Az EMAS környezetvédelmi minősítési rendszer

Az előadások a következő témára: "Az EMAS környezetvédelmi minősítési rendszer"— Előadás másolata:

1 Az EMAS környezetvédelmi minősítési rendszer
Irodalomkutatás Minőségirányítás tárgyhoz Az EMAS környezetvédelmi minősítési rendszer bemutatása és összehasonlítása az MSZ EN ISO 14001 környezetvédelmi irányítási rendszerrel Készítette: Szaniszló Adrián Marcell (tankör:G-2BV3, neptun:H8YIXJ) 2008. Szeptember 16.

2 A minőség fontossága J. M. Juran amerikai professzor a minőségügy talán legnagyobb úttörője az Amerikai Minőségszabályozási Társaság (ASQC) május 24-én tartott kongresszusán a 20. századot a termelékenység évszázadának nevezte, és azt jósolta, hogy a 21. század a minőség évszázada lesz, mert a világszínvonal eléréséhez forradalmi változásokat követel a minőségirányítás területén a következőkben: A hierarchia összes pontján lévő vezetőket meg kell tanítani a minőségirányításra. A felsőszintű vezetőknek személyesen kell kézbe venniük a minőségirányítás ügyét csakúgy, ahogyan a pénzügyeket is kézben tartják. A vállalati terveknek tartalmaznia kell a minőségügyi célokat is. A minőségfejlesztés évről évre folyamatos legyen. Új mérőszámokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik a felsőszintű vezetők számára, hogy figyelemmel kísérjék az olyan jellemzők alakulását, mint a fogyasztói megelégedettség, versenyképes minőség, a munkafolyamatok termelékenysége, a gyenge minőség költségei stb. Gondoskodni kell az alkalmazottak oktatásáról és lehetővé kell tenni széles körű részvételüket a munka megtervezésében és továbbfejlesztésében. A jutalmazási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az vegye figyelembe a tevékenységi körökben és a felelősségben bekövetkezett változásokat

3 A minőségirányítás a definíció szerint az általános irányítási feladatköröknek minden olyan tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minősége vonatkozó célkitűzéseket és feladatköröket, valamint a minőségügyi rendszeren belül megvalósítja azokat olyan eszközökkel, mint a minőségügyi tervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés. Ezen definíció alapján olyan kép alakulhat ki az emberek egy részében, amely szerint a minőségirányításról, hogy csupán az elkészült termék színvonalára és előállításának hatékonyságra, gazdaságosságára terjednek ki az előírások. Azonban léteznek olyan irányítási és minősítési rendszerek is, amelek egy - a napjainkban egyre fontosabbá váló terület - a környezetvédelem biztosítását írják elő.

4 A környezetvédelem egy társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. Azon cégek, amelyek megfelelő környezetvédelmi tanúsításokkal rendelkeznek a környezettudatos vásárlók napjainkban egyre bővülőbb táborának bizalmát élvezik. Az Eco-Management and Audit Scheme (EMAS) egy önkéntes Európai Uniós szerv, ami elismeri azokat a szervezeteket, amelyek rendszeresen javítják a környezetvédelmi teljesítményüket. Az EMAS-regisztrált szervezetek együttműködnek a törvényes szabályozással, környezetmenedzselő rendszerük van és saját kiadványok vagy más, különálló felek által elismert környezeti nyilatkozatok útján közzéteszik a teljesítményüket. Megkülönböztető jelzésük az EMAS logó, ami garantálja a magukról adott információ megbízhatóságát.

5 A környezetvédelem korábban uralkodó felfogása azt a kérdést helyezte
a középpontba, hogy miként lehetne megszabadulni a már megtermelt hulladéktól és káros kibocsátásoktól, vagyis a csôvégi technológiák al- kalmazására fektette a hangsúlyt. Szerencsére napjainkban már többnyire a „megelôzô környezetvédelem” szemlélete került elôtérbe. Mérföldkônek számított Magyarország számára a május 1-jei európai uniós csatlakozás, melynek egyik következményeként sor került az EU-jogszabályok magyarországi alkalmazására. Ennek kiemelt területe a környezetvédelem.

6 Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés kimondja, hogy a Közösség
feladata a fenntartható növekedés elômozdítása. A Bizottság jóváhagyta „A fenntartható fejlôdés felé” programot, amelyben hangsúlyozza a szervezetek szerepét és felelôsségét mind a gazdaság megerôsítésében, mind a környezet védelmében az egész Közösség területén. A program arra szólít fel, hogy bôvíteni kell a környezetvédelem területének esz- köztárát, és piaci mechanizmusokat kell alkalmazni arra, hogy a szer- vezetek elkötelezzék magukat e területen az elôrelátó szemlélet mellett a környezettel kapcsolatos minden vonatkozó elôírás betartására. A magyar jogszabályi követelmények is ( évi LIII. Törv. ) – igazodva az Európai Unió szabályozásához – középpontba helyezik az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet egészé- nek valamint elemeinek és folyamatainak magas szintû összehangolt védelmét, a fenntartható fejlôdés biztosítását. E követelmény alapjául szolgál az elérhetô legjobb technika alkalmazása, a korszerû technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlôdésnek megfelelô módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, kör- nyezetterhelések megelôzése és csökkentése érdekében alkalmaznak. Legjobb az, ami leghatékonyabb a környezet egészének magas szintû védelme érdekében. Az elérhetô technika az, amelynek fejlettségi szintje lehetôvé teszi az érintett ipari ágazatokban történô alkalmazását elfo- gadható mûszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és elônyöket, amennyiben az az üzemeltetô számára ésszerû módon hozzáférhetô. A technika fogalmába beleértendô az alkalmazott technológia és módszer, amely alapján a berendezést, létesítményt ter- vezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és mûködését megszüntetik a környezet helyreállítása érdekében. A szervezetek környezetvédelmi teljesítményének értékelésére és folyamatos javítására, valamint a közvélemény megfelelô tájékoztatására eszközként ajánlott a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rend- szerben való részvétel.

7 A továbbiakban az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK Rendelete
(2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (Eco-Management and Audit Scheme, EMAS) való önkéntes részvételének lehetôvé tételérôl szóló jogszabály hazai alkalmazását szeretném részletezni.

8 A tanúsítási és hitelesítési eljárás alapvetô különbsége
Mielôtt a hitelesítési eljárás részleteire térnék, fontosnak tartom kiemelni az ISO szabvány szerinti tanúsítási, és a 761/2001/EK rendelet szerinti hitelesítési eljárás alapvetô különbségét. A szervezet maga dönt arról – megrendelôi és piaci elvárások alapján – hogy egy ISO szabvány szerint tanúsított környezetközpontú irányítási rendszert kíván mûködtetni, ebben az esetben (sikeres tanúsító audit után) egy tanúsító szervezet által kiadott tanúsítvánnyal fog ren- delkezni. A szervezet úgy is dönthet, hogy EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben kíván résztvenni, akkor az arra a szakágazatra érvényes akkreditált hitelesítô személy fogja – sikeres hitelesítési eljárás után – a Környezeti Nyilatkozatát aláírni, ezután a szervezet kérheti re- gisztrálását a nemzeti Illetékes Testületnél, majd miután megkapta regisztrációs számát, nyilvántartásba kerül Brüsszelben és jogosultságot kap az EMAS logó használatára. A szervezet úgy is dönthet – mivel a 761/2001/EK rendelet magában foglalja az ISO követelményeit – hogy tanúsíttatja az ISO 14001 szabvány szerinti környezet-központú irányítási rendszerét (vagy már van ISO szabvány szerint tanúsított rendszere) és részt vesz az EMAS hitelesítési eljárásban, mert EMAS regisztrációs számot és EMAS logót is szeretne kapni. Erre is lehetôség van, mert ebben az esetben a szervezetnél a hitelesí- tônek csak azokat az elemeket kell hitelesíteni, amelyeket a szabvány nem fed le. A hitelesítési programot a szervezetnél úgy kell kialakítani, a látogatásokat úgy javasolt kombinálni, hogy ez a szervezet számára ne jelentsen szükségtelenül kétszeres munkát, ne okozzon fölösleges költség- és idôráfordítást.

9 Az EMAS-ban nyilvántartásba vehetô szervezetek és szervezeti
egységek Az EMAS-beli szervezetként regisztrálandó egység nem nyúlhat át egy tagállam határain. Ha a szervezet egy vagy több telephelyet foglal ma- gában, mindegyik telephelynek, amelyre az EMAS érvényes, eleget kell tennie az EMAS összes követelményének, ideértve a környezeti telje- sítmény folyamatos javítását is. Az alábbi, különbözô szervezeti felépítéssel rendelkezô egységek hite- lesítése végezhetô el, a 2001/681/EK rendelet szabályozása szerint: • csak egy telephelyen mûködô szervezetek; • szervezetek, amelyek kivételes körülmények között nyilvántartásba vetethetnek olyan egységet, amely kisebb, mint egy telephely; • több telephelyen mûködô szervezetek, azonos vagy hasonló termé- kekkel vagy szolgáltatásokkal; különbözô termékekkel vagy szolgálta- tásokkal; • olyan szervezetek, amelyek esetében egy adott telephely pontosan nem határozható meg; • ideiglenes telephelyeket ellenôrzô szervezetek; • független szervezetek egyetlen közös szervezetként történô nyilván- tartásba vétele; • meghatározott, nagy területen mûködô kisvállalatok, amelyek azonos vagy hasonló termékeket gyártanak vagy szolgáltatásokat nyújtanak; • önkormányzatok és állami intézmények.

10 A Környezeti Nyilatkozattal szembeni elvárások
A Környezeti Nyilatkozatnak tartalmaznia kell az EMAS-ban nyilvántartás- ba vételre kerülô szervezet tevékenységeinek, termékeinek és szolgál- tatásainak világos és egyértelmû leírását (a tevékenység TEAOR szerinti besorolását), valamint bármilyen anyaszervezettel való kapcsolatainak összegezését ( 2001/680/ EK Ajánlás). Ha a szervezetnek csak egy részét kívánják hitelesíttetni az EMAS-ban, akkor egyértelmûen meg kell határozni a hitelesítésbe bevont szervezetet és tevékenységi területet, hogy se a földrajzi fekvésre, se a vállalatirá- nyításra tekintettel ne fordulhasson elô, hogy az EMAS-ban bejegyzett részt összecserélik a szervezetnek más, szorosan kapcsolódó részeivel. Amennyiben egy szervezet termékek nagy választékát állítja elô, akkor a termékeket termékcsoportokban lehet összefoglalni. Az elôállított ter- mékeket és a teljesített szolgáltatásokat éppúgy fel lehet venni a kör- nyezeti nyilatkozatba, mint a szervezet munkatársainak számát, és az alapvetô gazdasági adatokat.

11 A Környezeti Nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá:
• a szervezet környezeti politikáját és környezetvédelmi vezetési rendsze- rének rövid leírását, • a jelentôs környezeti hatásokat kiváltó jelentôs közvetlen és közvetett környezeti tényezôk leírását, és az e tényezôkkel kapcsolatos hatások jellegének ismertetését, • a jelentôs környezeti tényezôkkel és hatásokkal kapcsolatos környezeti célok és elôirányzatok leírását, • a szervezetrôl rendelkezésre álló teljesítményadatok összegzését, összehasonlítva a jelentôs környezeti hatásokkal kapcsolatos környezeti célokkal és elôirányzatokkal. Az összegzés magában foglalhatja a szennyezô kibocsátásokra, a hulladéktermelésre, a nyersanyag, ener- gia és víz felhasználására, a zajra vonatkozó adatokat, valamint a 761/2001/EK rendelet VI. mellékletben ismertetett egyéb tényezôket. Az adatoknak lehetôvé kell tenniük az évenkénti összehasonlítást a szervezet környezeti teljesítménye alakulásának felmérése céljából. • a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos egyéb tényezôket, többek között a jelentôs környezeti hatásokkal kapcsolatos jogi rendelkezé- seknek való megfelelés teljesítését, • a környezeti hitelesítô nevét és akkreditálási számát, valamint az érvényesítés idôpontját.

12 Hitelesítési eljárás „Hitelesítés” – a környezetvédelmi hitelesítô által végzett értékelés (el- lenôrzés) annak biztosítása érdekében, hogy a szervezet környezetvédelmi politikája, vezetési rendszere és ellenôrzési eljárásai összhangban állnak a 761/2001/EK rendelet követelményeivel. Beletartozik a szervezetnél tett látogatás, a dokumentumok / nyilvántartások megtekintése, és a munkatársak meghallgatása. „Érvényesítés” – a környezetvédelmi hitelesítô által végzett értékelés annak ellenôrzésére, hogy a szervezet Környezeti Nyilatkozatában foglalt információk és adatok megbízhatók, hitelt érdemlôk és helyesek. A környezetvédelmi hitelesítô – megfelelô TEAOR területre érvényes akkreditálási jogosultságú – a szervezettel kötött írásos megállapodás alapján végzi a hitelesítési tevékenységet. A hitelesítés magában foglalja a dokumentumok vizsgálatát, a szervezet- nél tett helyszíni ellenôrzést, beleértve az alkalmazottakkal folytatott megbeszéléseket is. A vizsgálandó dokumentumok közé tartozik: • az alapvetô információ a szervezetrôl és tevékenységeirôl, környezeti politikájáról és programjáról, • a szervezetnél mûködô környezetvédelmi vezetési rendszer dokumen- tumai, • a lefolytatott elôzetes állapotfelmérés vagy a környezetvédelmi ellenôrzés részletes adatai, a jelentés az ilyen felmérésrôl vagy vizs- gálatról és az ezt követô intézkedésekrôl, • a Környezeti Nyilatkozat tervezete. A környezetvédelmi hitelesítô jelentést készít a szervezet vezetése ré- szére, értékeli a rendelet elôírásainak való megfelelést, vagy a nem- megfelelés eseteit (pl: a Környezeti Nyilatkozat tervezetére tett módosítási javaslatok vagy kiegészítési igények). A környezetvédelmi hitelesítô nem érvényesíti a Környezeti Nyilatkozatot, ha a hitelesítés során megállapítja, hogy a szervezet nem tartja be a jogszabályokat. A Környezeti Nyilatkozat-tervezet módosításai és kiegészítései után kerülhet sor a hitelesítô általi aláírásra, az elsô hitelesítési folyamat Lezárására Hitelesítés gyakoriságára a környezetvédelmi hitelesítô a szervezettel közösen hitelesítési programot alakít ki, melyben feltétel, hogy minden elem vizsgálata legfeljebb 36 hónapon belül megtörténjen. Továbbá a környezetvédelmi hitelesítô legfeljebb 12 havonként érvényesíti a Kör- nyezeti Nyilatkozatban szereplô frissített adatokat. Az elôbbiektôl való eltérés a 2001/681/EK rendelet (2001. szeptember 7.) II. mellékletében meghatározottak szerint lehetséges. A hitelesítési programot a hitelesítô akkor készíti el és állapodik meg a szervezettel, amikor az elsô hitelesítést teljesen lezárta és érvényesítette a Környezeti Nyilatkozatot

13 A szervezetek nyilvántartásba vételének feltételei
A szervezet nyilvántartásba vétele az Illetékes Testületnél történik (Magyarországon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fôigazgatóság a nyilvántartásba vételért felelôs szervezet). Ennek feltétele: • érvényesített Környezeti Nyilatkozat, • a szervezet által kitöltött formanyomtatvány, melyen a regisztrálását kéri (amely tartalmazza a cég adatait, tevékenységét, a környezet- védelmi hitelesítô nevét, akkreditálási számát, a szervezetre nézve illetékes hatóság vagy hatóságok nevét, egyéb adatokat.) A regisztrálási kérelem és az érvényesített Környezeti Nyilatkozat bea- dása után az Illetékes Testületet további vizsgálatot végez, és ha a ható- ságok arról tájékoztatják, hogy a szervezet nem teljesíti a környezetvé- delemmel kapcsolatos vonatkozó jogszabályi követelményeket, akkor a szervezet nyilvántartásba vételi kérelmét elutasítja. Ha az Illetékes Testület bármikor arra a megállapításra jut a kapott információk alapján, hogy a szervezet már nem teljesíti a rendelet (761/2001/EK) egy vagy több feltételét, akkor a szervezetet felfüggeszti, vagy törli a nyilvántartásból. Az EMAS-ban történt nyilvántartásba vétel fenntartásához a szervezet- nek évenként szükséges a Környezeti Nyilatkozatát frissíteni, minden változást évente környezeti hitelesítôvel kell érvényesíttetnie. A környezeti hitelesítô 12 hónapot meg nem haladó idôközönként értékeli a Környezeti Nyilatkozatban szereplô frissített adatokat, azonban csak a változásokat kell érvényesíttetni. A Környezeti Nyilatkozat információinak frissítéséhez nem kell minden évben egy új Környezeti Nyilatkozatot nyilvánosságra hozni, a Környezeti Nyilatkozatnak csupán hozzáférhetônek kell lennie a nyilvánosság szá- mára. Kis szervezetek és kisvállalkozások nem kötelesek a Környezeti Nyilatkozat frissítését átfogó, igényes reklámkiadvány formájában nyilvánosságra hozni, a 761/2001/EK rendelet megengedi ezeknek a szervezeteknek, hogy a környezetvédelmi tájékoztatást kisebb gyakorisággal aktualizálják és érvényesíttessék.

14 Ezért ezek a szervezetek mentesülnek az évente
frissített környezeti nyilatkozat érvényesítésének kötelezettsége alól, kivéve ha • tevékenységeikhez, termékeikhez és szolgáltatásaikhoz jelentôs kör- nyezetvédelmi veszélyek kapcsolódnak, • jelentôs változtatásokat hajtottak végre környezetvédelmi vezetési rendszerükben, • tevékenységeikre, termékeikre és szolgáltatásaikra jelentôs törvényi követelmények vonatkoznak, • jelentôs helyi problémák léteznek. Ezekben az esetekben a hitelesítô a Környezeti Nyilatkozat információinak éves, érvényesítendô frissítéseit fogja megkövetelni. Amennyiben a Környezeti Nyilatkozat frissítésére nem kerül évente sor, akkor a nyilat- kozatot legkésôbb a 36 hónapos idôtartamon belül kell aktualizálni. A sikeres hitelesítési eljárás után a szervezet, amely az EMAS nyilván- tartásban szerepel – 761/2001/EK rendelet szabályozása szerint – az Illetékes Testülettel ( OKTVF ) kötött szerzôdés alapján használhatja az EMAS logót, illetve annak 2 féle változatát.

15 A teljesség igénye nélkül igyekeztem felvázolni az EMAS hitelesítési
eljárás követelményeit. Megítélésem szerint az a tény, hogy az ISO 14001:2004 szabvány felül- vizsgálata során több olyan elem is bekerült, illetve hangsúlyt kapott, ami közel áll az EMAS /761/2001/EK elôírásaihoz, ezáltal azoknál a szervezeteknél, ahol már van ISO szabvány szerinti tanúsított rendszer, vagy most tervezik kiépíteni, egyre inkább felmerülhet az igény az EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben való részvételre is.

16 Az ISO 14001 tanúsítási folyamata
MSZ EN ISO 14001 A környezet megkímélése, az erőforrások és a technika ésszerű használata korunk központi követelménye. Ezáltal határozzuk meg az eljövendő nemzedékek jövőjét és életminőségét. A mai kor megköveteli, hogy egységben szemléljük a technológiákat, azok hatásait és a nyilvánosság által való elfogadásukat. A jövő kihívása az új környezetvédelmi megoldásokban van, amelyek tartósan megkímélik a környezetet és az erőforrásokat. Az ISO tanúsítási folyamata

17 A környezeti problémák nemcsak a vállalat arculatában és piaci pozíciójában okoznak zavarokat, azok érintik a dolgozókat, a telephely hatásterületén lévő (külső) létesítményeket (lakó- és zöldterületeket, az ott élő állampolgárokat stb.), az illetékes önkormányzatokat és kihatnak a vállalat üzleti partnereivel való kapcsolatára is. A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése és működése elősegíti a természeti erőforrások megóvását, a szennyezések és kockázatok csökkentését, a dolgozók és a környéken lakók egészségének megőrzése érdekében. Ugyanakkor megnövelik a technológiai és gazdasági versenyképességet. A szabad piacgazdaság általánossá és nemzetközivé válása, a versenyképesség biztosítása, valamint a környezetvédelemmel szembeni elvárások a cégeket szükségszerűen arra kényszerítették, hogy környezeti politikájuk érvényesítésével piacképességüket megőrizzék és fejlesszék.

18 A KIR működtetése az alábbi kedvező hatásokat eredményezi:
anyag- és energiafelhasználás csökkenése, szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése, hulladék keletkezés csökkenése, hulladék-újrafelhasználás javulása, környezetbiztos üzemeltetés feltételeinek kialakulása > kockázatcsökkenés, felértékelődés a pénzintézeteknél és biztosítóknál, környezetért viselt felelősségek egyértelmű meghatározása, a cég társadalmi, közösségi és piaci megítélésének javulása, új belföldi és exportpiacok megszerzése, megtartása, illetve bővítése, hatósági kapcsolatok javulása, korszerű menedzsment rendszerek alkalmazása

19 Ezek számos előnnyel járnak egy adott cég számára:
Javítja a cégek vállalati arculatát és ügyfeleikkel, az állammal, állami szervekkel és önkormányzatokkal folyatott kapcsolatát, Jobb energiafelhasználást, ésszerűbb vízfogyasztást, gondosabb nyersanyag kiválasztást és szabályozott hulladék ujrafeldolgozást eredményez, melyek együttesen számottevő költségcsökkenéshez vezetnek, és így a cégek versenyelőnyét növelik. Csökkenti a visszamenőleges kezelési stratégiák pénzügyi terheit mint pl. helyreállítási költségek, tisztítás, illetve szabálysértési bírságok, Biztosítja a környezetvédelmi törvényekkel való összhangot és csökkenti a büntetések és az esetleges pereskedés kockázatát, Javítja a munkahelyek, a munkavállalók munkamoráljának minőségét, és fokozza a vállalat értékrendjéhez való ragaszkodást, Új üzleti lehetőségeket nyithat olyan piacokon, ahol a zöld termelési eljárások különös fontossággal bírnak, Környezettudatos ügyfelek előnyben részesítik a hozzájuk hasonló felfogású vállalkozással való üzleti kapcsolatokat, akik gyakorlatban is mutatnak elkötelezettséget a környezet védelme iránt.

20 HASONLÓSÁGOK: -Az EMAS rendelet, hasonlóan az ISO es szabványhoz egy módszert kínál a szervezetek számára környezeti teljesítményük fejlesztéséhez, publikálásához és ezen keresztül egy környezettudatos vállalati működés megvalósításához. -Mindkét rendszer a környezettudatos cégeket, vállalkozásokat ismeri el. -Mindkét rendszer előírja a környezetkárosító anyagok kibocsátásának alacsony szinten tartását -Mindkettő szerint, alacsonyan kell tartani a hulladék mennyiségét így nem csak a környezet védelmét, hanem a gazdaságosságot is előírják

21 KÜLÖNBSÉGEK -ISO 14001: Tanusítási eljárás EMAS: hitelesítési eljárás
- ISO 14001: Megszerzésének feltétele: sikeres tanúsító audit EMAS: Megszerzésének feltétele: Akkreditált hitelesítő személy hitelesíti és aláírja a cég Környezeti Nyilatkozatát, majd ennek meglétével regisztrálhatja magát a cég -ISO 14001: szabvány EMAS: rendelet Források: