Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás."— Előadás másolata:

1 Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

2 FELSZÍN ALATTI VIZEK felszíni vizek növényzet Merev vázú közetekben tárolt vizek hasadékvizekkarsztvizek Porózus kőzetekben tárolt vizek rétegvíz talajvíz partiszűrésű víz talajnedvesség telített zóna telítetlen zóna források alaphozam transzspiráció termálvizek Egy kis terminológia …

3 EGY TÖBBRÉTEGŰ FELSZÍN ALATTI ÁRAMLÁSI RENDSZER ÖSSZETEVŐI féligáteresztő réteg (lösz, iszap, agyag) lencse vízvezető réteg (kavics,homok) ablak karsztos hegyvidék

4 EGY TÖBBRÉTEGŰ FELSZÍN ALATTI ÁRAMLÁSI RENDSZER ÖSSZETEVŐI Utánpótlódás: csapadékból történő beszivárgásMegcsapolás: párolgás vagy vízfolyás 1000 év 100 év 10 év < 1 év Utánpótlódási és megcsapolási helyek közötti áramlási pályák, ennek megfelelő potenciálviszonyok!!!

5 VÍZKIVÉTEL HATÁSA A REGIONÁLIS ÁRAMLÁSI RENDSZERRE

6 A VÍZMÉRLEG ELEMEI ETtv Qbe Qki Qfa-fsz Qfsz-fa P Efsz Bfsz Kfa ΔV ETtn Lfsz Kfsz v Qfsz,be-Qfsz,ki v v Külön vízmérlegek a mederre, a felszín alatti rendszerre ezen belül a felszín alatti rendszerre ezen belül a telítetlen zónára és a a telítetlen zónára és a a telített zónára a telített zónára A mederbeli lefolyás két összetevője: felszíni lefolyás csapadékból (Ls) és talajvízből (alaphozam) (Qfa-fsz) és talajvízből (alaphozam) (Qfa-fsz) Párolgás a felszínről (Efsz), a telítetlen zónából (ETtn) és a telítetlen zónából (ETtn) és a talajvízből (ETtv) a talajvízből (ETtv) Btv

7 A VÍZMÉRLEG A VÍZMÉRLEG Btv ET tv Q pbe Q pki Q fa-fsz Q fsz-fa K ΔV t v Vízmérleg a telített zónára ΔV tv /Δt = A·(B tv - ET tv ) + Q be - Q ki + Q fsz-fa – Q fa-fsz – K A: vízgyűjtőterület (L 2 ) Δt: a vízmérleg időszaka (T) ΔV tv : a tárolt készlet megváltozása a viszonyítási szint alatt (L) B tv : beszivárgás a talajvízbe (L/T) ET tv : párolgás a talajvízből (L/T) Q be : oldalirányú beáramlás (L 3 /T) Q ki : oldalirányú kiáramlás (L 3 /T) Q fsz-fa : a felszíni vizekből származó szivárgás (partiszűrés is!) (L 3 /T) Q fa-fsz : a felszíni vizeket tápláló felszín alatti víz (L 3 /T) K: vízkivétel (L 3 /T)

8 HIDRAULIKAI JELLEMZŐK --- A VÍZMOZGÁS DIFFERENCIÁLEGYENLETE Induljunk ki a vízmérlegből, de úgy, hogy az elem térfogata V, területe A V·s ·Δh/Δt = Q be - Q ki + A·(B tv - ET tv ) + Q fsz-fa – Q fa-fsz – K s: tározási tényező, az egységnyi nyomásváltozásra jutó tárolt készlet változása (1/L) h: piezometrikus potenciál (L) A jobb oldalon a külső forrásokat és nyelőket vonjuk össze és az egész egyenletet osszuk el a térfogattal: s ·Δh/Δt = (Q pbe - Q pki )/V + q q: térfogategységre eső forrás-nyelő (1/T) A jobb oldal első tagja a belépő és a kilépő hozam eredője, vagyis a sebességvektornak (v) a V térfogat felületére vonatkozó integrálja, vagyis a vektor divergenciája, a nyomásváltozás idő szerinti differenciálhányadosa helyett a parciális differenciál írható: s ·  h/  t = - div(v) + q Ha a sebességet a Darcy-törvény szerint számítjuk, azaz v = - K. grad(h), akkor: s ·  h/  t = K ·div[grad(h)] + q = K ·  2 h + q --- ez a Bussinesq-egyenlet

9 A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE Egy talajvízháztartási jelleggörbe adott talajszelvény típusra, adott talajszelvény típusra, adott meteorológiai viszonyokra és adott meteorológiai viszonyokra és adott növényzetre adott növényzetrevonatkozik (B tv - E tv ) átl = f (H átl ) ETtv Btv - ETtv Btv Hosszú idejű átlagos viszonyok esetén a tározás zérus, B tv - ET tv a talajvíz szintjén jelentkező átlagos vízforgalom Az átlagos talajvízszinttől való függést mutatja a jelleggörbe B fsz – B tv + ET tv = ET fsz ET fsz B fsz

10 A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI JELLEGGÖRBE TÍPUSAI ETtv Btv - ETtv Homokos talaj, Sekély gyökérzet Btv Btv - ETtv Btv Iszapos talaj Sekély gyökérzet ETtv ETtv Btv Btv - ETtv Iszapos talaj Mély gyökérzet

11 VÍZFOLYÁSOK ÉS A TALAJVÍZ KAPCSOLATA A vízforgalmat a meder vezetőképessége (ellenállása) és a felszíni és a felszín alatti víz nyomásszintje közötti különbség határozza meg Hvf = f(Qvf), Qvf = f(Qfsz-fav) Qvf Qfa-fsz Qfsz-fa qfsz-fa = c.(Hfsz-Hfav2), ha Hfav2 > Hb = c.(Hfsz-Hb), ha Hfav2 < Hb = c.(Hfsz-Hb), ha Hfav2 < Hb qfa-fsz = c.(Hfsz-Hfav1), (qfa-fsz< 0) c: a meder átszivárgási együtthatója c: a meder átszivárgási együtthatója 1/c: a meder ellenállása 1/c: a meder ellenállása Hfav1 Hfav2 Hfsz Hb Qfsz-fa = B.L.qfsz-fa Qfa-fsz = B.L.qfa-fsz B.L: aktív mederfelület B.L: aktív mederfelület

12 Regionális vízháztartási modell Teljes vízmérleg:  V fsz +  V fav =  t  [  Q fsz  Q fav + A  (P – ETA) – K fsz – K fav )] Mederbeli vízmérleg:  V fsz /  t =  Q fsz + A  LF – Q fsz-fav + Q fav-fsz – K fsz Területi vízmérleg:  V fav /  t =  Q fav + A  (P – ETA) – A  LF + Q fsz-fav – Q fav-fsz – K fav Teljes vízmérleg:  V fsz +  V fav =  t  [  Q fsz  Q fav + A  (P – ETA) – K fsz – K fav )] Mederbeli vízmérleg:  V fsz /  t =  Q fsz + A  LF – Q fsz-fav + Q fav-fsz – K fsz Területi vízmérleg:  V fav /  t =  Q fav + A  (P – ETA) – A  LF + Q fsz-fav – Q fav-fsz – K fav Utánpótlódás: A.B tv + Q fsz-fav + Q fav,be (B tv ???) Környezeti korlát: ETA tv, Q fav-fsz, Q fav,ki (ETA tv ????) Utánpótlódás: A.B tv + Q fsz-fav + Q fav,be (B tv ???) Környezeti korlát: ETA tv, Q fav-fsz, Q fav,ki (ETA tv ????)

13 Egyszerűsítések, becslések: Télen: ETA tv.tél = 0 ETA k,tél = .ETP tél,  W = f(talajtípus, talajvízmélység, növényzet) !! Talajvízháztartási jelleggörbe Q fav-fsz = γ.(A.LF + Q fav-fsz ),  Q fav-fsz = γ.A.LF/(1 – γ ), γ = f(domborzat, vízgyűjtőméret)  B tél = (P – .ETP – LF) tél –  W Egyszerűsítések, becslések: Télen: ETA tv.tél = 0 ETA k,tél = .ETP tél,  W = f(talajtípus, talajvízmélység, növényzet) !! Talajvízháztartási jelleggörbe Q fav-fsz = γ.(A.LF + Q fav-fsz ),  Q fav-fsz = γ.A.LF/(1 – γ ), γ = f(domborzat, vízgyűjtőméret)  B tél = (P – .ETP – LF) tél –  W Területi vízháztartási mérleg Vegyük a téli félévi egyenletet és rendezzük át: él   Q fav + Q fsz-fav = Q fav-fsz – A  (P tél – LF tél – .ETP tél –  W) + K fav + = Q fav-fsz – A.B tél + K fav Vegyük a téli félévi egyenletet és rendezzük át: él   Q fav + Q fsz-fav = Q fav-fsz – A  (P tél – LF tél – .ETP tél –  W) + K fav + = Q fav-fsz – A.B tél + K fav Ha a felszíni vizekből történő beszivárgást külön becsülni tudjuk, akkor az oldalirányú felszín alatti vízforgalmat kapjuk eredményként. (  Q fav zérus, ha felszín alatti vízgyűjtőről van szó). Ha a felszíni vizekből történő beszivárgást külön becsülni tudjuk, akkor az oldalirányú felszín alatti vízforgalmat kapjuk eredményként. (  Q fav zérus, ha felszín alatti vízgyűjtőről van szó).

14 Területi vízháztartási mérleg Vegyük a nyári félévi egyenletet: - - A.  W =  Q fav + A  P nyár + Q fsz-fav – Q fav-fsz – A  LF nyár – K fav – A.ETA tv. nyár – A  ETA k.nyár - A.  W =  Q fav + Q fsz-fav – Q fav-fsz + A  (P nyár – LF nyár – ETA tv.nyár – P nyár + B nyár + LF nyár –  W ) – K fav  A.ETA tv.nyár =  Q fav + Q fsz-fav – Q fav-fsz + A.B nyár – K fav Vegyük a nyári félévi egyenletet: - - A.  W =  Q fav + A  P nyár + Q fsz-fav – Q fav-fsz – A  LF nyár – K fav – A.ETA tv. nyár – A  ETA k.nyár - A.  W =  Q fav + Q fsz-fav – Q fav-fsz + A  (P nyár – LF nyár – ETA tv.nyár – P nyár + B nyár + LF nyár –  W ) – K fav  A.ETA tv.nyár =  Q fav + Q fsz-fav – Q fav-fsz + A.B nyár – K fav Egyszerűsítések, becslések: Nyáron: ETAk,nyár = Pnyár – Bnyár – LFnyár +  W Bnyár = δ.Pnyár

15 Területi vízháztartási mérleg Az utánpótlódás számítható, ha feltételezéseket teszünk  Qfav megoszlására: (Qbe – Qki) Btél + Bnyár + Qfsz-fav + Qbe A környezeti szempontból fontos jellemzők ugyancsak számíthatók: ETAtv.nyár = Bnyár (  Qfav + Qfsz-fav – Qfav-fsz + – Kfav)/A Qfav-fsz = γ.A.LF/(1 – γ ) Qki = becslés??

16 Országos hidrodinamikai modell (MODFLOW) Összhang (kalibráció) Országos vízháztartási modell beszivárgás alaphozam, párolgás talajvízből Országos vízháztartási és hidrodinamikai modell (1 km x 1 km-es felbontás) oldalirányú vízforgalom, talajvízszint

17 Várható változások a Kárpát medencében Csapadék: téli félév: 40 mm növekedés – 10 mm csökkenés o C-konként nyári félév: 40 – 110 mm csökkenés o C-konként a csapadékos napok száma csökken, de nő a nagy csapadékok előfordulása A hőmérséklet a globális változáshoz viszonyítva a téli félévben: kb. 65 %-a a nyári félévben: kb. kétszerese Potenciális evapotranszspiráció : a téli félévben kb. 15 %-kal nő o C-konként, a nyári félévben kb. 10 %-kal nő o C-konként

18 A nagyobb, mint 2K félgömbi hőmérsékletnövekedés tartományában a változások nem lineárisak – a csapadék akár nyáron is növekedhet Hasonló időszakok a múltban: (bár ebben az időszakban a telek is általában szárazabbak voltak az átlagosnál ) A mediterrán klíma irányába való eltolódás (nedves, enyhébb telek, száraz meleg nyarak, szélsőségesen nagy csapadékok) akár drámai gyorsasággal is megtörténhet Várható változások a Kárpát medencében

19 A lefolyásra gyakorolt hatás Csapadék alaphozam Csapadékból származó közvetlen lefolyás Növekvő feltöltődési szakasz Kicsit kisebb lefolyási tényező kisebb alaphozam Feltöltődés a lefolyás megindulásáig Kisebb csapadék

20 A beszivárgásra gyakorolt hatás talajvizet tápláló beszivárgás A telítetlen zóna feltöltődése a beszivárgáshoz + téli pot. párolgás Téli félévi csapadék Talajvizet tápláló beszivrgás Növekvő feltöltődési szakasz Kicsit nagyobb csapadék

21 Víztestek kijelölésének hierarchikus megközelítése: geológiai határok hidraulikai határok (vízkivétel nélküli állapotban az áramlás elhanyagolható) azonos mennyiségi vagy minőségi állapot (csak az értékelés szempontjainak megfelelő részletességgel) Felszín alatti víztestek: a felszín alatti víztér lehatárolt részei, amelyekre környezeti célkitűzéseket fogalmazunk meg, értékeljük az állapotát (monitoring) szükség esetén intézkedési programot dolgozunk ki VÍZ KERETIRÁNYELV

22 A kémiai állapot értékelésének léptéke ettől, különösen pontszerű szennyezőforrások esetén, nyilvánvalóan eltér, de mindkettőt nem lehet érvényesíteni. Felszín alatti víztestek kijelölése A víztestek kijelölésének léptékét és részletességét a vízkészletekkel való gazdálkodás szempontjai határozták meg: az utánpótlódási és megcsapolási viszonyok a hőmérsékleti jellemzők a természetes kémiai összetétel

23 alaphegység Lokális jelentőségű porózus vízadó Lokális jelentőségű porózus vízadó termálvíz (> 30 o C) porózus kőzetben termál karszt- (> 30 o C) termál karszt- (> 30 o C) rétegvíz Hideg karszt Hasadék-víz Felsz. alatti vízgyűjtő határa Fel- és leáramlási zónák határai Felszín alatti víztestek kijelölése

24 Medencebeli, uralkodóan porózus kőzetekben lévő vizek Hideg vizek Felszín alatti vízgyűjtők Leáramlási területek alatti víztestek Feláramlási területek alatti víztestek Termál vizek Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek Felszín alatti víztestek kijelölése Karsztvizek Szerkezeti egységek Hideg vizek Források vízgyűjtői szerinti víztestek Termál vizek Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek Hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzeteiben lévő vizek (kivéve az előző csoportba sorolt karsztvizeket) Szerkezeti egységek, felszíni vízgyűjtők szerinti víztestek

25 Víz Keretirányelv A felszín alatti vizek mennyiségi állapota Magyarországon az igénybevétel kifejezést használjuk igénybevétel vízkivételek révén közvetlen: kutakkal közvetett: minden olyan beavatkozás, ami vízszintcsökkenéssel jár (pl. kavicsbánya, felszíni vízszint csökkentése)

26 A mennyiségi állapot értékelése A felszín alatti víztest mennyiségi szempontból jó állapotban van, ha az igénybevétel, azaz a közvetett és közvetlen vízkivételek nem okoznak folyamatos készletcsökkenést (tendenciaszerűen csökkenő vízszinteket), a felszín alatti vizekből származó táplálástól (alaphozamtól) jelentős mértékben függő vízfolyásokban a jó ökológiai és kémiai állapot elérését nem akadályozza az igénybevétel hatására csökkenő alaphozam, és annak minősége az igénybevétel hatására csökkenő talajvízből származó transpiráció nem okozza-e a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását az igénybevétel nem indít el a receptorok szempontjából káros vízminőség változást (nagy sótartalmú vizek átszívása, szennyezett talajvíz leszívása..stb)

27 A mennyiségi állapot értékelése monitoring alapján (1) Van-e túl-igénybevétel, vagyis vannak-e olyan területek, ahol a vízszint tendenciaszerűen csökken? (2) Egyensúly (nincs süllyedő tendencia) esetén is kérdés, hogy a vízháztartásban bekövetkező változások nem káros mértékűek-e az ökoszisztémák számára? - - vízszint idősorok + csapadék idősorok alapján  olyan területek, ahol nem a csapadékhiány okozza a süllyedést és a süllyedés kapcsolatba hozható ismert közvetlen vagy közvetett vízkivétellel - - élőhelyekre vonatkozó adatok  a felszín alatti vizek állapotváltozásai miatt sérült ökoszisztémák (3) Tapasztalható-e vízkivételek környezetében a sótartalom növekedése, vagy a szennyezett talajvíz mélyebb rétegekbe történő leszivárgása? - ivóvízkivételi kutak sótartalmának növekedése? - ivóvízkivételi és megfigyelő kutak romló vízminőségi tendenciái?  olyan területek, ahol a vízminőségi változás oka a vízkivétel

28 A mennyiségi állapot értékelése számítással VKI: Sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletet Hasznosítható készlet: Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényével Utánpótlódás: A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség

29 Felszín alatti vizektől függő ökoszszisztémák: Definíció (MTA munkacsoport) azok az ökoszisztémák, amelyek fennmaradásában jelentős szerepe van a felszín alatti víz szintjének, illetve az onnan származó táplálásnak A mennyiségi állapot értékelése számítással Vízi ökoszszisztémák: vízfolyások vagy tavak élővilága, ahol a talajvízből származó táplálás fontos a megfelelő vízviszonyok fenntartásában (általában nyáron és ősszel!) Vizes ökoszszisztémák: vízjárta területek (wetland-ek), és sekély tavak, ahol a talajvíz is hozzájárul a vízborításhoz Szárazföldi ökoszisztémák: magas talajvízállású területek, ahol a talajvíz kapilláris úton jelentős mennyiségű felszín alatti vizet juttat a gyökérzónába

30 A FAVÖKO-k felszín alatti vizekből származó vízigénye: a felszíni vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges forráshozam és alaphozam, illetve a vizes és szárazföldi ökoszisztémák talajvízből származó párolgása A mennyiségi állapot értékelése számítással

31 Más megközelítés, szintén a VKI szerint: A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások nem veszélyeztethetik a kapcsolódó felszíni víztest jó ökológiai és kémiai állapotát, nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma állapotában Két különböző léptékű megközelítés: víztest szint élőhely szint A mennyiségi állapot értékelése számítással

32 „Top down” megközelítés: A vízkivétel és a hasznosítható készlet összehasonlítása a víztestek szintjén történik „Bottom up” megközelítés: Az egyes élőhelyek állapotát közvetlenül befolyásoló állapotjellemzők ellenőrzése (lokális feladat) Kulcskérdés: a nagyon eltérő léptékek összehangolása A mennyiségi állapot értékelése számítással

33 „Bottom-up” megközelítés

34 FAVÖKO-k Nem függ az ökoszisztéma a felszín alatti vizektől, ha a talajvíz olyan mélyen helyezkedik el, hogy nincs kapcsolatban a mederrel vagy a gyökérzónával. Gyakorlatilag kiesnek a hegyvidéki és dombvidéki területek 180 m B.f. felett (csak állandó források, illetve mélyen bevágódott völgyek, a vizenyős terület kialakulhat felszíni összefolyásból is) Máshol, ha a talajvíz mélyebben van, mint: 1,5 m, homokos fedőréteg esetén 2,5 m, löszös, iszapos fedőréteg esetén 3,5 m, agyagos fedőréteg esetén Az ide sorolt FAVÖKO-kat ellenőrizni kell

35 FAVÖKO-k Potenciális FAVÖKO területek, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt Ha kivonják a területet a művelés alól, az adottságok miatt olyan ökoszisztéma alakul ki, amelyik már FAVÖKO lesz. A FAVÖKO-k számára szükséges felszín alatti víz (ökológiai vízigény) nem biztosítható mozaikszerűen, A hidraulikai kapcsolatok miatt a szomszédos terület ökoszisztémája is több vizet fog fogyasztani, akár fontosnak tartjuk, akár nem A potenciális FAVÖKO területek kezelése helyi egyeztetést és döntést igényel

36 Területtípusok A hasznosítható készlet, területtípusok

37 Leáramlási terület Ha az evapotranszspiráció a talajvízből, az alaphozam és az áramlás a szomszédos víztestek felé az ökoszisztémák vízigénye szerint megállapított kritérium, akkor a maradék a hasznosítható készlet Beszivárgás csapadékból felszíni vízből Oldalirányű áramlás a szomszédos víztestek felé Evapo transzspiráció alaphozam Feláramlási terület Evapo- transzspiráció alaphozam Termál víztest A hasznosítható készlet „top-down” becslése

38 A hasznosítható készlet ökológiai kritériumai A feláramlási víztestek felé minimálisan szükséges oldalirányú áramlás a területarányos értéknél 20 %-kal több, mert a természetes megcsapolási zónák közelében kialakított vízkivételeknek a legkisebb a hatásterülete. A minimálisan átadandó vízmennyiségben az alaphozam is benne van. A termál víztestek esetében az átadódás a tényleges vízkivétel 50 %-kal megnövelt értéke. Az ellenőrzés a hideg víztestre vonatkozik.

39 Hogyan tovább? Bottom-up megközelítés esetén: A FAVÖKO-k állapota lokálisan ellenőrizendő Károsodás: ha az ökoszisztéma jó állapotához(?) képest egy vegetációs periódusban az eltérés > 30 %, vagy több év átlagában > 20 %. Egyedi esetek lokális értékelése Ha ismernénk az egyes FAVÖKO-k ökológiai vízigényét, azt összegezhetnénk víztest szinten és levonhatnánk az utánpótlódásból. De nem ismerjük, ezért globális becslésekre van szükség.

40 1. Élőhelyekre vonatkozó részletes vizsgálatok Csak a felszín alatti vízháztartás és a biológiai sajátosságok (érzékenység) együttes elemzése lehet a jó megoldás KONCEPCIONÁLIS MODELL

41 1. Élőhelyekre vonatkozó részletes vizsgálatok Élőhely típusok: FAV-hatás: - talajtípus - potenciálviszonyok - talajvízmélység - szivárgási jellemzők Erről az oldalról is közelíthető…… biológiai állapot vízháztartásvízjárás talaj, hidrogeológia

42 Az ökoszisztémáktól függő területi korlátozások (Vízgyűjtőgazdálkodási Terv!): egy adott körzeten belül a lehető legnagyobb + összes, ill. a hatásvizsgálat előírásának korlátja Részletes elemzések 2. Élőhelyek azonosítása, megelőzés (a hasznosítható készlet területi megoszlása) 2. Élőhelyek azonosítása, megelőzés (a hasznosítható készlet területi megoszlása)


Letölteni ppt "Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás ÁRAMLÁSI VISZONYOK ÉS VÍZMÉRLEGEK Összefoglalás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések