Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogász szak nappali tagozat 2011. tavasz. I. rész  tárgyi tudás számonkérése  kijelölt jogi dokumentumok és tankönyvi részek (ld. alkjog.elte.hu) 

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogász szak nappali tagozat 2011. tavasz. I. rész  tárgyi tudás számonkérése  kijelölt jogi dokumentumok és tankönyvi részek (ld. alkjog.elte.hu) "— Előadás másolata:

1 Jogász szak nappali tagozat tavasz

2 I. rész  tárgyi tudás számonkérése  kijelölt jogi dokumentumok és tankönyvi részek (ld. alkjog.elte.hu)  40 perc  érdemjegy fele, de legalább elégséges szint II. rész  jogesetmegoldás 1. jogforrások 2. közvetlen demokrácia 3. állampolgárság  nyomtatott jogszabály és tankönyv használható (nem jegyzetelt!), segédanyag nem  80 perc  érdemjegy fele

3 ld. alkjog.elte.hu A. tankönyv – vannak nem hatályos részek (el ő adás!) B. jogszabályi rendelkezések – kiemelten fontos részek – február 7-t ő l hatályos szöveg C. AB határozatok  a kijelölt témakörökben

4 nyomtatott (nem jegyzetelt!) jogi dokumentumok és tankönyv használható  Alkotmány  a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény  az országos népszavazásról és népi kezdeményezésr ő l szóló évi III. törvény  a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény IV. fejezete  a választási eljárásról szóló évi C. törvény  a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény + tankönyv (AB határozatok, korábbi Áptv.-k stb.)

5 Négy kérdés, ebb ő l egy (1-3. közül) jogesetmegoldás: 1. jogforrások 2. követlen demokrácia 3. állampolgárság 4. egyéb  vizsgatételek a kijelölt témakörökben (~ I. rész)  jogesetmegoldáshoz jogszabályok használhatók

6 I. rész

7 Sorolja fel, mely feltételek teljesülése esetén honosítható egy nem magyar állampolgár! (10 pont) Megoldás: Áptv. 4. § (1) bek. “4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha: a) a kérelem el ő terjesztését megel ő z ő nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott; b) a magyar jog szerint büntetlen el ő élet ű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság el ő tt büntet ő eljárás nincs folyamatban; c) megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; d) honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekb ő l magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.” (elemenként 2-2 pont)

8 Ismertesse, hogyan egészülhet ki az elismert kisebbségeknek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglalt listája egy újabb kisebbséggel! (6 pont) Megoldás: Nektv. 61. § (2) bek., TK oldal (tételek között: 22. “..kisebbséggé válás közjogi útja”) ha a népi kezdeményezés speciális formája nyomán (2 pont) az Országgy ű lés módosítja a Nektv.-t (1 pont) az aláírásgy ű jt ő ívet legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozó választópolgár nyújthatja be az OVB-hez (2 pont) az országos népi kezdeményezésre vonatkozó eljárási szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az OVB köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról (1 pont)

9 Határozza meg, mit jelent a hontalanság kiküszöbölésének elve az állampolgársági jogban! Milyen el ő írások szolgálják az elv megvalósulását a magyar állampolgársági törvényben? (5 pont) Megoldás: TK oldal (tételek: 29. “Állampolgársági alapelvek...”) Meghatározás: a törvényi szabályozás arra törekszik, hogy megel ő zze azt, hogy a személyek hontalanná váljanak, vagyis olyanná, akit egyetlen állam sem tekint állampolgárának. (2 pont) Ezt szolgáló szabályok például: automatikus vesztési jogcímek mell ő zése, a lemondás feltételeként külföldi állampolgárság igazolása, az állampolgárság visszaállítása, ius soli elvének alkalmazása Magyarországon talált gyermek esetében, illetve Magyarországon lakóhellyel rendelkez ő hontalanok Magyarországon született gyermeke esetében, kedvezményes honosításra jogosító ok (1-1 pont, összesen legfeljebb 3 pont)

10 Mutassa be az évi XL. alkotmánymódosító törvény által eredményezett közjogi változásokat! (5 pont) Megoldás: TK oldal (tételek között: 5. “Az évi XL. törvény”) a Kormány alkotmányos pozíciója tekintetében bevezette a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét (1 pont), stabillá tette a kormányt (1 pont) a köztársasági elnök státusa tekintetében helyreállította eredeti státusát, a köztársasági elnököt az Országgy ű lés ötévi id ő tartamra választja (1 pont) meghatározta a kétharmados törvények körét (1 pont), ezzel meger ő sítette az ellenzéket (1 pont) 1-1 pont adható további releváns jellemz ő kért

11 II. rész

12 Négy jogeset, 4x15 pont szerkezeti felépítés (benne tényállás rögzítése)0-3 pont releváns jogszabályi rendelkezések kiválasztása0-3 pont jogszabályok értelmezése, érvelés minősége (többféle érvelés egyaránt elfogadható, illetve részben értékelhető lehet) 0-6 pont formai szempontok (hivatkozások formátuma, fogalmazás stb.)0-3 pont Összesen15 pont

13 Az Országgy ű lés 2020 nyarán törvényt alkot az öregségi nyugdíjak évközi rendezésér ő l. A törvényt a Magyar Közlönyben június 15-én hirdetik ki és július 15-én lép hatályba. A megemelt nyugdíjmértékeket a törvény szerint a 2020 januárjától kifizetett nyugdíjakra kell alkalmazni. Értékelje a törvényt az id ő beli hatály szempontjából!

14  id ő beli hatály, hatálybalépés  Alkotmány, Jat., AB gyakorlat – különösen visszaható hatály

15 Az Országgy ű lés 2020 nyarán törvényt alkot az öregségi nyugdíjak évközi rendezésér ő l. A törvényt a Magyar Közlönyben június 15-én hirdetik ki és július 15-én lép hatályba. A megemelt nyugdíjmértékeket a törvény szerint a 2020 januárjától kifizetett nyugdíjakra kell alkalmazni.  egy hónapos felkészülési id ő, de már kihirdetést megel ő z ő alkalmazás  nyugdíjmérték emelése jogot terjeszt ki

16  Alkotmány 2. § (1): jogállamiság, jogbiztonság – visszaható hatályú jogalkotás tilalma, kiv. kedvez ő joghatás  AB gyakorlat – visszamen ő leges alkalmazás is tilos  Jat. 2. (2): visszaható hatályú jogalkotás tilalma  (felkészülési id ő )

17  felkészülési id ő, de visszamen ő leges alkalmazás = visszaható hatály  de csak kedvez ő joghatás  ezért nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmat

18 Mutassa be, milyen közjogi hibában szenvednek az alábbiakban idézett normák! Milyen alkotmányos, illetve jogalkotási követelmények sérelme merülhet fel az egyes esetekben? 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról 6. § (3) Az (1) − (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából csökkent munkaképesség ű dolgozók körét, valamint a foglalkoztatásukról és anyagi támogatásukról szóló részletes szabályokat a munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a társadalombiztosítási vonatkozású kérdésekben a Szakszervezetek Országos Tanácsa az el ő bb felsoroltakkal egyetértésben állapítja meg.

19 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképesség ű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (Mt. V.) 6. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a mez ő gazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a m ű vel ő dési miniszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termel ő szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben – a következ ő ket rendeljük: 34. § A véd ő munkahelyek és szociális foglalkoztatók szervezésével, m ű ködésével kapcsolatos feladatokat az egészségügyi miniszter külön szabályozza.

20  jogforrások: érvényesség, jogalkotói hatáskör  Alkotmány, Jat.

21  48/1979. (XII. 1.) MT rendeletet december 1-jén hirdették ki, kormányrendeleti szint ű norma, végrehajtási norma  8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletet június 29-én hirdették ki, végrehajtási norma

22 Alk. 35. § (2) : a Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki,törvénnyel nem lehet ellentétes Alk. 37. § (3) : a miniszteri rendeletet a miniszter törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján a feladatkörében alkotja meg (2011- t ő l önállóan vagy más miniszter egyetértésével, tehát az együttes rendelet kiadása megsz ű nt), törvénnyel és kormányrendelettel nem lehet ellentétes

23 Jat. 2. § (4): biztosítani kell, hogy a jogszabály feleljen meg az Alkotmányból ered ő tartalmi és formai követelményeknek, valamint azt, hogy a norma illeszkedjen a jogrendszer egységébe (jogforrási hierarchia követelménye) Jat. 5. §: a jogalkotási felhatalmazás összetev ő i (jogosultja, tárgya, keretei), az egyetértési jog jogosultjának a megjelölése is; feladatkör szerinti megjelölés; tilos a szubdelegáció

24 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról 6. § (3) Az (1) − (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szem- pontjából csökkent munka- képesség ű dolgozók körét, valamint a foglalkoztatásukról és anyagi támogatásukról szóló részletes szabályokat a munkaügyi miniszter az egészségügyi minisz- terrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a társadalom- biztosítási vonatkozású kérdések- ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa az el ő bb felsoroltakkal egyetértésben állapítja meg.  felhatalmazás nem tesz eleget a mai követelményeknek (hiányzik: „felhatalmazást kap”)  SZOT nem jogalkotó, nem kaphat felhatalmazást  minisztert feladatkör szerint kell megjelölni

25 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munka- képesség ű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról A Munka Törvénykönyve végre-hajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet (Mt. V.) 6. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a mez ő gazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a m ű vel ő dési miniszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termel ő -szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben – a következ ő ket rendeljük: 34. § A véd ő munkahelyek és szociális foglalkoztatók szervezésével, m ű ködé- sével kapcsolatos feladatokat az egész- ségügyi miniszter külön szabályozza.  csak felhatalmazás alapján jöhet létre, a felhatalmazás az MT rendeletb ő l ered  nem adhat további szabályozásra felhatalmazást, 34. § szerint rendelet nem adható ki  az egyetértéssel megalkotók egyikének sem volt jogalkotói felhatalmazása, ezek közül számos szervnek egyáltalán nem lehet jogalkotói hatásköre

26  Mivel az MT rendelet még a régi Jat. hatályba lépése el ő tt keletkezett, ezért pusztán formai szempontok miatt nem tekinthet ő alkotmányellenesnek, így az AB az MT rendelet 6. § (3) bekezdését felhatalmazó rendelkezésnek tekinti.  Az MT rendelet felhatalmazásán alapuló miniszteri rendeletet a munkaügyi miniszter alkothatta volna meg, hiszen csak neki volt jogalkotói hatásköre ebben a kérdésben. Sem az egészségügyi, sem a pénzügyminiszter ilyen jogalkotói hatáskört nem kapott, nekik mindösszesen egyetértési joguk lett volna.

27 SK osztrák állampolgárságú apától és bolgár állampolgárságú anyától született Körmenden. Hosszú évekig Bulgáriában élt a családjával ben azonban SK Szombathelyre költözött, mivel a Savaria Tipo cip ő gyárban kapott állást. A munkahelyén ismerkedett meg egy ott dolgozó szlovák állampolgárságú mérnökkel, és még ebben az évben közös gyermekük született, a kis S. SK 2009-ben, 20 éves korában véletlenül tudta meg egy genetikai vizsgálat során, hogy édesapja magyar állampolgár volt, aki azonban már id ő közben elhunyt. E tény kapcsán sor került az osztrák állampolgárságú apa apasági vélelmének a jogi megdöntésére. Elemezze SK és gyermeke állampolgársági helyzetét a különböz ő id ő pontokban (2007, 2009)! Ha valamelyikük jelen pillanatban nem rendelkezik magyar állampolgársággal, miként szerezheti meg? (Megjegyzés: mind az osztrák, a bolgár jog, mind a szlovák a vérségi elvet vallja.)

28  állampolgárság, konkrét személyek állampolgárságának megállapítása  Áptv., illetve az alkalmazandó állampolgársági jog (tankönyv!)

29 SK osztrák állampolgárságú apától és bolgár állampolgárságú anyától született Körmenden… ben … Szombathelyre költözött… szlovák állampolgárságú mérnökkel, … közös gyermekük született, a kis S. SK 2009-ben, 20 éves korában … tudta meg …, hogy édesapja magyar állampolgár volt, aki azonban már id ő közben elhunyt. … sor került az osztrák állampolgárságú apa apasági vélelmének a jogi megdöntésére.  SK 1989-ben született osztrák és bolgár szül ő kt ő l  gyermeke 2007-ben született szlovák apától  2009-ben megállapítást nyert, hogy SK apja magyar áp. volt

30 Áptv. 1. § (4) A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.  3. állampolgársági kódex (1957. évi V. törvény) az 1989-es eseményekre

31 3. § (1) Születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. (2) A nem magyar állampolgár szül ő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szül ő je - teljes hatályú apai elismer ő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar állampolgár. + tankönyv a 3. állampolgársági kódexr ő l

32 2007  leszármazási elv  SK a születésekor nem magyar állampolgár, mivel a szülei nem magyar állampolgárok (nem hontalan, így területi elv nem jöhet szóba) 2009  családjogi tények  SK születését ő l magyar állampolgár (ténylegesen 2009-t ő l)

33 2007  leszármazási elv  S nem magyar állampolgár, mivel szülei (ekkor!) bolgár és szlovák állampolgárok 2009  leszármazási elv  anyja megállapított magyar állampolgársága nyomán S is magyar állampolgár

34 Az Egészséges Táplálkozásért Egyesület hosszú évek óta küzd azért, hogy az általános és középiskolai büfékben minél egészségesebb élelmiszerekhez juthassanak hozzá a diákok. Egyik törekvésük - összhangban az európai egészségügyi és gyermekjogi szervezetek céljaival -, hogy az iskolabüfékben tiltsák be a taurintartalmú energiaitalok forgalmazását. Ennek érdekében az Egyesület elnöke az alábbi kérdést tartalmazó aláírásgy ű jt ő ívet nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz: “Akarja-e, hogy az Országgy ű lés törvényben tiltsa meg a taurintartalmú energiaitaloknak az általános és középiskolai büfékben történ ő forgalmazását?” Az ívet az OVB január 25-én hitelesítette, az Egyesület pedig megkezdte nagyszabású aláírásgy ű jt ő kampányát. Id ő közben az Európa Tanács keretében egyezményt fogadtak el az élénkít ő szereket tartalmazó italok gyermekek számára történ ő forgalmazásának tilalmáról. Az egyezményhez Magyarország is csatlakozott, a kihirdetésér ő l szóló törvény március 20-án lépett hatályba. Májusban a sikeres kampány eredményeként az Egyesület több mint aláírást nyújtott be az OVB-hez. A több mint aláírás hitelesítését követ ő en május 30-án a parlament elrendelte a népszavazást. Jogszer ű volt-e az Országgy ű lés népszavazást elrendel ő határozata?

35  országos népszavazás – Alk., Nsztv., Ve. és AB gyakorlat (tankönyv!)  kevés eljárási elem, irrelevánsak  kérdés megengedhet ő sége: nemzetközi szerz ő dést érint ⇒ Alkotmány és AB gyakorlat

36 …az Egyesület elnöke az alábbi kérdést tartalmazó aláírásgy ű jt ő ívet nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz: “Akarja-e, hogy az Országgy ű lés törvényben tiltsa meg a taurintartalmú energiaitaloknak az általános és középiskolai büfékben történ ő forgalmazását?” Az ívet az OVB január 25- én hitelesítette… Id ő közben az Európa Tanács keretében egyezményt fogadtak el az élénkít ő szereket tartalmazó italok gyermekek számára történ ő forgalmazásának tilalmáról. … a kihirdetésér ő l szóló törvény március 20- án lépett hatályba. Májusban … az Egyesület több mint aláírást nyújtott be az OVB-hez. A több mint aláírás hitelesítését követ ő en május 30-án a parlament elrendelte a népszavazást.  több mint 200 hiteles aláírás alapján az OGY elrendelte a népszavazást  az aláírásgy ű jtés alatt hasonló tárgykörben született nemzetközi szerz ő dés lépett hatályba

37 Alkotmány 28/C. § (2) Országos népszavazást kell tartani legalább választópolgár kezdeményezésére. (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: b) hatályos nemzetközi szerz ő désb ő l ered ő kötelezettségekr ő l, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, AB gyakorlat: 33/2004. (IX. 28.) AB határozat, 40/2004. (X. 27.) AB határozat (TK oldal)

38  Alk. 28/C. § (5) bek. b): hatályos nemzetközi szerz ő dés tiltott tárgykör, OVB a hitelesítés megtagadja  kérdés nki szerz ő dést érint, de az csak az aláírásgy ű jtés alatt vált hatályossá  Alk. 28/C. (2) bek.: vp. kezdeményezésére kötelez ő népszavazás, AB gyak.: OGY-nek végrehajtó szerepe van

39  az OGY-nek el kellett rendelni a népszavazást, határozata jogszer ű alternatív érvelés:  AB gyak.: változás, pl. nki szerz ő dés hatálybalépése befolyásolhat  OGY határozata jogszer ű tlen lehet


Letölteni ppt "Jogász szak nappali tagozat 2011. tavasz. I. rész  tárgyi tudás számonkérése  kijelölt jogi dokumentumok és tankönyvi részek (ld. alkjog.elte.hu) "

Hasonló előadás


Google Hirdetések