Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A középkori szláv államok kultúrája A cseh kultúra a kezdetekt ő l a 17. század közepéig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A középkori szláv államok kultúrája A cseh kultúra a kezdetekt ő l a 17. század közepéig."— Előadás másolata:

1 A középkori szláv államok kultúrája A cseh kultúra a kezdetekt ő l a 17. század közepéig

2 A csehek horvát származásának mítosza: Čeh és két kisebb testvére, Ljeh és Rus (a lengyelek és az oroszok ősatyái) – 12. századi cseh krónikában (Kosmas, Chronica Boemorum, Kosmova kronika česká)  10.–11. sz.: Nagy Morvaország öröksége  sz.: A Pax Romanához és a latin nyelvű műveltséghez való tartozás és Szt. Václav-kultusz kiegyensúlyozó szerepe  14. sz.: IV. Károly korszaka és a cseh gótika  15. sz.: a huszita mozgalom kora  16.–17. sz. eleje: A rudolfiánus kultúra  17. sz.: A cseh emigráció kultúrája  17.–18. sz.: A cseh barokk kora A nyugati szláv államok A középkori, reneszánsz- és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“.

3  10. sz.: latin és szláv egyházi- kulturális kör és a kultúra egységes jellege  Svatý Václav (Szt. Václav) kultusza. Uralkodó szerzetesi erényekkel és mártírhalála – két hagiográfia: latin (bajor szerző, a birodalmi kánon szerint – a helyi szentek kultuszának hagyománya, az uralkodói státuszának hangsúlyozásával), szláv (a keresztény mártírok hagiográfiája, Szt. Ludmilla kultuszával együtt – szellemi- etikai aspektusból). – első nemzeti szent – Csehország és a csehek égi patrónusa és „örökké való” uralkodója (a földi uralkodók megkettőzött szakralitása) – a cseh államiság fogalma – a föld, népe és égi uralkodója / földi helytartójának egysége („A Cseh királyság koronája”)   etnopatriotizmus és az államiság korán kialakult tudata (14. századi folytatása)

4  a horvát eredet etnomítosza, a földművelő első király legendája (Přemysl Oráč), a kereszténység felvételének Cirill-Metódtól, a népnyelv használata  IV. Károly kora és a cseh gótika (14. sz.) – a cseh kultúra első virágkora: a nemzeti történelmi kulturális hagyomány és az európai állami, jogi és kulturális értékek egyesítése  a cseh messianizmus (Bohemia etimológiája)  a prágai Hrad és Visehrad – a Német-Római birodalom állami-egyházi és kulturális központjai, a Karlovy egyetem megalapítása (1348), Prága mint „új Jeruzsálem”  az udvari kultúra kialakulása és a karneváli kultúra előretörése (szatirikus irodalom)  a „lágy” (nemzetközi) gótika

5  Huszita cseh kultúra – híd a Középkor és a Reformáció kultúrái között (a Reneszánsz kihagyásával) — a cseh nemzeti mítosz alapja:  Jan Hus tanai és a nemzeti kultúra alapjai,  a kulturális minimalizmus (kultúraellenesség),  a huszitizmus sokszínűsége (poharasok és táboriták),  a huszita háborúk Jan Žižka vezetése alatt és utána (1419–1434).  15. sz. vége – 17. sz. eleje:  huszita és reneszánsz elemek keveredése,  a tolerancia-elv terjedése a cseh humanizmusban (1609, Maestat – a vallási tolerancia chartája),  A „Cseh testvériség” – a pedagógia nemzeti iskolájának megteremtésében (  Jan Amos Komenský, Comenius)  két műveltségre tagolódás: provinciális sajátosság, elvi hagyományosság, nemzeti zártság.

6  A rudolfiánus kultúra:  Prága – birodalmi főváros,  a manierizmus kultúrája (Ticho Brache, Johann Kepler – II. Rudolf asztrológusai, Gólem legendája),  a barokk előkészítése (G. Arcimboldo allegorikus művészete) A cseh barokk kialakulása – ellenreformáció és Csehország újra katolicizálása  17. sz. eleje  az ellenreformáció támadásai,  Habsburg-ellenes felkelés (1620), a nemzeti állami önállóság megszűnése.

7  Ellentétek egymásnak feszülése: sötétség / fény, fent / lent, felszín / mélység, realitás / álom, pillanat / örökkévalóság stb.) ≠ harmónia, kiegyensúlyozottság;  Erő, szenvedély (extázisig), dinamika (mozgás);  Vizuális orientáció – díszítettség, reprezentatív pompa;  Embléma és szimbolikusság  Szintetikusság A barokk általános jellemzői (1570–1750)

8 Legjellemzőbb művészeti ágazatai:  festészet,  szobrászat,  építészet,  zene →  színház (irodalom).

9 Reneszánsz és barokk a szláv kultúrákban A lengyel kultúra a 10.–18. század végéig

10 A kezdetek: erős morvai, később cseh hatás (Szt. Adalbertus Pragensis, Szt. Vojtěch [cs.], Wojciech [len.] kultusza). A nemzeti szent kultusza helyébe – Matki Boskiej Częstochowskiej (Częstochow-i Istenanya) ikonja és kultusza az államiság szentségének a hiánya, az egyházi és a világi hatalom szembeállítása. 10.–14. sz. Nem alakul egységes államiság.  Szembenállás a Német-Római Birodalommal, a német lovagrendekkel, Kijevi Russal, tatárokkal.  Területi, nemzetiségi, vallási és társadalmi tagoltság  a kultúra decentralizációja  Gallus Anonymus (1115, „vox populi vox dei”, „a nép szava az Isten szava”-elv) és Wincenty Kadłubek (1202.-ig) krónikái (  Chronica Poloniae Maioris): a lengyel nemesi köztársaság gondolatának megszületése.

11  A szlachta ("sljahta", ném. Geschlecht = nemzetség) kiválasztottságának és bástyaszerepének sztereotípiája vs. a szomszéd népek negatív sztereotípiái.  A lengyel nyelv – a latin kiegészítője  a 16. századra a lengyel kultúra és irodalom bilingizmusa.  A vallási türelem elve  Német és cseh impulzusok a lengyel gótika művészetében (14.–15. sz.) A Lengyel-litván királyság ( ) → Rzeczpospolita eszméje  az ortodoxia problémája

12 A lengyel Reneszánsz (15. sz. közepétől) – a lengyel kultúra „aranykora”  királyi udvari és városi nemesi kultúra.  Reneszánsz és Reformáció Lengyelországban.  a reneszánsz antropocentrikusság – a sljahta politikai öntudatának táptalaja (heraldika).  palota- és kúriaépítészet, a szejmi politikai szónoklat, dekoratív pompa.  a halál kultuszának és a szociális reprezentáció a síremlék és a koporsófestészetben  a kopernikuszi fordulat  a szarmata-eredet mítoszának kialakulása Jan Długosz Annales seu cronicae incliti Regni Poloniae (1480) Maciej z Miechowa (Maciej Miechowita ) Traktat o dwóch Sarmacjach Értekezés a két Szarmátaországról, 1517)

13 A barokk paradigma korai előjelei (16. sz. második felétől) Az ellenreformáció hatásai Lengyelországban A lengyel szarmatizmus mint a lengyel nemzeti és felekezeti öneszmélés fenoménje. Társadalmi okai és megnyilvánulásai:  a sljahta „arany függetlenségének“ eszméje – az antik demokrácia örököse  Lengyelország – „Antemurale Christianitais” – lengyel providencializmus és messiás eszme  Ideológiai konfrontáció belülre (sljahta vs. szláv és litván többség) és kívülre (vs. ortodoxia, vs. centralizáció)  politikai konfrontáció a külvilággal – határszituáció (érintkezés / harc a törökökkel, több etnikumú népesség, konfrontáció az ortodox régiókkal) A lengyel „szarmata” barokk: –keleti és nyugati keveredése a sljahta öltözködésében, viselkedésében, emberideáljában

14 – a népi kultúra hatása – mérsékelt jelleg  szarmata portré

15  Az iskoladráma  „élet színháza“

16 Jelentősége: közvetítő szerep a nyugati barokk kultúra és a keleti szláv kultúrák között a keleti szláv kultúrákban zajló megújulási folyamat gyorsítása

17 Képek és hátterek forrásai Latin és cirill írások Balra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.) Lech s bratry: Čechem a Rusem Svatý Václav s praporem na kopí. Kodex Vyšehradský, 11.sz. Chrám sv. Víta, Praha Jan Hus. Kiszínezett fanyomat (1530–1540 között) Hans von Aachen, II. Rudolf császár portréja (1606/1608), Wien, Kunsthistorisches Museum, Gemäldegalerie Giuseppe Arcimboldo, Vertumnus, portrét Rudolfa II ( ).

18 Barokk szobor Szt. Ágnes kolostorban, Prága Česky Krumlov barokk színháza Background:

19 Csensztohovi Istenanya ikonja Koło śmierci. po Nieokreślony malarz polski

20 „Taniec śmierci”, nieokreślony malarz bernardyński, lata osiemdziesiąte w. XVII(?) Fjodor Alekszejevics cár portréja (1786) Background:


Letölteni ppt "A középkori szláv államok kultúrája A cseh kultúra a kezdetekt ő l a 17. század közepéig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések