Szentszék a Szentföldön Vallás és politika a Vatikán és a modernkori Izrael kapcsolatában a cionizmustól napjainkig.

Az előadások a következő témára: "Szentszék a Szentföldön Vallás és politika a Vatikán és a modernkori Izrael kapcsolatában a cionizmustól napjainkig."— Előadás másolata:

1 Szentszék a Szentföldön Vallás és politika a Vatikán és a modernkori Izrael kapcsolatában a cionizmustól napjainkig

2 Hipotézis Vatikánvárosi Állam és a modernkori Izrael Állam diplomáciai kapcsolatának alakulásában jelentős szerepet játszik a katolikus teológiai hagyomány

3 Herzl és X. Piusz pápa „Nem, nem támogathatjuk ezt a mozgalmat. (…) Én, mint egyház feje, nem mondhatok mást. A zsidók nem ismerték el a mi Urunkat, ezért mi sem ismerhetjük el a zsidó népet.” „Nem, nem támogathatjuk ezt a mozgalmat. (…) Én, mint egyház feje, nem mondhatok mást. A zsidók nem ismerték el a mi Urunkat, ezért mi sem ismerhetjük el a zsidó népet.” (X. Piusz pápa, 1904)

4 Amleto Giovanni Cicognani levele Myron Taylornak „Ha mindenképpen szükség van egy héber hazára, nem lenne nehéz egy sokkal megfelelőbb területet találni Palesztinánál. (…) A katolikusokat világszerte felzaklatná, és a Szentszék is szomorúan fogadna, és méltán, egy ilyen lépést.” (1943. június 22.)

5 „Igaz, hogy egykor Palesztinát a héber faj lakta, de a történelemben nincs olyan axióma, amely megalapozná, hogy egy népnek szükségszerűen abba az országba kellene visszatérnie, melyet 19 évszázaddal ezelőtt elhagyott …” (A.G.Cicognani, 1943.)

6 A Vatikán válasza az ENSZ főtitkárnak Palesztina felosztásáról „Teljes mértékben érdektelen számunkra annak az uralomnak a formája, amelyet az önök nagyra becsült bizottsága javasol, feltéve, hogy a katolikus, protestáns és ortodox kereszténység érdekeit figyelembe veszik és védelmezik az önök végső javaslataiban.” (1947)

7 Pápai Enciklikák (1948-1973) -Jeruzsálem és környéke kapjon nemzetközi státuszt, mert az adná a legnagyobb védelmet (In Multiplicibus Curis, 1948.) -Jeruzsálemet nemzetközi státusz alá kell vonni, hogy meglegyen a kellő immunitása a szent helyeknek. (Redemptoris Nostri Cruciatus, 1949.) -A Közel-Keleten lévő háborúk veszélyeztetik az ott élő keresztények és a szent helyek biztonságát (Nobis in Animo, 1973.)

8 Nostra Aetate: Nyilatkozat az egyház és a nem-keresztény vallások viszonyáról (1965) Mózes által irányított nép szellemi örökösei a keresztények, közös szellemi kincs a Szentírás Mózes által irányított nép szellemi örökösei a keresztények, közös szellemi kincs a Szentírás Felmenti a zsidóságot az istengyilkosság vádja alól Felmenti a zsidóságot az istengyilkosság vádja alól Elítél minden üldözést, bárki ellen irányuljon is Elítél minden üldözést, bárki ellen irányuljon is Isten nem vetette el véglegesen az Ószövetség népét Isten nem vetette el véglegesen az Ószövetség népét

9 Jelentősebb egyházi dokumentumok 1982. – Gyakorlati útmutatás a Nostra Aetate –hoz 1982. – Gyakorlati útmutatás a Nostra Aetate –hoz 1985. – A Vallásközi Kapcsolatokért felelős Bizottság Jegyzete (először említi Izrael Állam nevét vatikáni dokumentum) 1985. – A Vallásközi Kapcsolatokért felelős Bizottság Jegyzete (először említi Izrael Állam nevét vatikáni dokumentum) 1987. – Miami (a zsidóknak joguk van saját nemzeti otthonhoz) 1987. – Miami (a zsidóknak joguk van saját nemzeti otthonhoz) 1993. – Megállapodás a Szentszék és Izrael Állam között (Izrael Állam hivatalos elismerése) 1993. – Megállapodás a Szentszék és Izrael Állam között (Izrael Állam hivatalos elismerése)

10 Együttműködési szándéknyilatkozat a Szentszék és Izrael Állam között (1993) Szentszék elismeri Izrael Állam létezését Szentszék elismeri Izrael Állam létezését Izrael garantálja a szent helyek szabad látogatását, és a katolikus istentiszteletek szabadságát Izrael garantálja a szent helyek szabad látogatását, és a katolikus istentiszteletek szabadságát A Szentszék morális kérdésekben szabadon véleményt nyilvánít,de nem minősíti Izrael politikai konfliktusait A Szentszék morális kérdésekben szabadon véleményt nyilvánít,de nem minősíti Izrael politikai konfliktusait

11 Vatikáni szinódus 2010. október „Mi, keresztények nem beszélhetünk »ígéret földjéről«, mint ami a kivételezett zsidó nép kizárólagos tulajdona. Ezt az ígéretet Krisztus semmivé tette.” (Salim Bustros, bostoni érsek 2010.)

12 Köszönöm a figyelmet!