Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Jeruzsálem (modern héberül: ירושלים Jeru salájim ; bibliai héber: ירושלם ; arabul: al- Kudsz ; görögül: Ιερουσαλήμ [Hieroszalém];latinul Hierosolyma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Jeruzsálem (modern héberül: ירושלים Jeru salájim ; bibliai héber: ירושלם ; arabul: al- Kudsz ; görögül: Ιερουσαλήμ [Hieroszalém];latinul Hierosolyma."— Előadás másolata:

1

2  Jeruzsálem (modern héberül: ירושלים Jeru salájim ; bibliai héber: ירושלם ; arabul: al- Kudsz ; görögül: Ιερουσαλήμ [Hieroszalém];latinul Hierosolyma ) Izrael fővárosa [1], továbbá politikai, jogi és vallási központja (az 1967-es hatnapos háború óta), több kultúra találkozópontja, a három ábrahámi világvallás (izraelita vallás, kereszténység, iszlám) szent helye.héberülarabulgörögüllatinulIzrael fővárosa [1]1967hatnapos háborúizraelita valláskereszténységiszlám

3  A város 750 – 800 m-es átlagmagasságon fekszik a Földközi- tenger és a Holt-tenger között, a júdeai hegyvidéken. Központja az óváros: régi és új kultúrák találkozópontja; a városban van zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyed, amit egy közös fal vesz körül. A város több mészkővonulaton fekszik, Az óváros keleti fala a Kirdon völgyre néz, ennek túlsó oldalán található az Olajfák hegye. Az óvárost nyugat és dél felől pedig a Hinnom völgye határolja, csupán északról csatlakozik a júdeai hegyvidék tömbjéhez. A dombhátakat középütt az ókorban egy sekély völgy választotta le egymástól, amit Josephus Flavius Tyropaion-völgynek, a Sajtkészítők völgyének nevez.Ez a völgy napjainkra már teljesen feltöltődött. A keleti dombvonulat kiemelkedő része Morija hegye, a Templom hegy, amely a Zsidóság és az Iszlám számára is rendkívüli jelentőséggel bír. A Kidron völgyében fakad a Gihon forrás, amelyet már amely egy az ókorban kiépült alagút révén a a városba is fel lehetett vezetni. A forrás vize táplálja Siloe tavát, ami az ókorban a a város falain belül helyezkedett el, ma az óváros falain kívül találjuk.

4  A város éghajlata száraz mediterrán jellegű. Az éves csapadék mm, amelynek zöme télen hull le. A hőmérséklet maximuma a nyári hónapokban a Celsius-fok, télen 4-5 fokra hűlhet le a levegő.  Jeruzsálem múltja változatos és összetett történelmi események bonyolult sorozatából tevődik össze.A középkori, pergamenre rajzolt térképeken a világ közepeként ábrázolják, mely akkoriban, ahogyan ma is, három vallás szent városa volt - a judaizmusé, a kereszténységé és az iszlámé. Jeruzsálem mindhárom vallásban az Isten és ember közötti szövetséget megtestesítő fontos események színtere.  Az emberiség egyik szent városa, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás találkozópontja. A muzulmánok szerint „a Szent”, a zsidóknak a Béke Városa, a keresztény világ szemében Krisztus Passiójának, keresztre feszítésének és feltámadásának, valamint a tanítványok pünkösdi élményének (a keresztény egyház születésének) a helyszíne.A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal,a Szent Sír-templom és a Sziklamecset.keresztre feszítésénekfeltámadásánakSiratófalSzent Sír-templomSziklamecset

5  Az Ophel-hegyen már időszámításunk előtt 5000 körül laktak emberek. Időszámításunk előtt 1900 körül keletkezett egyiptomi szövegek és 14. századi Amarna-levelek név szerint is említenek egy Urusalim(um) nevű települést.Egyiptomi neve 3wš3mm, akkád neve KUR U-ru-ša 10 -lim KI, szó szerint „Šalim városa”, ahol is Šalim a napnyugta kánaáni istene.  A város legkorábbi ismert uralkodója az i. e. 14. századi Abdi-Heba. Ekkor még egy kicsiny vár mellett települő, körülbelül 1500 fős lakossággal bíró város, csekély gazdasági és politikai súllyal. A várost az ún. jebuzi nép alapította és lakta, amelynek neve a Bibliában is feltűnik (Bírák könyve 1,21, Józsué könyve 15,63).Az Egyiptomból visszatérő zsidókkal háborúztak a jebuziak és az Ószövetség szerint vesztettek, de Jeruzsálem nem esett el. Józsué könyve szerint öt kánaáni király, köztük Adonicedek, Jebuz, azaz Jeruzsálem királya összefogott a zsidók ellen, viszont a királyok életükkel fizettek (Józsué könyve 10; 18,16). Jebuz ekkor még megmenekült a zsidó megszállástól. Az izraelita honfoglalás (i. e ) után Benjámin és Júda törzse a jebuzeusok szomszédja lett. A hely akkori neve Jebus vagy Jebuzeusváros és az idegenek városa (Bírák könyve, 19,10). A város neve a héber schalom (béke) szó rokona,így később sokszor egyszerűen csak Salemnek nevezték (Mózes első könyve, 14,18).Abdi-Heba

6  Jeruzsálemet a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás is szent helynek tekinti. Itt tevékenykedtek mindhárom vallás prófétái, szent emberei, mint Ábrahám, Dávid, Salamon, Zakariás, és mások. Jeruzsálem területén 1204 zsinagóga, 158 templom és 73 mecset található.Egyes helyek, mint például a Templomhegy helyzete vitatott. Sok vallási mozgalom működik itt. A zsidóságon belül kiemelkednek az ultraortodox nem cionista és az ortodox cionista csoportosulások. Az iszlám irányzatok közül a szunniták, a síiták, az aleviták és a drúzok találhatók meg itt. A kereszténységen belül a görög ortodoxok, az orosz ortodoxok, a szír ortodoxok, a kartvél ortodoxok, a római és a görög katolikusok, az ókatolikusok, az evangélikusok, az anglikánok, örmények és etiópok képviseltetik magukat.

7  Jeruzsálem gazdasága kulturális jelentőségén és a közigazgatásban betöltött szerepén alapul; ennek megfelelően erős a szolgáltatói szektor. A város lakói közül sokan a városi, állami közigazgatásban, vagy a művelődési intézményekben dolgoznak. Az ipar háttérbe szorul. A város üzemei üveg- fém-, bőrárukat, cipőt, cigarettát állítanak elő. A gyárak a külső kerületekben összpontosulnak. Az óvárosnak a turizmusban van jelentősége. 180 technológiai cég 12 ezer alkalmazottat foglalkoztat.  Az arabok és a zsidók által lakott városrészek fejlettsége különböző, így a legtöbb arab nem jut hozzá azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyek a zsidók számára elérhetők. Habár a város lakosságának harmada arab, a közműveknek csak a tizedéhez férnek hozzá.

8  Képek Jeruzsálemről:

9  Jeruzsálem cimere:

10  Jeruzsálem zászlója:


Letölteni ppt " Jeruzsálem (modern héberül: ירושלים Jeru salájim ; bibliai héber: ירושלם ; arabul: al- Kudsz ; görögül: Ιερουσαλήμ [Hieroszalém];latinul Hierosolyma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések