3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.

Az előadások a következő témára: "3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai."— Előadás másolata:

1 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Tóth Tibor DSc Szent Pál Akadémia

2 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Előadásvázlat: A hit néhány lehetséges értelmezése; A tudomány és hit határfelületei: a tudományos munka alapvető előfeltevései; A módszertani, ismeretelméleti és ontológiai redukcionizmus kritikája; Dogmák a tudományban; A valóság megismerhetőségének korlátai. Szent Pál Akadémia

3 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A hit néhány lehetséges értelmezése A tudomány és hit kölcsönös kapcsolatainak felderítéséhez – feltételezve, hogy léteznek ilyenek – a tudomány és a hit fogalmából kell kiindulnunk. A tudománnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmi, tartalmi és alkalmazási kérdéseket az előző két előadásban áttekintettük. Most a hit fogalmát kíséreljük meg elemezni. Szent Pál Akadémia

4 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A hit szót sokféle értelemben használják. Köznapi értelemben gyakori az a pejoratív vélemény, hogy a hit a tudás ellenpontja. Gyakori az a vélekedés is, hogy „ahol a tudomány végződik, ott kezdődik a hit”. Ezek a vélemények a közhelyek jól hangzó, de téves tartalmú fajtájához tartoznak. Az előadásban a hit három lehetséges változatát, amelyek az apologetika szempontjából különösen fontosak, a szó jelzőjével is megkülönböztetjük. Ezek: (1) az intelligens hit; (2) a fanatikus hit; (3) a bibliai hit. Szent Pál Akadémia

5 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
(1) Az intelligens hit leginkább a tapasztalaton alapul, az ember természetes intelligenciájára épül. Intelligenciának itt most az ember azon komplex képességét tekintjük, hogy életének minden szakaszában képes tanulni (okulni) a saját múltjából. Hangsúlyozzuk, hogy az intelligencia nem szinonimája a bölcsességnek. Egyrészt az intelligencia semleges fogalom, önmagában nem jó és nem rossz. A bölcsesség felfogásunk szerint egyértelműen pozitív, másrészt a bölcsességnek az intelligencia csupán egyik összetevője. Szent Pál Akadémia

6 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
(2) A fanatikus hit (vakhit) nem ésszerű meggyőződésen, hanem érzelmi indíttatású elkötelezettségen alapszik. Bár egyáltalán nem ritka, hogy valaki érzelmi és/vagy erkölcsi megfontolás alapján akár életét is adja egy eszméért, más személyekért vagy egyéb okból, a köznyelv szerint a fanatikus hit főként merényletekben, szélsőséges agresszivitásban, erőszakos hittérítésekben, vagy éppen a Közel-Keleten mindennapos öngyilkos akciókban nyilvánul meg. A fanatikus hit hátterében sajnos, igen gyakran vallási intolerancia, erőszakos dogmatizmus és a másság gyűlölete húzódik meg. Szent Pál Akadémia

7 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
(3) A bibliai hit a tudomány történelmi fejlődése szempontjából alapvető fontosságú zsidó-keresztény (keresztyén) kultúra világmagyarázatát koherens egészként rendező, ésszerű meggyőződés. Fogalmát definíciószerűen maga a Biblia adja meg: „Hit pedig a reménylett dolgoknak valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés” [Zsid 11:1]. Az ésszerűséget két vonatkozásban is alátámasztják a közvetlen folytatást jelentő sorok: „Mert ezzel szereztek jó bizonyosságot a régebbiek” [Zsid 11:2]. Vagyis az elődök élete bebizonyította, hogy érdemes (tehát ésszerű) volt hinniük. „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő”[Zsid 11:3]. Szent Pál Akadémia

8 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Az utóbbi sor kijelentést ad arra vonatkozólag, hogy a világ, amelyben élünk, teremtett világ, és a Biblia Istene a Teremtő; ez pedig az emberiség számára ma is az egyik lehetséges és teljes mértékben ésszerű alternatíva. Ezt bizonyítja, hogy a nemzetközi tudományos világ kiválóságai közül egyre többen ezt az alternatívát támogatják, köztük számos Nobel-díjas is. Szent Pál Akadémia

9 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A Biblia önmaga hívja fel a figyelmet a következőkre: a bibliai hit a Bibliából, Isten Igéjéből nő ki hallás útján. A reménység talajáról rugaszkodik el és Isten Igéjének hallgatása után jön létre az ember legközpontibb részében, a szellemében. A Biblia azt tanítja, hogy „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni” [Zsid 11:7] és ez az a hit, amely által megérthetők azok a tudomány elől elzárt munkák, célok, tervek, amelyek Istentől valók. Szent Pál Akadémia

10 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Érdekes személyes álláspontot képvisel a hit fogalmával kapcsolatosan Heller Ágnes neves filozófus: „A hit a tudás egyik formája. Amit hiszek, azt tudom is – ezen elmélkedik Hegel ifjúkori tanulmányában. A hit nem tudás, hanem inkább akarat, mondja Kierkegaard… A hithez, így Kierkegaard, sosem jutok el ismereteim növelése révén, hanem ‘ugranom kell’, választanom, döntenem, átölelnem egy igazságot, befogadnom. Én mindkét gondolatot elfogadnám. A hit valóban tudás, mert ha hiszek Istenben, akkor tudom létezését, és ha hiszek parancsolataiban, akkor tudom, hogy érvényesek. Szent Pál Akadémia

11 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
De ha fizikát tanulok az iskolában, akkor is elhiszem, hogy úgy van, ahogyan a tanárom mondta, s a történelem órán sem vonom kétségbe, hogy a mohácsi csata megtörtént. De ha különböző tanúk, különböző igazságokkal, mondjuk a mohácsi vész különböző értelmezéseivel szembesítenek, vagy különböző esztétikai elméleteket prezentálnak, melyek egyformán szolidnak látszanak, vagy – hogy témánkra visszatérjek – Isten létének vagy nem létének végső kérdésével szembesítenek, akkor ‘ugrani’ kell”. Szent Pál Akadémia

12 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Heller Ágnes nyomatékosan aláhúzza: a bizonyosság vállalása ugyanis döntés, s ennyiben lehet az akarathoz rendelni vagy hasonlítani. Ez így van mind a vallásban, mind a tudományban, de többé kevésbé a mindennapi életben is, más szavakkal: a hit, vagy meggyőződés sehonnan sem küszöbölhető ki, megelőzve a bizonyítást vagy cáfolatot. Heller Ágnes itt kifejtett gondolatai többségében elfogadhatók számunkra, kivéve a Kierkegaard álláspontjához fűzött megjegyzést. Először is szögezzük le, hogy a személyes akarat a bibliai hitre jutásnak csak szükséges, de nem elégséges feltétele. Szent Pál Akadémia

13 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A keresztény hívők tapasztalatai azt mutatják, hogy soha nem juthat bibliai hitre az, aki kemény akarattal eldönti, hogy márpedig Isten van, és ezért a lehető legnagyobb lelkiismeretességgel többször is végigtanulmányozza a Bibliát. A tapasztalat az, hogy a Biblia ellenáll az ilyen kísérleteknek és nem tárja fel mélyebb, nagy összefüggéseit a szorgalmas, de csupán saját erős akaratára hagyatkozó kutató elmének. Istent ugyanis pusztán az elménk, racionális tudásunk, logikai készségünk alapján felfogni, megérteni nem tudjuk. Istenhez a szívünkön át vezet az út. A terméketlen Biblia-tanulmányozás akkor fordul termőre, ha szívünkben gyökeret ver a bibliai hit. Ehhez pedig a Szentlélek támogatása szükséges. Szent Pál Akadémia

14 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A bibliai antropológia azt is tanítja, hogy Isten az embert értelemmel és szabad akarattal teremtette. A „saját képére és hasonlatosságára” azt is jelenti, hogy Isten, a végtelen szabad akaratú, szuverén úr annyira megtisztelte saját teremtményét, az embert, hogy szabad akaratot adott neki arra is, hogy teremtőjét elutasítsa. Szerte a világban emberek százmilliói ezt meg is teszik. Jézus Krisztus, az Isten fia, hív mindannyiunkat: „hanem keressétek először Istennek országát és az ő igazságát” [Máté 6:33]. Ez az egyik szükséges feltétel. A másik szükséges feltétel a bizonyosság vállalása, a személyes akaratból hozott döntés. A kettő együtt már elégséges feltétel a bibliai hitre jutáshoz. Szent Pál Akadémia

15 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Vizsgáljuk meg ezután a tudomány és hit viszonyát. A hit szót a következőkben az összes intelligens hit gyűjtőfogalmaként használjuk. A tudomány előfeltevéseivel kapcsolatban már említettük, hogy a tudós szilárd intelligens hittel előre feltételez olyan dolgokat, amelyeket bizonyítani nem tud, de számára nyilvánvaló igazságnak látszanak – egészen addig, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. Ezeket gyakran axiómáknak nevezik. A tudomány azokat az axiómákat tartja meg hosszú távon, amelyek abban az értelemben igaznak bizonyulnak, hogy a rájuk épített elméletek jól illeszkednek a természethez és a tapasztalathoz. Azt is mondhatjuk, hogy a tudomány és a hit határfelületei lényegében a tudomány és a tudományos munka előfeltételeit jelölik ki. Szent Pál Akadémia

16 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A tudomány és hit határfelületei: a tudományos munka alapvető előfeltevései. 1. A megfigyelés függ az elmélettől Előfeltevések nélkül egyszerűen nem lehet megfigyeléseket és kísérleteket végezni. A tudománynak természeténél fogva szelektívnek kell lennie. A tudósoknak ki kell választaniuk, hogy a vizsgált objektumnak mely tulajdonságai (változói) fontosak és melyek nem. Ebben a tudósokat korábbi tapasztalatok, már kialakított elképzelések és elméletek irányítják. Előfordulhat, hogy az előfeltevések hibásak vagy részben azok.(Utalás Maxwell helyes elektromágneses elméletének és Hertz hibás kísérletének ellentmondására: a laboratórium alakja befolyásolta a kísérletek eredményét). Nehézség: hogyan dönthető el, hogy ellentmondás esetén az elmélet vagy a kísérlet a hibás? Szent Pál Akadémia

17 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
2. Nem lehet ismereteket szerezni bizonyos kezdeti feltevések nélkül Richard Lewontin (genetikus,Harward): „A tudósok – akár a többi értelmiségi – úgy látnak munkához, hogy már rendelkeznek valamilyen világnézettel, ami előítéleteknek egy halmaza,melyek biztosítják a keretet a világ elemzéséhez.” A leggyakrabban alkalmazott 5 alapfeltevést egy korábbi előadásban tárgyaltuk. Fontos leszögezni, hogy akármilyen axiómákat választunk is, ezek után úgy próbáljuk megérteni a világot, hogy ezekre az axiómákra építünk. Ez nemcsak világnézeti szinten igaz, hanem saját tudományágunk szintjén is. Megtartjuk azokat az axiómákat, amelyek a természethez és a tapasztalathoz jól illeszkedő elméletekre vezetnek. Szent Pál Akadémia

18 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
3. A tudás megszerzéséhez bíznunk kell érzékeinkben és más emberekben Lényegében két olyan forrás van, amelyekből tudást halmozhatunk fel. Közvetlenül saját tapasztalataink alapján Külső forrásokból, pl. tanároktól, könyvekből, szülőktől, médiából, stb. Ennek során állandóan gyakoroljuk a hitet. Intuitív módon hiszünk az érzékeinknek, még ha néha meg is csalnak minket (pl. nagy hidegben a fémkorlátot forrónak érezhetjük). Műszaki dolgokban a szakkönyvekben bízunk. Itt is érvényes a „bizalmi elv”. Bízunk abban, amit a többi tudós csinált. Ha csalatkozunk, legyünk kritikusak és óvatosak: egy állítás nem válik automatikusan igazzá azáltal, hogy nyomtatásban megjelenik. Ez igaz még akkor is, ha a mértékadó szakmai közlemények alapos lektorálás után kerülnek az olvasó (a felhasználó) kezébe. Szent Pál Akadémia

19 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
4. A tudományos ismeretek megszerzéséhez hinnünk kell abban, hogy az Univerzum racionálisan megérthető. A tudománynak kiindulásként fel kell tételeznie, hogy az Univerzum racionálisan megérthető. Einstein nyomatékosan aláhúzza, hogy a tudósnak az Univerzum racionális megérthetőségében való hite túl megy a tudományon és természeténél fogva egyfajta vallásos dolog. „Az a hit, hogy a létező dolgok Univerzuma hozzáférhető az emberi racionalitás számára és a rá érvényes szabályok racionálisak, a vallás tartományába tartozik. Nem tudok elképzelni olyan őszinte tudóst, aki nem osztja ezt a mély hitet.” Einstein számára természetes volt, hogy a tudomány gyökereinél olyasmi van, amit a tudomány maga nem tud igazolni. Szent Pál Akadémia

20 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Az Univerzum racionális megérthetőségében való hittel rokon az a hit, hogy a természetben minták és törvényszerű viselkedés várható. A görögök ezt a „kozmosz” szóval fejezték ki, amelynek jelentése „rendezett”. A rendnek ez az elvárása van a mögött a bizalom mögött, amellyel a tudósok az induktív módszert használják. Ehhez közvetlenül kapcsolódik a tudósoknak az a hite, amely szerint a természetben uralkodó rend és az azt leíró törvények mindenkor és az Univerzum bármely részében érvényesek. A tudomány nem tudja bizonyítani, hogy a természet egységes; ezt azonban eleve feltételeznünk kell ahhoz, hogy a tudományt művelhessük. Különben nem bízhatnánk abban, hogy ugyanazokkal a feltételekkel megismételve egy kísérletet, ugyanazon eredményt kapjuk. Szent Pál Akadémia

21 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
5. Működés az uralkodó paradigmákon belül A tudomány paradigmái kapcsán egy korábbi előadásban utaltunk Thomas Kuhn munkásságára. Kuhn felhívta a figyelmet arra, hogy (1) a metafizikai gondolatok központi szerepet játszanak a tudományos elméletek fejlődősében; (2) a paradigmák nagy ellenállást fejtenek ki a cáfolatukra irányuló kísérletekkel szemben; (3) a tudomány ki van téve az emberi esendőség torzító hatásának. A (2) hatása pozitív és negatív egyaránt lehet. Egy jó paradigma nem dől meg automatikusan az első, látszólag ellene szóló kísérleti eredmény vagy megfigyelés hatására. Másrészt egy paradigma, amely végül alkalmatlannak és hamisnak bizonyul, sokáig haldoklik és akadályozza a tudományos haladást. Ugyanis saját keretei közé kényszeríti a tudósokat, nem adva meg nekik azt a szabadságot, amely a valódi tudományos haladáshoz szükséges radikálisan új ötletek keresését jelenti. Szent Pál Akadémia

22 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy magukat a paradigmákat gyakran befolyásolják világnézeti megfontolások. Úgy tűnik, hogy a tudományban gyakran hallgatólagos egyetértés van abban, hogy a materializmuson alapuló paradigmák fogadhatók el tudományosnak. Ez az állítás olyan erős előítéletre, elfogultságra alapozódik, hogy kimeríti a dogma fogalmát. Ezzel később részletesebben is foglalkozunk. Szent Pál Akadémia

23 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A módszertani, ismeretelméleti és ontológiai redukcionizmus kritikája A módszertani vagy strukturális redukcionizmus, mint utaltunk rá korábban, része a tudományos módszernek és nagyon hasznosnak bizonyult. Kritikai észrevételként azt jegyezhetjük meg, hogy a tanulmányozott komplex rendszert vagy folyamatot oly módon kell komponenseire bontanunk, hogy a részek vizsgálata ellenőrizhetően hasznosnak bizonyuljon az egész működése szempontjából. Egy adott egész általában több, mint az, amit úgy kapunk, hogy egyszerűen összegezzük a részeiről nyert tudást. Nem egyszerű összegezésről, hanem sok szempontú integrációról van szó (egy karóra alkatrészeinek tanulmányozásával sohasem leszünk képesek felfogni, hogyan működik az óra, mint egész). Szent Pál Akadémia

24 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A módszertani redukcionizmus mellett a redukcionizmusnak még további két típusa van: az ismeretelméleti és az ontológiai redukcionizmus. Az ismeretelméleti redukcionizmus az a nézet (mondhatnánk meggyőződésnek, vagy intelligens hitnek is, mivel nem bizonyítható), hogy a magasabb szintű (összetettebb) tudományok maradéktalanul megmagyarázhatók az alsóbb szintű, homogénebb tárgykörű (egyben nagyobb megbízhatóságú, általában nagyobb múltra visszatekintő) tudományok segítségével. Már itt gondot okoz, hogyan is értelmezzük ezt a fajta hierarchiát a tudományban. Szent Pál Akadémia

25 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Hallgatólagosan olyasfajta hitről van szó, hogy a fizika alsóbb szintű természettudomány, mint a kémia, ezért a kémia jelenségeit végső soron a fizika törvényeivel, elveivel, modelljeivel és módszereivel kell megmagyarázni. Hasonlóan a biokémia a kémiával, a biológia a biokémiával, a pszichológia a biológiával, a szociológia az agy tudományával, a teológia pedig a szociológiával magyarázható meg. A redukcionizmus végső célja az emberi viselkedés, rokonszenveink és ellenszenveink egész mentális világának redukálása a fizikára. Az ismeretelméleti redukcionizmus képviselői között természettudományosan képzett tudósok is vannak (pl. a Nobel-díjas Francis Crick és a neodarwinista Richard Dawkins). Egy jellemző idézet Dawkinstól: „Az én feladatom megmagyarázni az elefántokat egyszerű dolgok segítségével, amiket a fizikusok vagy megértettek, vagy sem, és így tovább dolgoznak rajtuk.” Szent Pál Akadémia

26 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Az ismeretelméleti redukcionizmus terméketlenségére és veszélyeire a tudományban neves személyiségek hívták fel a figyelmet, többek között Karl Popper és Polányi Mihály. Polányi kulcsfontosságú igazságra mutat rá: a tudományok elképzelt hierarchiájának alkalmazása a strukturális hierarchia szintjén képtelenségekhez vezet: egy komplex rendszer magasabb szintjének törvényei nem származtathatók egy alacsonyabb szint törvényeiből. A fizika és kémia törvényei semmit sem magyaráznak meg egy papírra tintával írt üzenet tartalmáról, akármennyire hatékony természettudományoknak is tartjuk őket. Hasonlóan, az információnak bár szükséges van fizikai hordozóra, az információ lényege a fizika és a kémia fogalmaival ki sem fejezhető. Ezzel szorosan összefügg, hogy ugyanaz az információ a legkülönbözőbb fizikai hordozókon tárolható. Szent Pál Akadémia

27 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Egy példa Polányi gondolatmenetére: gondoljunk egy téglaépület felépítésének különböző, leegyszerűsített szintjeire: Először ki kell termelni a téglák gyártásának nyersanyagait. Ezután jönnek a téglagyártás egymást követő gyártástechnológiai szintjei. Az épület falazása következik – a fal nem húzza fel önmagát. A fal nem húzható fel az épület megtervezése nélkül. Az épület nem tervezi meg önmagát, hasonlóan az a város sem szervezi meg önmagát, amelyben az épületet fel kell építeni. Minden szintnek megvannak a maga szabályai. A fizika és kémia törvényei határozzák meg a tégla nyersanyagát; a technológia írja elő a téglagyártás folyamatát; az építészek irányítják az építőket, az építészeket pedig a várostervezők irányítják. Mindegyik szintet a fölötte lévő szint irányítja. Ez pedig a tervezés irányából a kivitelezés irányába mutató (top-down) megközelítés. Szent Pál Akadémia

28 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A redukcionizmus harmadik változata az ún. ontológiai redukcionizmus Ez a megközelítés, jóllehet a tudomány szakkifejezéseit használja, még távolabb áll a valódi tudománytól, mint az ismeretelméleti redukcionizmus. Jellemzője a nagyon komplex rendszerek és folyamatok végletes leegyszerűsítése, ismeretlen mechanizmusú folyamatok analógiákra visszavezetett, a tudományosság kritériumait mellőző önkényes magyarázata. Tágabb keretei az ateizmus és a materializmus. Számára az élet nem más, mint puszta kémia. Dawkins az ontológiai redukcionizmusnak is lelkes híve és képviselője. Szent Pál Akadémia

29 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Egy jellemző idézet Dawkinstól: „az Univerzum nem más, mint mozgó atomok egy halmaza, az emberi lények a DNS sokszorosítására szolgáló gépek, a DNS megkettőződése pedig önfenntartó folyamat”. Ha meggondoljuk, hogy ez az idézet a BBC által sugárzott karácsonyi előadások magyarázó szövegének része, joggal feltehetjük a kérdést: a szeretet ünnepén a szeretet fogalmát is az emberi atomok és molekulák viselkedésével fogják egyes felfuvalkodott tudományos tekintélyek magyarázni? Szent Pál Akadémia

30 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
John Polkinghorne fizikus megsemmisítő kritikát ír az ontológiai redukcionizmus önpusztító természetéről: az ontológiai redukcionizmus… „végül öngyilkosságot követ el. Nemcsak a szépségről, erkölcsi kötelességéről és vallásos találkozásról szerzett élményeinket dobja az ismeretelmélet szemétdombjára. A racionalitást is megsemmisíti. A gondolatot elektrokémiai neurális események helyettesítik… A redukcionista kijelentései nem mások, mint felvillanások agyának ideghálózatában. A racionális társalgás világa villogó szinopszisok abszurd csevegésévé oldódik. Őszintén szólva ez nem lehet igaz és egyikünk sem hiszi, hogy igaz.” Szent Pál Akadémia

31 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Dogmák a tudományban A dogma fogalma egyháztörténeti eredetű. Alapvető jelentése valamely illetékes egyházi fórum által elfogadott és kihirdetett hittétel. A tudomány és a dogma összekapcsolása pejoratív értelmű. Ha a tudomány dogmáiról beszélünk, olyan tételekre gondolunk, amelyek anélkül élveznek támogatást, jelentős elfogadottságot valamely tudományterületen, hogy kielégítenék az adott szakterület tudományossági kritériumait. Szent Pál Akadémia

32 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A legáltalánosabb – a tudomány egészét érintő dogma – mint Charles Thaxton, a neves kémiaprofesszor rámutat, az, hogy a tudományon belül minden a materializmusra korlátozódik, holott ezt semmi nem indokolja. Ez hiba, mert a tudományosság kritériumai semmi olyat nem tartalmaznak, hogy eleve ki kellene zárnunk természetfeletti tényezőket. Például az evolúcióelmélet forrásánál nem a tudomány belső fejlődéséből fakadó tények, hanem egy ideológiai posztulátum a materializmus állt. Szent Pál Akadémia

33 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Az evolúció hívei, kizárva minden anyagon kívüli realitás lehetőségét, olyan előítélettel kezdenek hozzá a természet vizsgálatához, amely megakadályozhatja az igazság megismerését. Tipikusan a tudományos dogmák körébe sorolhatók azok a világnézeti, filozófiai előítéletek, prekoncepciók, amelyek súlyosan megterhelik a tudományos kísérleteket. Például az 1953-ban végrehajtott híre Miller-féle kísérlet megtervezését is az a prekoncepció, ideológiai alapú előítélet befolyásolta döntő mértékben, hogy az életnek élettelen anyagokból, az „őslevesnek” elkeresztelt valamiből kellett kialakulnia spontán nemzés, abiogenezis által. Szent Pál Akadémia

34 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Ez a kísérlet figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy nem voltak tiszta kémiai anyagok a Föld akkori fázisában, a termodinamika 2. főtételének értelmében pedig a keletkezett aminosavak gyorsabban lebomlottak volna, mint amilyen ütemben létrejöttek, hacsak külső intelligencia nem segít a magasabb rendű molekulák elmentésében és felszaporításában. Thaxton alighanem a lényegre tapintott, amikor a természettudományos rádióműsorban megjegyezte: „a kísérletek eredményei sokszor a kísérletező eredményei, és azokat nem a természet mutatja be önmagától és önmagáról. Szent Pál Akadémia

35 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A valóság megismerhetőségének korlátai A tudomány határait illetően különféle nézetekkel találkozhatunk. Ezek között vannak szélsőségesen materialista nézetek, amelyek a valóság megismerésében a tudományt abszolutizálják. Bertrand Russel ateista matematikus és filozófus ezt írta egyszer: „Bármilyen megszerezhető tudást tudományos módszerekkel kell megszerezni; amit a tudomány nem képes felfedezni, azt az emberiség nem is tudhatja” (Religion and Science, Oxford University Press, 1970, 243. oldal). Vannak azonban a tudomány képviselői között mértéktartóbb tekintélyek is, akik rámutatnak a tudomány nyilvánvaló határaira. Szent Pál Akadémia

36 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Sir Peter Medawar Nobel-díjas tudósnak a véleménye józan és mértéktartó: „Nincs biztosabb módja annak, hogy egy tudós aláássa saját és szakmája tekintélyét, mintha ‘kerek perec’ kijelenti – főleg, ha erre senki sem kéri fel –, hogy a tudomány tudja, vagy hamarosan tudni fogja a választ az összes olyan kérdésre, amit egyáltalán érdemes feltenni, és hogy az olyan kérdések, amelyekre nincs tudományos válasz, valójában nem is kérdések, vagy ‘álkérdések’, amelyeket csak együgyű emberek tesznek fel és csak a hiszékeny emberek állítják, hogy képesek megválaszolni”. Szent Pál Akadémia

37 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Medawar így folytatja: „A tudománynak azonban megvannak a határai. Ez abból is világos, hogy képtelen megválaszolni olyan gyermekien egyszerű kérdéseket, amelyek a legelső és legvégső dolgokra vonatkoznak, mint pl. ‘Hogyan kezdődött minden?’; ‘Mivégre vagyunk itt?’; ‘Mi az élet értelme?’.” Hozzáteszi, hogyha az ilyen kérdésekre választ akarunk kapni, akkor a nagy képzelőerejű irodalomhoz és a valláshoz kell fordulnunk. A filozófiának – amelyet sokan a tudományok csúcsán álló ismeretrendszernek tartanak – akárcsak a tudománynak, szintén megvannak a határai. Ugyanis nem tudja megmondani nekünk, milyen axiómákat és alapfeltevéseket kell elfogadnunk. Szent Pál Akadémia

38 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Az intuíció, a tudomány, a filozófia és a megvalósult történelem által szolgáltatott ismereteken túlmenően azt állítjuk, hogy oda kell figyelnünk a Biblia Istenének kinyilatkoztatására is, hogy a megismerés határairól hiteles képet alkothassunk. Állításunkat ahhoz a teljesen jogos, szabad választásra alapozott döntésükhöz kapcsoljuk, hogy az ontológiai alapkérdést a Teremtő létezésének előfeltételével válaszoljuk meg. Mint láttuk, ehhez pontosan annyi logikai és jogszerű érvünk van, mint a materialistáknak az anyag elsődlegességét állító előfeltevéséhez. A következőkben ezért a teremtett Univerzum előfeltevéséből indulunk ki. Szent Pál Akadémia

39 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Felhasználva Werner Gitt első, ma már a keresztény tudományos irodalom klasszikus művének számító könyvét, a teremtett Univerzumról szóló abszolút tudás célszerűen három tartományra osztható fel. A három tartományt „A”, „B” és „C” betűkkel különböztetjük meg. Az „A” tartomány a valóságnak azt a részét jelöli, amely az érzékszervek és a tudomány módszerei és eszközei segítségével megismerhető, ezt a következő ábrán jelzett V1 és V2 tartományok egyesítésével kapjuk. A leggyakrabban feltett kérdés az e tartományban tartozó jelenségekkel kapcsolatban a „mi?” (pl. mi a gravitáció?, mi az elektron?, mi a villám?). Mint az ábrán jeleztük, ez a rész hozzáférhető mindenki számára, függetlenül attól, hogy az illető személy hisz-e Istenben, vagy sem. Szent Pál Akadémia

40 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A természettudományok különböző ágai (pl. fizika, kémia, biológia) azon fáradoznak, hogy a kifejlesztett kutatási módszerek segítségével a körülöttünk lévő világról megbízható adatokat nyerjenek, felismerjék a természeti törvényeket (indukció), majd a törvényeket – különböző feltételek mellett – az ember szolgálatába állítsák. A gyakorlati megvalósításhoz szükséges feltételeket főként a műszaki tudományok kutatják (redukció), és nem tekinthetők csupán „alkalmazott természettudományoknak”: specifikumuk éppen a közvetlen társadalmi hasznosíthatóság igénye. Különleges helyet foglalnak el a tudományok mai rendszerében azok a tudományterületek, amelyek két vagy több, korábban már létező tudomány határterületén jöttek létre, főként az utóbbi néhány évtizedben (pl. kibernetika, számítástudomány, bionika, informatika, mechatronika). Szent Pál Akadémia

41 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Az ilyen módon gyakorolt tudományos kutatás és alkalmazás összhangban van Isten felhívásával, amelyet a teremtés könyvében kinyilatkoztatott és az ember iránti kegyelemből máig sem vont vissza: …”töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá…” [1Móz 1:28]. Ezen túlmenően, mint láthatjuk számos keresztény tudós nyilatkozatából, a teremtett világ alázatos megfigyelése Isten megismeréséhez vezet. Szent Pál Akadémia

42 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Szent Pál Akadémia

43 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
Szent Pál Akadémia

44 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A „B” tartomány a teremtett világnak azt a részét szimbolizálja, amely a tudományos kutatás számára hozzáférhetetlen. Az ezzel kapcsolatos kérdések közül leggyakrabban a „honnan?” és a „hogyan?” merül fel (pl. honnan van a Világegyetem anyaga?, hogyan jött létre a világ?), de olyan is, mint „ki a Teremtő?”. Az ilyen kérdésekre csak a Teremtő iránti személyes bizalom révén, Isten kijelentését elfogadva kaphatunk választ. Werner Gitt hangsúlyozza: „minden tisztán emberi válasz – akár természettudományos, akár filozófiai – elvileg használhatatlan és messze túllépi illetékességét”. Szent Pál Akadémia

45 3. Tudomány és hit. A tudomány hatóköre és határai.
A „C” tartomány jelenti a teremtett világnak azt a harmadik részét, amely természettudományosan nem kutatható és Isteni kijelentés sem szól róla. Utalva a természettudományos kormeghatározási módszerek ellentmondásaira és korlátozott megbízhatóságára, a régmúlt idők eseményeinek dátumai, a „mikor”-ra adott válaszok ebbe a tartományba tartoznak. Pl.: mikor kezdődtek és végződtek a teremtés fő fázisai?, de egészen másfajta kérdések vannak, amelyek feltehetők ugyan, de a válasz örök titok marad. Pl. hányféle állat tartózkodott Noé bárkáján? Milyen magas volt Bábel-tornya? Milyen nyelven beszélt Ádám? Szent Pál Akadémia