhoz jár megtérdelni az idő”. „Avagy amikor visszakívánkozik láncaiba az idő.” „Avagy a korbács az időben hervadni, foszlani kezd?”) történő visszautalás, vagy előre utal további borzalmakra; Az sem derül ki, hogy ezek a reflexiók a szereplő- narrátor diák, vagy a vele szinte azonosuló szerző-narrátor szövegei; Műfaja sokrétű: - olvasható történelmi regényként : XVII századi történet, régies, stilizált nyelv; - a helyszín alapján: a partiumi régió elbeszélése; - fejlődés- vagy nevelődési regény: Tentás, kese-Kata és a határba kivonult fiúk felnőtté érése révén; - családregény: a reveki kúria bonyolult emberi viszonyai révén; - próbatételes kalandregény:Tentás és a hadbavonulók kalandjai révén; - posztmodern regény: töredékessége, intertextualitása, metaforizáltsága révén; Mindezeket a műfaji allúziókat azonban csak mellékesen villantja fel;

5 Szövegtípusok és idősíkok Rendkívül változatosak a regényben előforduló szövegtípusok és ugyanez érvényes a szólamok tagoltságára is; Találunk álom- és képzelgés-leírásokat, prédikációkat, zsoltáridézeteket, önálló novellává koncentrálódó egyéni történeteket, tevékenység leírásokat, harci jeleneteket, archaikus levelet (ami egyszerre udvarló, hagyakozó, testamentum és hadi események megörökítője), hivatalos okiratot, stb; Ezeknek ritmusváltó szerepük van: a gyorsan pergő eseményeket lassító beékelésekként működnek; Ugyanakkor idősík-váltó funkciót is betöltenek: hol az elbeszélt idő eseményeinek tanúi vagyunk, hol pedig egy-egy régebbi, még a Tentás születése előtti időkben történteknek, ám már az elbeszélt idő is a deák visszaemlékezéseinek ideje; A szólam- és hangnemváltások ugyanúgy mindig a cselekmény- és szituáció változásai is egyben; Az elbeszélői szólam nem személyes, de nem is tárgyias, személytelen; a virtuális harmadik személyű elbeszélő nézőpontja és a deák alternatív elbeszélő szerepe elválaszthatatlan, tudataik egybefonódnak; A szereplők megszólalásai jellem- és alakteremtő rendeltetésűek; (T, 286) A beszédszólamok szimbolikus tagoltsága is megfigyelhető: testi – szellemi, női – férfi világ ( a konyha, a falu nyelve ellentétben a könyvesház, a templom írott és beszélt nyelvével;

6 Névmágia, azaz nomen est omen SZEMÉLYNEVEK: Fortuna Illés: Fortunatus* XVI. századi népkönyv garabonciás szereplője, a változó lét, a kiszámíthatatlanság példázója; Fortuna* ókori szerencse-istenség, vaksága a forgandóságot jelképezi, Illés* a kard embere, transzcendens küldetés csodatévő kiválasztottja, holló táplálta bujdosó, tüzes szekéren égbe szálló, az utolsó ítéletkor visszatérő békehozó; Terebi Lukács: Vezetékneve terebélyes termetére vonatkozhat, keresztneve szelíd, békeszerető, alkalmazkodó természetére utal bibliai vonatkozásával(Lukács evangélista, Pál apostol kísérője, a római fogságban is az igehirdető mellett maradt); Kettejük névdeterminációja egyben az Ószövetség és Újszövetség erkölcsi parancsainak vitája is: harc versus megbocsátás; Tentás* ragadványnév, saját neve nincs is az I. részben, csak jelölője: deák, apród; a II. részbeli Göncöl István vélhetően felvett név (apja után Fortuna kéne legyen); új identitásában nem ismeri fel a reveki fiúkat, bár azok azonosították: ez feladat- körével lehet összefüggésben; (Darholc) Máté: krónikája az új generáció exodusának és „révbe” érkezésének elbeszélése; A reveki „árvák” nevei mágikusan széphangzású, veretes, régi magyar nevek; eposzi vonulás Baga Rozál: szolgáló, helye az istáló, a konyha, jellemzője a fürdetés, a rendmánia; Krisztina, Anna,Hódy Ágó, kese Kata : mágikus-mitikus lét, a szeretkezés, az élet továbbörökítőinek képviselői; HELYNEVEK: Revek: kever-anagramma, vagy reves-áthallás, Rédely: Erdély, Harmos :Maros stb.

