Biológia tananyagok 3-4. óra: A vírusok.

Az előadások a következő témára: "Biológia tananyagok 3-4. óra: A vírusok."— Előadás másolata:

1 Biológia tananyagok 3-4. óra: A vírusok

2 1.) Felfedezésük Dimitrij Ivanovszkij (orosz biológus, ) fedezte fel 1892-ben dohánynövény levelein foltokban sárgulást fedezett fel (dohány mozaikvírusa, mozaikfoltosság)  a levél felhasználhatatlanná válik  beteg növényből présnedvet vett  átszűrte baktériumszűrőn  a szűrőről kórokozókat nem sikerült kitenyésztenie  az átszűrt présnedv fertőzőképes maradt  vannak a baktériumoknál kisebb, ismeretlen kórokozók

3 2.) Elnevezésük Elnevezésük: névadójuk Pasteur
latin szó  jelentése: méreg (görögül: phag, fág)

4 3.) Testszerveződésük 1. Méretük:
nanométeres nagyságúak (átlagosan: nm)  legnagyobb (275 nm): papagájkór vírusa  legkisebb (10 nm): száj- és körömfájás vírusa nem vizsgálhatók fénymikroszkóppal  elektronmikroszkóp kell

5 3.) Testszerveződésük 2. Felépítése:
legegyszerűbb élőlények  nehezen illeszthetők bele a fejlődéstörténeti rendszerbe részei:  örökítőanyag (RNS vagy DNS; csak egyféle lehet)  RNS-vírusok  DNS-vírusok  fehérjeburok (kültakarója, örökítőanyagot veszi körül)  szerepe:  védelem  határozott alakot ad

6 3.) Testszerveződésük 3. Alakjuk  helikális vírusok
 fehérjeburok csigavonalban tekeredik fel  helix = csiga  pl.: dohánymozaik vírus, himlővírus

7 3.) Testszerveződésük  kubikális (köbös) vírusok
 fehérjeburok szabályos ikozaéder  20 egyenlő szárú háromszög által határolt  pl.: herpeszvírusok, gyermekparalízis, Bárányhimlő vírusa, influenzavírus

8 3.) Testszerveződésük  binális vírusok  fejrész  köbös szerkezetű
 nyakrész  helikális szerkezetű  talprész  feladata: megkapaszkodás a gazdasejten  6 hosszabb, 6 rövidebb fehérjenyúlvány  pl.: rákkeltő RNS vírusok, bakteriofágok

9 4.) Életmódjuk két megjelenési formájuk van  virion
 kristályos szerkezetű inaktív vírusforma  gazdasejtbe jutva válik aktívvá  vegetatív vírus  gazdasejtbe jutott szaporodóképes vírusforma (Szaporodásuk más sejtekben történik, átprogramozzák a gazdasejt anyagcseréjét, a sejt vírusokat képez, majd elpusztul.) gazdasejten élősködők (parazita)

10 4.) Életmódjuk szaporíttatás:
 virionok a gazdasejtbe jutnak  vegetatív vírusokká alakulnak  örökítőanyaguk szabaddá válik  örökítőanyag uralomra jutása  elnyomja a gazdasejt eredeti funkcióját  termelteti magát a gazdasejt anyag-, energiaforrásaiból  örökítőanyagot  fehérjeburkot  utódvírusok kikerülése (gazdasejt elpusztul)  élőlény, környezet mozgása viszi új gazdasejtre (vagy utódjára)  nem képes mozogni  hő, kémiai anyagok hatására elpusztulhatnak  ellenállók, fertőzőképességüket sokáig megőrzik

11 4.) Életmódjuk daganatosodás: a gazdasejtek korlátlan osztódása
 jóindulatú  rosszindulatú

12 5.) Rendszerezésük Nem tekinthetők igazi élőlényeknek:
élő, élettelen anyagokra egyaránt jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek önmagukban nem mutatnak életjelenséget  a gazdasejtbe jutva válnak aktívvá  csak egy életjelenséget mutatnak: szaporodás (szaporíttatás)  mozgásra képtelenek  táplálkozás, anyagcsere sincs szabályosak, kristályos szerkezetűek

13 5.) Rendszerezésük nem sejtes szerveződésűek (makromolekula halmazok)  létezésük más sejthez kötött sejtes szerveződésből származnak  a vírusok genetikai információk  az evolúció során különböző sejtekből kiszakadt részletek  önállósultak  nem képviselnek a sejtes szerveződést megelőző állapotban lévő rendszereket  a gazdaszervezetekkel párhuzamosan alakulhattak ki

14 6.) Fajtáik Vírusok fajtái - vírusbetegségek:
kórokozó-képességük (virulenciájuk) nem általános érvényű  fajspecialisták  fehérjeburka csak a neki megfelelő sejtfalat képes átlyukasztani  csak a megfelelő gazdaszervezetben képesek elszaporodni  csoportosíthatók aszerint, hogy milyen élőlényeket támadnak meg

15 6.) Fajtáik  állati vírusok
 kérődző állatoknál száj- és körömfájás  állatok elhullását eredményezi  sertés-, baromfipestis  veszettség  növényi vírusok  levélmozaikosodás  burgonyaféléket, káposztaféléket, gyümölcsfákat támad meg  szőlőtőkék sárgulással járó sorvadása (szőlősárgaság)

16 6.) Fajtáik  bakteriofágok  baktériumokat elpusztító vírusok
 a talprész fehérjefonalaival megtapad a baktérium külső felületén  örökítőanyagát a sejtfalon keresztül a gazdasejtbe juttatja  a fehérjeburok kint marad, nem vesz részt a fertőzésben

17 6.) Fajtáik Bakteriofágok szaporodása

18 6.) Fajtáik  emberi vírusok
 gyermekparalízis (járványos gyermekbénulás)  himlő  herpesz  bárányhimlő  rózsahimlő (rubeola)  influenza  kanyaró  fertőző májgyulladás  agyhártya-, agyvelőgyulladás (kullancsok által terjesztett)  mumpsz  sárgaláz (trópusi esőerdőkben lévő majmok betegsége)

19 6.) Fajtáik T influenza T2 fág

20 6.) Fajtáik Himlő

21 6.) Fajtáik

22 6.) Fajtáik H1N1 A

23 6.) AIDS  AIDS  1980-as évek elején jelentkezett először
 szerzett immunhiányos tünetegyüttes (okozója: HIV)  nyiroksejteket támadja  gátolja a szervezet védekezését  gyógyíthatatlan  a halál oka a legyengült szervezetet ért egyéb fertőzés  sejteket is tartalmazó testnedv közvetlenül érintkezése által terjed  vérátömlesztéssel (vérkészleteket ellenőrzik), nemi kapcsolat útján

24 6.) Védekezés Vírusok elleni védekezés:
nehezen gyógyíthatók, kevés hatékony szer van ellenük  sejten belül pusztítanak kezeléssel az immunrendszer felerősítésével megelőzik  a szervezet képessé válik a vírus sokszorozódásának megállítására és a vírus elpusztítására

25 Ábragyűjtemény >>>Tovább klikk>>>

26 A gyermekbénulás vírusa
Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

27 A vírusok örökítőanyagból és fehérjeburokból állnak
Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Dohánymozaik-vírus Influenza-vírus Bakteriofág

28 Rágcsálók daganatát okozó vírus
Más vírusformák Bal oldali és jobb oldali kép: Biológiai lexikon, Akadémiai Kiadó, 1975. Középső kép: Oláh Zsuzsa: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Rágcsálók daganatát okozó vírus Egy kis bakteriofág Szemölcsvírus

29 Bakteriofágok megsokszorozódása
Dr. Lénárd Gábor: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.