Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2014. 09. 13.2014. 09. 13.2014. 09. 13.1 Szociológia Kultúra, vallás, társadalom Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2014. 09. 13.2014. 09. 13.2014. 09. 13.1 Szociológia Kultúra, vallás, társadalom Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia."— Előadás másolata:

1 Szociológia Kultúra, vallás, társadalom Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszék

2 Mi a kultúra? Mi a társadalom? Társadalom: egyéneket szorosan összefűző kapcsolatrendszer Társadalom: egyéneket szorosan összefűző kapcsolatrendszer Kultúra: anyagi (ember alkotta), kognitív és normatív elemekből áll (pl. hiedelmek, normák, vallás, nyelv, tudomány, művészeti alkotások stb.). Minden társadalmi közösségnek, népnek van szociológiai értelemben vett kultúrája, az azonban változó, hogy melyik hogyan tud alkalmazkodni a külső környezetéhez/ „változó világhoz” (amelyik nem, az esetleg el is tűnik). Kultúra: anyagi (ember alkotta), kognitív és normatív elemekből áll (pl. hiedelmek, normák, vallás, nyelv, tudomány, művészeti alkotások stb.). Minden társadalmi közösségnek, népnek van szociológiai értelemben vett kultúrája, az azonban változó, hogy melyik hogyan tud alkalmazkodni a külső környezetéhez/ „változó világhoz” (amelyik nem, az esetleg el is tűnik). Kultúra és társadalom szorosan összefügg, a kettő nem létezik egymás nélkül! Az embert a kultúrája, vagyis identitása, nyelve, történelme stb. különbözteti meg az ösztönösen és genetikailag kódolt állatvilágtól. Kultúra és társadalom szorosan összefügg, a kettő nem létezik egymás nélkül! Az embert a kultúrája, vagyis identitása, nyelve, történelme stb. különbözteti meg az ösztönösen és genetikailag kódolt állatvilágtól.

3 Társadalmi értékek és normák Értékek: olyan kulturális alapelvek, melyek azt fejezik ki, hogy egy társadalomban mit tartanak fontosnak, kívánatosnak, jónak vagy rossznak. Ez koronként, társadalmanként, osztályok/rétegekként stb. változó. Értékek: olyan kulturális alapelvek, melyek azt fejezik ki, hogy egy társadalomban mit tartanak fontosnak, kívánatosnak, jónak vagy rossznak. Ez koronként, társadalmanként, osztályok/rétegekként stb. változó. Normák: Emberi közösségek, társadalmi csoportok kollektív viselkedését, magatartását irányító, befolyásoló szabályok. Normák: Emberi közösségek, társadalmi csoportok kollektív viselkedését, magatartását irányító, befolyásoló szabályok. Széles értelemben a norma magába foglal minden olyan társadalmi játékszabályt Széles értelemben a norma magába foglal minden olyan társadalmi játékszabályt az egyszerű viselkedési szabályszerűségektől, konvencióktól kezdve (pl. köszönés) az egyszerű viselkedési szabályszerűségektől, konvencióktól kezdve (pl. köszönés) A közlekedési szabályokon, hagyományokon átA közlekedési szabályokon, hagyományokon át az állami hatalommal kikényszeríthető jogi normákig az állami hatalommal kikényszeríthető jogi normákig melyek a közösség tagjai számára követendőek, megkönnyítik az együttműködést és segítségükkel fenntartható a társadalmi rend.

4 Kulturális sokszínűség Minden társadalomnak, emberi közösségnek van kultúrája, de folyamatosan változik, alkalmazkodik (vagy sem) a környezetéhez, bár általában lassabban→kulturális késés Minden társadalomnak, emberi közösségnek van kultúrája, de folyamatosan változik, alkalmazkodik (vagy sem) a környezetéhez, bár általában lassabban→kulturális késés Korábban egységesebb, homogénebb kultúrája volt az egyes társadalmaknak, de az erőteljes népvándorlás, népesség keveredés egyre sokszínűbbé tette a népek kultúráját, etnikumban, nyelvében, vallásában stb. különböző szubkultúrák élnek egymás mellett → Korábban egységesebb, homogénebb kultúrája volt az egyes társadalmaknak, de az erőteljes népvándorlás, népesség keveredés egyre sokszínűbbé tette a népek kultúráját, etnikumban, nyelvében, vallásában stb. különböző szubkultúrák élnek egymás mellett → Kulturális pluralizmus és multikulturális társadalom Kulturális pluralizmus és multikulturális társadalom

5 Kulturális univerzálék Azonban vannak közös kulturális jegyek minden társadalomban →kulturális univerzálék Azonban vannak közös kulturális jegyek minden társadalomban →kulturális univerzálék Grammatikailag összetett nyelvGrammatikailag összetett nyelv Házasság, család,, gyermeknevelésHázasság, család,, gyermeknevelés Vallás, vallási rituálékVallás, vallási rituálék TulajdonjogTulajdonjog Művészet, tánc, játék, ajándékozásMűvészet, tánc, játék, ajándékozás Vérfertőzés tilalmaVérfertőzés tilalma

6 Nyelv Legsajátosabb jellemzője mindegyik kultúrának, több ezer nyelv létezik, de sajnos naponta tűnnek el nyelvek! Legsajátosabb jellemzője mindegyik kultúrának, több ezer nyelv létezik, de sajnos naponta tűnnek el nyelvek! Nyelvtani, grammatikai szabályt csak az ember képes alkotni, alkalmazni Nyelvtani, grammatikai szabályt csak az ember képes alkotni, alkalmazni Fő közvetítője: beszéd és írás Fő közvetítője: beszéd és írás Írás „felfedezése” forradalmi változást hozott az információ tárolásában, átadásábanÍrás „felfedezése” forradalmi változást hozott az információ tárolásában, átadásában

7 Vallás o Azon fontos gondolati és eszmerendszerek közé tartozik, mely értékeket és normákat kínál egy társadalmi közösségnek. Tág értelemben vallásnak tekinthető minden olyan eszmerendszer, mely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, pl. az élet értelmére és céljára próbál választ adni, és ily értelemben minden emberi társadalomnak volt és van vallása (ezt vallástörténészek, régészek, kulturális antropológusok kutatásai is bizonyítják), még ha nem is hivatkozik egy transzcendens erőre, pl. Istenre. o Emile Durkheim (francia szociológus, , „alapító atya”) szerint társadalom és vallás elválaszthatatlanok egymástól. Azonban megkülönböztette a profán és szent dolgokat: az előbbi a társadalomban mindennapos, szokásos és adott, míg az utóbbi nem hétköznapi, földöntúli, meghaladja a közvetlen léttapasztalatot. Szerinte a vallás a szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere.

8 Vallásosság dimenziói Hit bizonyos vallási tételekbenHit bizonyos vallási tételekben Bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvételBizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel Vallási ismeretekVallási ismeretek Vallási élményekVallási élmények A vallás által előírt erkölcsi normák betartása.A vallás által előírt erkölcsi normák betartása. A vallás azonban nem egyenlő a monoteizmussal pl. sok kultúrában létezik a többistenhit (hindu), vagy nincsenek istenek (taoizmus, buddhizmus), nem mindegyik ír elő erkölcsi normákat (ókori görögök) vagy nem feltételezi a természetfölötti hatalmat (konfucionizmus).

9 Világvallások Monoteista (egyistenhívő) vallások: judaizmus (zsidó), kereszténység, iszlám, melyek mind a Közel-keleten születtek és mindegyik hatott a másikra.Monoteista (egyistenhívő) vallások: judaizmus (zsidó), kereszténység, iszlám, melyek mind a Közel-keleten születtek és mindegyik hatott a másikra. Távol-keleti etikai vallások: buddhizmus, konfucionizmus, taoizmus: ezek olyan vallások, melyeknek nincsenek isteneik, helyettük olyan etikai eszményeket hangsúlyoznak, amelyek elhelyezik a hívőt az univerzum természetes egységében.Távol-keleti etikai vallások: buddhizmus, konfucionizmus, taoizmus: ezek olyan vallások, melyeknek nincsenek isteneik, helyettük olyan etikai eszményeket hangsúlyoznak, amelyek elhelyezik a hívőt az univerzum természetes egységében.

10 Szocializáció Az a folyamat, ahogy az emberből, mint biológiai lényből, társadalmi lény lesz. Vagyis egy kezdetben öntudatlan emberpalántából hogyan lesz öntudattal bíró, értelmes, a körülötte lévő világot és kultúrát értő, ahhoz alkalmazkodni tudó lény. Az a folyamat, ahogy az emberből, mint biológiai lényből, társadalmi lény lesz. Vagyis egy kezdetben öntudatlan emberpalántából hogyan lesz öntudattal bíró, értelmes, a körülötte lévő világot és kultúrát értő, ahhoz alkalmazkodni tudó lény. Nem passzív folyamat, kezdettől fogva az ember aktív részese a szocializációnak (pl. anya-gyermek mosoly kapcsolat), de az emberi közeg nélkülözhetetlen (lásd „aveyroni vad fiú”. „Maugli” stb.) Nem passzív folyamat, kezdettől fogva az ember aktív részese a szocializációnak (pl. anya-gyermek mosoly kapcsolat), de az emberi közeg nélkülözhetetlen (lásd „aveyroni vad fiú”. „Maugli” stb.) Szocializációs közegek: azok a társadalmi csoportok, ahol a szocializáció végbemegy Szocializációs közegek: azok a társadalmi csoportok, ahol a szocializáció végbemegy Család, iskola, munkahely vagy akár egy börtönCsalád, iskola, munkahely vagy akár egy börtön De! egyre inkább a média is (pl. fiatalkori agresszió terjedésében kimutatható hatás) De! egyre inkább a média is (pl. fiatalkori agresszió terjedésében kimutatható hatás)

11 Család, házasság Család: Társadalmi (kis)csoportok egyike, amelynek tagjait házasság vagy leszármazási kapcsolat köt össze Család: Társadalmi (kis)csoportok egyike, amelynek tagjait házasság vagy leszármazási kapcsolat köt össze Csoport: közös ismérvek jellemzik a benne résztvevő egyéneketCsoport: közös ismérvek jellemzik a benne résztvevő egyéneket Kiscsoport: kislétszámú, tagjai egymással szoros kapcsolatban állnakKiscsoport: kislétszámú, tagjai egymással szoros kapcsolatban állnak Minden emberi társadalomban létezett/létezik, de nagyon változatos formában és nincs „lineáris” fejlődési modell (pl. poligám →monogám házasság) Minden emberi társadalomban létezett/létezik, de nagyon változatos formában és nincs „lineáris” fejlődési modell (pl. poligám →monogám házasság) Funkciói: termelési / fogyasztási (korábban),reprodukció, felnőttek pszichés védelme, gyermek szocializációjaFunkciói: termelési / fogyasztási (korábban),reprodukció, felnőttek pszichés védelme, gyermek szocializációja Házasság: amikor felnőttek házastársi családi kapcsolatot létesítenek Házasság: amikor felnőttek házastársi családi kapcsolatot létesítenek monogám: egy férfi-egy nőmonogám: egy férfi-egy nő poligám: több házastárs (poligínia: egy férfi- több feleség, poliandria: egy nő – több férj)poligám: több házastárs (poligínia: egy férfi- több feleség, poliandria: egy nő – több férj) Csoportházasság: több férfi – több nő él együttCsoportházasság: több férfi – több nő él együtt endogámia/ exogámia : társadalmi csoporton (törzs, klán, falu stb.) belüli vagy azon kívüli házastársendogámia/ exogámia : társadalmi csoporton (törzs, klán, falu stb.) belüli vagy azon kívüli házastárs Legújabb kérdések, viták: Legújabb kérdések, viták: Házasságnak tekinthető-e az egyneműek együttélése? (Több országban jogilag, társadalmilag elfogadott )Házasságnak tekinthető-e az egyneműek együttélése? (Több országban jogilag, társadalmilag elfogadott ) Családon belüli erőszak, család/házasság felbomlások (problémás családok, családgondozók, pszichológusok), család jövője? És mi lesz helyette?Családon belüli erőszak, család/házasság felbomlások (problémás családok, családgondozók, pszichológusok), család jövője? És mi lesz helyette?

12 Társadalmi szerkezet Ember társas lény, csak társadalmi csoportokban létezik. Társadalom nem csupán emberek halmaza, hanem egy viszonyrendszer, amiben az egyes ember valamilyen pozíciót tölt be, amit akár tovább is örökít utódaira (státusz és szerepe) Ember társas lény, csak társadalmi csoportokban létezik. Társadalom nem csupán emberek halmaza, hanem egy viszonyrendszer, amiben az egyes ember valamilyen pozíciót tölt be, amit akár tovább is örökít utódaira (státusz és szerepe) → társadalom láthatatlan szerkezete, felépítése Azonban az egyes pozíciók különböző adottsággal rendelkeznek, pl. hatalom, anyagi körülmények, iskolázottság stb. tekintetében, ezért a társadalmakat → egyenlőtlenség jellemzi Azonban az egyes pozíciók különböző adottsággal rendelkeznek, pl. hatalom, anyagi körülmények, iskolázottság stb. tekintetében, ezért a társadalmakat → egyenlőtlenség jellemzi Osztály (pl. Marxi tőkés-munkás) és réteg (jövedelem, lakóhely, foglalkozás alapján, pl. Ferge „munkajelleg csoportok”) ma már vitatott megközelítésekOsztály (pl. Marxi tőkés-munkás) és réteg (jövedelem, lakóhely, foglalkozás alapján, pl. Ferge „munkajelleg csoportok”) ma már vitatott megközelítések helyette inkább társadalmi helyzet és életmód szerint különböző csoportokhelyette inkább társadalmi helyzet és életmód szerint különböző csoportok

13 Társadalmi egyenlőtlenség Az egyének/családok ill. különböző ismérvek alapján meghatározott társadalmi kategóriák/csoportok helyzete különböző a társadalmon belül. Ez a különbözőség, egyenlőtlenség többféle dimenzióban is megmutatkozhat: Az egyének/családok ill. különböző ismérvek alapján meghatározott társadalmi kategóriák/csoportok helyzete különböző a társadalmon belül. Ez a különbözőség, egyenlőtlenség többféle dimenzióban is megmutatkozhat: Vagyon, jövedelemVagyon, jövedelem Lakóhely, lakásLakóhely, lakás MunkakörülményekMunkakörülmények Iskolázottság stb.Iskolázottság stb. Az egyes pozíciókba való bejutás esélye közötti különbség pedig az →esélyegyenlőtlenség Az egyes pozíciókba való bejutás esélye közötti különbség pedig az →esélyegyenlőtlenség Esélyegyenlőség: a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra, hogy jövedele m, iskolázottság, lakás stb. szempontjából kedvezőbb társ.i pozíciót érjen elEsélyegyenlőség: a társadalom minden tagjának egyenlő esélye van arra, hogy jövedele m, iskolázottság, lakás stb. szempontjából kedvezőbb társ.i pozíciót érjen el

14 Szegénység Hátrányos helyzet: pl. semmilyen vagy alacsony jövedelem, melynek következménye alultápláltság, rossz lakáskörülmények, aluliskolázottság stb. Hátrányos helyzet: pl. semmilyen vagy alacsony jövedelem, melynek következménye alultápláltság, rossz lakáskörülmények, aluliskolázottság stb. Abszolút szegénység Abszolút szegénység Egyén/család létminimumon él (KSH háztartási jövedelem felvételek; egyes számítások szerint kb. 3 millió ember él ma Magyarországon a létminimum körül vagy alatt. Mélyszegénységben – napi Ft-ból élők – kb. 1.2 millióan.)Egyén/család létminimumon él (KSH háztartási jövedelem felvételek; egyes számítások szerint kb. 3 millió ember él ma Magyarországon a létminimum körül vagy alatt. Mélyszegénységben – napi Ft-ból élők – kb. 1.2 millióan.) Relatív szegénység Relatív szegénység Egyén/család erőteljesen elmarad az adott társadalom átlagos jövedelmi viszonyaitól (alsó 10-20%)Egyén/család erőteljesen elmarad az adott társadalom átlagos jövedelmi viszonyaitól (alsó 10-20%) Ha egy társadalom fejlődik, akkor az abszolút szegénység csökkenhet, de a relatív nem szükségképpen!Ha egy társadalom fejlődik, akkor az abszolút szegénység csökkenhet, de a relatív nem szükségképpen! Depriváció: valamitől való megfosztottság (pl. szeretethiány, magány) Depriváció: valamitől való megfosztottság (pl. szeretethiány, magány)

15 Társadalmi mobilitás Egyének, családok különböző társadalmi helyzetek közötti, azaz a társadalmi hierarchián belül felfelé vagy akár lefelé való mozgása Egyének, családok különböző társadalmi helyzetek közötti, azaz a társadalmi hierarchián belül felfelé vagy akár lefelé való mozgása Pl. paraszt-munkás, munkás-értelmiségiPl. paraszt-munkás, munkás-értelmiségi Intergenerációs: nemzedékek közötti, amikor az egyén helyzete változik meg a szülőkhöz képest (pl. munkás fiából mérnök, de fordítva is lehet) Intergenerációs: nemzedékek közötti, amikor az egyén helyzete változik meg a szülőkhöz képest (pl. munkás fiából mérnök, de fordítva is lehet) Intragenerációs: nemzedéken belüli, amikor valaki életpályája során lép át egyik helyzetből a másikba (pl. szakmunkás egyetemre jár és mérnök lesz) Intragenerációs: nemzedéken belüli, amikor valaki életpályája során lép át egyik helyzetből a másikba (pl. szakmunkás egyetemre jár és mérnök lesz) Oktatás, szakképzés szerepe kiemeltOktatás, szakképzés szerepe kiemelt De! Kulturális felemelkedés a legnehezebb (Róbert P.: státuszmobilitás)De! Kulturális felemelkedés a legnehezebb (Róbert P.: státuszmobilitás) Házassági Házassági Nyitott/zárt társadalom Nyitott/zárt társadalom ISA paradigma ISA paradigma Származási és elért társadalmi kategóriaSzármazási és elért társadalmi kategória Vagyis honnan indultak és hova érkeztek?Vagyis honnan indultak és hova érkeztek?

16 Kulturális tőke Bensővé tett (inkorporált) Bensővé tett (inkorporált) testre szabott, személy része, tulajdonsága, „kiművelt emberfők”testre szabott, személy része, tulajdonsága, „kiművelt emberfők” idő- és energiaigényes, lemondásidő- és energiaigényes, lemondás humán/emberi tőkeberuházás, Családon/generációkon belüli vagyonátruházáshumán/emberi tőkeberuházás, Családon/generációkon belüli vagyonátruházás Tárgyiasult (objektivált) Tárgyiasult (objektivált) szoros kapcsolat az előzővel, mert csak ezáltal adhatók át bizonyos ismertek illetve élvezhető (pl. hiába van egy Van Gogh festményem, ha nincs meg a tudás, amivel értékelni tudom)szoros kapcsolat az előzővel, mert csak ezáltal adhatók át bizonyos ismertek illetve élvezhető (pl. hiába van egy Van Gogh festményem, ha nincs meg a tudás, amivel értékelni tudom) sok esetben feltételezi az anyagi, gazdasági tőke meglétét (pl. ha ennivalóra sincs pénzem, valószínűleg könyvekre sem futja)sok esetben feltételezi az anyagi, gazdasági tőke meglétét (pl. ha ennivalóra sincs pénzem, valószínűleg könyvekre sem futja) Intézményesült Intézményesült Személytől függetlenné válik (ember halandó)Személytől függetlenné válik (ember halandó) Titulus (pl. Dr., PhD), rang, társadalmi elismertség, „ranglétra” és gazdasági siker, átválthatóság (Bourdieu)Titulus (pl. Dr., PhD), rang, társadalmi elismertség, „ranglétra” és gazdasági siker, átválthatóság (Bourdieu)


Letölteni ppt "2014. 09. 13.2014. 09. 13.2014. 09. 13.1 Szociológia Kultúra, vallás, társadalom Dr. Orbán Annamária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések