M R N 2011. 1.szám  „Sok írnivalóm volna még számodra, de nem akarok neked tintával és tollal írni; remélem azonban, hogy hamarosan meglátlak, és személyesen.

Az előadások a következő témára: "M R N 2011. 1.szám  „Sok írnivalóm volna még számodra, de nem akarok neked tintával és tollal írni; remélem azonban, hogy hamarosan meglátlak, és személyesen."— Előadás másolata:

1 M R N 2011. 1.szám  „Sok írnivalóm volna még számodra, de nem akarok neked tintával és tollal írni; remélem azonban, hogy hamarosan meglátlak, és személyesen fogunk beszélni.”  3Jn. 1,13-14

2 Folyóirat

3 A Gutemberg - galaxis vége?  Ma 3 × annyi idő olvasással,  mint 1980-ban.

4 Digitális bennszülöttek digitális bevándorlók

5 - 21  10 000 óra videojáték  több, mint 200 000 e-mail  több, mint 10 000 óra mobiltelefonon; több, mint 20 000 óra TV  több, mint 500 000 hirdetés  Kb. 5 000 óra el könyvek olvasása

6 A digitális bennszülöttek hozzá vannak ahhoz szokva, hogy  Rendkívül gyorsan kapnak információt.  Szeretik a dolgokat párhuzamosan feldolgozni, egyszerre több mindennel foglalkozni.  Jobban kedvelik az ábrákat, képeket, mint a szöveget.  Jobban szeretik a véletlen elérést (pl. a hipertext).  Hatékonyabbak, ha hálózatban működhetnek.  Táptalajuk az azonnali megerősítés és a gyakori jutalmazás.  Előnyben részesítik a játékot a „komoly” munkával szemben.  Marc Prensky

7 Ugyanaz, másképp  Széles skálájú kommunikáció és mobil szórakoztatás - alkotás  „Always on”  Multitask üzemmód  Médiafogyasztás változó formái (lineáris TV)  (Ságvári Bence)

8 Személyesség  A valóság kiterjesztése  Kukkolás vagy involváció?  Fikció és realitás  Valóságshow-k  Oktatás – szórakoztatás  Érdekvédelem  (Buda Béla)

9 ADR  mediáció (közvetítés),  a tanácsadás (conciliation)  facilitálás  moderálás  (Balogh Eszter)

10 Ügyszelekció  Felek között függő helyzet és bizalom  Jól kezelhető viták (értékelv, kapcsolati viták  Bővíthető javak – erőforrások, alternatívák  (Balogh Eszter)

11 A harmadik fél feladata  Empátiát építsen a vitázó felek között. Visszatükrözze és tudatosítsa bennük saját és a másik érzelmeit. Megértesse velük saját és a másik céljait.  Megkeresse azokat a közös pontokat, amiben mindketten egyetértenek, vagyis nem a különbségek, hanem a hasonlóságok felé tereli a beszélgetést.  Nem a múltra, hanem a jövőre koncentrál, és ügyel arra, hogy a beszélgetés ne fusson el a probléma valódi fókuszpontjától.

12 A harmadik fél feladata  A támadó, stigmatizáló stb. kommunikációt semlegesíti, ezzel védi a feleket a viktimizációtól, és attól, hogy az agresszióval egyensúlytalan erőpozíció alakuljon ki.  Figyel az erőviszonyokra, mivel, ha az egyik oldal felé túlságosan eltolódik, akkor az a megállapodás megkötését vagy annak a végrehajthatóságát veszélyezteti.  A vitázó felekkel olyan megállapodást keres, amely a kölcsönös érdekeiken alapulnak és önkéntesen alávetik magukat rendelkezéseinek. A megállapodás végrehajtható, kivitelezhető, ezért a megfelelő garanciákkal ellátott, és az adott szituációban reális és jogszerű kell legyen.

13 Hogy jön ez ide?  MRN 2011. 1. sz.

14 A média funkciói  (köz)művelődés, önművelés; informálás;  szórakoztatás;  értékteremtés,  értékközvetítés (egészség, műveltség, erkölcsösség, esztétikum, tolerancia mint közvetítendő értékek)  személyiségformálás. + az életmód, műveltségszerzés, ízlésformálás - érdektelenség, unalom, kényelem, beszűkülés és a passzivitás. Tamusné Molnár Viktória – Andrássy Mariann

15 A „film-tízparancsolat”  1. vallás kigúnyolása  2. meztelenség  3. kábítószer- kereskedelem  4. gyújtogatás  5. rablás  6. kegyetlenkedés  7. gyermekbántalmazás  8. nők elcsábítása  9. halálos ítéletek végrehajtása  10. kínvallatás.

16 A kockázat  1. A szeretetteljes, odafigyelő családi közegben felnövő gyermekek nem tanúsítanak agresszív magatartást a média hatására. Őket védi a szülők, illetve más kisközösségek értékrendje, amelyet maguk is interiorizálnak. Náluk a képernyő-erőszak lelki sérülést, szorongást kelthet.

17 A kockázat  2. Ahol nincs ilyen védelmező közösség, felmerülhet a tévé- és videofilmek minőségileg és mennyiségileg korlátlan „fogyasztása”. Ez eredményezheti az erőszakkal szembeni közöny kialakulását. Ezekben az esetekben a szakemberek újabban a szülők általi érzelmi elhanyagolás egyik fajtájaként definiálják a korlátlan tévénézés engedélyezését.

18 A kockázat  3. Abban az esetben, amikor a fiatalok eleve problémákkal küzdenek, személyiségzavaruk van, könnyebben fejti ki negatív hatását a média- erőszak. A kialakulatlan személyiség esetében szintén jóval nagyobb a veszély a negatív befolyásolásra. Ezeknél a fiataloknál tapasztalható, hogy bűncselekményeik megvalósításkor filmbeli példákat követnek. Az utánzás a fiatal nemzedékek sajátja.  Domokos Andrea

19

20 A kockázat  Erőszak  Halál bűvölete

21 A kockázat  Az információ közismerten óriási mennyiségénél azonban jóval nagyobb problémát jelent minősége, pontosabban az a tény, hogy az interneten található információtömeg nemcsak rendkívül változó minőségű, hanem, hogy a minőség megítélése sokkal összetettebb feladat, mint a nyomtatott dokumentumok világában volt. A nehézség tehát nemcsak abban áll, hogy ki tudjuk szűrni az értéktelen írásokat, a szemetet, hanem abban is, hogy a céljainknak megfelelő és jó minőségű információt megtaláljuk a hálózati információtengerben.  (Koltay Tibor)

22 Mire megy el az időnk?  A fogyasztóvédelem oktatásához hasonlóan a média-ismeretek tanítása során is tudatos média- fogyasztókat kellene nevelni. Kritikával kell fogadni a média által kínált káros árut. Ha ezt a szülő megtanulja, át tudja adni gyermeke számára is. A médiapedagógusok a filmkészítés technikai oldalával is megismertethetik a tanulókat és máris jobban elválik a fikció és a valóság a hallgatók képzeletében, tudatában. A technikai ismeret azonban nem pótolja az erkölcsi tartalmat.  (Domokos Andrea)

23 Digitális művelődés  az információszükséglet felismerése,  az adott probléma megoldásához szükséges információ azonosítása,  a szükséges információ megtalálása,  a megtalált információ értékelése,  az információ szervezése,  az információ hatékony felhasználása az adott probléma megoldására

24 Digitális olvasás  az internetes keresők (keresőgépek, keresőmotorok) használatának ismerete;  az ezek által létrehozott találati listák olvasása;  weboldalak olvasása abból a célból, hogy az ott potenciálisan felelhető információt megtaláljuk;  következtetések levonása (inferencia) arra vonatkozóan, hogy hol található az információ

25 Médiapedagógia  Feladatunk a pozitív változások elősegítése, illetve a negatív következmények csökkentése, ami elérhető például azzal, ha a gyermek felnőtt családtagjaival megbeszéli  Hasznos, ha együtt tévéznek, és közben a szülő folyamatosan magyarázza a gyermekének a látottakat, gyermeknyelven beszélnek róla.  Nyomatékosítani kell, hogy csak mese, amit lát, és nem a valóság.  A megnézett műsorokban ki kell emelni, illetve erősíteni az oktató és nevelő jelleget.  A szülőknek emellett tudatosan kell a műsorok között válogatni, hogy a gyerek ne nézhessen meg mindent kontroll nélkül.  Hangsúlyt kell helyezni a műsorok időpontjára, jellegére és a piktogramokra is.

26 Médiapedagógia  A más tevékenységre való elterelés is hasznos lehet, például kihívhatjuk a gyereket a szabad levegőre játszani vagy főzhetünk együtt a konyhában, de fontos, hogy eltiltani nem szabad a televíziótól.  Törekedni kell a gyermeki fantázia kivirágoztatására.  Fontos, hogy a szülő megfelelő példával járjon a gyerek előtt, hisz nem lehet hiteles, ha a szülő is egész nap, illetve minden szabadidejében a televízió előtt ül.  Ha a szülő egy rajzfilm DVD-t vagy a reklámokban látott játékot vesz a gyereknek, példával kell elöl járnia, nem pedig „vak” fogyasztóként vásárolni, és közösen, felelősen dönteni a megvásárolt termékről.  Tamusné Molnár Viktória – Andrássy Mariann

27 Sugárzások  A „hagyományos” tartalom körébe tartozik az olvasás, írás, számtan, logikus gondolkodás, a múltbeli írások és eszmék megértése stb. – minden, ami egy szokásos tantervben megtalálható. Mindez természetesen továbbra is fontos, de egy másik korszakból származik.  Ezeknek egy része továbbra is fontos marad (ilyen pl. a logikus gondolkodás), de más részei (talán felhozhatjuk példának az euklidészi geometriát) veszítenek fontosságukból, ahogyan ez megtörtént korábban a latin és a görög nyelvvel.

28 Egy adaptációs példa  Új számítógéppel segített tervezőszoftvert (CAD) fejlesztettek gépészmérnökök számára. A fejlesztésük eredménye sokkal jobb lett, mint az, amit a szakmában jelenleg használtak és úgy vélték, hogy a mérnöki szakma hamar elfogadja majd az új programot.  De nem így történt, helyette komoly ellenállásba ütköztek. Ez nagyrészt a szoftver meredek tanulási görbéjének volt köszönhető – a program több száz új gombot, menüt és elgondolást tartalmazott.

29

30 Kisugárzások  A matematikával kapcsolatban nem arról kell vitatkoznunk, hogy engedjük-e a számológépek és számítógépek használatát – ezek az eszközök részei a digitális bennszülött világának – hanem arról, hogy hogyan használjuk ezeket az eszközöket arra, hogy megtanítsuk azokat a dolgokat, amelyeket hasznos ismerni, az alapvető fogalmaktól a szorzótábláig. A jövő szempontjából érdekes matematikára kell koncentrálnunk – közelítések, statisztika, bináris gondolkodásmód.  Földrajzból – ami minden, csak nem mellőzhető manapság – nincs okunk feltételezni, hogy az a generáció, amely meg tudja tanulni több mint 100 Pokémon nevét és minden tulajdonságát, ne tudná megtanulni a világ 101 országának nevét, fővárosát, lakosainak számát és az országok közti összefüggéseket.  Minden a tálaláson múlik.

31 Tanár szerep változása  Többet tud?  Lexika?  Élettapasztalat?  Megoldások?  (M. G.)

32 MRN  2009. 3. Gyermekirodalom  2009. 4. Szociális kompetencia  2010. 1. Fiatalok az egyházban  2010. 2. Elmúlt nyolc év  2010. 3. Tehetség és kompetencia  2010. 4. Pedagógiai a XXI. században  2011. 1. Médianevelés  2011. 2. Gyermekek az egyházban

33 S. D. G.