Hívők, nem hívők? Értékek az egyházi iskolákban

Az előadások a következő témára: "Hívők, nem hívők? Értékek az egyházi iskolákban"— Előadás másolata:

1 Hívők, nem hívők? Értékek az egyházi iskolákban
Pusztai Gabriella

2 Főbb kérdéskörök 1. Vallásosság Magyarországon
2. A felekezeti iskolák és társadalmuk 3. Kulcsok az eredményességhez

3 A vallásosság mérésének problémái
Többdimenzióssága: 1. ideológiai, világnézeti dimenzió 2. rituális, vallásgyakorlati dimenzió 3. kognitív, tudás-, ismeret szintű dimenzió 4. emocionális, érzelmi dimenzió 5. konzekvenciális dimenzió

4 A vallásosság mérésének problémái
A felekezeti szempontú megközelítés jelentése A dichotóm kérdésfeltevés gyengéi Az vallási önbesorolás ötfokú skálája és alkalmazásának eredményei Többdimenziós szerkezet megragadása A konzekvenciális dimenzióval való összevetés

5 Nem tartozik felekezethez (2001)

6 Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?

7 Az egyes felekezetekhez tartozók aránya a választ adók körében 2001-ben és 2011-ben

8 Római katolikusok területi elhelyezkedése

9 A társadalom vallásosságának további jellemzői
Intézményekhez kötődés Társadalmi determináltság Generációs differenciák A vallásosság hatása a politikai attitűdökre, gyermeknevelésre, életstílusra

10 Az egyház tanítása szerint/maguk módján vallásosak az utóbbi 30 évben (Tomka 2010)

11

12

13 Alapfokú végzettségűek Középfokú végzettségűek Felsőfokú végzettségűek
Az öt legfontosabb nevelési érték a magyar válaszadók vallásosság és iskolázottság szerinti csoportokban Fontossági sorrend Alapfokú végzettségűek Középfokú végzettségűek Felsőfokú végzettségűek Nem vallásos Vallásos 1. Jó modor Önállóság Felelősségérzet 2 Szorgalom 3 Mások tisztelete, tolerancia 4 5 Takarékosság Vallásos hit Forrás: European Value Survey 2008 magyarországi alminta.

14 Fiatalok: gyökeresen eltérő szocializációs környezet
Posztmateriális gondolkodás: a formálódás évei meghatározók (Inglehart 1977) Belülről vezérelt – kívülről vezérelt karakter (Riesman 1965) Élményorientált magatartás (Schulze 1992): Bőség (kínálat, kereslet, hozzáférés) és választás kényszere – társak szerepe Kínálatcsökkenés tapasztalata: vallási haszon maximalizálását kereső egyén + monopóliumok, romló kínálat, elmaradó fogyasztók… (Stark, Bainbridge, Finke)

15 Ifjúsági vallásgyakorlat
Templomba járók: alacsonyabb arányú a felnőtt lakosságnál (10-13%) Kisközösségi vallásgyakorlat az ifjúságban helyettesítheti a nagyközösségit: 10-20%, 18 év alatt nagyobb hajlandóság (1989-ben 5%)

16 2011-ben

17

18

19 2001/2002 4% 2005/2006 5% 2006/2007 2007/2008 6% 2008/2009 2009/2010 2010/2011 7% 2011/2012 8%

20 2001/2002 4% 2005/2006 5% 2006/2007 2007/2008 6% 2008/2009 2009/2010 7% 2010/2011 2011/2012 9%

21 2001/2002 13% 2005/2006 14% 2006/2007 2007/2008 15% 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 17%

22 2001/2002 14% 2005/2006 13% 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 15%

23 2001/2002 2% 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 3% 2010/2011 2011/2012 4%

24 2001/2002 3% 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 5% 2009/2010 4% 2010/2011 2011/2012 6%

25 Eredményesség-koncepciók
rövid távú hatás abszolút érték többdimenziós egydimenziós oktatási rendszeren kívüli oktatási rendszeren belüli „hozzáadott” érték, várható érték hosszú távú hatás prediktorai

26

27 2012

28 2006

29

30

31

32

33 Északelet-Magyarországon

34 Erőforrások A tantestület: emberi, vallásgyakorló és szakmai közösség
Személyes törődés: talentumok megtalálása 2. Kiterjesztett szerepfelfogás: személyes tanár-diák kontaktus + extrakurrikuláris alkalmak 3. Nem individuumok, hanem közösségek kapcsolathálók vallásos nevelése 4. Élményközpontúság, aktivitás, interaktivitás, kiscsoportos formák 5. Identitás erősítés: a különbözés élménye 6. A szülő szövetséges, bevonása élményforrás lehet

35