Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Modern iskolai könyvtár a gyakorlatban Emmer Gáborné főszerkesztő Iskolakönyvtáros, Veszprém

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Modern iskolai könyvtár a gyakorlatban Emmer Gáborné főszerkesztő Iskolakönyvtáros, Veszprém"— Előadás másolata:

1 Modern iskolai könyvtár a gyakorlatban Emmer Gáborné főszerkesztő Iskolakönyvtáros, Veszprém

2 Az alapelveket szabályozó jogi háttér Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata ( Az UNESCO Közgyűlése 1999 novemberében fogadta el.) Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljék majd életüket.

3 A könyvtári terület stratégiai céljai között A könyvtárak fejlesztése magában foglalja a különböző típusú könyvtárak (közkönyvtárak, a felsőoktatási könyvtárak, az országos szakkönyvtárak, az egyéb szakkönyvtárak: múzeumi, egyházi, orvosi, stb., és az iskolai könyvtárak) összehangolt fejlesztési lehetőségét. A hazai és nemzetközi információhoz és tudásanyaghoz történő szabad és korlátlan hozzáférés biztosításával a könyvtári rendszer egésze legyen alkalmas.

4 Nemzeti Alaptanterv A Nemzeti Alaptantervről kiadott Kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a könyvtárhasználatra nevelést. „A könyvtárhasználatra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók önálló információszerzési magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen az információs válság elmélyülésének megakadályozására. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)

5 A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén. Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése. Az oktatás minőségének fejlesztése. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése. Az információs problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információs technológiára alapozott könyvtárhasználatra nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása. A könyvtárhasználatra nevelési tevékenységekhez megteremtendő pályázati források hozzásegíthetik az iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

6 A könyvtárhasználatra nevelés fogalma Az iskolai könyvtárhasználatra nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük az információszerzés módjainak megismerésére, tapasztalataik feldolgozására. Az információs társadalomban a közoktatás alapintézménye az iskola, a kultúra alapintézménye a könyvtár. Az iskolai könyvtár tehát egyszerre mindkét területen szolgálja a könyvtárhasználati kultúra fejlesztését. Biztosítani tudja az információtechnológia gyors fejlődése mellett az időtálló nyomtatott információhordozók hozzáférését, így iskolai forrásközpontként - akár multicenterként - működve a kulcskompetenciák komplex tudássá szintetizálódását is megalapozza. A tudásszintetizáló feladata, szakirodalmi háttérként való jelenléte, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztő funkciója csak tudatosan tervezett oktatási programként érvényesülhet.

7 Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája Pedagógiai meghatározottság „A pedagógiai meghatározottságot szem előtt tartva az iskolai könyvtár az iskola más területeihez képest sajátos helyzetben van, a pedagógiai feladatok mellett szükségszerűen ellát könyvtárszakmai tevékenységeket is, a könyvtári információs rendszernek is része. Ennek következtében meg kell felelnie a szakterület speciális jogi és szakmai követelményeinek. Így tud csak hatékony szolgáltatásokat nyújtani, korszerű – más könyvtárban is alkalmazható – könyvtárhasználati kultúrát közvetíteni. Végül ilyen módon válhat csak képessé a könyvtári rendszer által nyújtott szolgáltatások fogadására és közvetítésére. Az iskolai könyvtári stratégia kidolgozásakor ezért figyelembe kell venni a hazai könyvtárak fejlesztési programját és az informatikai fejlesztés lehetőségeit.”[1][1] [1] Dán Krisztina: Az iskolai könyvtárak fejlesztési stratégiája IN: Az iskolai könyvtár új modellje a gyakorlatban. Budapest, KTE- Flaccus o. [1]

8 Könyvtárhasználatra nevelési program Könyvtári információs rendszer Az iskolai könyvtár nem önálló intézmény, de jól körülhatárolható létesítmény, amely sajátos eszközeivel hozzájárul az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, szervezetileg és funkcionálisan beépül az iskola tevékenységének egészébe. Minden szakterülettel együttműködik, az iskola információs szervezetének részeként pedig különösen szoros munkakapcsolatban áll az információs tevékenységet folytató egységekkel. Az alaposan előkészített, átgondolt könyvtárhasználatra nevelési program több iskolában egy, a jogszabályokkal összhangban lévő, a mindennapi pedagógiai munkához használt eszköz, iránytű.

9 Kulcskompetenciák- könyvtárhasználat ( tevékenység- példák) Kulcskompetencia Döntési Együttműködési Életvezetési Információ Kommunikáció Komplexitás kezelése Kritikai Lényegkiemelő Narratív Problémamegoldó Szabálykövető Katalógushasználati gyakorlat, bibliográfia készítése, Kiscsoportos munka, brainstorming Könyvtárlátogatás, forrásfelhasználás Minden, ami könyvtár Kiselőadás készítése, önálló ismeretszerzés Könyvhasználati feladatlap, elektronikus dokumentum használata, internetes információ felhasználás Bibliográfia készítése, forrásösszevetés, kiselőadás Referensz-kérdés, anyaggyűjtés Kiselőadás, kiscsoportos feladatmegoldás Referensz-kérdés, egyéni ismeretszerzés Könyvtárlátogatás, könyvtári házirend betartása

10 Könyvtári Közös Értékelési Keretrendszer KKÉK A könyvtári alapkövetelmények megfogalmazása és szakfelügyelettel történő számonkérése elindították a könyvtárak működési feltételeinek és szolgáltatásainak a fejlesztését. További nagyarányú fejlesztések kezdődtek a könyvtári Európai Uniós pályázatokkal

11 Az iskolai könyvtár működését szabályozó iskolai dokumentumok A dokumentumok elemzése alapján lehet pontosan megfogalmazni, hogy a vizsgálat szempontjaihoz igazodva, milyen összefüggésben jelenik meg a könyvtár. Vizsgáljuk az iskolai könyvtár megjelenését, funkcióját az iskola alapdokumentumaiban. Különös tekintettel az Alapító Okiratra, Szervezeti és Működési Szabályzatra, Helyi Pedagógiai Programra és az Iskolai Minőségirányítási Programra. Ezekben tekintsük át, hogy miben épít, miben használja ki az iskola a könyvtári szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, ezek mennyiben szerves részei az iskolai munkának. Másrészt szempont az is, hogy a könyvtári szolgáltatások működéséhez biztosítják-e feltételeket.

12 Az iskolai könyvtár működését szabályozó könyvtári dokumentumok Mely más a működését szabályozó dokumentummal rendelkezik a könyvtár. Könyvtári működési szabályzat Gyűjtőköri szabályzat Könyvtárhasználati szabályzat Katalógusszerkesztési szabályzat Könyvtárpedagógiai program Könyvtárhasználati kereszttanterv Olvasáspedagógiai tevékenység Ezek mennyire felelnek meg a jogszabályoknak, szabványoknak, az adott iskolai könyvtárnak.

13 Személyi feltételek A személyi feltételek viszonyítása az iskola típusához, nagyságához, könyvtár-pedagógiai feladataihoz. A könyvtárban alkalmazott munkatársak besorolása, munkaideje, munkarendje, végzettsége, munkaköri leírás(ok). A személyi ellátottság minősége (végzettség, szakmai felkészültség) és a rendelkezésre álló munkaidő meghatározza a könyvtár szakmai állapotát, szolgáltató képességét, nyitvatartási idejét, pedagógiai aktivitását. Jogszabály: Az évi Közoktatási Törvény és módosításai, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. melléklete

14 A könyvtár működési költségei, fejlesztési forrásai A működési költségek biztosítása az intézmény költségvetésében (állománybeszerzés, köttetés, muzeális anyagok gondozása, eszközök működtetéséhez szükséges feltételek, nyomtatványok stb.) Fejlesztési források áttekintése: intézményi forrás, pályázatok, alapítvány stb. Kulturális célú pénzeszközök felhasználása.

15 A könyvtár elhelyezése, térkiképzése, berendezése Elhelyezés alatt értjük: az intézményen belüli elhelyezés, megközelíthetőség, megtalálhatóság és alapterület kérdéseit. A térkiképzés a funkcionális terek kialakítása, az állomány raktári férőhelye, az egy tanulócsoport egyidejű foglalkoztatását biztosító férőhelyek, a könyvtáros munkahelye kérdéskörökre terjed ki. A berendezés pedig a könyvtár bútorzatának, világításának, esztétikai megjelenésének, a használatot megkönnyítő eligazító tábláknak, feliratoknak stb. az értékelése. A berendezés értékelése: a könyvtár rendelkezik-e a tároláshoz és a használathoz szükséges célbútorokkal? Azok megfelelnek-e a használók életkorának, igényeinek? Jogszabály, normatív szabályozó: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. és 7. sz. melléklete, ill. még érvényes MSz /1-81 és az MSz /2-81.

16 Eszközi felszereltség, informatizáció A különböző dokumentumok használatához szükséges eszközök, felszerelések megléte, ezek állapota, korszerűsége, a könyvtáron kívül hozzáférhető eszközök lehetősége Hardver feltételek: a szolgálati és használói számítógépek száma, korszerűsége, tárolókapacitása, konfigurációja, hálózati kapcsolatok: az internet és intranet hozzáférhetősége; az könyvtári integrált rendszer típusa, a különböző munkafolyamatok és szolgáltatások elektronizációjához szükséges modulok, a helyi adatbázis készültségi foka, egyéb típusos adatbázisok megléte, frissítése; Működik-e könyvtári honlap (esetleg az intézményi honlap részeként), könyvtári blog; Hogyan tudják kitágítani a könyvtár tájékoztató és dokumentum-ellátási szolgáltatásait az informatikai telematikai eszközök használatával és bevonni a könyvtári információs környezet lehetőségeit a pedagógiai modernizáció folyamataiba. Jogszabály: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. és 7. melléklet

17 A könyvtári állomány vizsgálata A szolgáltatás és a használat a lényeg, a vezérfonal, nem az állományadatok. Az állományra, szolgáltatásra vonatkozó megállapításoknak, észrevételeknek az eddigieknél hangsúlyosabban kell tartalmazniuk az elektronikus lehetőségeket % digitális dokumentum. Ki kell lépni a könyvközpontú megközelítésből, továbbá nyitni kell más közgyűjteményekkel való együttműködések felé. (gyűjtőköri együttműködés)

18 Az állomány összetétele, fejlesztése Az állomány minőségi és mennyiségi összetétele, az állomány szerkezete, a különböző dokumentumtípusok és a műveltségterületek állományi arányai, a gyűjtemény fizikai állapota. Az iskola nevelő-oktató tevékenységének, a helyi pedagógiai programjának, a használói, használtatói igényeknek való megfelelés. Kiemelten vizsgálandó állományrészek: a kézikönyvtár, nem nyomtatott dokumentumok, a periodikumok, pedagógiai gyűjtemény, az iskolatörténeti, helyismereti gyűjtemény, tankönyv-tár.

19 Iskolatörténeti gyűjtemény E gyűjteményrész a helyi közösségen túl pótolhatatlan értéket képvisel a teljes könyvtári rendszer számára, hiszen abban a teljességben és esetenként egyes példányok is csak ott elérhetők. Az állomány megfelel-e a gyűjtőköri szabályzatban rögzített elveknek? A dokumentum szerepe az állomány elemzésében, összetételének alakításában. Az állomány gyarapításának tervszerűsége (van-e az iskola költségvetésében tervezett, folyamatosan felhasználható beszerzési keret, vannak-e egyéb források); Az iskola szükségleteinek érvényre juttatása a gyűjtemény alakításában (állományelemzés, dezideráta, a nevelőtestület bevonása az állomány elemzésébe, a beszerzés és kivonás munkálataiba …). Megvalósul-e az állomány folyamatos felülvizsgálata, a tartalmilag elavult, az iskola számára érdektelenné váló (tantervi változás, szakképzési profil váltása, stb.) anyagok kivonása.

20 Az állomány elhelyezése, raktári rendje Az állományi kihelyezés mennyire felel meg a használói eligazodás érdekeinek, a szakmai követelményeknek, a könyvtárhasználat tanítási terepének (pl.: raktári jelzetek feltüntetése). Elkülönített állományrészek indokoltsága, a nem nyomtatott anyagok tárolása, az állományból kihelyezett letétek.

21 Az állomány nyilvántartása, feltárása, ellenőrzése A hagyományos leltárkönyvek, naprakészsége, szakmai megbízhatósága. Elektronikus állományi nyilvántartás esetében van-e kinyomtatott (elmentett) számítógépes állományleltár? A kihelyezett letétek lelőhely - nyilvántartásának vezetése. A tankönyvek nyilvántartásának módja Az állomány feltártsága szempontjából: A katalógusok fajtái (hagyományos, elektronikus), az állomány formai és tartalmi (szakkatalógus, tárgyszó- katalógus) feltártságának készültségi foka, mélysége (analitikus feltárás), a helyi adatbázisban feldolgozott állomány aránya. Az állományellenőrzés időszakossága, lebonyolítása, utómunkálatai A kihelyezett letétek tanévenkénti ellenőrzése. Jogszabályok: a 3/1975. KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről…, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. és 7. melléklete, a 22/2005. (VII. 18.) számú NKÖM-rendelet a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról

22 Könyvtári szolgáltatások Az értékelés során térjünk ki az iskolai könyvtár alapfeladataira és kiegészítő feladataira is. Fontos, hogy ezek közül milyen szolgáltatásokkal rendelkezik az iskolai könyvtár, ezt milyen szakmai színvonalon nyújtja használóinak, mennyire rendelkezik az ehhez szükséges eszközi, technikai feltételekkel. Tegyük egyértelművé, hogy az iskolai könyvtár működésének egy kiemelt célja az igényeket figyelembevevő szolgáltatás. Ezeket különösen hangsúlyozzuk, hiszen az iskolavezetés számára is ezek az iskolai könyvtár fontosságának legmeggyőzőbb megjelenési formái. A könyvtárhasználat szabályai. A szolgáltatások igénybevételének módja. Könyvtárhasználók száma, a kölcsönzés (rövid idejű, normál, tartós használatra, könyvtárközi), helyben használat forgalma, foglalkozások, tanítási órák stb. A használók és használat nyilvántartásai: előjegyzés, dezideráta, tartós tankönyvek nyilvántartása, munkanapló, foglalkozási napló, statisztikai adatszolgáltatás. Igénykutatás. A nyitva tartás heti óraszáma megfelel-e a használói igényeknek és a könyvtáros munkaidejének? Milyen formában teszik ezt közzé? Az órák megtartását zavarja-e valamilyen körülmény? Jogszabályok: 73/2003. (V. 28.) kormányrendelet a az Országos Dokumentum- ellátási Rendszerről, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. melléklete, az aktuális közoktatási és könyvtári fejlesztési stratégiák iránymutatásai

23 A könyvtári rendszerben való közreműködés Az intézmény igénye, a könyvtári felszereltsége, a könyvtáros szakmai tudása a könyvtári rendszer dokumentumszolgáltatásainak (ODR, könyvtárközi kölcsönzés, központi ellátás) igénybevételére. A könyvtár felkészültsége a saját gyűjteményében meglévő dokumentumok intézményen kívüli szolgáltatására. Más könyvtártípusokkal való kapcsolatok: –A pedagógiai szaktájékoztatás és információszolgáltatás ismerete és igénybevétele (OPKM, fővárosi, megyei pedagógiai intézetek könyvtárai, pedagógusképző intézmények könyvtárai). –Kapcsolat és együttműködés a lakóhelyi közkönyvtárral; –Az intézmény képzési feladatainak (pl. idegen nyelvek, művészeti nevelés stb.) szakirányának megfelelő szakkönyvtárakkal való kapcsolat formái. Jogszabályok: évi CXL. Törvény, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. melléklete, 73/2003. (V. 28.) kormányrendelet az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről

24 Könyvtár-pedagógiai, olvasásnépszerűsítő tevékenység A könyvtári szakfelügyelet keretében azt kell tanulmányozni, hogy a helyi pedagógiai programban meghatározott nevelési-oktatási célok, folyamatok megvalósításához megfelelőek a könyvtári szolgáltatások, ill. az ehhez szükséges feltételek (szaktudás, állomány, felszerelés, tájékoztató eszközök stb.). Ilyen értelemben a könyvtár pedagógiai tevékenységének vizsgálata és bemutatása viszonyítási alapul szolgál a könyvtár szakmai értékeléséhez, minősítéséhez. Mélyebb pedagógiai elemzése, értékelése a közoktatási szakértői vizsgálat feladata. Ezen a témán belül hangsúlyosan kell szerepeltetni a könyvtár népszerűsítését és az olvasás népszerűsítését célzó tevékenységet.

25 Kapcsolatok, marketing, PR A könyvtár iskolán belüli kapcsolati hálójának (iskolavezetés, a diákönkormányzat, szakmai munkaközösségek, az informatikai és oktatástechnikai egységek, gazdasági részleg stb.) szerepe a működtetésben, igénykutatásban, az iskola pedagógiai tevékenységét segítő szolgáltatások fejlesztésében. A könyvtári szolgáltatások nyilvánosságának és interaktivitásának biztosítása hagyományos és újszerű eszközök, munkaformák alkalmazásával. A könyvtár iskolán kívüli kapcsolati hálója: más iskolai könyvtárakkal, területi munkaközösségekkel, pedagógiai intézettel, szaktanácsadóval, szakmai egyesületekkel Jogszabály: 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről

26 Iskolakönyvtáros

27 Alapító főszerkesztő: dr. Tölgyesi József 1993 decemberében megjelenő 1. szám „Szerkesztői jegyzet”-ében méltán büszkén adja hírül, hogy a megszűnt Könyv és Nevelés után ismét van lapja az iskolai könyvtárosoknak „ Hitet tesz amellett, hogy a nevelés-oktatási intézményekben az iskolai könyvtár a pedagógiai munkának nemcsak eszköze, hanem nélkülözhetetlen bázisa, amelyben a könyvtárosok felelősséggel és szakmai tudással, szívvel-lélekkel végzett tevékenysége döntő módon befolyásolja a nevelés és oktatás hatékonyságát, minőségét.”

28 Digitalizálás 16. évfolyam alatt 47 szám jelent meg 681 írás, ebből 200 tanulmány, tudósítás, Közel 400 szerző országos merítéssel közötti időszak CD változat Szerkesztőség: OKTKER Nodus Kiadó 8200 Veszprém, Bartók Béla u. 12.

29 Köszönöm a figyelmet! Tóth Valéria: Élmény c. műve


Letölteni ppt "Modern iskolai könyvtár a gyakorlatban Emmer Gáborné főszerkesztő Iskolakönyvtáros, Veszprém"

Hasonló előadás


Google Hirdetések