Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Öröklésmenetek Egygénes (monohibrid) öröklésmenet Domináns-recesszív öröklésmenet Intermedier öröklésmenet Kodominancia Letális allél hatása Nemhez kapcsolt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Öröklésmenetek Egygénes (monohibrid) öröklésmenet Domináns-recesszív öröklésmenet Intermedier öröklésmenet Kodominancia Letális allél hatása Nemhez kapcsolt."— Előadás másolata:

1

2 Öröklésmenetek Egygénes (monohibrid) öröklésmenet Domináns-recesszív öröklésmenet Intermedier öröklésmenet Kodominancia Letális allél hatása Nemhez kapcsolt tulajdonság öröklődése Kétgénes (dihibrid öröklésmenet) Kapcsoltság és génkölcsönhatás nélkül Kapcsolt gének Génkölcsönhatások

3 Domináns-recesszív öröklésmenet F1 nemzedék minden egyede domináns fenotípusú, heterozigóta genotípusú (Aa). F2 nemzedék fenotípusos hasadási aránya: Domináns fenot.: recesszív fenot. = 3:1 genotípus aránya: homozigóta domináns (AA): heterozigóta (Aa): homozigóta recesszív (aa) 1:2:1

4 Intermedier öröklésmenet A tiszta vonalú piros és fehér virágó csodatölcsér (Myrabilis jalapa) növények keresztezéséből származó F1 nemzedék virágai rózsaszínűek. Egyik szülő fenotípusa sem domináns. Az F1 beltenyésztésével létrehozott F2 növények piros, rózsaszín és fehér virágúak 1:2:1 arányban.

5 Az F2 nemzedékben a geno és fenotípus arány egyaránt 1:2:1

6 Ha a heterozigóta mindkét allél homozigóta fenotípusát mutatja, kodominancia jelentkezik. Kodominancia esetén a fenotípusok pontosan tükrözik a genotípusokat. Például az M-N vércsoport kodomináns. A vércsoportokat a vörösvértest felületén lévő antigén okozza, Szülők utód fenotípusok MM MN NN MM x MM MM x MN ½ ½ - MM x NN MN x MN ¼ ½ ¼ MN x NN - ½ ½ NN x NN - - 1

7 Sarlós-sejtes vérszegénységben szenvedő beteg vörösvértesteinek elektronmikroszkópos képe. A sarlós-sejtes vérszegénység dominancia viszonyai: A betegséget hemoglobin változatok okozzák. A normális változatot a HB A allél a beteg változatot a HB S allél határozza meg.

8 A sarlós-sejtes vérszegénység dominancia viszonyai nem vérszegénynormális Hb A Hb S nem vérszegény normális alacsony O 2 tenzión sarlós Hb S súlyosan vérszegénysarló alakú Genotípus Fenotípus 1 Fenotípus2 Vérszegénység vörösvértest alakja A Hb A allél teljesen domináns a vérszegénység szempontjából, azonban intermedier a vörösvértest alakja szempontjából. Hb A

9 A sarlósejtes vérszegénység fenotípusának kialakulása Apró változás a hemoglobin gén DNS-ében hemoglobin A helyett hemoglobin S fehérje képződik A hS molekulák kristályszerűen kicsapódnak a vörösvértestekben Alacsony oxigén koncentráció a környezetben A vörösvértestek alakja sarlószerűvé változik A vértestek szétesnek Keringési zavarok A vértestek elakadnak a lépben vesebetegség vérszegénység gyengeség szívprobléma agykárosodás egyéb szervek károsodása reuma lépkárosodás mentális betegség tüdőgyulladás

10 Többszörös allélek Egy diploid organizmus egy génből csak két allélt hordozhat, egy populációban azonban a különböző allélek száma nagyon nagy lehet, ezt nevezzük többszörös allélizmusnak. Az allélek sorozatát allélsornak nevezzük. Az allélek változatos dominancia viszonyokat mutathatnak. Az ember AB0 vércsoportjának négy vércsoportját egyetlen gén három tagú allélsora határozza meg. Vércsoport fenotípusgenotípus 0 A B AB ii I A I A vagy I A i I B I B vagy I B i I A I B teljes dominancia (I A vagy I B és i között) kodominancia (I A és I B között) (I A és I B két küllönböző antigénért felelős, i az antigén hiányát okozza.)

11 A szőrszínt meghatározó C gén aléljei* A nyulak szőrszínét okozó allélsor: C sötét egyszínű, c ch csincsilla, c h himalája, c albínó. Egymáshoz képest dominánsak C, c ch, c h, c sorban. szőrszín fenotípusgenotípus sötét, egyszínűCC vagy Cc ch vagy Cc h vagy Cc csincsilla (szürkés)c ch c ch vagy c ch c h vagy c ch c himalájac h c h vagy c h c albínó cc * A konkrét példát nem kell tudni

12 Allélizmus megállapítása Ugyanazon fenotípus jelleg különböző változatait (pl: barna és fekete szőrszín) okozhatják 1., ugyanazon gén allélváltozatai, 2., különböző gének változatai. KeresztezésF1F2 sötét X himalája mind sötét¾ sötét ¼ himalája sötét X albínó mind sötét¾ sötét ¼ albínó himalája X albínó mind himalája¾ himalája ¼ albínó Az allélizmus úgy állapítható meg, hogy a különböző jellegekre tiszta vonalakat keresztezünk. Ha követik a mendeli egyfaktoros öröklésmenetet, (F2 = 3:1) akkor ugyanazon gén alléljei.

13 Letális allélek Melyek homozigóta formában a hordozójuk halálát okozzák.

14 Az egér sárga bundaszín allélje* A sárga egerekből nem sikerült tiszta vonalat előállítani. Sárga egér normálissal keresztezve 1:1 arányban fial sárga és normális utódokat. S? P S? x nn Sn, F1Sn, nn 1 : 1 Sn Ez azt jelenti, hogy a sárga szülő heterozigóta volt (Sn ), és a sárga szőrszín domináns. A sárga egerek beltenyésztve sárga és normális színű utódokat adnak 2 :1 arányban. P Sn x Sn SSSn F1 SS, Sn, nn 0 : 2 : 1 A várt mendeli arány 1: 2 : 1 * A konkrét példát nem kell tudni

15 Magyarázat: a sárga homozigóták méhen belül elpusztulnak. A sárga színt okozó allél (S) letális.

16 Nemhez kapcsolt tulajdonságok

17 A „kalikó” mintájú tarka macska mindig nőstény. A vörös és fekete szektorokat az X kromoszóma inaktivációja okozza. A vörös foltban az egyik, a feketében a násik X kromoszóma inaktiválódik. Ezek az állatok heterozigóták egy X kromoszómához kötött bundaszín gén alléljeire, O (orange = vörös) és o (fekete). (A fehér foltokat egy másik gén okozza.) Az X-hez kötött recesszív allélek fenotípusaira a nőstények mozaikos fenotípust mutathatnak

18 Kétgénes (dihibrid öröklésmenet) Kapcsoltság és génkölcsönhatás nélkül Kapcsolt gének

19 9/16 1/16 3/16 R:Y R:y r:Yr:y R:y r:Y r:y RR:YY Rr:Yy RR:Yy RR:yy rr:YyRr:yy Rr:YY Rr:Yyrr:YY Rr:Yy RR:YyRr:YY Rr:Yy Rr:yy rr:Yy rr:yy ivarsejtek F 1 Rr ; Yy Az F2 genotípusok Punnett táblája R- ; Y- R- ; yy rr ; Y- rr ; yy

20 Dihibrid öröklésmenet (1:2:1:2:4:2:1:2:1) ABAbaBab ABAABBAABbAaBBAaBb AbAABbAAbbAaBbAabb aBAaBBaABbaaBBaaBb abAaBbaAbbaabBaabb

21 Hasadási arány: 1:2:1:2:4:2:1:2:1 9 féle genotípus 9 fenotípust eredményez Oroszlánszáj növény: piros virág + normális levél x eleféntcsontszín virág + fűlevelű* Hasadási arány: 1:2:1:2:4:2:1:2:1 Köztes tulajdonság a rózsaszín virág és a közepesen keskeny levél Mindkét tul. intermedier módon öröklődik * A konkrét példát nem kell tudni

22 Oroszlánszáj virág: virágszín + szimetria (piros virág + kétoldali szimetria x elefántcsontszínű virág + sugaras szimetria) Hasadási arány: 3:1:6:2:3:1 A virágszín intermedier módon, a szimetria domináns-recesszív módon öröklődik. Domináns-recesszív és intermedier tulajdonság együttes öröklődése*

23 Több gén befolyása ugyanarra a jellegre (génkölcsönhatás, episztázis) A gének soha nem magukban, hanem más génekkel együttműködve, kölcsönhatásban alakítják ki a fenotípust. Ha egy mendeli dihibrid keresztezést olyan génpárral végzünk amelyek mindegyike befolyásolja ugyanazon fenotípust, az megváltozott mendeli számarányokat eredményez(het). Ha a gének függetlenül öröklődnek, a számarány utalhat a génkölcsönhatás jellegére.

24 Az episztázist szemléletesen vizsgálhatjuk a színmeghatározás modelljén (komplementer = kiegészítő génhatás). gén 1 gén 2 előanyagegy vagy több köztes termék végső színanyag enzim 1enzim 2

25 A komplementer génhatás színtelen pigment előanyag 1 előanyag 2 pigment A allél B allél a allél b allél aa fenotípus = bb fenotípus = színtelen

26 x P F1 aa BBAA bb Aa Bb Komplementer génhatás F2 9 bíbor 3 fehér 1 fehér 9 A- B- 3 A- bb 3 aa B- 1 aa bb 9 7 pigment A allél B allél a allél b allél pigment előanyag 1 pigment előanyag 2

27 Két domináns gén hatása Házityúk taréjformájának öröklődése ABAbaBab ABAABB dió AABb dió AaBB dió AaBb dió AbAABb dió AAbb borsó AaBb dió Aabb borsó aBAaBB dió aABb dió aaBB rózsa aaBb rózsa abAaBb dió aAbb borsó aabB rózsa aabb fűrész.

28 Emlősök bundaszíne* Legismertebbek az A, B, C, D és S gének. A gén allélei, aguti sorozat A- aguti a- nem aguti B gén allélei, fekete sorozat B- fekete b- barna C gén alléljai - albínó sorozat C- intenzív szín c ch - csincsilla c h - himalája cc- albínó D gén allélei - halványító sorozat D- teljes szín dd- fakó, tipikus módosító gén S gén allélei - foltosság S- egyszínű ss- foltos, tarka * Nem kell tudni

29 A C és B szőrszín gének recesszív episztázisa ( B=fekete sorozat C = albínó sorozat) pigment előanyag 1 előanyag 2 fekete pigment barna pigment C allél B allél b allél c allél nincs pigment = albínó

30 A C és B szőrszín gének génkölcsönhatása pigment előanyag 1 előanyag 2 fekete pigment barna pigment C allél B allél b allél c allél bb cc (albínó)xBB CC (fekete)P mind Bb Cc (fekete)F1 9 fekete 3 barna 3 albínó 1 albínó 9 B- C- 3 bb C- 3 B- cc 1 bb cc F

31 A „C” gén recesszív allélje (c) homozigóta kombinációban episztatikusak, megakadályozzák a „B” gén kifejeződését. Ez recesszív episztázis. A gének hierarchiájában, az episztatikus cc allélek, „B” gén felett állnak, mivel a biokémiai eseménysorban B gén előtt következnek. Episztázisnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egyik gén bizonyos allélje elfedi, megakadályozza egy másik gén megnyilvánulását. Az episztatikus allélek rendszerint egy biokémiai vagy fejlődési útvonalban a másik gén előtt hatnak, az episztázis így jól használható fejlődési vagy biokémiai útvonalak felderítésére. A recesszív episztázis

32 pigment előanyag festék lerakódás D allél W allél w allél d allél kevés antocián pigment előanyag nincs festék lerakódás sok antocián Domináns episztázis (gyűszűvirág) A gyűszűvirág pártaszíne több lókusz befolyásolja. Ezek közül D a festák anyag mennyiségét határozza meg, W lókusz pedig azt, hogy a virág színes vagy fehér.

33 WW dd (fehér) Xww DD (sötét vörös)P mind Ww Dd (fehér)F1 12 fehér 9 W-D- 3 W-dd 3 sötét 3 wwD- 1 halvány 1 wwdd F2 W hatása domináns

34 Domináns episztázis WW dd (fehér) Xww DD (sötét vörös)P mind Ww Dd (fehér)F1 9 fehér 3 fehér 3 sötét vörös 1 fakó vörös 9 W- D- 3 W- dd 3 ww D- 1 ww dd F festék lerakódás D allél W allél w allél d allél kevés antocián pigment előanyag nincs festék lerakódás sok antocián Ha W jelen van, a virág színe mindig fehér! A W lókusz domináns allélja meggátolja D lókusz megnyilvánulását. W episztatikus D felett.

35 Kettős génhatás Az előanyagot színes termékké A és B enzim egyaránt képes átalakítani. Bármelyik enzim jelenléte elgendő a bíbor fenotípushoz.

36 Kettős génhatás bíbor 3 bíbor 1 fehér 9 A- B- 3 A- bb 3 aa B- 1 aa bb F2 x P F1 aa BBAA bb Aa Bb Minden genotípus, amiben A vagy B domináns allélja előfordul, színes fenotípusú.

37 Mendeli számarányok megváltozása kölcsönható gének esetén: Két domináns gén Komplementer génhatás Kettős gének Recesszív epsztázis Domináns episztázis


Letölteni ppt "Öröklésmenetek Egygénes (monohibrid) öröklésmenet Domináns-recesszív öröklésmenet Intermedier öröklésmenet Kodominancia Letális allél hatása Nemhez kapcsolt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések