Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Miért és hogyan vált euroszkeptikussá Magyarország? Tények és percepciók Martin József Péter Budapesti Corvinus Egyetem Republikon Intézet konferenciája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Miért és hogyan vált euroszkeptikussá Magyarország? Tények és percepciók Martin József Péter Budapesti Corvinus Egyetem Republikon Intézet konferenciája."— Előadás másolata:

1 Miért és hogyan vált euroszkeptikussá Magyarország? Tények és percepciók Martin József Péter Budapesti Corvinus Egyetem Republikon Intézet konferenciája Budapest, december 6.

2 Tartalom 1. A kontextus: euroszkepszis az EU-ban 2. Rövid elméleti háttér: miért fontos a közvélemény támogatása 3. A magyar euroszkepticizmus komplexitása, okai és következményei 4. Összegző megállapítások

3 Az EU (uniós) megítélése történelmi mélyponton van Forrás: Eurobarometer, *akik számára az EU megítélése nagyon vagy inkább pozitív

4 Nemcsak a „periféria”, hanem a „centrum” is euroszkeptikus *akik számára az EU megítélése nagyon vagy inkább pozitív Forrás: Eurobarometer,

5 Euroszkepszis, percepció, társadalomtudományok Intézményi közgazdaságtan (D. North) Az emberi fejlődést a társadalmi és gazdasági szereplők percepciója irányítja, a döntések ezek alapján születnek Az intézményi változás egy olyan folyamat, amelynek során a szereplők a döntésük következményeire vonatkozó percepcióik alapján cselekszenek A percepció a szereplők (döntéshozók) mentális konstrukciója, hiedelmei Állandó interakció áll fenn az intézmények és a percepciók között

6 A közvélemény szerepe az EU-integrációs elméletekben Az EU-integrációt sokáig az elitek által vezérelt folyamatnak tartották; szupranacionális szint megerősödött – a közvéleménynek csak „támogató” funkció jut Maastricht után viszont poszt-funkcionalizmus: megengedő konszenzus helyett korlátozó „disszenzus” (Hooghe and Marks, 2008, Carubba, 2001) – a közvélemény önálló „szereplővé” válik az integrációs folyamatban „Euroclash” (Fligstein, 2008): elitek és az integrációban érdekeltek vs. a lakosság a többi része Demokratikus és legitimációs deficit, szuverenitáselmétek (Follesdal-Hix, 2007 kontra Moravcsik, 2000) Eurobarometer A közvélemény véleménye az EU-ról Az EU-tagság jó /rossz dolog, pozitív /negatív kép az EU-ról, intézményekbe vetett bizalom

7 Mitől függ, hogy a közvélemény támogatja-e az EU-t? Egyéni szinten Iskolázottság, jövedelmi helyzet, életkor, foglalkozás és identitás Makroszinten – különböző megközelítések Instrumentalista /utilitarista: költség-haszon elemzés Identitás Van-e európai démosz? „Political cueing”: közelítések (proxik) szükségesek, mert komplex, nehezen érthető folyamat Gazdasági, politikai helyzetről alkotott vélemény kivetítése Az elit percepciója Elit és a közvélemény percepciója nem (feltétlenül) esik egybe Az EU jövője nagy részben a tagállami elitek percepciójától függ (Lengyel- Ilonszki, 2010)

8 A válság nyomán hódít az euroszkepticizmus A politika főáramában és a közvéleményben egyaránt, a centrumban és periférián Kemény vagy puha euroszkepszis ideologikus vs. haszonelvű megfontolások (Szcerbiak-Taggart) Kétdimenziós modell: értékelvű vs. utilitarista viszonyulás az EU-hoz – EU-ellenes, EU-szkeptikus, EU-pragmatikus, Eurorajongó (Kopeczky, Mudde) Miért lényeges? Veszélyezteti a válságkezelést, a gazdasági fejlődést, a politikai integrációt

9 Az EU megítélése Magyarországon: tavalyi mélypont Forrás: Eurobarometer,

10 A magyar lakosság viszonyulása az EU-hoz Forrás: Eurobarometer ( ), Medián, saját számítások

11 A magyar euroszkepszis komplexitása Negatív attitűdök Az EU-ról alkotott kép történelmi mélyponton van A lakosság harmada ellenségnek tartja az EU-t („szabadságharcot vívna az EU ellen” – Medián) Pozitív attitűdök A tagságot a lakosság közel kétharmada támogatja Az uniós intézményekben jobban bíznak, mint a hazaiakban A válság és az EU-ellenes politikai retorika dacára nőtt a európai identitást magukénak vallók száma *A többség nem akar kilépni, de elégedetlen *Polarizálódó EU-kép

12 Magyarországon mitől függ az EU-ról formált vélemény? Identitás? Ellentétes mozgás a megítéléssel Tisztán haszonelvű megfontolások? Magyarország a második az 1 főre jutó támogatásokat illetően Állami beruházások 97 %-a EU-s támogatásból Válság? Igen, de már a válság előtt is csökkent az unió támogatottsága Politika? EU-ellenes kormányzati retorika? Az elit és a társadalom EU-fásultsága? Gazdaság? A gazdasági helyzet megítélése?

13 óta kormányzati szintre emelt euroszkepszis Politikai euroszkepticizmus „szabadságharc” „nem leszünk gyarmat” Az EU nem viszonyítási pont, hanem ellenfél vagy ellenség EU-szkepszis a gazdaságpolitikában változó mértékű Nyugat-, kapitalizmus-, globalizáció- ellenesség „keleti szél” Szimbolikus: EU-s zászlók hiánya De: a tagság megkérdőjelezése nélkül!

14 Társadalom: ignorancia, külső eszköz Az EU nem önálló téma a magyar közgondolkodásban: főleg a belpolitikán keresztül jelenik meg Az EU külső entitásként, civilizátorként vagy bűnbakként szerepel a közbeszédben Az elit inkább az EU gazdasági dimenziójára fogékony mint a politikaira: „pénzadó automatának” és a versenyképesség eszközének tekinti

15 Nyomós politikai és társadalmi okok – de mi még? Miért nő a csatlakozás óta a kiábrándultság? Van-e együttjárás a gazdasági helyzet (megítélése) és az EU-s megítélés között? Ha van, akkor kivetítik a gazdaságról alkotott véleményt az EU-s attitűdre (proxiként használják a gazdasági helyzetet) Két ország példáján: Magyarország és Lengyelország

16 Az EU megítélése

17 A gazdasági helyzet megítélése Forrás: Eurobarometer,

18 Az EU és a gazdasági helyzet megítélése közötti összefüggés MagyarországLengyelország , ,920, ,080, ,010,74 Magyarországon a csatlakozástól ig erősen korrelál a gazdaságról alkotott kép és az EU-ról formált vélemény 2010 után megszűnik ez az összefüggés Lengyelországban végig korreláció van a két attitűd között. Közép-Európában öt országot és két időpontot (2011 és 2013) figyelembe véve van összefüggés (közepes erősségű) a két viszonyulás között Lengyelországban (és Szlovéniában) működik a leginkább az összefüggés, illetve Magyarországon 2011-ben A skála két végpontja: Lengyelország, illetve Szlovénia és Magyarország (2011) Lengyelországban a gazdaságról alkotott pozitív kép megmutatkozik az EU-ról alkotott pozitív attitűdben Magyarországon (2011) a negatív gazdasági negatív uniós attitűdöt eredményez

19 Gyors lengyel és lassú magyar konvergencia Forrás: Eurostat

20 Növekedési szakadék a két ország között 2005-től Forrás: Eurostat

21 A válság előtt prudens fiskális politika Lengyelországban Forrás: Eurostat

22 Magyarország és Lengyelország: EU-politikai paradoxon MAGYARORSZÁG Gazdaságpolitika Az elmúlt bő tíz év: a bizalmatlanság által katalizált ördögi körök rendszere (Muraközy, 2012), éllovasból sereghajtó EU-politika 2010-ig a kikacsintások (gázvezeték- vita) ellenére jobbára EU-párti politikai deklarációk 2010 után feszült EU-magyar viszony Az EU megítélése Tartósan rossz LENGYELORSZÁG Gazdaságpolitika Sokáig pragmatikus gazdaságpolitika (Győrffy, 2012), az EU keleti sikerállama EU-politika 2007-ig: erősen EU-ellenes kormányzás (Kaczynski-ikrek) Utána: EU-barát kormány(Tusk) Az EU megítélése Tartósan jó Meglepő módon már a Kaczynski- kormány alatt is : EU-politikai paradoxon (ez a gazdasági helyzetre és annak megítélésére vezethető vissza)

23 Az euroszkepticizmus következményei Magyarországon EU-politikai következmények: a közös politikákkal szembeni távolságtartás Euró Plusz, Bankunió Belső következmények Táplálja a közvéleményben az EU-ellenes reflexeket Konzerválja/erősíti a kapitalizmus, tőke-, verseny és piacellenességet Konzerválja/erősíti a külföldellenességet Pedig:  az euró és Európa szétesésére nem érdemes apellálni  Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az EU-nak  Magyarország az EU nélkül kétszer csődbe ment volna (2008 és 2011), stb.

24 Összegzés – tágabb perspektívában Mélyponton az EU megítélése Magyarországon és az unióban is Az EU átlaga, a centrum és a periféria is „hozzánk romlott” A közvélemény fontos tényezővé vált – „nélküle” nem fog menni a válságkezelés és az integráció mélyítése sem A magyar euroszkepszisnek politikai és gazdaságpolitikai okai egyaránt vannak Az EU-politikai paradoxon Közép-Európában még akkor is lehet EU-párti a közvélemény, ha vadul EU-ellenes a kormány, feltéve, ha tartósan sikeres a gazdaságpolitika A növekvő euroszkepticizmus távolítja Magyarországot Európától és a világgazdaság főáramától Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "Miért és hogyan vált euroszkeptikussá Magyarország? Tények és percepciók Martin József Péter Budapesti Corvinus Egyetem Republikon Intézet konferenciája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések