Frontális pedagógia helyett „konstruktivista” pedagógia

Az előadások a következő témára: "Frontális pedagógia helyett „konstruktivista” pedagógia"— Előadás másolata:

1 Frontális pedagógia helyett „konstruktivista” pedagógia
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! A módszertani vagy neveléstudományi konferenciák rendszeres időközönként történő megrendezése azt mutatja, hogy mindig van új, amit még el lehet sajátítani, amit még lehet tökéletesíteni. Azt, hogy végleges megoldást adhassunk az összes nevelés és oktatási kérdésre gyakorlatilag soha el nem érhető céllá teszi a minket körül vevő élet, a tudomány és a technológia folyamatos fejlődése. Korunk legfontosabb változtató ereje elsősorban a digitális technológiák robbanásszerű fejlődése, ezért ezek hatnak a leginkább a nevelési- oktatási igények változására is. Így az infokommunikációs technológia válik az oktatási módszertani reformtörekvések szellemi és fizikai infrastruktúrájává. Dr. Magyar Bálint Oktatási Minisztérium IV. Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest, MTA Székház, 2004

2 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik
Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák száma 2 évente 5%-kal csökken Az alapvető IKT ismeretek nélkül űzhető szakmák jövedelemtermelő képessége a minimálbér körül mozog Lássunk néhány adatot: Az elhelyezkedés, a szakma vállalás elsősorban az előzetes tanulmányoktól és elsajátított képességektől függ. Az informatikai képességek, a digitális írástudás ma már meghatározó nem csak az informatikával kapcsolatos szakmák esetén is.

3 A tudásváltás jellemzői
A megtanult szakmai ismeretek 10 év alatt elévülnek A munkavállaláshoz kapcsolódó ismeretek mennyisége az Interneten 2 évente 32-szeresére nő Az Internet kapcsolatok száma évente megduplázódik Az elérhető sávszélesség folyamatosan emelkedik Egyre nagyobb kihívást jelent az oktatás számára, hogy a hosszú évek alatt átadott tudás, adott esetben akár már az iskola elhagyásakor elavul. Megfordítva, olyan tudást kell oktatni, amit még nem használnak, majd csak fognak, esetleg olyan tudást kellene oktatni, amely még nem is létezik. Természetesen ez lehetetlen. Ugyanakkor például az Internet egyre több naprakész tudást tesz hozzáférhetővé egyre több ember számára. Mindenesetre a naprakész tudás elsajátításának új formáival találkozunk, és új módszereket kell átadnunk a tanulóknak is a munkájukhoz szükséges tudás megszerzése érdekében. Immár az értelmiségi lét nem függ a könyvtár közelségétől.

4 Kimeneti követelmények
Tudásalapú társadalom elvárásai: A tudás eszköz, nem cél Képességek: Idegen nyelv Számítástechnikai ismeretek Szociális kompetenciák Újra tanulás képessége A manapság lépten nyomon emlegetett tudásalapú társadalom a tudással, mint erőforrással, eszközzel számol. Nem a tudás megszerzése, hanem annak megfelelő felhasználása a cél. A tudás hatékony felhasználásához ugyanakkor nemcsak a lexikális tudásra, hanem a tudás felhasználásának, problémákra alkalmazásának képességére is elengedhetetlenül szükség van. A munkaerő piaci környezet elvárja továbbá, hogy a munkavállalók az eléjük tárt eseti problémák, feladatok megoldásához egyéb készségekkel is rendelkezzenek. Így például az idegennyelvtudás, az informatikai eszközök, vagy szociális helyzetek kezelésének készségével. Talán mégis a legfontosabb ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás készsége, amely lehetővé teszi a tanulónak, hogy az iskolai környezetből kikerülve is képes legyen az aktuálisan felmerülő problémák megoldásához szükséges tudás információ elemeinek felkutatására és adekvát tudássá rendezésére. Éppen ezért a nemzetközi oktatási eredményvizsgálatok immár nem érik be az ország-rangsorok felállításával, hanem a pedagógiai módszerek megújításának útját kutatják a készségek oktatásának hatékonyságát vizsgálva. Az OECD égisze alatt ezen kulcskompetenciák azonosítására és leírására szerveztek programot (Rychden és Salganik, 2001) A magyar oktatásban is szükség van egy olyan, folyamatosan naprakésszé tehető kimeneti követelmény-rendszer kialakítására, amely a mindenkori igényeknek megfelelően kéri számon a szükséges alaptudás és kompetenciák meglétét.

5 Pedagógus vagy számítógép
A pedagógus szerepe a legfontosabb: az oktatási informatikai reformok sikere a tanárok felkészültségén és motiváltságán múlik Nemzetközi iskolavizsgálatok: az infrastruktúra, a tartalom vagy a pedagógus szerepe döntő? OECD , EU – EMILE, 2003, EUN - ERNIST, 2004, Ebben az előadásban azt szeretném bemutatni, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásával óriási esélyt kap az oktatás modernizálása, és lehetővé válik a folyamatosan megújuló igényeknek megfelelő, kompetencia alapú oktatás. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ebben a folyamatban nem az infrastruktúráé, hanem a pedagógusoké és az intelligens oktatás-segítő környezeté a fő szerep. Iskolai esettanulmányok alapján három nagy kutatás (OECD , EU – EMILE, 2003, EUN - ERNIST, 2004, megállapította, hogy világszerte nem az infrastruktúra megléte vagy hiánya, hanem a tanárok szerepvállalása vagy ellenállása határozza meg az oktatási módszertani újítások elterjedését. Ez azt jelenti, hogy hiába az infrastruktúra a számítógépeket felhasználni és az oktatási célok szolgálatába állítani képes pedagógusok nélkül.

6 A modern pedagógiai paradigmák esélye: A digitális oktatási környezet
Az innováció gátjai: kimeneti szabályozás (kompetencia mérés), tanulásszervezés rendszere, pedagógusok, infrastruktúra (szellemi és fizikai), idő- és munkaigényes, költséges, hamar elavul, terjesztése körülményes A korszerű tanítási és tanulási paradigmák informatikai környezetben egyszerűen, érdekesen, költséghatékonyan és tömegesen megvalósíthatók Az informatikai kultúra demokratikus – korunk pedagógiai innovációja viszont úgy, ahogyan iskoláinkban megjelenik, nem az. Jelenleg az innovatív vagy „reformpedagógiák” szinte kizárólag csak kísérletekben, költségesen és meghatározott ideig működnek, vagy magánfinanszírozású elit-intézményekben, néhány tanulócsoportban zajlanak. A legtöbb innovatív oktatási módszer igen munkaigényes, a felhasznált taneszközök előállításához és alkalmazásához is komoly ráfordítások szükségesek. Az értékes innovatív eredmények kiterjesztése fel sem merül, a disszemináció helyett újabb, pár iskolára kiterjedő „kísérlet” indul. A digitális pedagógia viszont, amely az információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó módszereket és számítógépes adathordozókon vagy az interneten megjelenő tananyagokat használ, képes a neveléstudományi kutatások eredményeinek gyors, hatékony és eredményességéhez mérten olcsó alkalmazására. Az oktatási informatikai módszertani eredményeinek elterjesztésével megvalósul a tanárok (és tanulók) évszázados álma: az érdekesen bemutatott, a tudomány eredményeit és a kultúra változását rugalmasan követő, egyénre szabott oktatás széles körben is alkalmazható lesz.

7 Információs Technológiától a Digitális Kultúra felé
Informatika Információs Technológia Info-specialisták Merev, korlátozott tudás Tanítás Digitális Írásbeliség Digitális Kultúra Felhasználók Rugalmas, határtalan tudás Mentorálás Visszapillantva, egy évtizeddel ezelőtt a közoktatásban az Információs Technológia alatt az Informatikát értettük. Sajnos azonban még ma, az Információ Korában is számtalan szakértő meggyőződése, hogy az oktatásban a kihívást a hardverről, szoftverről és egyéb alkalmazásokról lévő tudás megszerzése jelenti. Az információs kultúra magja azonban a Digitális Írástudás:a digitálisan továbbított információ előállítása, tárolása, feldolgozása, visszakeresése és értelmezése. A korszerű Információ-Kommunikációs Technológiai (IKT) eszközök már többet közvetítenek magánál az információs technológiánál – a Digitális Kultúra kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá. Ezért napjainkban az IKT oktatás fókuszában a felhasználó, és nem az Info-specialista áll. A tudásalapú társadalomban való részvételhez szükséges alapvető felhasználói képességek/készségek kifejlesztése az alaptanterv része kell, hogy legyen. A hagyományos tanórákon közvetített merev, korlátozott tudást a rugalmas, korlátok nélküli tudásnak kell felváltania. Az IKT Kultúra demokratikus – demokratikusabb, mint bármely, a tantermeket a számítógépek előtt elérő innováció. Párhuzamosan ezzel a folyamattal, a tanulás módja a tantermek helyhez kötöttségétől az összekapcsolt közösségek rugalmas, folyamatosan változtatható „virtuális univerzumához” vezet, és a tanítást mentorálássá változtatja. A tanár már nem az egyedüli forrása a tudásnak, hanem útitárs, kísérő és támogató az információk dzsungelében.

8 Konstruktív oktatási környezet
Ipari társadalom Tudás alapú társadalom Tények, adatok, szabályok Képességek és kompetenciák Zárt, végleges, tankönyv-tudás átadása egyszeri alkalommal Élethosszig tartó kapcsolat tudás-hálózatokkal Rögzített, homogén csoportos tanulás Tanulás rugalmas, heterogén csoportokban (személyre szabott) Frontális oktatás „Konstruktivista” oktatás Ezekben az iskolákban a „készen kapott” kérdéseket és válaszokat probléma kijelölés és probléma megoldás váltja fel. A kompetenciák és a hozzáállás kialakítása sokkal fontosabb a tények oktatásánál. A tanulás sokkal inkább egy élethosszig tartó folyamat, mint a gyerekkornak a felnőtt valóságtól elzárt szakasza. A tanár többé már nem a legjelentősebb forrása a bölcsességnek – megtanulta, hogy szerepét hogyan fordítsa át „a katedrán álló bölcs” szerepéből a „tanuló mellett álló irányítóvá”. Az IKT „leszorítja a pódiumról” a frontális oktatást. A számítógép által támogatott tanulási környezet kiváló „terep” a „konstruktivista” paradigma felismerésére: személyre szabott instrukciók az életviteli képességek kialakításában. Természetesen a kompetencia alapú oktatásnál is a lexikális alapismereteket olyan szinten kell megkövetelni, amely képes mobilizálni a kompetenciákat.

9 Tanulni és tanítani egy időben, Növelni az egyenlőséget és megértést,
A tanulás a 21. században Interaktív folyamat, Tudásépítő közösség, Tanulni és tanítani egy időben, Növelni az egyenlőséget és megértést, A tanítás teljes infrastruktúrájának megváltoztatása. Az előzőekben leírt paradigmaváltás következtében az oktatás maga is átalakul egy interaktív, az oktatási környezetre reflektáló folyamattá, hiszen az oktatás magába foglalja az egyedi kompetenciák fejlesztését is, amely mindenkinél más és más alapról indul. Az oktatásnak adaptívan kell alkalmazkodnia az egyének szociális helyzetéhez, problémamegoldó képességéhez, egyéb, meglévő kompetenciáihoz. A tanuló immár nem üres, fehér lap. A diákokat, tanáraikat, szüleiket, sőt az őket körülvevő életközösséget egy olyan egységként kell tekinteni, amelynek minden eleme hozzáad az énkép kialakulásához, a személyes adottságok kifejlesztéséhez, a tudáselemek elsajátításához. A 21. sz. tanulója olyan készségekkel rendelkezik, amelyek hozzásegítik, hogy a közösségben végzett bármely interakció egyben tanulási folyamat is legyen. Sőt egyben tanítási is. A csoportban végzett, párhuzamos munkafolyamatokra épülő kooperatív projekt típusú szemlélet a csoport minden tagját a csoport tagjaitól való tanulásra és egyben a többi csoporttárs tanítására ösztönzi. A 21. sz. tanulója megérti és elfogadja, hogy egy-egy jelenség, tény leírható több különféle úton, különböző információk alapján is. Ugyanaz a tudás elérhető más és más metodológiával is. Ez a tapasztalat az emberek egymás közti különbségeinek megértését és elfogadását is elősegítheti. A széles körű, gyakorlatilag korlátlan információ hozzáférés továbbá segít a különbségek mérséklésében is. A 21. sz. tanulója és pedagógusa a maitól alapjaiban eltérő szellemi és technológiai infrastruktúrára támaszkodhat.

10 Sulinet Digitális Tudásbázis
Korábbi kezdeményezések Sulinet honlap oktatási tartalma Digitális órák (statikus HTML tartalom) Cél: a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon felölelő, dinamikus, elektronikus tananyag-adatbázis LCMS (Learning Content Management System) keretrendszer Tartalom - pályázatok A Sulinet honlap oktatási tartalma eddig főleg digitális tanórákból állt. Ezt a statikus tartalmat váltja fel a Digitális Tudásbázis interaktív, dinamikusan bővülő rendszere. Az SDT-rendszer a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelési eszköz kombinációja. A létrehozott adatbázis minden elemében leképezi az iskola tantervét a különböző műveltségi területeken, és konkrét felhasználási útmutatókat, tananyagokat és újrahasznosítható tananyagelemeket nyújt a pedagógusok és a tanulók részére. Az elemeire bontott tartalmakból elkészülnek a NAT és a kerettantervek követelményeinek megfelelő tananyagegységek, vagyis például egy műveltségi terület egy tantárgyának adott évfolyamra vonatkozó elektronikus törzsanyaga. Célunk egy teljes, a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon felölelő, dinamikus elektronikus tananyag-adatbázis létrehozása. A felhasználók a központilag létrehozott törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy általuk létrehozott új elemekből saját tananyagegységeket is készíthetnek, amelyeket a rendszer megjelenítő felületén vagy abból exportálva más felületeken is használhatnak az órán. Az SDT komplett tankönyvek digitalizált (az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatott) változatát, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint a mai magyar lehetőségeknek legjobban megfelelő 5-15 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítás kiegészítésére. A tananyag tárolására LCMS (Learning Content Management System) tananyagkezelő keretrendszert fejlesztettünk ki, ennek tulajdonságairól még lesz szó ebben az előadásban. Tartalom – pályázatokkal gondoskodunk arról, hogy autentikus, rendszerbe illeszkedő és sokoldalúan használható digitális tartalmat kínálhassunk a magyar közoktatás valamennyi szereplője számára. A kiépítendő rendszernek az országban található összes olyan intézményét (pl. középiskola) ki kell tudnia szolgálnia, amely kapcsolódik a Program céljaihoz. Ezen felül ki kell szolgálnia ezen intézményekhez tartozó felhasználói köröket (pl. szülők) is. A várható intézmények száma több ezer, a várható felhasználók száma milliós nagyságrendet is elérheti.

11 Digitális tartalomszolgáltatás
Sulinet Digitális Tudásbázis 7-12. évfolyamok közismereti tárgyainak digitalizált tananyagai 8 tantárgy Példák, animációk, demonstrációs filmek Kiegészítő adatbázisok, háttér információk Módszertani segédletek, óravázlatok Egyedileg alakítható tartalom Fórum, chat, kollaborációs lehetőség

12 A digitális tudásbázis felépítése
Legfontosabb cél: újrafelhasználhatóság és értékállóság Technikai értékállóság: a tananyag szerkezete független a megjelenítésére használt eszközöktől Eszközfüggetlen tároló: LCMS-nek (Learning Content Management System) tananyagkezelő rendszer Ha új tartalomkezelő eszköz jelenik meg, nem kell a tananyagokat átírni Újrafelhasználhatóság: független tananyagelemekből (learning object, LO) építkező szerkezet Az SDT kiemelt célja, hogy a digitális tananyagokat minél többször és minél tovább fel lehessen használni, vagyis az újrafelhasználhatóság és az értékállóság. E két követelmény alapvetően befolyásolta az SDT felépítését. A technikai értékállóságot - azt, hogy az alkalmazott technológiáktól lehetőleg ne függjön az anyag elavulása - úgy tudjuk biztosítani, hogy a tananyag szerkezetét a lehető legjobban függetlenítjük a megjelenítésre használt eszköz(ök)től. Így a tananyag felépítése nem függ attól, hogy valamilyen böngészőben, vagy önállóan, pdf állományként látjuk. Az SDT az anyagokat egy eszközfüggetlen tárolóban tárolja, a innen közvetíti különböző csatornák felé (web, LMS) felé. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy ha a jövőben új eszköz válik használatossá a tanulásban, akkor sem kell a meglévő anyagainkat átírni, csak egy új publikációs csatornát kell fejleszteni. Ezt a tárolót LCMS-nek (Learning Content Management System / tananyagkezelő rendszer) nevezzük. Az újrafelhasználhatóság követelménye miatt a tananyagokat a lehető legkisebb önálló értelemmel bíró elemekre kell felbontani. Minél kisebb elemekből építünk fel egy házat, annál többféle módon tehetjük azt meg. A kis építőkockákat tananyagelemeknek (learning object, LO) nevezzük. Az újrafelhasználhatóság (szétbonthatóság) követelményéből következik az is, hogy egy tananyagelem nem hivatkozhat (utalhat) más, az SDT-ben lévő anyagra, hiszen ha hivatkozna, akkor nem lehetne attól függetlenül felhasználni.

13 Foglalkozások (tananyagegység), gyűjtemények felhasználása a tanórán
Mire jó az SDT? Tanár Foglalkozások (tananyagegység), gyűjtemények felhasználása a tanórán Foglalkozás, téma átszerkesztése tananyagelemek (képek, animációk stb.) felhasználása pl. órai bemutatóhoz Kooperatív munka a tanórán vagy projektfeladat Tartalomfejlesztés egyénileg vagy szakmai együttműködésben (munkacsoport) A tanár teljes foglalkozásokat (tananyagegységet), képes, hangos szöveges archívumokat, filmgyűjteményeket használhat fel a tanórán. Lehetősége van arra is, hogy a foglalkozás, téma átszerkesztésével testre szabja a tananyagot. Az önálló tananyagelemeket felhasználhatja a tanórai bemutatóhoz, a magyarázat színesítésére. Az SDT-t, mint hiteles tudásforrást, tanulónak bemutatva kooperatív tanulási feladatokat és projektfeladatokat tűzhet ki tanórai munkaként vagy házi feladatul. Mivel ma már a Net Nemzedék tagjai – a számítógépes kultúrával együtt felnövők – is lassan katedrára kerülnek, egyre inkább számíthatunk rá, hogy a tanárok részt kérnek az SDT tartalomfejlesztési munkáiból és egyénileg vagy szakmai együttműködésben (munkacsoportban) gazdagítják a témák és feladatok körét.

14 Háttér a felkészüléshez (házi dolgozat, kiselőadás stb.)
Mire jó az SDT? Diák Órai munkaformák Egyéni tanulás Háttér a felkészüléshez (házi dolgozat, kiselőadás stb.) Kollaboratív, kooperatív tanulás Tartalomfejlesztés egyénileg vagy együttműködésben (munkacsoport) A diákok az órákon, tanári felügyelettel, de az egyéni tanulásban is könnyen alkalmazhatják az SDT felhasználóbarát tanulási lehetőségeit. A tudásbázis kiváló háttér a felkészüléshez (az anyaggyűjtéshez házi dolgozat, kiselőadás elkészítéséhez). Mivel minden diák beléphet az SDT-be az iskolán kívül is, lehetőség van a könyvtárban, teleházban – vagy akinél erre mód van, otthon – elvégezni a projektfeladatot, közösen folytatni az órán elkezdett izgalmas kutatási témát, újra lejátszani egy érdekes kísérletet. Az iskolapadban is a Net Nemzedék tagjai ülnek – számíthatunk rá, hogy nemcsak játszani és beszélgetni, de tanulni és dolgozni is készek, képesek kollaboratív oktatási környezetben. Számíthatunk arra, hogy részt kérnek a tartalomfejlesztésből, s egyénileg vagy csoportosan létrehoznak taneszközöket, bemutatókat.

15 Az SDT az EU ajánlások tükrében
Az információs és kommunikációs technológiáknak a nemzeti oktatáspolitikai stratégiák részévé kell válniuk. Az IKT alkalmazásokat technikailag és pedagógiailag segítő nemzeti hálózat szükséges. Az oktatók és oktatási vezetők számára rendszeres, kötelező és államilag finanszírozott továbbképzéseket kell tartani. Az IKT iskolai szerepéről, hatásáról rendszeres kutatásokkal kell ismereteket szereznünk. Az oktatási indikátorok közé az oktatási informatika színvonalát valós adatokkal érzékeltető adatsorokat kell beiktatni (Forrás: Future Objectives for Education and Training, Group C (Information and Communication technologies in Education: Mapping and Synthesis of Recommendations. EU: Brussels, 2004) Az Európai Unió jövőbeli oktatási és képzési céljait meghatározó szakértői testület C bizottsága, amely az informatika pedagógiai jelentőségét vizsgálja, négy ajánlásban foglalta össze javaslatait az EU tagországai és a közös akcióprogramok, pályázatok számára. Mind a négy ajánlás megfelel az SDT céljainak és működésének. Az első ajánlás szerint az információs és kommunikációs technológiáknak (a továbbiakban: IKT) a nemzeti oktatáspolitikai stratégiák részévé kell válniuk. Nem kell külön oktatási informatikai akcióterv, hiszen az informatikai kultúrát valamennyi tantárgy és iskolai tevékenység részeként kell meghatározni. Az SDT pontosan illeszkedik a magyar Nemzeti Alaptanterv tartalmához és követelményeihez, leképezi a hazai iskolarendszer évfolyamait és tantárgyi szerkezetét. Nem tűz ki sajátos „informatikai” célokat – a korszerű pedagógiai modellekhez kíván hozzájárulni. Ebben az előadásban bemutattam, hogyan. A második ajánlás szerint létre kell hozni az oktatás számára az IKT alkalmazásokat technikailag és pedagógiailag segítő hálózatot. Ez a hálózat karbantartó és az alkalmazáshoz tanácsokat adó szakértők csoportját jelenti, akik megkönnyítik az IKT iskolai alkalmazását. A Sulinet Program éppen ezt a célt szolgálja – egyszerre gondoskodik technikai és tartalmi támogatásról. Az előadásom elején említett infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódik az SDT tartalomszolgáltatása – az egyre bővülő sávszélességhez egyre igényesebb tananyagot szolgáltat. A harmadik ajánlás szerint az oktatók és oktatási vezetők számára rendszeres, kötelező és államilag finanszírozott továbbképzéseket kell tartani az informatika új eredményeinek hatékonyabb alkalmazása érdekében. A Sulinet Programhoz eddig is kapcsolódtak továbbképzések, az SDT és a kompetencia-alapú képességfejlesztés EU támogatással kiírt pályázatai ezeket rendszerbe foglalják és az egész ország területén elérhetővé teszik. A negyedik ajánlás azt javasolja, hogy az IKT iskolai szerepéről, hatásáról rendszeres kutatásokkal kell ismereteket szereznünk. Egyrészt vizsgálni kell az IKT hatását a tanulási/tanítási módszerekre és a képességek fejlődésére, másrészt vizsgálni kell az iskolai élet egészére gyakorolt hatását (külső és belső kommunikáció, menedzsment, továbbképzés stb.) Csakis a folyamatos kutatómunka adataira alapozva lehet az oktatási indikátorok közé minél több értelmes, az oktatási informatika színvonalát valós adatokkal érzékeltető adatsort rendelni. Az SDT bevezetését széles körű vizsgálatok fogják kísérni, melyek méltók lesznek a nagyszabású pedagógiai innovációhoz, amely a tudásbázisban megtestesül. Ezek adataitól várhatjuk, hogy megmutatják: mely munkaformák, tudásterületek, korosztályok igénylik leginkább a számítógéppel segített fejlesztést, melyekben hasznosul legjobban a digitális pedagógia. Ebben az alapkutatást az alkalmazott vizsgálatokkal és oktatási innovációval ötvöző, nemzetközi jelentőségű munkához várom az itt összegyűlt gyártók és fejlesztők (ILLETVE, az MTA Neveléstudományi Konferencián: pedagógiai kutatók és gyakorló tanárok) támogatását és együttműködését.

16 A digitális taneszközök gyakran hatékonyabbak a hagyományosaknál
A tudásszerzés tere kitágult: nem csak az iskola A természettudományos és matematikai képzés eredményessége és vonzereje csökken (MONITOR 2002) Kritérium-orientált kompetenciafejlesztés (Nagy, 2000) Korszerű oktatási modellek: az általános képességek fejlesztése, a műveleti gondolkodás kialakítása, a hatékony információfeldolgozás tanítása Az oktatási informatika kínálata: konstruktív információs szerkezet, autentikus tudásátadó környezet, egyéni beállítások  személyre szabott fejlesztést Napjaink pedagógiáját a tudáskoncepció változása jellemzi. Immár nem elég szűkíteni, vagy éppen bővíteni, aktualizálni a tananyagokat, újra kell gondolnunk a tanulás és a tudás fogalmait is. A tanulás színtere megváltozott – az információs társadalom erőforrásai megnyíltak, s felértékelődött az iskolán kívül: a diák otthonában vagy a szabadidő színterein szerzett tudás. A diák már nem csak hétköznapi tapasztalatokon alapuló naiv elméleteit, hanem például digitális hírforrásokból szerzett naprakész, hiteles, életszerű ismereteket is hoz az iskolába. Nemcsak többet és mást hoz magával, de mást és sokkal többet is kér a diák: a magán-tudástérhez hasonlóan izgalmas, dinamikus és friss tanulnivalót. Az iskolai tudás és az iskolai műveltség vizsgálatai azonban sajnálatos módon azt igazolják, hogy kevés a hozzáadott érték és erős a szegregáció: nagyok és egyre növekszenek a különbségek iskolák és osztályok között (Csapó, 2001, 2002) A hagyományosan magas színvonalú természettudományos és matematikai képzés eredményessége és vonzereje is csökken, s ennek hamarosan érezzük majd a hatását a gazdaságban is. (MONITOR 2002) A neveléstudományi kutatás azonban, szerencsés módon, nemcsak feltárja, de orvosolja is a bajt: bebizonyosodott, hogy kritérium-orientált kompetenciafejlesztéssel hatékonyan kompenzálhatók a vizsgálatokban feltárt hiányosságok. (Nagy, 2000) A nemzetközi oktatáspolitika egyre nagyobb mértékben alkalmazza a neveléstudományi kutatások eredményeit. Azokban az országokban, ahol nincs központi tanterv, az általános képességek fejlesztése kerül előtérbe. A matematikatanítás és a természettudományos képzés megújításában a piaget-i műveleti gondolkodás fejlesztése áll. A kognitív pszichológia eredményei pedig az előadásom központjában álló digitális pedagógiát is segítik, hiszen az emberi információfeldolgozási folyamatokra hívják fel a figyelmet, s az információk hatékony szervezését, tárolását és felidézését tanítják.

17 A digitális esélyegyenlőség
Promoting Equity Through ICT in Education (OECD): a digitális eszközökkel végzett képességfejlesztés 16 ország hátrányos helyzetű iskolákban a hagyományosaknál hatékonyabb (Szerk. Kárpáti, 2003) Roma Oktatási Informatikai Projekt: egy tanév alatt jelentősen javultak a kognitív képességek, az olvasási teljesítmény és az önálló tanulásképességei Számos oktatási hatékonyságvizsgálat igazolta, (pl. az OECD „Az esélyegyenlőség elősegítése az oktatási informatika eszközeivel” (Promoting Equity Through ICT in Education) c. kutatása, a Torontói Egyetemen kidolgozott Knowledge Forum ország-licenszeinek hatásvizsgálatai) hogy a digitális eszközök a hagyományosaknál hatékonyabb segítői az oktatás megújításának. Alapvető jellemzőik: a konstruktív információs szerkezet, az autentikus tudás közvetítése és az egyéni beállítások tökéletesen alkalmasak arra, hogy az iskola kapuján kívül is hasznosítható, számon kérhető és élményszerű tananyagot állítsanak elő és közvetítsenek. Különösen hatásosak ott, ahol a kulturális infrastruktúra alacsony színvonalú, - kevés a könyv, elérhetetlenül távol van a színház, a hangversenyterem, a múzeum. A skandináv szigetvilágban csakúgy, mint a kanadai farmokon vagy Mexikó és Chile falusi iskoláiban ezért építenek ki digitális tudáshálót, ezért képzik a pedagógusokat az Internetről elérhető információk és élmények kreatív használatára. Az OECD esélyegyenlőségi projekt magyar kutatása, a Roma Oktatási Informatikai Program első tanévében a kognitív tesztekben mélyen az országos átlag alatt teljesítő roma fiatalok teljesítménye minden várakozást felülmúlóan javult. Tanulási motivációjuk és önálló ismeretszerzési képességeik pedig annyit fejlődtek, hogy immár a továbbtanulásra előkészítő programokat szervezik tanáraik a Borsod megyei falvakban –az SDT használatával. Nem igaz tehát, amitől az OECD1 vizsgálat (ICT and the Quality of Learning) zárásakor tartottunk, hogy a számítógéppel segített tanulás a szerencsés gazdasági helyzetű települések jó képességű diákjainak kiváltsága marad. Érdemes volt jelentős összegeket beruházni az SDT-be, hiszen az ország leghátrányosabb helyzetű intézményeiben is van fogadókészség – s még több lesz, ha az első felhasználói eredmények nyilvánosságra kerülnek. Az SDT alkalmazása nem sávszélesség vagy géppark, hanem pedagógiai kultúra kérdése

18 Klasszikus és digitális pedagógia
Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis A tudásszervezés módjai: a tananyag felépítése lineáris és visszacsatoló rendszerben Tanítási módszerek hagyományos és informatikai oktatási környezetekben Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és informatikai környezetekben Helytelen lenne azt állítani, hogy az oktatási informatika minden esetben jobb, korszerűbb, mint a hagyományos módszerek, érdemes viszont összevetni a két eszköztárat, hogy eldönthessük, mikor melyiket célszerű alkalmazni. A klasszikus és a digitális pedagógiai paradigmát a következő szempontok szerint hasonlítjuk össze. Papír-alapú könyvtár és multimédiás tudásbázis – a tudás-szerzés, tárolás és visszakeresés klasszikus és digitális módszerei A tudásszervezés módjai: a tananyag felépítése szigorú rendben egymásra épülő, lineáris illetve sokféle kapcsolatot építő, visszacsatoló rendszerben Tanítási módszerek hagyományos és informatikai oktatási környezetekben – a korszerű oktatási paradigmák esélyei egykor és ma Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és számítógépes értékelő környezetekben – áttetszővé válik a tanulási folyamat

19 A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis – 1.
Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) Fragmentált tudáselemek A tudáselemek nem kapcsolhatók össze és nem helyezhetők át. A bővítés esetleges, Diszciplináris ismerethalmaz életidegen környezetben. A konstruktivista pedagógia intellektuális infrastruktúrája. Részelemi kiemelhetők, és betehető más adattárakba, A dinamikus bővítés folyamatos, Segíti a praktikus, „tudni, hogy hogyan” (know how) típusú ismeretszerzésnek. A hagyományos pedagógia tartalma és eszköztára fragmentált, az egyes tudáselemek (pl. könyvillusztrációk, jegyzetszövegek, teljes művek) elkülönülnek. A kapcsolatok létrehozása esetleges, a felhasználó műveltségétől és információkezelési technikáitól függ. A bővítés esetleges – a könyvkiadói elképzelésektől és a könyvtár anyagi helyzetétől függ. Az új kötetek és egyéb dokumentumok integrálása tárgyszavas katalógusokkal történik. A könyvekben szereplő képek, Jegyzetszövegek, teljes művek nem kapcsolhatók össze és nem helyezhetők át. A digitális pedagógia tartalma és eszköztára a konstruktivista pedagógia intellektuális infrastruktúrája. Részelemi kiemelhetők az adattárakból, és betehető más adattárakba, könyvtárakba, tananyagokba. A későbbi adattár-pályázatok az elemes felépítést és az áthelyezhetőséget előfeltételként követelik meg., a dinamikus bővítés formai előírásokat tartalmazó így folyamatosan garantált. A későbbi adattár-pályázatok az elemes felépítést és az áthelyezhetőséget előfeltételként követelik meg. Az iskolai tananyag rendszerezését hosszú időn át kizárólag a tudományok rendszere, a diszciplináris tudás határozta meg. A gazdaságban azonban nem elemi fokú tudósokra, hanem ismereteiket integrálni képes, sokoldalúan művelt dolgozókra van szükség. A tudásnak tehát azonnal felhasználhatónak és a feladatok jellege szerint szervezettnek kell lennie. Az interdiszciplináris tananyag-építés, komplexitás és tantárgy-integráció nemcsak a munka világára készít fel jobban, de a gondolkodásfejlesztésben is hatékonyabb, mint a tantárgy-orientált elrendezés. A konvergens – reproduktív helyett a divergens - kreatív gondolkodásra nevelés a többféle feldolgozási rendszert megengedő ismerethalmazzal hatékonyan megoldható. Empowerment: (a tanár és a diák feljogosítása, képessé tétele a tudás-konstrukcióra és megosztásra) tökéletesen megvalósul, ha a tananyagelemek rendezetten és a szerkesztő rendszer könnyen kezelhetően és ingyenesen bármikor rendelkezésre áll. A digitális oktatási környezet kedvez a praktikus, „tudni, hogy hogyan” (know how) típusú ismeretszerzésnek.

20 A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis – 2.
Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) Hagyományos archívum Zárt tudásegységeket ír le és tárol. Keresés véges számú leíró szó alapján. Nincs benne beépített elrendezés, a tudásanyag masszaként jelenik meg. A felhasználóra bízza a kapcsolatok feltárását. A tárolás és előhívás testre szabható Nyitott tudásegységek sokoldalú kapcsolataira épül Bevált ismeretszerző utakat kínál, de újak is létrehozhatók Hatékony tudásmenedzsment: a megismerés útjainak kijelölése = rendezett információhalmaz + kognitív struktúra A hagyományos tárolási rendszer a szerkezetében évszázadok óta változatlan, bár új leíró kategóriákkal bővíthető archívum-logikát követi. Zárt tudás-egységeket ír le és tárol, a keresés pedig véges számú leíró szó alapján lehetséges. Nincs benne beépített elrendezés, a tudásanyag masszaként jelenik meg. Nem képez le tanulási utakat és kognitív struktúrákat. A felhasználóra bízza az információk közötti kapcsolatok feltárását és kiépítését. Az SDT tudásmenedzsment rendszerében viszont a tárolás és előhívás rendszere könnyen változtatható, testre szabható.. Pl.: standardizált utakat kijelölhet a vizsgáztató (állam) de egy megrendelő (vállalat is) A bizonyítvány például egy államilag elfogadott tanulási út /learning trajectory/ végeredménye. A tudásszerzés néhány hatékony útja beépült a tananyagba, de a tanár és a diák új, mások számára is hasznos utakat is kijelölhet. A megismerés útjainak kijelölésével nem pusztán egy rendezett információhalmazt, hanem kognitív struktúrákat hozunk létre. Ez a megközelítés jellemzi a gazdasági szférán belül is a tudás megszerzésével és közvetítésével foglalkozó szervezeteket. Az itt kialakult, gyakorlat-orientált tudáskoncepció visszahat a pedagógiára. (Csapó, 2003)

21 A) Papír-alapú és multimédiás tananyag és tudásbázis – 3.
Hagyományos tananyag tárolási szemlélet Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) Építhetőség, bővíthetőség Kizárólag erre jogosult és szakosodott szervezet lehet tananyagépítő A technológia bonyolult és költséges A felhasználó nem válhat alkotóvá. Építhetőség, bővíthetőség: A kiadó, a diák mind tananyag építő Akkreditációs rendszeren keresztül beépíthető a saját tananyag a közös rendszerbe A használó egyúttal fejlesztő is – tudáskonstruálás = motiváció, életszerűbb iskola A hagyományos tananyag-előállítási modellben kizárólag erre jogosult és szakosodott szervezet (pl. könyvkiadó) lehet tananyagépítő. Munkáját szerzői, kiadói jog köti. A technológia olyan bonyolult és költséges, illetve olyan jogi szabályozókat tartalmaz, amelyek garantálják, hogy a felhasználó ne válhasson alkotóvá. A digitális tananyag-fejlesztési kultúrában a kiadó, a tanár és a diák egyaránt tananyag-fejlesztővé válhat. Megfelelő minőségű akkreditációs rendszeren keresztül építhető be a saját tananyag a közös rendszerbe. A felhasználó egyúttal fejlesztő is. Ez a felfogás összecseng a korszerű neveléstudomány eredményeivel. A vizsgálatok szerint nem elég a tanulókat felkészíteni az élethosszig tartó tanulásra, de a tudásszerzésre és tudásépítésre alkalmas értékeket, attitűdöket és motivációt is ki kell alakítani bennük. Mindehhez életszerűbbé kell tenni az iskolát és tevékenység révén végzett tanulással segíteni a gondolkodás fejlesztését.

22 B) A tananyag felépítése lineáris és visszacsatoló rendszerben
Lineáris tananyagszervezés Visszacsatoló tananyagszervezés Leíró struktúra: a tananyag a tudást ismeretek formájában tartalmazza Logikai struktúra: információ a hálózati kapcsolódásain keresztül él. Statikus ágazati, tantárgyi szemlélet Interdiszciplináris szemlélet Öncélú, lexikális tudás Autentikus, életszerű tudás Lineáris tanulásszervezés „Just in time” learning. A lineáris tananyagszervezés leíró szerkezetű: a tananyag a tudást ismeretek formájában tartalmazza. Ezzel szemben, az SDT alapjául szolgáló tananyag-szervezési modell logikai struktúrát követ: az információ a hálózati kapcsolódásain keresztül él – linkek – tantárgyi kapcsolatok azonnal kialakíthatók – „útelágazás-jelölők”. A tananyagrendszer koncentrikus és érintkező körökben rendeződik. A hagyományos pedagógiát a statikus ágazati, tantárgyi szemlélet jellemzi, ezt jelképezi a pedagógusképzés szaktanári szervezete is. A korszerű tudásközvetítés azonban a tantárgyközi kapcsolatokra épít, interdiszciplináris szemléletű. Szervezési elve a tananyag-integráció, koncentráció és a kereszt-referenciák beépítése. Így válik egységes és élményszerű kor-képpé a barokk művészet, tudomány, életmód, politika ismeretanyaga. A nemzetközi vizsgálatok immár a kompetenciákat mérik – feleslegessé vált az öncélú, lexikális, a kiemelt anyag összefüggéseiből kiszakított ismerethalmaz. Az SDT ezért autentikus, életszerű tudást közvetít, a kiemelt tananyag a beépített visszacsatolások, hivatkozások révén kapcsolatban marad környezetével A lineáris tanulásszervezésű iskola egyenletesen nagy terhelést ad és a tudás felhasználhatóságát a távoli jövőben ígéri. A digitális pedagógia az ismeretforrások rendezett közreadásával az éppen szükséges tudást nyújtja. A munka világában régóta alkalmazott modell, a „just in time” learning, amikor az életszerű és hasznos tananyagot akkor hívom elő, és akkor gyakorlom be, amikor szükségem van rá – és nem előbb.

23 A tudásszerzés új modelljei
A leíró-szabálytanító oktatás eredménytelensége (Csapó, 2001, 2002): az iskolai tudás és a valódi ismeretek szétválása A nemzetközi vizsgálatok nem az elsajátított tudást, hanem a tudás-alkalmazást vizsgálják. (PISA 2003) A konstruktív pedagógia eredményei: autentikus tanulási környezet, használható „köznapi és „ünnepnapi” műveltség Tudás-avulási prognózisok –a Gutenberg –tankönyvgalaxis után a tudásbázisok kora. A leíró-szabálytanító oktatás eredménytelensége, az iskolai tudás és a valódi ismeretek szétválása Csapó Benő és munkatársai országos képességvizsgálataiban kimutatta, hogy az iskolai képzés sajnálatosan keveset ad hozzá a fiatalok tudásához, a legnagyobb szerepet a tanulási sikerességben még mindig a társadalmi környezet játssza. A PISA 2003-as vizsgálatai világosan mutatják, milyen a ma a fejlett világban a kívánatos iskolai tudásról és műveltségről alkotott kép: nem az elsajátított tudást, hanem a tudás-alkalmazást mérik. Az ismeretek felhasználásának színvonalától függ, mennyire tekintheti magát sikeresnek egy iskolarendszer. Az oktatási informatika válasza erre a kihívásra: interaktív, testre szabható, ugyanakkor hiteles és korszerű tudásszerző környezetek létrehozása. Ilyen környezet a Sulinet Digitális Tudásbázis. A konstruktív pedagógia kísérletek eredményei a használható „köznapi és „ünnepnapi” műveltség kialakításában egyre jelentősebbek. Ez a paradigma épít a diák élményeire és tapasztalataira, saját információszerző munkájára és – a bővülő információs lehetőségekre alapozva - egyre kevésbé naiv elméleteire. Az életszerű tanulási helyzetekhez kötődő „kognitív inaskodás” (cognitive apprenticeship) módszere szerint a tanár a tudásterület művelését modellezi, a diák – mint egy kézműves-műhelyben a tanonc - valós problémahelyzetekben tanul. A világ ma legsikeresebb ilyen kísérletei digitális oktatási környezetre épülnek. Ilyen a konstruktív tudásépítést lehetővé tevő Knowledge Forum és a CSILE Kanadában és Európa számos országában. ( Scardamalia és Bereiter, 2000) A nemzetközi oktatási eredményesség-vizsgálatokat tudás-avulási prognózisokként is felfoghatjuk. Eredményeik egyértelművé teszik a Gutenberg-tankönyvgalaxis végét és a dinamikusan bővíthető tudásbázisok szükségességét.

24 Hagyományos oktatási környezet Digitális oktatási környezet
C) Tanítási módszerek hagyományos és informatikai oktatási környezetekben Hagyományos oktatási környezet Digitális oktatási környezet Zárt, lexikális, gyorsan avuló tudástömb átadása Öncélú presztízs-tudás – a társadalmi különbségek átörökítése. Tudásforrások birtoklása meghatározza a sikerességet és a társadalmi mobilitást. „Kvíz feladatok”: a klasszikus műveltség erodálódása, tömegműveltséggé válása Nyitott, tartós, alkalmazható, szituatív tudás. Kompetenciák fejlesztése - mindenki hozzáférhet az ismeretforrásokhoz, a tudás nem sajátítható ki. Munka világában fontos készségek: csoportmunka, vita, projekt: kutatás, feldolgozás és prezentáció – az élet helyzetei az iskolában A hagyományos oktatás zárt, lexikális, gyorsan avuló ismerettömb átadása a frontális oktatás szertartásos keretei között, melyek a tanárt, mint az „új anyag” egyedüli birtokosát szolgálják. A tananyag a szaktudomány egyszerűsített alapjait tartalmazza, kevés köze van a mindennapi gyakorlathoz. Öncélú presztízs-tudás ez, amely kiválóan alkalmas a társadalmi különbségek átörökítésére. A tudásforrások birtoklása jórészt meghatározza a sikerességet és (az ehhez kapcsolódó) társadalmi mobilitást. Ebben a rendszerben az értékelés kvíz-feladatokra emlékeztető, életidegen teszt-kérdések megoldását jelenti. a klasszikus műveltség erodálódása, tömegműveltséggé válása. A digitális pedagógia tartós, alkalmazható, szituatív tudást közvetít. Mivel a cél a kompetenciák fejlesztése, elengedhetetlen, hogy mindenki hozzáférjen az ismeretforrásokhoz, bármilyen szociális környezetben van is. A tudás így nem sajátítható ki.

25 Hagyományos értékelő környezet Digitális értékelő környezet
D) Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és digitális értékelő környezetekben 1. Hagyományos értékelő környezet Digitális értékelő környezet Tantárgyi tesztek Egy tantárgyhoz nem köthető kompetencia, szakértelem és műveltség vizsgálata. Szummatív értékelés túlsúlya Formatív és diagnosztikus értékelés Ritka értékelési alkalmak: témazáró, félévi összefoglaló, nagydolgozat A napi oktatásba épülő, rutinszerű teljesítménymérés Teszt-variánsok előállítása nehéz, ezek gyakran különböző nehézségűek Egyéni feladatsorok egyszerűen, gyorsan, megbízhatóan – bemért feladatok adatbankjából. A nemzetközi képességkutatásban egyre nagyobb szerepet kapnak az egy tantárgyhoz nem köthető kompetencia, szakértelem és műveltség vizsgálata. A kognitív forradalom – a gondolkodás kutatása, a kognitív pszichológia – hatottak az oktatás elméletére is. A kompetencia fogalmát a neveléstudomány a generatív nyelvészet nyomán honosította meg. Ez a kifejezés a tudásnak arra a formájára utal, amelyet természetes, életszerű közegben sajátítunk el és alkalmazunk. Ilyen például az anyanyelv tanulása A szakértelem egy jól körülhatárolható szakterületen hasznos fogások, viselkedési és gondolkodási sémák összessége. A műveltség eredetileg az angol literacy szóból ered, de manapság gyakran többes számban használják, utalva az egyes tudásterületekhez kapcsolódó, általános tájékozottságot biztos eligazodást jelentő tudásra. A digitális pedagógia legfőbb célja, hogy megfelelő környezetet és eszköztárat teremtsen e három tudásforma iskolai kialakításához. Az informatikai eszközökkel segített tanulás legnagyobb vonzereje a személyesség és az egyidejűség. Az SDT nemcsak tananyagot kínál, de segít a begyakorlásban és az önértékelésben is. A digitális értékelő környezet azonnali visszacsatolást biztosít, hiszen közli a helyes megoldást, magyarázattal szolgál, és jelzi a tanuló teljesítményét is. Számos kutatás bizonyítja (pl. Kozma, 2001, Pelgrum, 2002) hogy az eredményközléssel kísért tesztelés teljesítménynövelő és motiváló hatása igen jelentős. A teljesítmények nyomon követése és tárolása / visszakereshetősége az árnyalt, személyre szabott értékelést teszi lehetővé, amely a differenciált fejlesztő programokban nélkülözhetetlen. A hagyományos pedagógiát a szummatív értékelés túlsúlya jellemzi, hiszen a témazáró, adat-visszakérdező teszteket a legkönnyebb elkészíteni és értékelni. A digitális feladatbank viszont alkalmas a kritérium-oerientált, diagnosztikus értékelésre, amely a tananyag számon kérése helyett az ismeretek alkalmazását, az egyes kompetenciákban nyújtott teljesítményt kéri számon. A ma iskolájában a valamennyi tanulót érintő számon kérés kitüntetett értékelési alkalmakhoz kapcsolódik, ilyen a témazáró, félévi összefoglaló „nagydolgozat”. A számítógéppel segített napi oktatásba épülő, rutinszerű teljesítménymérés a pedagógiai gyakorlat természetes része. A tesztelő környezetben a tanár diákonként állíthatja be a feladatok számát, nehézségét, sorrendjét és a megoldás idejét. Egy-egy pedagógusnak igen körülményes a megbízható teszt-variánsok előállítása, s a munka eredményeként gyakran különböző nehézségű, tehát egymással összemérhetetlen eredményt adó feladatsorok állnak elő. A számítógéppel az egyéni feladatsorok egyszerűen, gyorsan, megbízhatóan készíthetők el a bemért feladatok hiteles adatbankjából.

26 Hagyományos értékelő környezet Digitális értékelő környezet
D) Tanuláskövetés, számon kérés, értékelés, vizsga hagyományos és digitális értékelő környezetekben 2. Hagyományos értékelő környezet Digitális értékelő környezet Az értékelés tartalma és módszerei lazán kapcsolódnak a tananyaghoz A mérő / értékelő feladatszerkesztővel a tananyagból egyszerűen előállíthatók Visszajelzés csoportosan Visszajelzés egyénileg Adatfeldolgozás időigényes, a tanár végzi A tanár csak az adatelemzést végzi Az értékelés egyik problémája a megtanított és számon kért tudásanyag különbségeiben keresendő. Az értékelés tartalma és módszerei a hagyományos pedagógiában lazán kapcsolódnak a tananyaghoz („Ezt / így nem is tanultuk!!!„– panaszkodnak gyakran a diákok). A digitális oktatási környezetben a tananyag része a feladatszerkesztő, amely a tananyagból egyszerűen és megbízhatóan állítja elő a tesztfeladatokat, kérdéseket. A tudásmérés akkor válhat a tanítás részévé, ha a visszajelzés gyors, pontos és releváns. A hagyományos mérési gyakorlatban az eredményeket csoportosan kapják kézhez a tanárok: osztályátlag, egyéni összpontszám, ennek osztályzattá alakítható értéke és a tipikus hibák felsorolása. Az egyéni fejlesztésben ez az adatsor kevéssé használható. A számítógéppel segített tesztkörnyezetben a visszajelzés egyénileg történik. Kívánságra a rendszer közli, hogyan viszonyul az egyéni teljesítmény az osztályátlaghoz, melyek a saját hibák és helyes megoldások, sőt, ha a tanár tárolja a korábbi mérések adatait, az eredmények összevethetők a korábbi egyéni teljesítményekkel. Az igényes pedagógusi munka nem jelent feltétlenül elviselhetetlen többlet-terhet. Míg a hagyományos oktatásban az adatfeldolgozás időigényes és a tanár végzi, a digitális vizsgakörnyezetben csak az adatelemzés munkája marad rá. A a felvett tesztről a statisztikai adatokat a feladatbank szolgáltatja.

27 Módszertani fejlesztések
NFT keretein belül végzett fejlesztések: Gyermekismeret; az egyéni fejlesztési terv informatikai támogatása, feladatbank Integráló, inkluzív tanulásszervezés Kooperatív tanulás – motiváció, egyenrangú szerepek, együttműködés, egyéni felelősség Projekt módszer – kollaboráció, digitális kutatási és tudásbázis, eszköztudás, tantárgyi integráció Epochális tanulás – (digitális) kutatás, alkotás, prezentációs, kommunikációs készségek Az iskola világát oly rég jellemző frontális oktatás és 45 perces tanulásszervezési hagyomány egyre kevésbé alkalmas olyan típusú életpálya építési feladat ellátására, melyet a megerősödő piacgazdaság, valamint a demokratikus és esélyteremtő társadalom igénye megkövetel. A tantárgyakba zárt, reproduktív tudás „visszaadása” helyett a sikeres oktatás egyre inkább kompetencia-fejlesztés, mely alkalmazásképes tudást ad, önálló ítéletalkotásra, döntéshozatalra nevel. A tanulókat szelektáló oktatási rendszer – amilyen ma még döntően a miénk – kevésbé képes a személyközpontú pedagógia elfogadott elveit működtetni. A gyermekismeretre épülő módszerek időigényesek, az egyéni fejlődést sokrétűen, tantárgytól függetlenül is vizsgálni kell. A képességfejlesztés területeire kimunkálható, adatbázis kezelő informatikai háttér és feladatbank azonban jelentősen segíti az egyénre szabott, önszabályozást támogató tanítást. A társadalmi integráció sikere azon is múlik, hogy a diákok olyan tanulási környezetben dolgoznak-e, amely megengedi eltérő fejlődési ütemük, gyengeségeik vállalását, motiválja őket számos nem kognitív képességük /tehetségük/ napi alkalmazására és bizonyítására is. A kooperatív módszertan és a projekt elvű tanulásszervezés együttműködést, erős szociális készségfejlesztést, egyéni felelősségvállalást, végső soron közös alkotást jelent. Az SDT olyan tudástár, amely a feladat, a probléma megoldásának rendkívül gazdag háttér eszköze, egyben a sokelemű alkotás prezentációjához szolgáltatja az egyik lehetséges technológiát. Hasonlóan elmélyült és egyénre szabott munkát engedhet meg az epochális tanulásszervezés, melynek lényegi eleme a rugalmas időgazdálkodás; a csoport, osztály, egyén munkakultúrájának célszerű fejlesztése. Ezért állítható, hogy a kutatás, a felfedeztető pedagógia „munkafelülete” lehet a digitális tudásbázis. Az integráló és inkluzív iskola így minden gyermek számára egyaránt biztosítani kész a konstruktivista pedagógia digitális segédeszközeit, környezetét. Az iskolák, a pedagógusok e módszertani és technológiai változások részesei; továbbképzésük e kettős szerepváltás érdekében nélkülözhetetlen. A nyitott oktatási környezet biztosítása érdekében tett lépéseink nyomán közös tanulás részesei vagyunk.

28 Pedagógus továbbképzés
Tanár továbbképzés és eszközvásárlási támogatás 2004 tavasz: pedagógus IKT alapú továbbképzése 2004 – pedagógus kompetencia központú IKT továbbképzése eszközvásárlási támogatással Sulinet Expressz adókedvezmény

29 Internet hozzáférés biztosítása
Közháló program az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szervezésében Minden közintézmény szélessávú Internet hozzáférést kap 2301 végpont migrációja 2004 szeptember 30.-ig További 1000 végpont bekötése 2004 végéig 5500 közoktatási intézmény 2005-ig

30 Internet hozzáférés biztosítása
Helyi hálózatok kialakítása 2004 első félévében 300 wireless hálózat átadása a középiskolák számára az IHM által kiírt pályázat keretében 2005-ben további kb. 300 db wireless hálózat középiskolák számára 600 elzárt vagy határon túli intézmény számára műholdas adatszórás (2004)

31 IKT infrastruktúra kialakítása
Számítógépes laborok számának növelése NFT Regionális Operatív Program 2.3 (12,2 mrd Ft) Phare program (4,8 mrd Ft) SuliNet program Innovatív Iskolák (0,3 mrd Ft) Decentralizált pályázatok (0,3 mrd Ft) Zsúrkocsi program 2004 (3,3 mrd Ft) 2005-től informatikai fejlesztésének normatív támogatása (4,5 mrd Ft/év) új multimédiás PC 2006-ig Amint a kivetítőn látszik is, több különböző forrás állt és áll az intézmények rendelkezésére, hogy megteremtsék a szükséges informatikai infrastruktúrát. Kiemelném ugyanakkor a 2005-től várható informatikai normatívát, amely a közoktatási intézmények számára lehetővé teszi, az alkalmi, esetleges, folytatás és támogatás nélküli beszerzések rémétől való megszabadulást és folyamatosan rendelkezésre álló forrást biztosít évről évre. A normatíva alapú finanszírozással elérhető, hogy az igényeknek megfelelő infrastruktúra kerülhessen kialakításra, majd ezt az infrastruktúrát az intézmények naprakészen karban tartsák, esetleg fejlesszék. Az évente mintegy 8 mrd Ft értékű normatív támogatás segítségével az intézmények IKT felhasználása kitörhet a számítástechnika órákról és teret nyerhet egyéb tárgyak oktatásában is.

32 IKT eszközök az oktatásban
Mobil, digitális prezentációs eszköz (digitális zsúrkocsi) Tartalma: 1 laptop 1 projektor Erősítő, hangfal, mikrofon VHS, DVD Tartódoboz Digitális bőrönd: laptop + projektor Minden középiskolába zsúrkocsi és bőrönd A projekt bonyolítója az IHM.

33 A digitális technológia egyéb hasznai
Adminisztráció Tanulásszervezés Nyomon követés Piaci alapú elektronikus dokumentum elosztás A digitális technológia, illetve infrastruktúra túl a korábbiakban bemutatott módszertani és tudás disszeminációs támogatáson túl az oktatás számára egyéb segítséget is nyújt. Az oktatás, illetve az oktatási intézmények adminisztrációja a digitális technológia segítségével minden korábbinál egyszerűbbé és naprakészebbé tehető, ami rengeteg ismétléstől, illetve automatizálható folyamat felesleges elvégzésétől szabadítja meg az intézményeket. Az adminisztrációs rendszerek bevezetéséhez a korábbiakban említett normatíva szintén jelentős segítséget nyújthat. Az intézményi adminisztráción túl az oktatásszervezés, feladatkiosztás, számonkérés során tehetnek jó szolgálatot az LMS – Learning Management Rendszerek. Az intézmények, fenntartók és a minisztérium számára, de a szülők számára is követhetővé teszik az elektronikus rendszerek a tanulmányi előmenetelt, a szakképesítések megszerzését, de akár az iskolaelhagyást és a tehetségkövetést is. A papíralapú tankönyvkiadás jelentős problémákkal küzd, elsősorban a felsőoktatásban. A kispéldányszámú kiadványokat egyszerűen nem éri meg kinyomtatni. Ezekben az esetekben, illetve, ha interaktív vagy multimédiás tartalom és a tananyag része, mindenképpen a digitális forma választása az egyetlen alternatíva.

34 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!