Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3-4. óra: A vírusok. Dimitrij Ivanovszkij (orosz biológus, 1864-1920) fedezte fel 1892-ben dohánynövény levelein foltokban sárgulást fedezett fel (dohány.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3-4. óra: A vírusok. Dimitrij Ivanovszkij (orosz biológus, 1864-1920) fedezte fel 1892-ben dohánynövény levelein foltokban sárgulást fedezett fel (dohány."— Előadás másolata:

1 3-4. óra: A vírusok

2 Dimitrij Ivanovszkij (orosz biológus, ) fedezte fel 1892-ben dohánynövény levelein foltokban sárgulást fedezett fel (dohány mozaikvírusa, mozaikfoltosság)  a levél felhasználhatatlanná válik  beteg növényből présnedvet vett  átszűrte baktériumszűrőn  a szűrőről kórokozókat nem sikerült kitenyésztenie  az átszűrt présnedv fertőzőképes maradt  vannak a baktériumoknál kisebb, ismeretlen kórokozók

3 Elnevezésük: névadójuk Pasteur latin szó  jelentése: méreg (görögül: phag, fág)

4 1. Méretük: nanométeres nagyságúak (átlagosan: nm)  legnagyobb (275 nm): papagájkór vírusa  legkisebb (10 nm): száj- és körömfájás vírusa nem vizsgálhatók fénymikroszkóppal  elektronmikroszkóp kell

5 2. Felépítése: legegyszerűbb élőlények  nehezen illeszthetők bele a fejlődéstörténeti rendszerbe részei:  örökítőanyag (RNS vagy DNS; csak egyféle lehet)  RNS-vírusok  DNS-vírusok  fehérjeburok (kültakarója, örökítőanyagot veszi körül)  szerepe:  védelem  határozott alakot ad

6 3. Alakjuk  helikális vírusok  fehérjeburok csigavonalban tekeredik fel  helix = csiga  pl.: dohánymozaik vírus, himlővírus

7  kubikális (köbös) vírusok  fehérjeburok szabályos ikozaéder  20 egyenlő szárú háromszög által határolt  pl.: herpeszvírusok, gyermekparalízis, Bárányhimlő vírusa, influenzavírus

8  binális vírusok  fejrész  köbös szerkezetű  nyakrész  helikális szerkezetű  talprész  feladata: megkapaszkodás a gazdasejten  6 hosszabb, 6 rövidebb fehérjenyúlvány  pl.: rákkeltő RNS vírusok, bakteriofágok

9 két megjelenési formájuk van  virion  kristályos szerkezetű inaktív vírusforma  gazdasejtbe jutva válik aktívvá  vegetatív vírus  gazdasejtbe jutott szaporodóképes vírusforma (Szaporodásuk más sejtekben történik, átprogramozzák a gazdasejt anyagcseréjét, a sejt vírusokat képez, majd elpusztul.) gazdasejten élősködők (parazita)

10 szaporíttatás:  virionok a gazdasejtbe jutnak  vegetatív vírusokká alakulnak  örökítőanyaguk szabaddá válik  örökítőanyag uralomra jutása  elnyomja a gazdasejt eredeti funkcióját  termelteti magát a gazdasejt anyag-, energiaforrásaiból  örökítőanyagot  fehérjeburkot  utódvírusok kikerülése (gazdasejt elpusztul)  élőlény, környezet mozgása viszi új gazdasejtre (vagy utódjára)  nem képes mozogni  hő, kémiai anyagok hatására elpusztulhatnak  ellenállók, fertőzőképességüket sokáig megőrzik

11 daganatosodás: a gazdasejtek korlátlan osztódása  jóindulatú  rosszindulatú

12 Nem tekinthetők igazi élőlényeknek: élő, élettelen anyagokra egyaránt jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek önmagukban nem mutatnak életjelenséget  a gazdasejtbe jutva válnak aktívvá  csak egy életjelenséget mutatnak: szaporodás (szaporíttatás)  mozgásra képtelenek  táplálkozás, anyagcsere sincs szabályosak, kristályos szerkezetűek

13 nem sejtes szerveződésűek (makromolekula halmazok)  létezésük más sejthez kötött sejtes szerveződésből származnak  a vírusok genetikai információk  az evolúció során különböző sejtekből kiszakadt részletek  önállósultak  nem képviselnek a sejtes szerveződést megelőző állapotban lévő rendszereket  a gazdaszervezetekkel párhuzamosan alakulhattak ki

14 Vírusok fajtái - vírusbetegségek: kórokozó-képességük (virulenciájuk) nem általános érvényű  fajspecialisták  fehérjeburka csak a neki megfelelő sejtfalat képes átlyukasztani  csak a megfelelő gazdaszervezetben képesek elszaporodni  csoportosíthatók aszerint, hogy milyen élőlényeket támadnak meg

15  állati vírusok  kérődző állatoknál száj- és körömfájás  állatok elhullását eredményezi  sertés-, baromfipestis  veszettség  növényi vírusok  levélmozaikosodás  burgonyaféléket, káposztaféléket, gyümölcsfákat támad meg  szőlőtőkék sárgulással járó sorvadása (szőlősárgaság)

16  bakteriofágok  baktériumokat elpusztító vírusok  a talprész fehérjefonalaival megtapad a baktérium külső felületén  örökítőanyagát a sejtfalon keresztül a gazdasejtbe juttatja  a fehérjeburok kint marad, nem vesz részt a fertőzésben

17 Bakteriofágok szaporodása

18  emberi vírusok  gyermekparalízis (járványos gyermekbénulás)  himlő  herpesz  bárányhimlő  rózsahimlő (rubeola)  influenza  kanyaró  fertőző májgyulladás  agyhártya-, agyvelőgyulladás (kullancsok által terjesztett)  mumpsz  sárgaláz (trópusi esőerdőkben lévő majmok betegsége)

19 T influenza T 2 fág

20 Himlő

21

22 H1N1 A

23  AIDS  1980-as évek elején jelentkezett először  szerzett immunhiányos tünetegyüttes (okozója: HIV)  nyiroksejteket támadja  gátolja a szervezet védekezését  gyógyíthatatlan  a halál oka a legyengült szervezetet ért egyéb fertőzés  sejteket is tartalmazó testnedv közvetlenül érintkezése által terjed  vérátömlesztéssel (vérkészleteket ellenőrzik), nemi kapcsolat útján

24 Vírusok elleni védekezés: nehezen gyógyíthatók, kevés hatékony szer van ellenük  sejten belül pusztítanak kezeléssel az immunrendszer felerősítésével megelőzik  a szervezet képessé válik a vírus sokszorozódásának megállítására és a vírus elpusztítására

25 >>>Tovább klikk>>>

26

27 Dohánymozaik- vírus Influenza- vírus Bakteriofág

28 Egy kis bakteriofág Rágcsálók daganatát okozó vírus Szemölcsvírus

29


Letölteni ppt "3-4. óra: A vírusok. Dimitrij Ivanovszkij (orosz biológus, 1864-1920) fedezte fel 1892-ben dohánynövény levelein foltokban sárgulást fedezett fel (dohány."

Hasonló előadás


Google Hirdetések