Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A keleti szlávok és az óorosz állam kialakulása  A szlávok őshazája: Elba-Dnyeper és Balti-tenger- Kárpátok közötti terület  Szlávok szétszóródása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A keleti szlávok és az óorosz állam kialakulása  A szlávok őshazája: Elba-Dnyeper és Balti-tenger- Kárpátok közötti terület  Szlávok szétszóródása."— Előadás másolata:

1

2

3 A keleti szlávok és az óorosz állam kialakulása  A szlávok őshazája: Elba-Dnyeper és Balti-tenger- Kárpátok közötti terület  Szlávok szétszóródása a VI. századtól  Területi-politikai képződmények kialakulása a VIII-IX. században  A keleti szláv törzsek egyesítése Novgorod és Kijev központtal

4 A varég nemzetség behívása  A „rusz” nevet viselő varég nemzetség behívása  Rurik fejedelem, az orosz uralkodói dinasztia megalapítója  Oleg, a Kijevi Rusz megalapítója

5 I. (Szent) Vlagyimir  Keleti szlávok lakta területek egyesítése  Az állami egység fenntartása katonai erővel és a vallás integráló funkciójával  Különböző törzsi istenek és vallási hagyományok  Pogánykultusz kialakítása Kijevben  Négy monoteista vallás hatása  I. (Szent) Vlagyimir „választása”

6 A kereszténység felvétele  A „görög” hit felvétele és Vlagyimir megkeresztelkedése (988)  „Kettős hit”  Bizánci Nemzetközösség  Kijev központú keleti szláv metropólia

7 Bölcs Jaroszlav  Az óorosz állam virágkora  Rokoni kapcsolatok az európai királyi udvarokkal  Az első orosz törvénykönyv (Russzkaja Pravda)  Az ország felosztása fiai között a senioratus elve alapján

8 A ljubecsi fejedelmi gyűlés (1097)  „Mindenki megtarthatja az apai örökséget”  A fejedelmi dinasztián belüli öröklés szabályozása  Ezzel párhuzamosan megmaradt a seniorátus elve is

9 A hatalomgyakorlás  A XIII. század elejére részfejedelemségek  Fejedelem – druzsina – vecse  Fejedelem mindenki, akinek az apja is fejedelem volt  „Voloszty”  A fejedelem beiktatása trónra ültetéssel  Törzsi előkelőkből és jövevény harcosokból álló fejedelmi kíséret (druzsina)  Népgyűlés (vecse)

10

11 A tatárok megjelenése  1223-ban „megjelentek népek, amelyekről senki sem tudja kik azok, honnan jöttek és milyen nyelven beszélnek és milyen törzsből valók és milyen a hitük. Tatároknak hívják őket.”

12 A tatárok megjelenése  Sikeres támadás az északkeleti, majd a déli orosz földek ellen (1223, 1237)  Kijev elfoglalása, a Kijevi Rusz megszűnése (1241)  Arany Horda (1242)  Tatár fennhatóság elismerése

13 Az orosz földek sorsa  Az északnyugati területek  Novgorod  Bojárok által ellenőrzött vecse (bojár köztársaság)  Virágkora a XIV. században („Novgorod Nagyságos Úr”)

14 Az orosz földek sorsa  A nyugati és a délnyugati területek  Tatárok, litvánok, lengyelek és magyarok  A tatár hatalom elfogadása  Lengyel-litván (krewói) unió (1385)  Keleti szláv egység felbomlása  Ukrajna és Fehéroroszország létrejötte

15 Az orosz földek sorsa  Az északkeleti területek  Formális fejedelmi hatalom  Vazallusi függés a tatár kántól (jarlik)  Rendszeres adófizetés  Csapatok állítása  Tatárokkal való együttműködés és a hódítók megbékítése

16 Az északkeleti területek  14 fejedelemség, a régió központja Vlagyimir  Küzdelem a vlagyimiri nagyfejedelmi hatalom birtoklásáért  Moszkva és Tver  I. (Kalita) Iván ( )  Egyházzal való együttműködés  Moszkva egyházi központ  A Kreml építése (1367)  Vlagyimir a moszkvai fejedelmek örökbirtoka (1375)

17 Moszkva megerősödése  A hatalmi egyensúly felbomlása  Hadjárat Moszkva ellen  A kulikovói győzelem (Dmitrij nagyfejedelem, 1380)  Moszkva a tatárellenes mozgalom központja  Az Arany Horda részekre szakadása (1480)

18 Az orosz egyház  Firenzei unió (1439)  A római pápa főségének elismerése  Az unió elutasítása (II. Vaszilij)  Moszkvai zsinat (1448)  A nagyfejedelem által támogatott püspök megválasztása metropolitának  Függetlenedés a konstantinápolyi patriarchátustól

19

20 Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése  III. (Nagy) Iván ( )  A tatárfüggés alatt élő északkeleti fejedelemségből létrejön a moszkvai állam („orosz földek gyűjtése”)  Az adófizetés megtagadása a tatároktól

21 Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése  Az orosz területek feletti tatár uralom megszűnése (1480)  A XV. századtól Oroszország (Rosszija)  Rohamos területi terjeszkedés a XVI. században  A moszkvai nagyfejedelem a bizánci császárok örököse és a német-római császárok egyenlő társa

22 A közigazgatási rendszer átalakítása  Központi hatalom: nagyfejedelem – bojár duma – udvari intézmények  Bojár duma: bojárok, okolnyicsijok, dumai emberek  Állami és katonai tisztségek betöltése előkelőségi rangsor (mesztnyicsesztvo) alapján  Prikázok (törvényszékek)  Törvénykönyv (1497)

23 „Moszkva a harmadik Róma”  A Moszkvai Állam kialakulása (1453)  Hatalmi folytonosság eszméje  „Moszkva a harmadik Róma”  „Két Róma elbukott, a harmadik áll, negyedik pedig nem lesz.” (Filofej szerzetes, 1524 körül)  „Szent Oroszország”  „Csodatevő szentek” által védelmezett kereszténység  Az állam és a hit tisztasága felett őrködő cár  „Igazi keresztényhez illő műveltség”

24 IV. (Rettegett) Iván  A cári cím felvétele (1547)  Országos gyűlés (zemszkij szobor)  Terjeszkedő politika  Oroszország két részre osztása (1565):  Opricsnyina  Közvetlenül a cár hatalma alatt álló területek  Zemscsina  A bojár duma igazgatás alatt álló területek


Letölteni ppt "A keleti szlávok és az óorosz állam kialakulása  A szlávok őshazája: Elba-Dnyeper és Balti-tenger- Kárpátok közötti terület  Szlávok szétszóródása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések