 Kutatási kérdés  Euroszkepticizmus – és hogyan kell viszonyulni hozzá   Módszertani probléma: EU-val kapcsolatos attitűdök mérése  pontosan mekkora.

Az előadások a következő témára: " Kutatási kérdés  Euroszkepticizmus – és hogyan kell viszonyulni hozzá   Módszertani probléma: EU-val kapcsolatos attitűdök mérése  pontosan mekkora."— Előadás másolata:

1

2  Kutatási kérdés  Euroszkepticizmus – és hogyan kell viszonyulni hozzá   Módszertani probléma: EU-val kapcsolatos attitűdök mérése  pontosan mekkora az EU támogatottsága?   Tézisek: 1. Európai szinten: 1.Az Euroszkepticizmus két arca 1.Szabad piaci 2.Populista-nacionalista 2.Nem csak az euroszkepticizmus, az eurooptimizmus is nő 2. Magyarországon: 1.Politizáció 2.Polarizáció

3 Mennyire szeretjük az EU-t? ellentmondások

4  Ellentmondások  Tagság:  Támogatja – 67°% Nem volt előnyös: 59%  Előnyöket kapunk: 49%Nincs szükség mélyítésre: 58%  A dilemma feloldása:  Abszolút számok helyett trendek  Társadalmi átlag helyett csoportátlagok  Az EU megítélésének „finomabb” mérési modellje

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14 1. Magyarország a korábbi nagyon lelkes támogatóból átlagossá vált (miközben maga az átlag is szkeptikusabbá vált) 2. Az euroszkepticizmus két fajtájából nálunk elsősorban a nemzeti-populista jelenik meg 3. Ezzel párhuzamosan 1. Politizáció: A politikai tagoltság jobban meghatároz mint társadalmi-demográfiai attitűdök 1.Ezzel együtt két legnagyobb párt még mindig „átlagos”  Fidesz- retorika korlátozottan sikeres 2. Polarizáció: A „föderalisták” aránya is nő  de politikai párthovatartozás nélkül

15