Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Középkor 2. Készítette: Domján Gáborné A középkori kultúra periódusai Európában ► Kora középkor: a védekező egyház kora: a kolostori-egyházi kultúra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Középkor 2. Készítette: Domján Gáborné A középkori kultúra periódusai Európában ► Kora középkor: a védekező egyház kora: a kolostori-egyházi kultúra."— Előadás másolata:

1

2 Középkor 2. Készítette: Domján Gáborné

3 A középkori kultúra periódusai Európában ► Kora középkor: a védekező egyház kora: a kolostori-egyházi kultúra kialakulásának időszaka (VI—XI. század); ► Virágzó középkor: a diadalmas egyház kora: az egyházi kultúra fénykora + a lovagi kultúra megjelenése (XI—XIII. sz. Közép-Európában a XII-XIV.); ► a középkori kultúra alkonya (XIV-XV. sz.).

4 És Magyarországon? ► a középkori civilizáció kialakulása (XI—XII. század); ► a virágkor (XIII—XV. század); ► a középkori kultúra alkonya (XV—XVII. század).

5 A virágzó középkor (XI-XIII. sz.) gazdasági alapja ► A népvándorlás megszűnik: az élet és a vagyon biztonsága helyreáll, erős államok jönnek létre. ► A mezőgazdaság dinamikusan fejlődik (eke, vetésforgó használata)  több munkáskéz felszabadul  az iparosok kiválhatnak a parasztok közül  ► A kereskedelem megindulása, városok kialakulása és fejlődése :céhek létrejötte.

6

7 Új technikai találmányok Lábító Lábító Daru Daru Puskapor Puskapor Selyemszövés Selyemszövés Szélkerék Szélkerék Vízkerék Vízkerék

8 Eredmény: ► Nagy vagyonok halmozódnak föl. ► Hol? ►   ► Birtokos keresztény egyház ► nemesek kolostorok, püspökségek ► tulajdonaként. ►  ► Az építkezések beindulása (várak, templomok), drága könyvek készítése, az iparművészet fejlődése, egyetemek létrejötte.

9

10

11 Az egyház diadala ► Az egyház a századra anyagi és szellemi hatalmának csúcspontjára került. ►  ► Az egyházi pálya sok tehetség számára biztosította a felemelkedés lehetőségét, vonzó volt. ► Nagy egyéniségek alakították az egyház és a kor szellemiségét:

12 Nagy egyéniségek : ► Abélard püspök: a párizsi egyetem nagy vitatkozója  „kétely nélkül nincs igazi hit”  „Értenem kell, hogy hihessek.” ► Assisi Szent Ferenc, a hit megújítója ► Suger apát, az első gótikus templom megépítője St. Denis-ben ► Aquinói Szent Tamás, az első nagy teológus Szt. Ágoston után ► Aquinói Szent Tamás, az első nagy teológus Szt. Ágoston után

13 Szent Ferenc stigmatizációja

14 Suger apát ► „Tompa elménk csak az anyagon át emelkedhet Istenhez.” ► „Az érzékeken át vezet az út Istenhez.” ► „A világosság méltó az isteni értelemhez.”

15 Aquinói Szent Tamás ( ) Aquinói Szent Tamás ( ) ► A teológia foglalata = Summa theologiae ( ) ► (...) Isten létét öt úton bizonyíthatjuk. ► Az első és nyilvánvalóbb út a változásból nyerhető.(...) Tehát szükségképpen el kell jutnunk olyan első változtathatóhoz, amit semmi sem változtat, és ezt érti mindenki Istenen. ► A második utat a létesítő ok révén nyerjük. (...) Szükséges tehát feltételeznünk egy első létesítő okot, és mindenki ezt nevezi Istennek. ► A harmadik utat az esetleges és a szükségszerű révén nyerjük. (...)Tehát léteznie kell lényegénél fogva szükségszerű lénynek, amely szükségszerűségének nem más lény az oka, hanem ő az oka más lények szükségszerűségének. Ezt a lényt nevezi mindenki Istennek. ► A negyedik utat a világban tapasztalt dolgok fokozataiból nyerjük. (...) Létezik tehát valami, ami valamennyi lény számára a lét, a jó és minden tökéletesség oka, és ezt nevezzük Istennek. ► Az ötödik utat a dolgok célirányosságából nyerjük. (...) Létezik tehát olyan értelmes lény, aki minden természeti lényt célra irányít, és ezt nevezzük Istennek.

16 A fellendülés másik oka: a keresztes háborúk ► A keresztes háborúk célja:  Krisztus sírjának a felszabadítása?  Az Ázsiába vezető tengeri utak felszabadítása az araboktól. ► Valódi haszna: Az arab kultúrával való találkozás  élénk gazdasági és „kulturális cserekereskedelem” indul meg.

17 Az arab kultúra hatása ► A perzsa szerelmi költészet hatni fog a lovagi költészetre (trubadúrköltészetre)  virágmetaforák, becéző formulák. ► Az arab díszítőművészet a gótikára  indázó növényi motívumok, könnyed vonalak, kecses alakok.

18 Krisztust Pilátus elé viszik, 15. század

19 Limbourg testvérek: Részletek Berry herceg hóráskönyvéb ől

20 Az arab kultúra hatása ► Az arab tudományok (csillagászat, matematika, filozófia) eredményeit megismeri Európa  az oktatás színvonala nő. ► Arab közvetítéssel megismerkednek Arisztotelész műveivel  Aquinói Szt. Tamás Arisztotelész logikájával igyekezett Isten létét bizonyítani.

21 Az oktatás átalakulása ► Kolostor -> egyetem ► Az első egyetemek: ► (XI. sz.) Bologna; (XII. sz.) Sorbone, és Oxford. ► Az egyetemek három fakultánsán az orvostud.-t, a teológiát és a jogot tanították. ► Egyetemalapítások Közép- Európában: Prága, Krakkó, Bécs, Pécs. Az első magyar egyetem Pécsen (Nagy Lajos).

22 Lap Euklides geometriájából, 888.

23 A középkor filozófiája a skolasztika ► Skolasztika: vallásfilozófia a 12. századtól ► Célja: Isten létének és az alapvető hittételeknek a tudományos bizonyítása ► „A filozófia a teológia szolgálólánya”. ► Képviselői:  Abélard,  Aquinói Szent Tamás. ► Aquinói Szt. Tamás Arisztotelész logikájával igyekezett Isten létét bizonyítani.

24 A középkorra jellemző építészeti stílusok ► A román stílus ► A védekező egyház eszméjét fejezi ki. ► Nem csupán azt jelzi, hogy az egyház védekezik a külvilággal szemben, hanem azt is, hogy megvédi híveit. ► A gótikus stílus ► A diadalmas egyház eszmei kifejezője. ► Égbe törő csúcsai az Isten felé törekvést jelzik.

25 Ókeresztény építészet – a román stílus előzménye bazilika sírkamra

26 Santa Costanza bazilikája, Róma, 7. sz.

27 A San Apollinare in Classe apszisa 6. sz.

28 San Vitale, Ravenna, 570

29 Hugo piktor képe Jumiege-ből, 10. sz.

30 A középkor építészete: Román stílus ► Román (római) stílus ( ) ► Várak és templomok, székesegyházak ► Jellemzői:  A templomok kelet-nyugati tájolásúak,  3 vagy többhajós hosszanti elrendezésűek,  vastag erődszerű falak,  keskeny, lőrésszerű ablakok  donga boltozat: az ajtó- és ablaknyílások félköríves, lezárásúak. Pl.: wormsi dóm, speyeri székesegyház

31

32 Jáki temp- lom

33 Bálapátfalvi templom

34

35 A középkor építészete: Gótika ► A gótika (=barbár) stílus ( ) jellemzői:  csipkeszerűen áttört, magas falak, égbenyúló tornyok  karcsú pillérek, keskeny bordák, csúcsíves boltozat,  támpillérek, rózsaablak, színes üvegablakok,  bonyolult fény- és árnyékhatások,  egyénített szobrok S alakú testtartással,  szárnyasoltárok ► Pl.: párizsi Notre-Dame, reimsi székesegyház

36 A milánói dóm

37 chartre-i dóm

38 Sopron: Kecske- templom

39 KassaiKassai dóm dómKassaiKassai dóm dóm

40 Mátyás- templom

41 Kolozsvári testvérek: Szent György lovasszobra

42 A „bambergi lovas”

43 M.S. mester: Kálvária Kálvária

44 M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása Mária és Erzsébet találkozása

45 Reims katedrálisa

46 A lovagok, a lovagi kultúra Kik azok a lovagok?

47 A lovagok A lovagok: „Krisztus katonái” ill. a hűbérúré. A földbirtokosok katonai kíséretét adták. ► Kötelességeik:  A hűbérúr szolgálata  Az Isten szolgálata:  „Gondoljátok meg lovagok, / kiknek fegyver ad hírt, nevet, / szolgálja most karotok, / ki értünk megfeszítetett…”  A nők, árvák, betegek védelmezése

48 Sárkányölő Szent György

49 A lovagok, lovagi kultúra ► Helyszín: a fejedelmek és főúrak várai, kastélyok, paloták. ► A lovagi erények :  Harci bátorság, ügyesség, hősiesség  Áldozatkészség, jámbor istenfélelem  Gáláns viselkedés: udvarias, előzékeny, kellemes  A „szépséges hölgy „ imádata. ► Az utóbbi erények a század lovagjait jellemezték csak. Híres lovagrendek: johanniták, templomosok, német lovagrend, máltai lovagrend.

50 A késő középkor lovagjai ► Az érett középkor lovagjai udvari lovagok, udvari szolgálatot teljesítenek. ► Feladatuk a hűbérúr és asszonya szórakoztatása:  Lovagi tornával  Zenével, tánccal  Énekkel, trubadúrdalokkal.  „Légy bölcs, okos, légy kellemes, szavadban kedves, szellemes, bár úrnak, szolgának felelj, utcán jártadban jól ügyelj, s köszönj előre mindenkinek…”

51

52 A lovagi irodalom ► Mondák:  Artus király s a kerek asztal lovagjai ► Lovagi eposzok:  Roland-ének (francia)  Niebelung-ének (német)  Edda-dalok (kelta) ► Lovagregények:  Trisztán és Izolda  Rózsa-regény ► Lovagi líra:  trubadúrok,  minnasengerek, pl.  Walter von der Vogelweide

53 Arthur király

54 Excalibur

55 A Szent Grál

56 Trisztán és Izolda

57 A hársfaágak csendes árnyán, hol kettőnknek ágya volt, ott láthatjátok a gyeppárnán, hogy fű és virág meghajolt. Fölöttünk az ág bogán, ejhajahujj! dalolt ám a csalogány! V ígan futottam ki a rétre, és kedvesem már várt reám. Oly izgatottan jött elémbe! – Mily boldogság volt, Máriám! Hogy megcsókolt-e? Meg biz ám! Ejhajahujj! Most is pirul belé a szám. S tréfás-kacagva hamar ágyat vetett szép pázsitos helyen. Nevethet rajta s titkon vágyat érezhet, aki arra jön, mert jól láthatja a nyomot ejhajahujj! amit a fejem nyomott. H a tudná más azt, hogy mi jártunk ott! ó, hogy szégyelném magam! Nem sejti más azt, mit csináltunk, csak õ maga, meg én magam, meg egy kis madár a fán ejhajahujj! Az nem árul el talán. Walter von der Vogelweide: Hársfaágak csendes árnyán…

58

59 ► a kulturális élet fő színterei a középkorban a kolostorok; a templomok és püspökségek; a fejedelemségek és főúri várak, kastélyok vagy paloták; legvégül a városok és az egyetemek. ► Az irodalom művelői: a világi papság és a szerzetesek, a vándor énekmondók, az egyházi vagy világi hivatalok (pl. királyi kancelláriák), azaz a "hiteles helyek" írástudói, a kóbor diákok, az írástudó világiak, az egyetemek (Párizs, Bologna, Oxford, Padova stb.) oktatói és hallgatói, valamint a főurak familiárisai. A világi költők, ill. versmondók a középkorban nem tartoznak a társadalom elismert polgárai közé. A latin "ioculator", illetve a francia "jongleur" szóval megnevezett személy alacsony rangú és lenézett szórakoztató alkalmazott; énekelt verset ad elő tánccal kísérve. Jellemző alak a "vágáns" (kóborló) költő, más néven "goliárd": az iskoláit félbehagyó vagy azokat befejező, de papi hivatást mégsem vállaló személy, aki járatos az irodalomban, de az önérzete már fejlett, szemlélete kritikus, hangja olykor metszően gúnyos.


Letölteni ppt "Középkor 2. Készítette: Domján Gáborné A középkori kultúra periódusai Európában ► Kora középkor: a védekező egyház kora: a kolostori-egyházi kultúra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések