Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mondattan Mondatrészek Állítmány Állítmány ‒ központi szerepű mondatrész Önmagában képes teljes mondatot alkotni (Jössz?) Megszervezi a mondat „minimális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mondattan Mondatrészek Állítmány Állítmány ‒ központi szerepű mondatrész Önmagában képes teljes mondatot alkotni (Jössz?) Megszervezi a mondat „minimális."— Előadás másolata:

1 Mondattan Mondatrészek Állítmány Állítmány ‒ központi szerepű mondatrész Önmagában képes teljes mondatot alkotni (Jössz?) Megszervezi a mondat „minimális szerkezetét” Virrad. Á Szép az idő.Á ‒ A Jancsi Katira gondol. A ‒ Á ‒ H

2 Mondattan Mondatrészek Állítmány Az állítmány szófaja Igei természetű: utal módra, időre, személyre, számra 1. Ige (igei áll.): Az erdőben sétáltunk. 2. Névszói-igei A kutya mindig az ember barátja volt. ‒ főnév Már piros ø az alma. ‒ melléknév Ez ki ø? ‒ névmás A fn. in., a hat. in. nem Á, a mn. in. is csak melléknévként!! Az ebéd kitűnő!

3 Mondattan Mondatrészek Állítmány A névszói-igei állítmány paradigmája: boldog vagyokboldogok vagyunk boldog vagy boldogok vagytok boldog ø (igénél is ø !)boldogok ø Jelen idő, kijelentő mód, egyes és többes szám 3. személy: az ún. névszói állítmány

4 Mondattan Mondatrészek Állítmány Az állítmány szerkezete 1. Egyszerű: mindig igei Nézi a filmet. Nem tudhattam volna meg. 2. Összetett: névszói-igei ─ névszó+segédige kopula) Okos + vagy.

5 Mondattan Mondatrészek Állítmány Kopula: van + marad, múlik, van (más jelentésű) Kati szorgalmas maradt. Kati húszéves múlt.─ aspektuális vagy modális jelentéstöbblet Van már 10 óra is. ─ minőséget, fokot, mértéket nevez meg (mondathangsúlyos, ‘legalább annyi’)

6 Mondattan Mondatrészek Állítmány 3. Kettős kell + felszólító módú ige Háromra otthon kell legyek(~ Kell, hogy háromra otthon legyek = mondatátszövődés) 4. Halmozott Kati ma takarít és főz. Szép és okos vagy.

7 Mondattan Mondatrészek Állítmány A (lét)igéről és a kopuláról létige: tartalmas, fogalmi jelentéssel rendelkezik ─ egyszerű Á lehet Van már házunk. Ott van melletted. Kopula: viszonyszó ─ az összetett Á része lehet Szép volt a nyár.

8 Mondattan Mondatrészek Állítmány Megkülönböztetésük Kij. mód jelen idő E-T/3.-ban a létige megmarad a kopula eltűnik Ma itthon vagyok → Ma itthon van. Ma én vagyok ügyeletes → Ma ő ø ügyeletes.

9 Mondattan Mondatrészek Állítmány A marad, múlik kopula ─ kij. m., jel. i. E-T/3. –ben is kitesszük Hogyan különböztetjük meg a nem kopula marad, múlik-tól? marad → van Ott maradtam → Ott voltam →Ott van. Gyerek maradt → Gyerek volt → Gyerek ø. múlik → van A nyár már múlt → A nyár még volt → A nyár még van. Kati éppen húszéves múlt → Kati éppen húszéves volt → Kati éppen húszéves ø.

10 Mondattan Mondatrészek Az állítmány Az Á és az A viszonya Az igei Á-nak az A mindig vonzata (lexikai bővítmény) Pista focizik. A névszói-igei Á esetében a segédige teszi olyanná a szerkezetet, hogy vonzata az A (szerkezeti bővítmény) (A kopulának magának nincs alanya, hisz önmagában nem mondatrész!) Ízletes volt az ebéd.

11 Mondattan Mondatrészek Az állítmány Kapcsolata más mondatrészekkel T: tárgya csak az igei Á-nak lehet H: igei Á : Folyton Karcsira gondol. névszói-igei Á: Büszke volt a gyerekeire. ─ lexikális bővítmény Ma nagyon szép vagy. ─ szerkezeti (strukturális) bővítmény J: igei Á-nak nincs, névszói-igeinek lehet

12 Mondattan Mondatrészek Az állítmány Az Á és az A egyeztetése Egyeztetés: logikai viszonyjelentés grammatikai eszközökkel kifejezve (szám, személy) Az A és az Á egyeztetése: számbeli, személybeli – az A irányítja

13 Mondattan Mondatrészek Az állítmány Szabály: Igei Á esetén: egyes számú A – egyes számú Á → teljes személybeli egyezés A lány ír. többes számú alany – többes számú állítmány → teljes személybeli egyezés A lányok írnak.

14 Mondattan Mondatrészek Az állítmány Összetett Á esetén: A kopula számban + személyben egyezik az alannyal: A fiúk szorgalmasak voltak. A névszói rész csak számban egyezik az alannyal: A fiúk szorgalmasak voltak.

15 Mondattan Mondatrészek Az állítmány Kivételek a számbeli és személybeli egyeztetésben Számbeli egyeztetés alaki értelmi (grammatikai) (logikai) Kati és Peti ott volt. Kati és Peti ott voltak. ─ Kati és Peti barátok. (kölcs.) A házak, a templom vízben állt. A házak, a templom vízben álltak. Az Egyesült Államok háborút indított. Ők a legjobb csapat.

16 Mondattan Mondatrészek Az állítmány Személybeli egyeztetés Különböző személyű alanyok esetén a kisebb számú személyhez igazodik az állítmány. Én és te megyünk oda. Ti és ők vállaltátok.

17 Mondattan Mondatrészek Az alany Az A általános jellemzői  Gramm. szemp.: a tagolt mondat Á-ának kötött bővítménye  Formai: alanyesetben áll  Logikai: ált. az az elem, amelyről a mondat állítást közöl énNekem  Szemantikai: nem fogalmazható meg ( [ én ] Megyek ↔ Nekem mennem kell.)  Szófaji: kiemelten jellemző

18 Mondattan Mondatrészek Az alany Az A szófaja és alakja  Lexikai főnév A fiú olvas. Többesjel, birtokjel, birtokos A csoport dolgozik. személyjel, birtoktöbbesítő jel  Főnévi névmás Te jössz. Ált. a főnév toldalékai, de: Ki volt az? enyém, belőled, velünk: a szem. nm. inflexiós paradigmatikus alakjai (határozói esetek)  Főnévi értékű bármely szófaj mn→fnA szépek felvonultak. A fn told.+ fokjel, kiem.jel bármi → fnNagyon bántotta az a nem. A fn told.

19 Mondattan Mondatrészek Az alany  Főnévi igenév Ált. modális igék vagy melléknevek mellett alany: Modális igék: kell, lehet, illik, sikerül stb. Lehet menni. Modális melléknevek: fontos, muszáj, tilos, jó, szükséges, érdemes, fölösleges stb. Muszáj tanulnod. ↓ lehet T-a, H-ja Ragozható, de nem kötelező: (Nekem) el kell mennem. Nekem el kell menni.

20 Mondattan Mondatrészek Az alany Az A szerkezete  Egyszerű: egy főnév vagy főnévi természetű szó A tanár jön. Célja jó tanárnak lenni.  Összetett: névszó+ segédigenév Jó tanár lenni. Érdemes becsületes maradni. A dolog kockázatos volta érdekel. Párhuzam az összetett Á-nyal: X tanár lesz → X-nek fontos tanár lenni ─ olyan bővítményei vannak, ↑ ↑ mint az összetett Á-nak ragtalan

21 Mondattan Mondatrészek Az alany  Halmozott Mari és Péter sokat sétál. Célja csinos maradni és házias lenni.  Szerkezetszintű  Bármely alanyi szófaj lehet, csak fn in nem  Alaptagja csak igei igenév (igenév-ige) és határozói igenév lehet aratott befejezte ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ döntés tetszést összesöpörve Péter a munkát ↑ ↑ ↑ hozta az udvart (Péter) ↑ bizottság

22 Mondattan Mondatrészek Az alany Az A mint vonzat  A lexikai ige vonzata  Kötelező ─ megköveteli  Fakultatív ─ megengedi  Ø ─ tiltja a szintaktikai alany (a személyrag hordozza) lexémával való kitöltését Megköveteli: Pista ír. Megengedi: Dörög az (ég). Esik (az eső). Tiltja: Alkonyodik. Esteledik. Havazik.  Az összetett Á melletti vonzat Sosem tilos, ui. amit a névszói rész minősít vagy azonosít, azt meg kell nevezni. A barátnőm kedves. A férfi a család feje.

23 Mondattan Mondatrészek Az alany Az alany fajtái  Határozott: (konkrét) személyt, tárgyat, fogalmat nevez meg (Pista, a fiú, az asztal, a béke stb.)  Határozatlan: meg nem határozott személyt, dolgot stb. nevez meg: Határozatlan névmással: valami ─ Valami zörög. T/3-mal: Csöngettek.  Általános: általánosan beszél személyekről, dolgokról stb. Általános névmással: mindenki, senki, ember, világ stb. T/1-gyel: Árnyékáért becsüljük a vén fát. E-T/2-vel:Lassan járj, … Féljétek az Urat! T/3-mal:Hogy hívnak?

24 Mondattan Mondatrészek Az alany Az A törlése  1. és 2. személyben: az alany vagy a közlő, vagy a befogadó. A 3. személy heterogén ─ ott ritkább  Állandósult szerkezetekben:  Tapadásos alany: Terítve van (az asztal). Éjfélre jár (az idő).  Lappangó alany: Majd lesz neked (Fenyítés! Büntetés? Jaj? Nemulass?)!  Összetett mondat 2. tagmondatában Kati kiment a csengetésre, és Ø ajtót nyitott a barátjának. A teherautó és a személygépkocsi összeütközött, és (az ─ helyette: az előbbi v. az utóbbi, ill. a teherautó v. a személygépkocsi) árokba borult.

25 Mondattan Mondatrészek A tárgy Fogalma, funkciója  Igének v. igenévnek kötött bővítménye: megnevezi Amire a cselekmény irányul: könyvet olvas Amit a cselekvés létrehoz: ír  Bővítményként kötött: a tárgyas igéé v. igenévé Kötelező: ebédet készít Fakultatív: (könyvet) olvas

26 Mondattan Mondatrészek A tárgy Szófaja  Főnév v. főnévi értelmű szó: házat, nemet (mond)  Főnévi névmás: azt, kit?, őt, téged  Főnévi igenév: a tud, szeret, mer, kíván, bír, kezd stb. modális igék mellett: mer feleselni  Melléknév (ritkán): szeretnék gazdag lenni

27 Mondattan Mondatrészek A tárgy Alakja  -t rag  Ragtalan Főnévi igenév: olvasni Az E/1-2. személyű személyjeles alakok: Veszem a kabátom. Névmások Jól érzem magam (magad). Látsz engem. Látlak téged..

28 Mondattan Mondatrészek A tárgy Szerkezete Egyszerű: könyvet olvas, szeret úszni Összetett: szeretnék gazdag lenni ↑↑ ragtalan fn v. mn fn-i segédigenév (~ gazdag vagyok)

29 Mondattan Mondatrészek A tárgy  Halmozott: könyvet és újságot olvas szeretne gazdag és boldog lenni és maradni  Többszörös: szeretnék libasültet enni szeretnék ↑ enni ↑ libasültet

30 Mondattan Mondatrészek A tárgy Fajtái 1. A logikai határozottság szempontjából: a) Határozott b) Határozatlan 2. A tárgy és az alaptag jelentésviszonya alapján a) Iránytárgy b) Eredménytárgy

31 Mondattan Mondatrészek A tárgy 1. A logikai határozottság szempontjából: a) Határozott  1., 2. személyű: engem, titeket  3. személyű:  ha a fn határozott: Tulajdonnév: Péter Határozott névelős: a házat Birtokos személyjeles v. birtokjeles: a barátomat, a házét Kijelölő jelzős: ezt a házat, a szebbik házat

32 Mondattan Mondatrészek A tárgy  Más szófajú Főnévi névmás: őt, magát, egymást Főnévi igenév, amelynek saját határozott tárgya van: El akarom olvasni a könyvet.  Mellékmondat a tárgy: főmondati utalószava főnévi mutató névmás Igeragozás Azt láttam, hogy jön Határozott: 3. személyű tárgyra von. teljes paradigma 2. szem. tárgyra csak E/1. sz. alany utal: látlak

33 Mondattan Mondatrészek A tárgy b) Határozatlan (igeragozás: általános)  Névelőtlen v. hat.-lan névelős főnév: (egy) házat  Kérdő, vonatkozó, határozatlan, általános és mn-i mutató névmási jelzős főnév: Milyen könyvet olvasol?  Kérdő, vonatkozó, határozatlan, általános névmás (kiv.: mind, valamennyi): Kit keres?  Főnévi igenév, amelynek nincs 3. sz.-ű határozott tárgya: Engem nem tudsz becsapni. Szeretnék még egy könyvet is venni.  Mellékmondat, amelynek utalószava melléknévi névmás: Vegyél olyant, amilyent szeretnél!

34 Mondattan Mondatrészek A tárgy 2. A tárgy és az alaptag jelentésviszonya alapján a) Iránytárgy: Könyvet olvas.(a dolog már előtte is létezett) b) Eredménytárgy: Süteményt süt.

35 Mondattan Mondatrészek A tárgy Egy sajátos forma: a határozói értékű tárgy vár egy órát (óráig) játszik egy kicsit (kis ideig) Átmenet a H és a T között, összefüggésük:  Néz valakit/valakire Vár valakit/valakire  Zsírt ken a kenyérre Zsírral keni a kenyeret.

36 Mondattan Mondatrészek A határozó Fogalma, funkciója  Általában: olyan mondatrész bővítménye, amely cselekvés-, történés-, létezés vagy állapotfogalmat fejez ki, vele alárendelő szerkezetet alkot. Megnevezheti o A cselekvés helyét, időféle, módféle körülményeit o A cselekvés A-ának, T-ának stb. állapotféle körülményeit o Néha aszemantikus határozó Alaptag: ige

37 Mondattan Mondatrészek A határozó Máskor: olyan mondatrész bővítménye, amely dologfogalmat, tulajdonságot, mennyiséget fejez ki Alaptag: melléknév: nagyon →jó Főnév: üzenet ←egykori iskolámba Névmás: nagyon→ olyan Határozószó: a falutól →távol

38 Mondattan Mondatrészek A határozó Szófaja, alakja 1. Főnév raggal: házból névutóval: ház mellett ragtalanul: reggel, este, vasárnap 2. Melléknév, számnév, névmás raggal: gyorsan, öten, azon

39 Mondattan Mondatrészek A határozó 3. Főnévi igenév: aludni megy (célh.) fél elaludni (okh.) közeledni látom (aszem. hat.) 4. Ragos melléknévi igenév: lenyűgözően 5. Határozói igenév: megrettenve 6. Határozószó: bent, itt, most, ma

40 Mondattan Mondatrészek A határozó Szerkezeti típusok  Kettős határozó: szájról szájra reggeltől estig  Összekapcsolt határozó: ott kinn, hátizsákkal a hátán  Összetett határozó: névszó + segédigenév Igyekszem ügyes lenni Orvos lévén nem tehetek mást.

41 Mondattan Mondatrészek A határozó A határozók rendszere kötött szabad + határozófajták ld. a tankönyv táblázata!

42 Mondattan Mondatrészek A határozó Komplex határozók Egy határozónak egyidejűleg többféle határozói jelentése is van, pl.: Útközben olvastam. hely ─ idő ─ állapot Feketén lát mindent. állapot ─ mód Zavarában elpirult. állapot ─ ok

43 Mondattan Mondatrészek A határozó Irányhármasság Előzmény-, tartam- és véghatározók + a határozófajták ld. a tankönyv táblázata!

44 Mondattan Mondatrészek A jelző A jelző Funkciója: megjelölheti az alaptagban kifejezett fogalom tulajdonságát (minőségét, mennyiségét) vagy birtokosát Sajátosságai: a) Függő helyzetű mondatrész b) Ált. szabad bővítmény c) Alaptagja főnév vagy főnévből képzett szó

45 Mondattan Mondatrészek A jelző Függő helyzetű mondatrész Szorosan szerkesztett: kötött szórend, megelőzi a jelzett szót (kivétel: a birtokos jelző) Csak szintagmában létezik: jelzett szó nélkül nincs jelző, ill. ha hiányzik a jelzett szó, a jelző átveszi a jelzett szó mondatrészértékét: Piros pulóvert vettél? Pirosat. Függő helyzetű akkor is, ha névszói állítmányt bővít: Felesége a szép Kati. Kati szép. → A szép Kati… A jelzői funkció az állítmányiból lett.

46 Mondattan Mondatrészek A jelző b) Ált. szabad bővítmény Kivételesen kötött: A mértékjelölő főnevek mennyiségjelzője: két kiló (kenyér), egy marék (liszt) -ú/-ű, jú/-jű képzős denominális melléknév jelzője szőke hajú (lány) A viszony- és helyzetjelölő főnevek birtokos jelzője: Pistának az apja, a ház kertje

47 Mondattan Mondatrészek A jelző c) Alaptagja főnév vagy főnévből képzett szó (őrzi a főnévi jelleget) férfialma ↑ ↑ nyakkendős relatív alaptag szemű relatív alaptag ↑ ↑ virágos szabad apró kötött, kötelező

48 Mondattan Mondatrészek A jelző A jelzők fajtái 1. Minősítő jelző Minőségjelző Mennyiségjelző 2. Kijelölő jelző 3. Birtokos jelző 4. Értelmező

49 Mondattan Mondatrészek A jelző 1. Minősítő jelző  A jelzett szó minőségi, mennyiségi tulajdonságát jelöli.  Mindig a jelzett szó előtt áll.  Jelöletlen Minőségjelző: szép lány, ügyes fiú Mennyiségjelző: öt alma, két kosár dió

50 Mondattan Mondatrészek A jelző Szófaja: Melléknév: szép Melléknévi igenév, igei igenév: látó ember, a társaság tervezte ház Névutómelléknév: az asztal melletti szék Melléknévi, számnévi névmás: ilyen, ennyi kérdés Főnév: férfi vendég, tanár úr, mérnök bátyám, Pista bátyám, Duna folyó

51 Mondattan Mondatrészek A jelző 2. Kijelölő jelző A jelzett szó jelentéskörét egyetlen egyedre korlátozza: Melyik? a szebbik ruha, az ötödik sor  Sajátos típus: a mutató névmási kijelölő jelző: ez a fiú, az a lány A jelzőt egyeztetjük jelzett szavával: ezt a fiút, azé a lányé, az után az autó után Magyarázat: a szerkezet eredetileg értelmező volt: ezt, a házat → ezt a házat

52 Mondattan Mondatrészek A jelző 3. Birtokos jelző a h á z k e r t j e ↑ ↑ birtokos birtok birtokosszó birtokszó Szófaja: főnév: az apa autója főnévi névmás: az én ügyem főnévi igenév: ideje indulni A birtokszó is főnévi jellegű

53 Mondattan Mondatrészek A jelző A birtokos jelző jelölése Kötelező: a birtokszón a birtokos személyjel kertje Nem kötelező: a birtokosszó -nak/-nek ragja a ház kertje/a háznak a kertje De kötelező, ha a szórend fordított: a kertje a háznak Ha a birtokos szerkezet többszörös, az utolsó birtokos jelzőn: a ház kertjének virágai

54 Mondattan Mondatrészek A jelző 4. Értelmező: mindig alaptagja után áll, vele számban esetben egyezik: Katit, a húgomat Értelmezős szerkezet: Kéthangsúlyos (tagjai egyformán hangsúlyosak) Általában a jelzőshöz sorolják, de nem tiszta kategória Mindig szabad bővítmény

55 Mondattan Mondatrészek A jelző Az értelmező fajtái 1. Hátravetett jelző Vettem kabátot, szépet. A szerkezettagok nem cserélhetők fel. Transzformálható jelzős szerkezetté és névszói állítmánnyá: kabátot, szépet → szép kabátot → a kabát szép

56 Mondattan Mondatrészek A jelző 2. Azonosító értelmező (appozíció) Kati, (ti.)a barátnőm A szerkezettagok felcserélhetők. Transzformálható névszói állítmánnyá: Kati, a barátnőm → Kati a barátnőm. 3. Értelmező határozó Pestre, a barátomhoz (utazom) A szerkezettagok nem cserélhetők fel jelentésváltozás nélkül. A második szerkezettag szűkítő értelmű. Nem transzformálható névszói állítmánnyá.

57 Mondattan Mondatrészek A jelző Az értelmező mint sajátos szerkezet 1. Az értelmező „jelző” nem valódi jelző a hátravetett „jelzős” szerkezetben: rózsát, szépet főnévi jellegű, ugyanolyan mondatrész, mint az „alaptag” → nem jelző tehát, hanem alany, tárgy, határozó stb.

58 Mondattan Mondatrészek A jelző 2. Átmenet az alá- és mellérendelés között az azonosító szerkezet: Az alárendelésre jellemző tulajdonságok: egyeztetjük a szerkezettagokat A mellérendelésre jellemző tulajdonságok: a szerkezettagok általában felcserélhetők a szerkezettagok egyike elhagyható egyikkel nem kérdezhetünk a másikra a szerkezettagok denotátuma azonos, a mellérendelésben nem a szerkezettagok közé kitehető mellérendelő kötőszó


Letölteni ppt "Mondattan Mondatrészek Állítmány Állítmány ‒ központi szerepű mondatrész Önmagában képes teljes mondatot alkotni (Jössz?) Megszervezi a mondat „minimális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések