Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Határozói és jelzői mellékmondat ok ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK II.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Határozói és jelzői mellékmondat ok ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK II."— Előadás másolata:

1 Határozói és jelzői mellékmondat ok ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK II.

2 HATÁROZÓI ALÁRENDELÉS

3  Azért szóltam csak, hogy ne érjen meglepetésként a hír.  Azon nevettek, hogy olyan furcsa képet vágott.  Elmentem sétálni, mert már eluntam az egész napi olvasást.  Akkorát rúgott a labdába, hogy az kiröpült a stadionból.  Annyiszor kért, hogy már nem volt szívem nemet mondani.  Ha most elmész, többé ne is gyere vissza.  Amerre jártunk, mindenütt fácánokat lehetett látni. ÁLLAPÍTSD MEG AZ ALÁRENDELŐ MONDATOK FAJTÁIT!

4 A.Határozói mellékmondatból annyiféle lehet, ahányféle határozó létezik. B.A határozói és a jelzői mellékmondatoknak nem lehet sajátos jelentéstartalmuk. C.Az olyan, akkora, annyi utalószót tartalmazó főmondathoz csak jelzői mellékmondat tartozhat. D.Az ahol vonatkozó határozószói névmással (vagy névmási határozószóval) kapcsolt mellékmondat csak helyhatározói lehet. E.Az annak utalószó előfordulhat többféle jelzői (birtokos, kijelölő, értelmező jelzői) és határozói alárendelésben is. Igaz állítások: VÁLASZD KI AZ IGAZ ÁLLÍTÁSOKAT!

5  Alakítsd át az alábbi egyszerű mondatokat határozói alárendelő összetett mondatokká úgy, hogy a határozói igenév helyére illeszted az utalószót! Állapítsd meg a lehető legpontosabban az alárendelések fajtáját!  Megbotolván a küszöbben a gyerek nagyot esett.  Szép idő lévén elmentünk kirándulni.  Kis földkupacokat emelt a tövek fölé megvédve őket fagytól.  Futva tette meg az utolsó négy kilométert. MONDATÁTALAKÍTÁS

6 JELZŐI ALÁRENDELÉS

7 ÍRD A TÁBLÁZATBA AZ ALÁBBI JELZŐI ALÁRENDELÉSEK BETŰJELÉT a)Annak a lánynak szólj, aki a múltkor is segített. i)Van pár könyvem, olyan, ami téged is érdekelhet. b)Nem emlékszem annak az arcára, akit csak képen láttam. j)Akkora hibát követett el, hogy még aludni sem tudott miatta. c)Emlékszem az arcára a lánynak, annak, akivel te ismertettél meg. k)Ahány kék színt láttam, annyi új árnyalatot fedeztem fel. d)Annak adom az almát, aki tényleg éhes. l)A gúny olyan, mint a kígyómarás. e)Annyi almánk termett, hogy egy egész polc megtelt a befőttekkel. m)Azt a lapot dobtad ki, amelyre a legfontosabb címek voltak felírva. f)Annyi termett, amennyi tavaly.n)Amit mesél, annak a fele sem igaz. g)Tejet ittam, annyit, amennyi csak belém fért. o)Annyira jól ismerem, mintha a saját testvérem lenne. h)Olyan levelet kaptam, hogy a köny- nyeim potyogtak tőle olvasás közben. p)Láttam egy pókot, akkorát, mint egy teniszlabda.

8 Minőség- és kijelölő jelzői alárendelés Mennyiség- jelzői alárendelés Birtokos jelzői alárendelés Értelmezői (értelmező jelzői) alárendelés Egyéb alárendelés

9 A barátnődre gondoltam, aki a múltkor itt járt. 2. AZ ALÁBBI ÖSSZETETT MONDAT KÉTFÉLEKÉPPEN IS ÉRTELMEZHETŐ

10 SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK

11 SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK (1)  Az alárendelő összetett mondatok között vannak olyan mondatok, amelyek mellékmondatai nemcsak a főmondat valamely mondatrészét fejtik ki, hanem még valamilyen sajátos jelentéstartalmat:  hasonlítást,  feltételességet,  következményt  megengedést

12 TípusJellemző kötőszók Hasonlítómint, akár Feltételesha Következményeshogy, úgyhogy Megengedőbár, ámbár, habár, noha, ha … is, jóllehet (olyan körülményt, feltételt foglal magába, amely bizonyos fokig ellentétben van a főmondat tartalmával, de mégsem akadályozza meg, azaz mintegy megengedi a főmondatban foglaltak megvalósulását) SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK (2)

13  Nem bánom azt, ha megvetsz is – megengedő sajátos jelentéstartalmú tárgyi alárendelő összetett mondat  Olyat rendeltem, mint te tegnap – hasonlító sajátos jelentéstartalmú tárgyi alárendelő összetett mondat  Annyit rendeltem, hogy nem bírtam megenni – következményes sajátos jelentéstartalmú tárgyi alárendelés  Nem szól az okos (akkor), ha bizonyosan nem tudja – feltételes sajátos jelentéstartalmú időhatározói alárendelés SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK (3)

14 A megengedő és a feltételes mellékmondatok nem mindig mondatrészkifejtők  Hideg van, bár süt a nap – megengedő  Ha megengeded, előbb Marinak írok – feltételes (inkább udvariassági formula) SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MONDATOK (4)

15 VONATKOZÓ MELLÉKMONDAT

16  Olyan tagmondat, ami egy mondatban említett dologhoz szorosan kapcsolódik:  vagy a közelebbi azonosítására szolgál (megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat),  vagy újabb állítást tesz róla (nem megszorító vonatkozó mellékmondat). A VONATKOZÓ MELLÉKMONDAT

17 1. a) Kiléptünk arra a tisztásra, ahol a ház állt. b) Kiléptünk a tisztásra. Arra, amelyiken a ház állt.  A beszélő feltételezi, hogy több tisztásra is gondolhat a hallgatóság, és azzal segíti az azonosítást, hogy a vonatkozó mellékmondattal megpróbálja kizárni a többi tisztást, amelyeken feltehetően nem állt ház.  Ez a megszorító értelmű vonatkozó mellékmondat.  A megszorító értelmű vonatkozó mellékmondatokban általában mutató névmásos az a kifejezés, amely az azonosítás tárgyát jelöli (itt: arra a tisztásra). MEGSZORÍTÓ ÉRTELMŰ VONATKOZÓ MELLÉKMONDAT

18 2. a) Elénk tárult egy füves tisztás, ahol juhok legelésztek. b) Elénk tárult egy füves tisztás. Juhok legelésztek rajta.  Itt valószínűleg nem több tisztás közül kell választania a hallgatóságnak, csak el kell képzelnie egy tisztást.  A nem megszorító vonatkozó mellékmondat csak annak az eszköze, hogy a beszélő újabb állítást tegyen róla. NEM MEGSZORÍTÓ VONATKOZÓ MELLÉKMONDAT

19  Az amely(ek) csak egyetlen szerkezetben: az olyan mondatokban, amelyekben az azonosítás tárgya nem személy, és névszói alaptagú szerkezettel van kifejezve.  Ha a vonatkozó mellékmondat megszorító értelmű, akkor ilyenkor az amelyik is használható.  Példák: 3. Nem személy, névszói alaptagú szerkezet: a) Kiléptünk (arra) a tisztásra, (a)melyen/amelyiken a ház állt. (Megszorító értelmű) b) Kiléptünk egy tisztásra, (a)melyen egy ház állt. (Nem megszorító értelmű)

20  Személy, névszói alaptagú szerkezet: 4. Fogadták az elnököt, aki (*amely) rövid látogatásra érkezett.

21 5.  Nem személy, nem névszói alaptagú szerkezet: a) Az alaptag mutató névmás: Azt tették, amit (*amelyet) jónak láttak. b) Az alaptag egy tagmondat: Csökkent a kőolaj ára, ami (*amely) pánikot okozott. c) Hiányzik az alaptag: Megtettek értünk, amit (*amelyet) csak tudtak.

22  Amikor a mutató névmás valójában egy tartalmas szerkezet rövidítése, az irodalmi nyelv ilyenkor amelyt követel meg: 6. Rövidítésre használt mutató névmás  Nem a legjobb ajánlatot választották, hanem azt [az ajánlatot], (a)mely/amelyik a legolcsóbb volt. Minden más esetben más vonatkozó névmást használunk. Ha személy az azonosítás tárgya, esetleg megszemélyesített dolog, vagy az emberhez közel álló állat, akkor minden nyelvváltozatban aki(k) használatos, ha nem, akkor ami(k), illetve azonosítandó hely esetében ahol, ahová, ahonnan, azonosítandó idő esetén amikor, amikortól, ameddig és így tovább.


Letölteni ppt "Határozói és jelzői mellékmondat ok ALÁRENDELŐ ÖSSZETETT MONDATOK II."

Hasonló előadás


Google Hirdetések