Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Www.om.hu1 Frontális pedagógia helyett „konstruktivista” pedagógia Dr. Magyar Bálint Oktatási Minisztérium IV. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Www.om.hu1 Frontális pedagógia helyett „konstruktivista” pedagógia Dr. Magyar Bálint Oktatási Minisztérium IV. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest,"— Előadás másolata:

1 Frontális pedagógia helyett „konstruktivista” pedagógia Dr. Magyar Bálint Oktatási Minisztérium IV. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest, MTA Székház, 2004

2 Gyorsuló idő  5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik  Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák száma 2 évente 5%- kal csökken  Az alapvető IKT ismeretek nélkül űzhető szakmák jövedelemtermelő képessége a minimálbér körül mozog

3 A tudásváltás jellemzői  A megtanult szakmai ismeretek 10 év alatt elévülnek  A munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek mennyisége az Interneten 2 évente 32- szeresére nő  Az Internet kapcsolatok száma évente megduplázódik  Az elérhető sávszélesség folyamatosan emelkedik

4 Kimeneti követelmények Tudásalapú társadalom elvárásai:  A tudás eszköz, nem cél  Képességek:  Idegen nyelv  Számítástechnikai ismeretek  Szociális kompetenciák  Újra tanulás képessége

5 Pedagógus vagy számítógép  A pedagógus szerepe a legfontosabb: az oktatási informatikai reformok sikere a tanárok felkészültségén és motiváltságán múlik  Nemzetközi iskolavizsgálatok: az infrastruktúra, a tartalom vagy a pedagógus szerepe döntő?  OECD ,  EU – EMILE, 2003,  EUN - ERNIST, 2004,

6 A modern pedagógiai paradigmák esélye: A digitális oktatási környezet  Az innováció gátjai: kimeneti szabályozás (kompetencia mérés), tanulásszervezés rendszere, pedagógusok, infrastruktúra (szellemi és fizikai), idő- és munkaigényes, költséges, hamar elavul, terjesztése körülményes  A korszerű tanítási és tanulási paradigmák informatikai környezetben egyszerűen, érdekesen, költséghatékonyan és tömegesen megvalósíthatók

7 Informatika Információs Technológia Info-specialisták Merev, korlátozott tudás Tanítás Információs Technológiától a Digitális Kultúra felé Digitális Írásbeliség Digitális Kultúra Felhasználók Rugalmas, határtalan tudás Mentorálás

8 Konstruktív oktatási környezet Ipari társadalomTudás alapú társadalom Tények, adatok, szabályokKépességek és kompetenciák Zárt, végleges, tankönyv- tudás átadása egyszeri alkalommal Élethosszig tartó kapcsolat tudás- hálózatokkal Rögzített, homogén csoportos tanulás Tanulás rugalmas, heterogén csoportokban (személyre szabott) Frontális oktatás„Konstruktivista” oktatás

9 A tanulás a 21. században  Interaktív folyamat,  Tudásépítő közösség,  Tanulni és tanítani egy időben,  Növelni az egyenlőséget és megértést,  A tanítás teljes infrastruktúrájának megváltoztatása.

10 Sulinet Digitális Tudásbázis  Korábbi kezdeményezések  Sulinet honlap oktatási tartalma  Digitális órák (statikus HTML tartalom)  Cél: a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon felölelő, dinamikus, elektronikus tananyag-adatbázis  LCMS (Learning Content Management System) keretrendszer  Tartalom - pályázatok

11 Digitális tartalomszolgáltatás  Sulinet Digitális Tudásbázis  évfolyamok közismereti tárgyainak digitalizált tananyagai  8 tantárgy  Példák, animációk, demonstrációs filmek  Kiegészítő adatbázisok, háttér információk  Módszertani segédletek, óravázlatok  Egyedileg alakítható tartalom  Fórum, chat, kollaborációs lehetőség

12 A digitális tudásbázis felépítése  Legfontosabb cél: újrafelhasználhatóság és értékállóság  Technikai értékállóság: a tananyag szerkezete független a megjelenítésére használt eszközöktől  Eszközfüggetlen tároló: LCMS-nek (Learning Content Management System) tananyagkezelő rendszer  Ha új tartalomkezelő eszköz jelenik meg, nem kell a tananyagokat átírni  Újrafelhasználhatóság: független tananyagelemekből (learning object, LO) építkező szerkezet

13 Mire jó az SDT? Tanár  Foglalkozások (tananyagegység), gyűjtemények felhasználása a tanórán  Foglalkozás, téma átszerkesztése  tananyagelemek (képek, animációk stb.) felhasználása pl. órai bemutatóhoz  Kooperatív munka a tanórán vagy projektfeladat  Tartalomfejlesztés egyénileg vagy szakmai együttműködésben (munkacsoport)

14 Mire jó az SDT? Diák  Órai munkaformák  Egyéni tanulás  Háttér a felkészüléshez (házi dolgozat, kiselőadás stb.)  Kollaboratív, kooperatív tanulás  Tartalomfejlesztés egyénileg vagy együttműködésben (munkacsoport)

15 Az SDT az EU ajánlások tükrében  Az információs és kommunikációs technológiáknak a nemzeti oktatáspolitikai stratégiák részévé kell válniuk.  Az IKT alkalmazásokat technikailag és pedagógiailag segítő nemzeti hálózat szükséges.  Az oktatók és oktatási vezetők számára rendszeres, kötelező és államilag finanszírozott továbbképzéseket kell tartani.  Az IKT iskolai szerepéről, hatásáról rendszeres kutatásokkal kell ismereteket szereznünk.  Az oktatási indikátorok közé az oktatási informatika színvonalát valós adatokkal érzékeltető adatsorokat kell beiktatni (Forrás: Future Objectives for Education and Training, Group C (Information and Communication technologies in Education: Mapping and Synthesis of Recommendations. EU: Brussels, 2004)

16 A digitális taneszközök gyakran hatékonyabbak a hagyományosaknál  A tudásszerzés tere kitágult: nem csak az iskola  A természettudományos és matematikai képzés eredményessége és vonzereje csökken (MONITOR 2002)  Kritérium-orientált kompetenciafejlesztés (Nagy, 2000)  Korszerű oktatási modellek:  az általános képességek fejlesztése,  a műveleti gondolkodás kialakítása,  a hatékony információfeldolgozás tanítása  Az oktatási informatika kínálata: konstruktív információs szerkezet, autentikus tudásátadó környezet, egyéni beállítások  személyre szabott fejlesztést

17 A digitális esélyegyenlőség  Promoting Equity Through ICT in Education (OECD): a digitális eszközökkel végzett képességfejlesztés 16 ország hátrányos helyzetű iskolákban a hagyományosaknál hatékonyabb (Szerk. Kárpáti, 2003)  Roma Oktatási Informatikai Projekt: egy tanév alatt jelentősen javultak a kognitív képességek, az olvasási teljesítmény és az önálló tanulásképességei

18 Klasszikus és digitális pedagógia A.Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis B.A tudásszervezés módjai: a tananyag felépítése lineáris és visszacsatoló rendszerben C.Tanítási módszerek hagyományos és informatikai oktatási környezetekben D.Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és informatikai környezetekben

19 A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis – 1. Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) 1.Fragmentált tudáselemek 2.A tudáselemek nem kapcsolhatók össze és nem helyezhetők át. 3.A bővítés esetleges, 4.Diszciplináris ismerethalmaz életidegen környezetben. 1.A konstruktivista pedagógia intellektuális infrastruktúrája. 2.Részelemi kiemelhetők, és betehető más adattárakba, 3.A dinamikus bővítés folyamatos, 4.Segíti a praktikus, „tudni, hogy hogyan” (know how) típusú ismeretszerzésnek.

20 A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis – 2. Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) Hagyományos archívum Zárt tudásegységeket ír le és tárol. Keresés véges számú leíró szó alapján. Nincs benne beépített elrendezés, a tudásanyag masszaként jelenik meg. A felhasználóra bízza a kapcsolatok feltárását. A tárolás és előhívás testre szabható Nyitott tudásegységek sokoldalú kapcsolataira épül Bevált ismeretszerző utakat kínál, de újak is létrehozhatók Hatékony tudásmenedzsment: a megismerés útjainak kijelölése = rendezett információhalmaz + kognitív struktúra

21 A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis – 3. Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) Építhetőség, bővíthetőség  Kizárólag erre jogosult és szakosodott szervezet lehet tananyagépítő  A technológia bonyolult és költséges  A felhasználó nem válhat alkotóvá. Építhetőség, bővíthetőség:  A kiadó, a diák mind tananyag építő  Akkreditációs rendszeren keresztül beépíthető a saját tananyag a közös rendszerbe  A használó egyúttal fejlesztő is – tudáskonstruálás = motiváció, életszerűbb iskola

22 B) A tananyag felépítése lineáris és visszacsatoló rendszerben Lineáris tananyagszervezésVisszacsatoló tananyagszervezés Leíró struktúra: a tananyag a tudást ismeretek formájában tartalmazza Logikai struktúra: információ a hálózati kapcsolódásain keresztül él. Statikus ágazati, tantárgyi szemlélet Interdiszciplináris szemlélet Öncélú, lexikális tudásAutentikus, életszerű tudás Lineáris tanulásszervezés„Just in time” learning.

23 A tudásszerzés új modelljei  A leíró-szabálytanító oktatás eredménytelensége (Csapó, 2001, 2002): az iskolai tudás és a valódi ismeretek szétválása  A nemzetközi vizsgálatok nem az elsajátított tudást, hanem a tudás-alkalmazást vizsgálják. (PISA 2003)  A konstruktív pedagógia eredményei: autentikus tanulási környezet, használható „köznapi és „ünnepnapi” műveltség  Tudás-avulási prognózisok –a Gutenberg – tankönyvgalaxis után a tudásbázisok kora.

24 C) Tanítási módszerek hagyományos és informatikai oktatási környezetekben Hagyományos oktatási környezet Digitális oktatási környezet Zárt, lexikális, gyorsan avuló tudástömb átadása Öncélú presztízs-tudás – a társadalmi különbségek átörökítése. Tudásforrások birtoklása meghatározza a sikerességet és a társadalmi mobilitást. „Kvíz feladatok”: a klasszikus műveltség erodálódása, tömegműveltséggé válása Nyitott, tartós, alkalmazható, szituatív tudás. Kompetenciák fejlesztése - mindenki hozzáférhet az ismeretforrásokhoz, a tudás nem sajátítható ki. Munka világában fontos készségek: csoportmunka, vita, projekt: kutatás, feldolgozás és prezentáció – az élet helyzetei az iskolában

25 D) Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és digitális értékelő környezetekben 1. Hagyományos értékelő környezet Digitális értékelő környezet Tantárgyi tesztekEgy tantárgyhoz nem köthető kompetencia, szakértelem és műveltség vizsgálata. Szummatív értékelés túlsúlyaFormatív és diagnosztikus értékelés Ritka értékelési alkalmak: témazáró, félévi összefoglaló, nagydolgozat A napi oktatásba épülő, rutinszerű teljesítménymérés Teszt-variánsok előállítása nehéz, ezek gyakran különböző nehézségűek Egyéni feladatsorok egyszerűen, gyorsan, megbízhatóan – bemért feladatok adatbankjából.

26 D) Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és digitális értékelő környezetekben 2. Hagyományos értékelő környezet Digitális értékelő környezet Az értékelés tartalma és módszerei lazán kapcsolódnak a tananyaghoz A mérő / értékelő feladatszerkesztővel a tananyagból egyszerűen előállíthatók Visszajelzés csoportosanVisszajelzés egyénileg Adatfeldolgozás időigényes, a tanár végzi A tanár csak az adatelemzést végzi

27 Módszertani fejlesztések NFT keretein belül végzett fejlesztések:  Gyermekismeret; az egyéni fejlesztési terv informatikai támogatása, feladatbank  Integráló, inkluzív tanulásszervezés  Kooperatív tanulás – motiváció, egyenrangú szerepek, együttműködés, egyéni felelősség  Projekt módszer – kollaboráció, digitális kutatási és tudásbázis, eszköztudás, tantárgyi integráció  Epochális tanulás – (digitális) kutatás, alkotás, prezentációs, kommunikációs készségek

28 Pedagógus továbbképzés  Tanár továbbképzés és eszközvásárlási támogatás  2004 tavasz: pedagógus IKT alapú továbbképzése  2004 – pedagógus kompetencia központú IKT továbbképzése eszközvásárlási támogatással  Sulinet Expressz adókedvezmény

29 Internet hozzáférés biztosítása  Közháló program az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szervezésében  Minden közintézmény szélessávú Internet hozzáférést kap  2301 végpont migrációja 2004 szeptember 30.-ig  További 1000 végpont bekötése 2004 végéig  5500 közoktatási intézmény 2005-ig

30 Internet hozzáférés biztosítása  Helyi hálózatok kialakítása  2004 első félévében 300 wireless hálózat átadása a középiskolák számára az IHM által kiírt pályázat keretében  2005-ben további kb. 300 db wireless hálózat középiskolák számára  600 elzárt vagy határon túli intézmény számára műholdas adatszórás (2004)

31 IKT infrastruktúra kialakítása  Számítógépes laborok számának növelése  NFT Regionális Operatív Program 2.3 (12,2 mrd Ft)  Phare program (4,8 mrd Ft)  SuliNet program  Innovatív Iskolák (0,3 mrd Ft)  Decentralizált pályázatok (0,3 mrd Ft)  Zsúrkocsi program 2004 (3,3 mrd Ft)  2005-től informatikai fejlesztésének normatív támogatása (4,5 mrd Ft/év)  új multimédiás PC 2006-ig

32 IKT eszközök az oktatásban Mobil, digitális prezentációs eszköz (digitális zsúrkocsi) Tartalma:  1 laptop  1 projektor  Erősítő, hangfal, mikrofon  VHS, DVD  Tartódoboz Digitális bőrönd: laptop + projektor Minden középiskolába zsúrkocsi és bőrönd A projekt bonyolítója az IHM.

33 A digitális technológia egyéb hasznai  Adminisztráció  Tanulásszervezés  Nyomon követés  Piaci alapú elektronikus dokumentum elosztás

34 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Www.om.hu1 Frontális pedagógia helyett „konstruktivista” pedagógia Dr. Magyar Bálint Oktatási Minisztérium IV. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések