Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanári mesterképzésben részt vevő hallgatók pályaorientációs jellemzői Jancsák Csaba Ercsei Kálmán Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest 2011.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanári mesterképzésben részt vevő hallgatók pályaorientációs jellemzői Jancsák Csaba Ercsei Kálmán Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest 2011."— Előadás másolata:

1 A tanári mesterképzésben részt vevő hallgatók pályaorientációs jellemzői Jancsák Csaba Ercsei Kálmán Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest november 5.

2 A kutatás kontextusa. Fő kutatási célok - a tanárképzésben tapasztalható problémák: - a tanári pálya presztízs-vesztése; - alacsony jelentkezési arányok; - negatív (ön)szelekciós mechanizmus; - felsőoktatási reform: Bologna-folyamat és tanárképzés átalakulása; - cél: - megismerni a képzés belső világát; - megismerni a tanárképzős hallgatók képzésről és a tanári pályáról alkotott véleményét;

3 Adatfelvétel és módszertan - kérdőíves adatfelvétel a TÁMOP – 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt keretébe n ; - 12 tanárképző intézmény - 19 kar; - nappali és levelező tagozatos hallgatók körében; - szakok szerinti kvótás mintavétel (N=1210; T1 -nappali = 663 – 62%-os minta; T2 - levelező = 547 – 22%-os minta); - adatfelvétel ideje: április-május;

4 Fő kérdéskörök  milyen előképzettséggel, illetve családi háttérrel/kulturális tőkével rendelkeznek a tanárképzős hallgatók?  a tanárképzésben való továbbtanulás aspektusában milyen motívumokkal jellemezhetők?  milyen vélekedésekkel rendelkeznek a hallgatók a tanárképzésről?  milyen értékstruktúrákkal és jövőorientációval jellemezhetők?  milyen pályaelképzelések, és milyen pályára állási stratégiák jellemzik őket?

5 Életkor szerinti megoszlás

6 Előképzettség A nappali tagozatosok túlnyomó többsége ben (267 fő) és 2010-ben (341 fő) szerzett felsőfokú diplomát. A levelező tagozatosok közel fele (212 fő) az 1990-es év előtt szerzett felsőfokú végzettséget, a hallgatók másik fele (263 fő) 1991 és 2011 közötti időpontot jelölt meg.

7 Családi háttér – szülők iskolai végzettsége

8 A továbbtanulás motívumai, a tanári mesterképzés választása Motivációs tényezők% mindenképpen MA vagy MSc diplomát szeretnék szerezni 75,5 határozott elképzelésem van arról, hogy tanár szeretnék lenni, s ehhez szükséges a mesterszakos (MA, MSc) diploma 55,6 MA vagy MSc diplomával könnyebb elhelyezkedni 38,3 jó eredményeim voltak az alapszakon (korábbi felsőfokú ta-nulmányaim során) 33,8 MA vagy MSc diplomával jobban lehet keresni 32,6 a munkanélküliséget szeretném elkerülni 29,3 a jelenlegi munkámhoz szükség van arra, hogy tanári MA vagy MSc szintű diplomám legyen 28,6 munkahelyi előmenetelemhez szükséges 28,0 jelenlegi munkámhoz szükség van arra, hogy valamilyen mes-terképzési diplomát szerezzek 27,4 a szüleim, rokonaim ösztönöztek a mesterszakos diploma meg-szerzésére 21,6 az alapszakon oktató (korábbi felsőoktatási) tanáraim ösztö-nöztek a mesterképzésben való továbbtanulásra 18,9 a szüleim is rendelkeznek egyetemi diplomával / egyik szülőm diplomás 17,7 vonzó számomra a diákélet, a diákkor meghosszabbítása 15,2 nem szeretnék tanár lenni, de a tanárképzésben tanultak jól hasznosíthatók más pályákon 8,3 barátaim, ismerőseim is jelentkeztek mesterképzésre 8,0 mindegy, hogy mit, csak tanuljak 3,4 egyéb okok 2,4

9 A továbbtanulás motívumai, a tanári mesterképzés választása

10 A mesterképzés megítélése 1Szakmai tudásszint7Tehetséges tanulókkal való bánásmód13Tanulók értékelésének módja 2Módszertani ismeretek8Átlag alatt teljesítőkkel való bánásmód14Kapcsolat a kollégákkal 3Pedagógiai elméleti tudás9 Érzelmi, magatartási problémás tanulókkal való bánásmód 15Szülőkkel kapcsolattartás 4Pszichológiai elméleti tudás, szemlélet10Osztály, csoport vezetése16Szervezési feladatok 5Reális pályakép (milyen elvárások lesznek)11Fegyelmezési módszerek17Adminisztráció 6 Különböző életkorú tanulókkal való bánásmód 12Osztályfőnöki feladatok

11 Értékorientációk

12 Értékorientációk II.

13 A tanári pálya választása

14 A tanári pálya választásának indokai

15 Összegző gondolatok 1) Átmenet középiskolából a felsőoktatásba: A tanárképzés hallgatói túlnyomó többségének a középiskolából a felsőoktatásba való átmenete első jelentkezéskor sikeres volt. A hallgatók háromnegyede abban az intézményben folytatta alapképzésű tanulmányait ahol a mesterképzést is folytatja. A felsőoktatásba való jelentkezést leginkább a felsőfokú végzettség megszerzése motiválta, elsősorban a végzettség presztízse, továbbá az ezzel járó anyagi előnyök és jobb elhelyezkedési lehetőségek miatt, ugyanakkor további fontos szempont volt a jó középiskolai eredmények visszajelző hatása és a későbbi foglalkozásról való határozott elképzelés is. A tanárképzés hallgatóinak 40 százalékánál már a felsőoktatásba való jelentkezéskor „nagyon nagy szereppel” bírt az, hogy tanár szeretett volna lenni. Az alapképzés intézményének választásakor a presztízs jellegű tényezők a legerősebbek.

16 Összegző gondolatok 2) Átmenet az alapképzésből az egyetemi képzésbe: A mesterszakra jelentkezés motívumai sorában is az értékesebb diploma megszerzése az elsődleges, ám a hallgatók 56 százalékát nagyon-nagy mértékben motiválta az alapszak utáni továbbtanulásban az, hogy határozott elképzelése volt arról, hogy tanár szeretne lenni. Az alapszakos eredmények és oktatók erősebb motivációs erővel bírnak a tanárképzésben való továbbtanulásra mint a felsőoktatási életszakasz kitolásának lehetősége. A mesterképzés intézményválasztásában a képzőhely híre-neve volt a legerősebb befolyásoló tényező. A hallgatók a tanári mesterképzésre való felkészítés szempontjából közepesre értékelték az alapképzést.

17 Összegző gondolatok 3 ) Vélekedések a képzésről: A pedagógus pályán fontos nevelői tulajdonságoknak a képzés általi fejlesztéséről a hallgatók kritikusan ezt jelezték, hogy a képzés kevesebbet nyújtott, mint amennyit szerintük kellene. Ennek oka a képzés elméleti jellegében kereshető. A hallgatók a leginkább elégedettek a szaktárgyi és a pedagógiai- pszichológiai elméleti felkészítéssel. A szaktárgyra való tudományági felkészítés az ötfokú skálán 4-es átlaggal bír, következő a pedagógiai elméleti tudás 4, a pszichológiai elméleti tudás 3,9 és a módszertani ismeretek 3,89. A két szak esetében a szaktárgyaknak megfelelő szaktudományos ismeretekről kritikusan vélekednek a hallgatók, véleményeikben reflektálnak a „másfél szakosság” problematikájára, visszajelzéseikből látható, hogy a második szak képzésének színvonalát alulértékelik.

18 Összegző gondolatok 4 ) Az értékorientációk: A hallgatók értékvilágát az egyéni célértékek dominanciája jellemzi, ezen belül az emberi kapcsolatokhoz kötődő értékek a legfontosabbak. A humán képzési terület hallgatóinál a tradicionális értékek a fontosabbak („tradíciók tisztelete”, „nemzet szerepe, hazaszeretet”, „társadalmi rend”). A reálszakosok körében kevésbé fontosak a posztmodern hedonisztikus értékek („érdekes élet”, „változatos élet”). A testnevelő-tanár szakosok ugyanakkor az erővel és a függetlenséggel kapcsolatos értékeket preferálják („szabadság”, „vezetéshez, döntéshez való jog”, „gazdagság”, „hatalom”).

19 Összegző gondolatok 5) A tanári pálya választása: A nappali tagozatosok egytizede vallja, hogy biztosan nem lesz tanár. A férfiak háromnegyede tervezi a tanári pályára lépést, míg a nők 84 százaléka. Ugyanakkor a pályán maradás jövője szempontjából a férfiak pesszimistábbak: a hallgatónőkhöz képest másfélszer többen valószínűsítik azt, hogy 5-10 év múlva nem lesznek a pályán. (Mindez előrevetíti a pálya elnőiesedése jelenségének fennmaradását.)

20 Köszönjük megtisztelő figyelmüket! Kontakt: –Jancsák Csaba: –Ercsei Kálmán:


Letölteni ppt "A tanári mesterképzésben részt vevő hallgatók pályaorientációs jellemzői Jancsák Csaba Ercsei Kálmán Országos Neveléstudományi Konferencia Budapest 2011."

Hasonló előadás


Google Hirdetések