7 Alternatívák: barátok? riválisok? ellenségek? Fortuna Illés Terebi Lukács Árván kerül Agócs Kristóf szolgálatába apródként; Korán felismeri a magyar urak országvesztő politikájának lényegét; A prédikátorok békéltető tanításaival sem tud az adott körülmények között egyetérteni; Agócs Krisztinával való szerelmi kapcsolata miatt is, és azért, mert tanúja volt az úr árulásának, Agócs Kristóf elveszejtő szándéka elől menekülni kényszerül; Gyermekét később sikerül kimentenie, s Reveken Terebi Lukács gondjaira bízza; Hitvitáik, az első rész végéig csupán álcázzák a Krisztinához fűződő viszonyról való beszédet; Idősebb Fortunánál, ő is az agócsi várban szolgált annakidején páterként; Az úr könyvesházának tudós gondozója, feltehetően későbbi birtoklója (vagy bitorlója?); Újhitű prédikációs könyveket hozat, s titokban áttér a református hitre; Agócs Krisztinába reménytelenül, de szenvedélyesen szerelmes; Feltehetően féltékenységében, bosszúból, hogy a lány csak Fortunát szereti, letaszítja a vár fokáról, halálát okozva; Később azt állítja, Krisztina bánatában lett öngyilkos, „bánatában elveszejtette magát”

8 Hatalom és kiszolgáltatottság A hódoltságbeli revekiek mindennapjait megkeseríti az a hatalom, amely bármikor elhurcolhatja a közösség tagjait váltságdíj fejében, adókat követelhet, állandó felügyelet alatt tartja a város lakóit, tilalmakkal sújtja őket; A revekiek az ellenhatalomnak, a végváraknak is adóznak titokban, abban a reményben, hogy majd őket is felszabadítják a török alól; A törököktől rettegett hajdúk szolgálatait is igénybe veszik jó pénzért, holott ezért is súlyos, akár halálos büntetés is járhat a törököktől, ha kitudódik; A hódoltságnak a kölcsönös bizalmatlanság a velejárója; A hatalom nehezen érti meg a béketűrő viszonyulást: „híveid, s te magad egyre gyanakvóbbá teszitek azokat, akiket, úgy hiszitek, megvásároltatok. Béketűrésetek bizonytalanságban tartja a barbárt, az pedig számára mindenkor rossz tanácsadó (...) bármi kitelhet tőle, amire nem is gondolunk.”- mondja Fortuna Terebi érvelése is logikusnak tűnik: „Tudod mit? Hadd érezzék. Hogy törje őket a nyavalya, rágja őket a bizonytalanság, mint a métely a barmok máját. Azt is mondod, a bizonytalanság kiszámíthatatlanná teszi őket. Igen. Csakhogy az is köztudott: a bizonytalanság kikezdi a legkeményebb, legádázabb hatalmat is, majd megőrli, szétmorzsolja, mint fagy a követ.”

9 Hatalom és kiszolgáltatottság (vita –leírás) Fortuna Illés versusTerebi Lukács Fortuna mester a revekiek panaszkodós béketűrését „ krónikás jajveszékelés”-nek, „panaszos hangú jeremiád”-nak tartja, s az önfenntartás szempontjából pusztítónak ítéli; „Ha ütnek, ordíts legalább. Ha elfutnál, az sem nagyobb gyalázat, mint az, ha néma maradsz. (...)Ha némán eltűröd, hogy nyomorgassanak, ezzel annak válsz cinkosává, aki rád kezet emel.”- mondja; Tágabb, nagypolitikai összefüggésben látja a „barbár fondorlatait”, és úgy véli, hogy a meghunyászkodás éppúgy maga után vonhatja az egész település kiirtását, elpusztítását, mint ha harcolnának a szabadságukért; Tudja, hogy a barbár a „gyaur kutyák hunyászkodása” mögött rebelliós készülődést feltételez; Radikalizmusa szabadítja rá a revekiekre a „külső” segítséget, amit a város kiirtásával torol meg a hatalom; A revekiek énképe, elnyomókról való beszéde, meghunyászkodó magatartása a túlélést célozza: „csak rosszabb ne legyen”; Ahhoz ragaszkodnak, amiben élnek, attól is félnek, hogy az érdekükben történjen valami, mert az számukra rosszul sülhet el; Lukács pap meggyőződéssel hitelesíti magatartásukat Pál apostoltól vett útmutatásaiban: „Bölcsen viseljétek magatokat a kívülállók irányában, a jó alkalmatosságot áron is megváltván.” Az elnyomó hatalom mibenlétéről azt vallja, hogy maga is félelemben él, megfélemlítésben tartja fenn magát, de az elnyomottaktól való rettegése gyanakvóvá teszi, s ez belülről fogja felőrölni; Lukács pap teoriáit, békeszerző igyekezetét önmaga meghurcolása paradox módon csúfolja meg;

10 Törvényszerűség és véletlen Fortuna és Terebi vitáit azért hallgatja, jegyzi, majd másolja Tentás, mert önmagát és a világot szeretné megérteni, az igazsághoz keresi az előjeleket; A hatalom természetét és a célszerű magatartást boncolgató vitájuk elbizonytalanítja a deákot; Amikor az okszerű gondolkodás logikája elégtelennek bizonyul, mert tapasztalata szerint valamilyen gesztust, tettet nem a várható reakció követi, abbahagyja a másolást, penészedni hagyja a teleírt lapokat; „... ilyenformán minden, ami bennünket körülvesz, okául szegődhet annak, ami elkövetkezik, holott lehet, véletlenek tánca és ölelkezése az egész.” „Ki tanít meg a véletlent az okkalvalótól különválasztani?” – kérdi az I. könyv narrátora. Társai nevében pedig a II. könyv elbeszélője: „Míg élünk, a titok pányváján fogunk keringeni? A helyzet alapmetaforája a gyík és a sárgaszemű ölyv, valamint a premonitórikus álom: „Bár lehet, mégis az álommal kezdődik a baj.(...)Ha előbb az álom nem mutatná föl a koponyát, hogy rakjam belőlük a falat, másnap a dúló sem hozná zsákban a valódi fejeket. Oda dobálja elibénk a fűbe: még ki sem hűltek, alig száradt meg rajtuk a vérmaszat, és már lepik őket a legyek. Az ezüstgyík a legyeket bekapkodja, jóllakik, elalszik a napon. És nem veszi észre, hogy ott köröz fölötte az a sárga szemű, iromba madár.”

11 „...apja fia. Ha apja fia.” Két kóborló, szabad szellem eltérő vérmérséklettel és attitűddel Tentás Fortuna Illés Szemlélődő, gondolkodó típus; Meditációkban, írásban fejezi ki magát; A penna és a föltűnő szépírás tartozik hozzá, valamint a mesélés tehetsége; Nem bocsátkozik tényleges küzdelembe, bár nem kevésbé érdekelt a közössége dolgaiban; Gyakorlati tudása nincsen; Különleges, sámános képességeire támaszkodik; Garabonciás;Hatalma van mások fölött; Rejtezkedik, nesztelenül jár, kiismerhetet- lenné teszi magát; Kíméletlen és csúfondáros; Mesterével rivalizál, megelőzi őt a pap kimentésében; Kísérlet a részleges korrekcióra, a kisvilág rendjének helyrezökkentésére; Módszere a furfangosság, cselekvési alternatívái a Világkrónika és a ló, de ezek az emblémák mást jelentenek neki, mint környezetének; Kommunikációs képtelensége mégis kudarcra ítéli vállalkozását; Aktív, cselekvő típus; A radikális megoldások embere, harcban fejezi ki magát; A kard tarozik hozzá, kitűnő harcos és taktikus, de elítéli az értelmetlen pusztítást; Művelt, sokoldalú, tanítómester, a reveki fiatalok beavatója gyakorlati- és harci tudományokba; Hatalmába keríti környezetét; Titokzatos, eltűnései és megjelenései mindig váratlanok; Nesztelenül jár, rejtőzködik, kiismerhetetlen; Sokan azt hiszik, több van belőle; Fortélyos tudások birtokosa, minden helyzetben feltalálja magát, s másokon is segít; Vészhelyzetben gyermekeket ment ki a jövő generációját biztosítva; A pap erőszakos módon történő kimentésében kudarcot vall, s vészt hoz a városra; Sorsa tragikus: hős vagy groteszk áldozat?

12 Biblia és krónika Az egész regényt át- meg átszövik a bibliai jelképek, utalások, a hitviták bibliai hivatkozásai; „Az ember az életével imádkozik”- válaszolja Fortuna a deáknak arra a kérdésére, hogy mi is az igazi imádság; Szentírás és háború összeférhetet- lenségéről pedig: „... Én onnan a Szentírás valamennyi tanítását távol tartanám... A háború, úgy, ahogy van, mindenestől istentagadás.” „Akarja-é Isten a bűnt?”- kérdi gyötrődve magától saját-, környezete- és országa sorsán töprengve; Narrátori szólamok is utalnak (néha ironikusan) a Bibliára: „Volt hát a világban rend, ha nem is a Szentírás meghagyása szerint való”; „amúgy a Bibliában mindenre találni kádenciát”. Tentásról pedig megjegyzi, hogy nem igen törődött a hetedik és a tízedik parancsolattal; A reveki lét ellenpontja a Világkrónika panorámája: „ ahány országa, városa a világnak, az mind elébe tárult”. Hurina bég ahogy belepillant, megállapítja, hogy volna még meghódítani való, elég; Hartmann Schedel: Liber chronicarum, vagy Nürnbergi Krónika felbecsülhetetlen értékű kincs, amit a pádovai Domenico Pulcci akar megkapni annak fejében, hogy Hurina bég tanácsadójául szegődik; Jelképes értelmű, hogy a zárt, hódoltsági létben a nagyvilágot, a távlatokat jelképező Krónikát kell feláldozni annak a Lukács papnak a kiszabadítására, aki a hódoltsági lét elviselésére tanította híveit; Ugyancsak példázat értelmű, hogy a Krónika feláldozásával sem érhettek célhoz;

13 Az „árvák” A 19 Revekről kivonult fiút megsokszorozott hősként, vagy akár az eposzi vonulás hőseiként értelmezhetjük; Nevükön és apáik mesterségéről kapott azonosítójukon kívül nem egyénítettek; „A gyanútlan fiúk a két >>kóborló<<, Illés mester és a deák felelősségébe tartoznak” Az új nemzedék (a későbbi csontkorsók) a határban lappang, a nagy folyam morotvájában épített kunyhóban, nomád módon él, csak ritkán, szökve osonnak haza; Apáik hallgatólagos beleegyezésével csikót nevelnek, útra készülnek már jóval azelőtt, hogy rákényszerülnének; Mikor elindulnak „világgá”, maguk sem tudják hová, még azt hiszik, szabad akaratukból mennek: „Mi ezt így akarjuk, minket erre nem nyomorú állapotok kényszerítenek.” Később nem értik, miért nevezik őket árváknak, bár a deák elejtett szavaiból sejtik, hogy szülővárosukat elpusztította a török; A hírmondónak maradt kis csapat tagjai mesterségüket viszik tovább apáiktól (állandó jelzőik szerint: faragómolnár fia, cserzővarga fia,tőzsér- és nagygazda fiak, gubatakács, csizmadia fia stb.); Hozzáértésüket nem békében, háborúban kell majd hasznosítaniuk; Tisztálkodás, átöltözés mint a felnőtté avatás szertartása; Exodusuk során újabb képességekkel, tudásokkal gazdagodnak, s pokoljárásuk próbái során avatódnak igazi harcosokká, „jelolvasókká”, megbízható kémekké;

14 Látvány és látomás Tentás, akinek ragadvány metaforái:átokvirág, akasztófavirág, széltoló, csikaszféle, stb sokféle neki tetsző vagy kevésbé tetsző, de még vállalható szerepben játssza az írásrudót (közvetít, jósol, mesél, értelmez, tanít, szemlélődik, ravaszkodik, ösztönöz),; Rendkívüli (garabonciás) képességei arra késztetik, hogy tudatát, lelki életét követve cselekedjen, az ő „álomjárása vezérli valójában a történéseket, és ezzel a hollóidő következményei kapnak mitikus leírást”; (T. 238) A koponya-látomás beteljesülő jóslatnak bizonyul, „a közösség pusztulása utáni Golgota” Kivetített (hipnotizált) látomásaival, álomlátásaival megidézi a későbbi valóság szörnyűségeit: guruló koponyákból építendő fal, „zörgő csontkorsók”látomásai hívják elő a hajdúk által levágott zsáknyi török koponya képét, majd a zárlatban a két koponya piramis látványát; Hasonló szerepe van a többféleképpen ismétlődő koporsó motívumnak is: a padlás koporsóinak egyikébe rejti lejegyzéseit, ott bújik el, oda teszik el télire a halott gyermeket, s mikor tűzifának vágja fel őket, mennyiségük nem apad, inkább szaporodik; Hódy Ágó látomásában a könyvekből rovarokként kirajzó betűk a feszületen lévő krisztus sebét lepik el, előrevetítve a könyv, mint a kultúra jelképe miatti pusztulást, így ez a valóság az értelem cáfolatává válik; Az ő sejtései is vészjelzés szerűek: „-Elviszed, deák? A harangot... (...) –Hogy még harangozzanak vele”; A menekülő fiúk sem értik kezdetben még a romtemplom-koponyahalom vízió és a tornádószerű vihar allegóriáját, a „romlott malom” fenyegető előrejelzéseit;

15 Idők és terek- mítosz és valóság A hollóidő a romlást, pusztulást hozza, ami ciklikusan ismétlődik: a háborúban újoncként résztvevő „árvák” az idősebb harcosoktól tanulnak, akik 20 évvel azelőtt szerzett tudásukat adják át; Ciklikusan ismétlődnek az egyéni sorsok is: Fortuna és Tentás különleges képességei, szerelmi bonyodalmai, gyermekeik kimentése a vészből(fedett kosárban: Mózes–utalás), kedveseik pusztulása, stb; Ugyanez tapasztalható az élethelyzetek ismétlődésében: az életveszélyből furfang segítségével való szabadulásban, az ellenfél cselszövésének felismerésében és hárításában (Fortuna Agócs Kristóf, majd az erdélyi tárnokmester Botács János ártó szándékát látja át, Tentás a Bervec hadnagy és Hurina bég cselvetését); Mitikus ismétlődés történik a látomások, rémálmok valósággá válásának szintjén is; A békebeli lét és életzajlás színhelye a templom és a parókia Reveken: központi, megszentelt hely, ugyanakkor a harmónia elvesztésének helye; Éden-illúziót sejtető, valójában „rontott helyeknek” bizonyul a többi helyszín is: a morotva menti tanya varázsmesei erdei kunyhó, idillövezet jellege mellett a legények búvóhelye, a társadalomból való kivonulás terepe; az agócsi mandulás Lukács tudatában a szerelmesek találkozó helye, a valóságban kiszáradt fák, szeméttelep és Krisztina halálának helyszíne; Revek, mint a kozmosz kicsinyített mása szerelmek és születések helye, kipusztított várossá válik; a romos templom, a rődelyi „rozzant malom”, Bajnaköves vára föld alatti labirintusával a veszély érzetét sugallja, az alvilágba alászállás képzetét kelti;

16 Éden vagy Apokalipszis allegóriái? Látomásokban és valóságban megjelenő állat- és növény képek BestiáriumHerbárium Gyík és ölyv: ötudatlan létezés és pusztulás veszedelmének jelképei; a léggyel kiegészülve egymást faló állatok kannibalisztikus képe; A gyík a deák számára a szellem világossága A templomi vihar állatai: békák, bárány, halak, denevérek, lúd: János jelenései szerinti apokaliptikus jelenségek, Gyilkolás :(bárány), halál: (hal, háló, halál, halott)- képzetek? A bárány és a hal ugyanakkor megváltó szimbólumok is; A lúd: az ősi hitvilág szerint a sötétség démonikus erőinek képviselője: ludvérc, lidérc, a deák a nők szemében: „lüdércféle deák”, „lüdérc monya”, „haramia csepredék”; A „százféle szegettszárnyú” madár: a megváltott emberi lelkek szimbólumai, Döglődő rókák, nyúlak, egyéb vadak: a rabság, a vergődés kifejezői; A ló: Bakacs, Páva: táltos szimbólumok; A farkas, a holló a kereszténységben elbukottak, a bűnösök jelképei; A dús növényzet: buja tenyészet, szenvedélyek, a női princípium, életöröm- jelkép; A rengeteg vad és termesztett növény: vadrózsa, galagonya, kökény, veresgyűrű, mogyorós, tölgyes, ciheres, margaréta, vadszegfű, szarkaláb (a halott Krisztina csokrában), virágzó kender (Hódi Ágó és Tentás bujálkodá- sának helye), tulipán, őszirózsa (a templom körüli sírokon: a törökök lovai tiporják, legelik), muskátli, teljes viola, stb. mind az öröm illékonyságát, a múlandóságot is pédázzák;

17 Szerelem és halál Az I. könyv szereplői nemcsak hívei, hanem gyakorlói is a szabad szerelemnek („hippi-kommuna)”-T.222, a II. könyvben már csak Bajnai hitveséhez írott levelében jelenik meg inkább a házastársi kötelességek felsorolásában; „Ha a szeretkezés vágya szinte önkívületig lázas állapotba kergeti őket, akkor >>vaktában >kéntelenség<<, ölelik szeretőjüket” T.356 –mintegy visszatérésként az ősi állapotokba; A parókián élő három nő rendre szertője, ágyasa lesz Fortunának és Tentásnak is; Külön nyelvezete alakul ki ennek az örökös szeretkezésnek: édes nyers öröm, viharzó, szomjas illat, amit a búzamezőben lehel nagyidő jöttén a gyomvirág (H.Á.), lökött mákvirág, kármánkörte mellű, lenvirág szemű(kK) Gyakoriak a gyermekhalálozások és a szülésbe belehalások, talán ezért, s az örökös pusztulástól való félelemtől ilyen felfokozott a szerelemvágy; Szerelem és halálközeliség érzése Hódy Ágóban a legerősebb: „Ti nem tudtok semmit, hiába vagytok okosok.” „- Tenás, te nem fogsz meghalni, ugye? (...) kisfiáról: Ő sem fog meghalni, ugye? Csak mi többiek. (...) – Tudunk mi szeretni eleget anélkül ( kendervirág) is. - Csak azt ne bolygasd, hogy meghalunk. - Pedig a kettő ugyanaz, deák. - Honnan tudhatnánk, eddig nem próbáltuk csak az egyiket.” Előérzetei vannak Rozálnak és kese Katának is. Mindegyre azt kérdik a deáktól: „ Mi lesz velünk, Tentás?”

18 Háború, pusztulás és túlélés A háború abszurditása:- a felvonuló sereget megszámlálni épp úgy kémeket kell küldeni a szövetségeshez, mint az ellenséghez, megbízni bármelyikük adataiban ostoba hiba lenne; - királyi generális és a szabad magyarok hadura, az országbíró fogadást köt, hogy eléri-e a háromezret az elesett törökök száma; - a tét látszatra a két nagyúr bora, valójában a „király képe” hercegben kell kedvet támasztani a további törökverő harcokhoz („Van Isten, lesz háború”- örvendezik az országbíró, mikor elveszti a fogadást); A háború borzalmai: - részletező leírás a csatatérről a harcok idején, és utána; - apokaliptikus kép: a levágott fejekből rakott két piramis, egyiknek tetejére Fortuna feje kerül, mint a célszerű bűn,józan poklának képe, a szükséges áldozat a felszabadító hadjáratért; A regény újdonsága-, „ és ezzel nő fölé korunk irodalmi, sőt általánosan értelmiségi közgondolkodásának” (T. 221) – hogy visszahelyezi létünk lehetséges alternatívái közé a cselekvést, a cselekvő magatartásból erő sugárzik, nem a megadás sugalmazása; - nem csak azt látjuk, hogy minden szörnyűség lehetséges, hanem azt is, hogy ezeket túl lehet élni, fortélya van menekülésnek, mentésnek, a gyilkos szándék kijátszásának, stb.

19 Nyelvvarázs Igazi nyelvi ínyencség a regény, ami lépten-nyomon meglep szépségeivel; Az író nyelvteremtő készsége több szinten is megmutatkozik: - hatalmas tárgyismeretében, amivel a korabeli mesterségek, tevékenységek tárgyait, cselekedeteit megnevezi; - a teremtett homály szintjén (Arany balladai homályára emlékeztet); - a vizuális és akusztikai képek szintjén; - meglepő kifejezések, metaforák: hasfelpockolás, az idő „néha megdagad” és „ odahatalmasodik két történet közé”, s „amikor házhoz jár megtérdelni az idő”, a deák megjegyzése: „A hóhér maradjon hóhér, az áldozat pedig áldozat” - a bonyolult mitológiai és biliai szimbolumháló szintjén: Bervec bocsánatkérése groteszkül kifordított tékozló fiú motívum, Fortuna kenyérrel és borral kínálása profán utolsó vacsora-motívum, stb; - a szentenciós megnyilatkozások más-más rétegből vétettsége szintjén: papi, archaikus, furfangos,, vicces, népi bölcsesség, stb; - az archaikus tájnyelv megalkotottsága szintjén: galád morfondír, jajveszék, semmi turbék, semmi hancúr, semmi patvarkodás, hagyd a súlyba, ne gyújts világot, nem szükség, köz a dolog, addig kóricálsz, míg megmeszelytenek valahol, ne sokadozzunk, múlik a nap, jól kitubalyogta magát, megpiricskél, stb; - ironikus, csúfondáros, de sziporkázó közbeszólások szintjén; - Szimbólumok, talizmánszók szintjén: hollóidő, darukenyér, sárga szemű madár, stb

20 „Mintha nagyon régi >>mesteri szerzést<< olvasnánk. Nagyon eleven, nagyon mai kérdéseinkről” „A kóborlás választása, a sanyarúságból való eltávozás, a menés-maradás dilemma ideologikussá tétele, az elhatározások korlátozása a kényszerrel és kényszerítettséggel (389.), amit a szabad akarat archaikus szövegeinek kommentárja értelmez, az „odafel való magyariak” és az „ideszakadt maradék” (65.), „az odalent valók reménykedései” (490.), a hódoltságban és a szomszédvárakban, a maior és minor helyzetben élők viszonya, kölcsönös egymás-megítélése – a XX. század léttapasztalata.” ( Thomka Beáta, T. 290.)

21 IRODALOMJEGYZÉK Ács Margit: Az örökkévaló holló (Szilágyi István Hollóidő című regényének néhány tanulsága), in Tanulmányok Szilágyi Istvánról, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003, o. G. Kiss Valéria: A holtakkal terített végesség felé (Szilágyi István: Hollóidő), in Tanulmányok o. Szakolczay Lajos: Isten markában vacogó csillagok, in Tanulmányok o. Poszler György: Hollóidő, in Tanulmányok o. Balázs Imre József: „Véletlenek tánca és ölelkezése”, in Tanulmányok o. Szirák Péter: A múlás elviselhetetlen értelme (Szilágyi István : Hollóidő), in Tanulmányok o. Gróh Gáspár: A világ mint szabadság és végzet, in Tanulmányok o. Thomka Beáta: Folytonosság, önazonosság és kétely: az elidőző megjelenítés epikuma, in Tanulmányok o. Alexa Károly: Magyar történelem, magyar mitológia (A Hollóidőről és a Hollóidő ürügyén), in Tanulmányok o. Görömbei András: Hollóidő, in Tanulmányok o. Márkus Béla: Titkok pányváján kerengeni (Szilágyi István: Hollóidő), in Tanulmányok o. Mészáros András: Széljegyzetek (Szilágyi István Hollóidő című regényéhez), in Tanulmányok o.

22 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! VISZONTLÁTÁSRA JANUÁRBAN!

23 ÁLDOTT, BÉKÉS ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!


Letölteni ppt "MAGVETŐ, BUDAPEST, Második kiadás, 2001 ELSŐ KÖNYV: Lovat és papot egy krónikáért MÁSODIK KÖNYV: Csontkorsók."

Hasonló előadás


Google Hirdetések