Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 2. ÓRA(3.témakör)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 2. ÓRA(3.témakör)"— Előadás másolata:

1 ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 2. ÓRA(3.témakör)

2 A „KÖNYV” FOGALMA ÉS FORMAVÁLTOZATAI AZ ÚJKORIG

3 Az anyag meghatározta az írásmű megjelenési formáját, azaz a könyv alakját. Az ékírás anyaga az AGYAG. A sumérok kezdetben az ős- anyagokra: kőre, fára, bőrre rótták jeleiket ezek azonban ritkák, értelemszerűen drá- gák voltak. Ugyanakkor ren- delkezésükre állt az egykori tengerfenék talaja: az agyag. Az ókori keleti birodalmak (Babilon, Asszíria) írástudói puha agyaglapokba hegyes- re faragott pálcával írták az ékírás jeleit. az agyagtábla

4

5 Az írás közhasználatú esz- köze a kis alakú agyag- tábla volt. Nagysága 2,5×2 cm-től 37×22 cm-ig változott, vastagsága pedig átla- gosan 2,5 cm. Fából, nád- ból faragott vesszőket használtak…

6 az agyagtábla BIZONYÍTÉKOK: a farostok, szálkák ma is felfedezhető nyomai; a vastagabb jeleket egyszerre finom és éles írás váltja fel - az írnok meghegyezte elkopott szerszámát. alakjukat csak az agyagba való nyomódásból kikövetkeztetve tudjuk megállapítani: mai tollszár nagyságú, három- vagy négyhasábú, végükön derékszögben vagy ferdén elmetszett fapálcikák lehettek. Kezelésük nagy gyakorlatot kívánt…

7 az agyagtábla A mi sorvezetésünk szerint írtak, – sűrű sorokban egymás alá, – a táblák első és hátsó lapjára, sőt az oldalélekre is, – az írás oly apró, hogy csak nagyítóval olvasható kényel- mesen. A teleírt tábla a napon száradt keményre… - ha megőrzésre szánták, kemencébe került s fekete vagy vörös színű cseréppé égették; - a befejezetlent nedves ronggyal tartották puhán. EZ VOLT AZ ÉKÍRÁS KÖNYVE.

8 az agyagtábla –A könyv, annyi különálló táblából állt, amennyin a szöveg elfért. (Hosszú szöveg -> több tábla –> az első tábla kezdő szavai -> „őrszók” -> valamennyit sorszámmal látták el.) –„Bekötéséről" is gondoskodni kellett… …a „kötés” kákából font kosár vagy agyagból égetett láda volt, (piszandub-girginakki), s hogy a finom írás meg ne sérüljön, a lapszél hosszában kör alakú lyukakat nyomtak az agyagba, s ezekbe apró, dugóforma fadarabokat illesztve, a táblákat egymás fölé rakták, mint kis polcokat. –A ládákra, kosarakra ráírták a könyvek keresőszavát, s végül állványokra helyezték.

9 az agyagtábla Az agyagtechnika annyira uralkodóvá lett, hogy ezt használták a márványból, alabástromból, bazaltból faragott hengeres vagy prizmaformájú emlékoszlopokon is, sőt átvitték a szobrokra és domborművekre is. Az egyiptomiakkal ellentétben nem ismerték a monumentális írást, s ez furcsa ellentétet szül a tiszta, művészi formaérzékkel alkotott kőfaragványok és a rájuk rótt stílustalan írás között.

10 az agyagtábla A kevésbé fontos feljegyzé- sek tábláit csak kiszárították a napon, a hosszú időre megőrzendőket cseréppé égették. Ninive romjainak feltárása- kor sok ezer ilyen agyag- tábla került elő a babilóniai király, Assur-bán-apli (Kr. e ) könyvtárából. Az évezredek pusztításai elle- nére a könyvtár anyagának jelentős része ma is látható (és kutatható), a táblát ma a British Múzeum őrzi.

11 a papirusz A görögök és a rómaiak írás- művelésén az egyiptomi örökség uralkodik. Ennek alapanyaga a papirusz. A szó eredete nem teljesen tisztázott: pa-p-iur: "az, ami a Nílusé", (Várkonyi) kopt eredetű = folyami nö- vény (Bondi) a fáraóé szóból ered (Chris- tensen) elsõdleges jelentése a papi- rusz növényre vonatkozik (Vergote)

12 a papirusz Az egyiptomiak évezredeken át sokat írtak, s e sok íráshoz töméntelen papirusz kellett. Gyártásának módja hamarosan elérte az akkori technika legmagasabb fokát, s attól fogva mit sem változott. Mennyiségben azonban egyre növekedett a termelés, s minthogy a papirusztekercs a görög-római világban a könyv egyetemes formája lett, az „egész világot” Egyiptom látta el íróanyaggal, a pergamenkönyv „feltalálásáig”. A fáraók vámot róttak kivitelére, azaz állami monopóliummá tették. "Hogy emberek módjára élhetünk, s hogy utódaink jó emlékezetükben tartanak, azt mind az írásmegőrző anyagoknak köszönhetjük." - írja idősebb Plinius. Az ő feljegyzéseiből ismerjük a papirusz különböző minőségeit is:

13 a papirusz Legkiválóbb a hieraticus (vallási tartalmú könyvek számára használták)később az Augustus nevet adták neki, Lívia papír (a császár felesége nevéről)… … így a hieraticus megjelölés a harmadik minőségű papíré lett. Az amphitheatrica nevű (a készítő üzem elhelyezése alapján). Ezt a papírt vette át Rómában Fannius műhelye, ahol bizonyos eljárással vékonyabbá tették, ezáltal a legjobb fajták egyikét nyerték… … s e férfiú nevével jelölték (fannia). Hozzá legközelebb áll a saiticus papír, a városról, ahol a legtöbbet állították elő. Végül a taeneoticus papírt a kereskedők az írópapír és egyéb áruk csomagolására használták.

14 a papirusz Legnagyobb hátránya: nem volt időálló. A korabeli szer- zők megjegyzéseiből kiol- vasható, hogy egy-egy né- hányszáz éves tekercs már becses ritkaságnak számí- tott, és állandó a panasz az anyag romlékonysága miatt. Ez az oka annak, hogy aránylag nagyon kevés pa- pirusz maradt reánk még a görög-római időkből is, sőt e korból viszonylag még ke- vesebb, mint a dinasztiák idejéből. (Utóbbiakat meg- védte a száraz klíma és a homok. ).

15 a papirusz A görögök és a rómaiak óriási méretű tekercskönyv termeléséből alig maradt valami, míg az egyiptomi sírok kitűnő konzerváló kamráknak bizonyultak, mert a múmiákat kiselejtezett s összeragasztott papírusz-szalagokba pólyázták és gipsszel bevonták. Ezekből számos történelmi értékű dokumentumra tett szert a tudomány, noha a szövegek javarésze vallási jellegű. (Példa: Aiszkhülosz elveszettnek hitt, trójai témájú tragédiáját 2003-ban(!), múmiapólyaként találták meg – bemutatására sort is kerítettek.)

16 a papirusz Halottak Könyve: A halottakat üdvösségük, másvilági vándorlásuk biztosítására szent iratokkal látták el, s ezek főforrása volt. Első szövegét Kr. e ból ismerjük, de eredete természetesen jóval régebbi, az írott történelem előtti idők homályába vész. Tartalma, szövege egyre konvencionálisabbá vált, s végül a papok úgyszólván iparszerűen állították elő, üresen hagyva a helyeket a halott neve számára.

17 a papirusz A legrégibb ismert egyiptomi tekercs kb. Kr. e ból származik, holott ekkor már az írószerszám jegye egy év- ezred(!) óta írásjel volt. A legrégibb fennmaradt görög papiruszok a Kr. e. 5. századból datálhatók

18 a papirusz A papiruszlevelek színén vízszintesen haladtak a rostok, a visszáján pedig függőlegesen. Eleinte közömbös volt, hogy melyik oldalára írnak, de Kr. e. 3. században használatba vett, hasított hegyű nádtollal már csak a színére írhattak, mert a verzó függőleges rostjain a tinta szétfreccsent volna. A papiruszra jól lehetett írni, nem volt nehéz anyag, könnyen szállíthatták, ezért az ókori népek szívesen használták. A tekercs vagyis a könyv írásának alapelve évezredeken át változatlan maradt. Minden könyvet egyetlen olyan hosszú tekercsre írtak, amekkorát a szöveg megkívánt. Még az alexandriai görög könyvtárban is akadtak méter hosszú tekercsek, s az ilyenek kezelése, használata természetesen már nehézkes volt. (Kallimakhosz: „A nagy könyv nagy baj." )

19 a pergamen Alexandria és Pergamon vetélkedése… … s következménye: Egyiptom a papirusz kivitelét megtiltotta. A szállítmányok elmaradtak - a pergamoniak megfelelően kikészített állati bőröket kezdtek az írásra használni (ez az íráshordozó ezért viseli a város nevét.) Az alexandriai könyvtár sokáig versenytárs nélkül gyűjtötte a nagy tudósok és írók minden fellelhető eredeti kéziratát, és már több százezer tekercset halmozott fel, amikor Kr. e. 200 körül - megkezdte működését a pergamoni könyvtár. Ázsiában a bőrnek "irodalmi" múltja volt: a szamárról húzták le, s mivel a fejedelmek kedvelték, "királyi bőr" volt a neve.

20 a pergamen A pergamenipar fejlesztése és tökéletesítése II. Eume- nész (Kr. e ) nevéhez fűződik. A görög világ és a Közel- Kelet kereskedelme jórészt a Pergamont keresztülszelő karavánutakon bonyolódott le. A város rendkívüli mér- tékben meggazdagodott és uralkodója igyekezett felvá- sárolni a kéziratokat az alexandriai könyvtár elől, sőt nagyobb jövedelmek ígér- getésével a tudósokat is Per- gamonba csábítgatta.

21 a pergamen A kész pergament kezdetben a papiruszhoz hasonlóan gön- gyölítették. Előnye, hogy mindkét oldalára lehetett írni - szemben a papirusszal - és könnyen kezelhetõ. A pergamennek (latinul membrana) tehát, amely cserzetlenül kikészített állatbõr, mindkét oldalát gondosan előkészítették az írásra.papiruszhoz A tekercs kezelése és tárolása azonban nehézkes volt. mindkét kezet igénybe vette: az egyik kéz az olvasás ütemében göngyölítette le (latinul evolvere) a tekercset,… … a másik kéz a már elolvasott részeket tüstént feltekerte (= volvere).

22 a pergamen A felgöngyölítést mindig a tekercs végével kezdték, tagolásával kapcsolatosan használatos a volumen és a tomus kifejezés is. (tanulmányaik során –pl. a dokumentumleírás tárgynál- mindkét szóval találkozni fognak majd) Az ókori tekercseken az írás mindig hasábosan és a hosszabb oldallal párhuzamos sorokban fut. A címet a tekercs végére írták, mert feltekerve ez került legbelülre, és leginkább itt volt védve a leszakadás vagy rongálódás ellen. Később a címet a tekercsek közötti eligazodás meggyorsítása végett a köldökre erősített táblácskákra írták. Ez készülhetett csontból vagy hártyából. A lapoknak (latinul index vagy sillybes) az volt a rendeltetésük, mint a mai könyvgerinceknek.

23 a pergamen A könyvnek ez a régi te- kercsformája még ma is használatos. A zsidók, régi hagyományaik alapján, Mó- zes öt könyvét pergamen tekercsek formájában őrzik, melyeket nagyon szép, sok- szor művészi értékű héber betűkkel írtak tele. Egy-egy ilyen tóratekercs Mózes öt könyvének teljes szövegét tartalmazza, ünnepi alkalmakkor ezekből olvas- nak fel részleteket.

24 a pergamen Annak, hogy a tekercsbőll kialakult a könyvforma, több oka is volt: 1.) Felismerték azt a nagy elõnyét, hogy mindkét oldalára lehetett írni. 2.) Amikor Egyiptomból ki akarták csempészni a tekercseket, sokkal könnyebben boldogultak, ha ezeket kiterítve egymás tetejére helyezték. Valószínűleg innen az ötlet az összefűzésre. 3.) A pergamenlapot félbe vagy négyrét hajtogatták, széleit azonos méretben egyenesre vágták (kvaterniók, kvinterniók).

25 a pergamen Ezek a pergamen-kódexek már erősen megközelítették a mai könyv alakját. A 4. és 5. század bizánci szerzetesei szívesen használták az egybefűzött pergamenlapokat, használatuk íráskor is és olvasáskor is sokkal kedvezőbb volt, mint a tekercseké. Bár a tekercsek mellett megjelentek a könyvalakú formák, azért ezek még nem tekinthetők kódexeknek. Nevezzük inkább pergamenkönyveknek. A kódex tehát eredetileg nem könyv, hanem viasztábla- illetve pergamenlap köteg.

26 a pergamen A palimpszesztus "... törlöd a régi betût" - a pergamen jóval tartósabbnak bizonyult a papirusznál, nem foszladozott, mindkét oldalára írhattak, sõt az eredeti írást ismételt felhasználás végett ki istudták kaparni. Ez a pergamen egy különleges csoportja, a palimpszesztusz. Már felhasznált hártyák, melyekről az érdektelenné vagy ért- hetetlenné vált szövegeket lemosták illetve lesikálták, és így a drága íróanyagot újból hasznosították. Emiatt az ókori latin és görög irodalom számos emléke elpusztult.

27 a viasztábla A keresztény időszámítás kezdete előtti évtizedekre a membrana a használatból szinte teljesen kiszorította a papiruszt. A mindennapi feljegyzések céljára viasztáblát használ- tak. Ez volt a rómaiak no- tesze: vékony, cm széles deszkalapok viasszal bevonva (latinul tabellae ce- ratae), ezekre írtak a stí- lussal, s ha már nem volt szükség az írásra, elsimí- tották (radere).

28 a viasztábla Hosszabb szövegekhez több táblácskát fűztek egybe a pe- remükön fúrt lyukakon áthú- zott zsinórral vagy kapocs- csal. Ha két táblát kapcsol- tak össze, akkor diptü- honnak nevezték. A szobrocska egy viasztáblát tartó ala- kot ábrázol, jobbra írószerszámok

29 a papír A papírt körülbelül kétezer évvel ezelőtt Kínában talál- ták fel. Növényi rostokból illetve rongyhulladékból vi- zes pépet készítettek, mely- ből egy selyemszitával merí- tettek. A víz a szitán át kicsorgott, a szálak pedig papírrá álltak össze.

30 a papír Ennek szilárdságát szárítás- sal, préseléssel, enyvezéssel jelentősen növelték, felületét simították, így olcsón, nagy mennyiségben készítettek írásra alkalmas anyagot. A papírgyártás titkát sokáig megőrizték, de a 7. század folyamán az arab seregek hódító háborúi során mégis eljutott a Közel-Keletre. Az arabok csak rongyhulladé- kot használtak a gyártáshoz - igen jó minőségű papírt tudtak előállítani. papírkészítő műhely

31 a papír Európában 1180-ban Fabrianoban, 1200-ban Bolognában már papírmalom működik. A viszonylag olcsó, jó minőségű, írásra kiválóan felhasználható papír hamar egyeduralkodóvá vált, kiszorította az addig írásra használt anyagokat. Egyedül a pergamen, mint nemes anyag tartotta a versenyt egy ideig. A kézzel másolt kódexek jelentős része pergamenre íródott, de a könyvnyomtatás feltalálásakor még egy ideig az igényesebb műveket - legalábbis a példányszám egy részében - pergamenre nyomtatták.

32 a papír Az ún. vízjelek (filigránok) segítségével állapítható meg a papír gyártási helye. A 13. század végétől a papírmalmok jelölték készítmé- nyeiket: az ún. merítőforma alján vízszintes vagy füg- gőleges drótokból álló háló volt. Erre forrasztották rá az illető papírmalom szintén drótból ké- szített jelvényét. A fonadéknak tetszés szerinti formát adtak, volt mérleg, ökörfej, korona, olló, csörgősipka, méhkas alakú stb. A fonadék helyén a papír áttetszőbb – ez a vízjel.

33 a középkor könyve használhatóak a más tételeknél feldolgozott tudnivalók is: például az 5. előadás diáin lévő anyag, vagy: –a gótikus és humanista íráskorszak, –középkori könyvtárak, –magyar írásbeliség kezdetei stb.

34 a középkor könyve két lap a Képes Krónikából

35 egy furcsa könyv


Letölteni ppt "ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 2. ÓRA(3.témakör)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések