Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. A vezetői és a külső számvitel A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. A vezetői és a külső számvitel A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak."— Előadás másolata:

1

2 1. A vezetői és a külső számvitel A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külső felhasználókkal való kommunikációját. A számvitelnek ezt az ágát pénzügyi számvitelnek nevezzük. A pénzügyi számvitel elsődleges célja a beszámoló összeállítása. A beszámoló összeállításának pedig az a célja, hogy megbízható és valós képet adjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről a piac résztvevői részére.

3 A vezetői számvitel a számvitelnek az a területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható. A vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás vezetőit szolgálja a döntése megalapozásában.

4 A pénzügyi és a vezetői számvitel kapcsolata: Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel A pénzügyi számvitelt törvény szabályozza (elvek, tartalom) A vezetői számvitelt a vállalkozó szabályozza, alakítja ki A pénzügyi számvitel a múltbeli gazdasági eseményekre fókuszál, a beszámolóban a múltra vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra A vezetői számvitel a múltbeli adatok mellett a tervezés érdekében jövőbeni adatokat és információkat is felhasznál A beszámolót törvény szabályozza, ez a beszámolási kötelezettség Nincs ilyen jellegű kötelezettsége a vállalkozónak, működtetése saját döntése alapján történik A beszámoló a vállalkozás egészét mutatja be A vezetői számvitel kisebb egységekre fókuszál, így a vállalkozás szervezeteire, termékekre irányítja a figyelmet A pénzügyi számviteli beszámoló információi jellemzően értékben jelennek meg A vezetői számvitel beszámolója értékadatok mellett alapvetően mennyiségi adatokat szolgáltat

5 Vezetői számvitel célja: - költségek számbavétele, elemzése, csoportosítása - nemcsak a ténylegesen felmerült költségek számbavételére, hanem a költségalakulás megtervezésére és tudatos befolyásolására is alkalmas - a költségek költséghelyek és költségviselők szerinti nyilvántartására szolgál (6. és 7. számlaosztály) -6. Költséghelyek, általános költségek 7. Tevékenységek költségei

6 - A 6. és 7. számlaosztálynak két alapesete: = elsődlegesen az 5. költségnemek számlaosztályban, másodlagosan, a 6-7 számlaosztályban = elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban, másodlagosan az 5. számlaosztályban - A vezetői számvitel alkalmazását indokolja: - Több telephellyel rendelkezik - Kiemelt termékeit elkülönülten akarja elszámolni és megfigyelni - Egyéb termelési sajátosságaira kíván fokozott figyelmet fordítani - Eredménykimutatás választott formája a forgalmi költség elj.

7 2.A vezetői számvitel alapdokumentumai 1. A költségek fogalma, osztályozása Költség: minden, a tevékenység érdekében felmerült élő- és holtmunka felhasználások pénzben kifejezett értéke (pl. anyag, bér,TE écs.) Ráfordítás:az anyagi javak kibocsátásának bekerülési értékét öleli fel. A költségek is ráfordítások lesznek, de van olyan ráfordítás ami nem költség (pl. pü. műveleket ráf, rendkívüli ráf.)

8 - Kiadás: pénzeszközcsökkenést jelent. A költségek csoportosítása: - Költségnemek szerint – az adott költség milyen eszközfelhasználáshoz kapcsolódik - Felmerülés helye szerint - az adott költség a vállalkozás melyik elszámoló egységében keletkezik - Termelési tevékenység szerint - Elszámolhatóság szerint – az előállított termékkel vagy teljesítménnyel számszerűsíthető okozati összefüggésben van-e

9 - közvetlen (egyedi) a teljesítménnyel közvetlen kapcsolatban van = termék közvetlen: a késztermékhez közvetlenül hozzárendelhető = termelés közvetlen: a termelés objektumaihoz hozzárendelhető - közvetetett (általános): okozati összefüggés nincs v. nehezen állapítható meg Termelési volumennel való kapcsolat szerint: Arra utal, hogy a költség a termelési volumen változásával milyen mértékben változik

10 - fix költség: a termelés volumenétől független - változó költség: a termelés volumenváltozásával kapcsolatban van = lineáris = degressziv = progresszív = regressziv Összetettségük szerint: a költség további elemekre, részköltségekre bontható-e - elemi költségek - összetett költségek

11 2. A vállalati eredmény és meghatározása A vállalati eredmény: az adott időszak bevételeinek és ráfordításainak különbözete (nyereség-vesztesé) Eredmény kimutatás: a vállalat adott időszakra vonatkozó eredményének levezetése a mérleg szerinti eredményig Eredménykategóriák Üzemi(üzleti) tev. eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos váll. Eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény

12 Kétféle eljárással készülhet (összkölt. Forgalmi költ.), azon belül két módszerrel (A,B) Összköltség elj.: a termelés összes ráfordításából indul ki és ehhez igazítja a hozamot Forgalmi költs elj.: a forgalomból indul ki, és ehhez igazítja a ráfordításokat. A változat: egyoldalas, a hozamok, ráfordítások, eredmény sorrendet követik B változat: kétoldalas, Nyereség esetén: hozam=ráfordítás+nyereség Veszteség esetén:ráfordítás=hozam+veszteség

13 3. A vállalkozás vagyona és vagyonmérlege: A vállalkozás vagyona: A vállalkozásnál rendelkezésre álló javak és azzal kapcsolatos jogok összessége. (sajt+ idegen tőkét használ fel) A vállalkozás vagyonmérlege: az a dokumentum, amely együttesen mutatja a vállalkozás eszközeit és a rendelkezésre álló forrásokat A mérleg jellemzői: A vagyoni helyzetet egy adott időpontra (fordulonapra) mutatja A rendelkezésre álló vagyont kettős vetületben (vagyon rendeltetése-vagyon eredete) fejezi ki

14 Lépcsőzetes vagy kétoldalas változatban készül A mérleg két oldalának végösszege egyenlő Teljes körű kimutatás, a rendelkezésre álló minden vagyontárgyra ki kell terjednie Összevontak, kötött sorrendben mutatja be az eszközöket és forrásokat Mérésmódja az érték (eFt) Számviteli dokumentum, leltárral és könyvvezetéssel kell alátámasztani Hitelességét a vállalkozás vezetőjének és könyvvizsgálójának igazolnia kell Három oszlopos (nyitó, eltérés, záró)

15 Két változatban készülhet: (A,B) A: eszközoldalon a kevésbé likvidtől a likvidebb eszköz felé halad, forrás oldalon a lejárat nélküli, a hosszú lejáratú majd a rövid lejáratú forrásokat veszi számba B: a forrásoldal számbavétele a rövidebb esedékességű kötelezettségektől tart a lejárat nélküli források felé. Az egy éven belül esedékes kötelezettségek és a fedezetül szolgáló forgóeszközök különbözete (nettó forgótőke) kimutatása jelentőségénél fogva külön soron történik

16 4. A vezetői számvitel és a kontrolling kapcsolata A kontrolling funkcionális szempontból a vezetés alrendszere ( a vezetést, elszámolást, ellenőrzést ill. az információellátást koordinálja) Lehetővé teszi a vezetés számára, hogy célra orientáltan, a környezeti változásokhoz igazítva irányitsa a vállalkozást.

17 A kontroller a vállalkozás „fő regisztrátora”, mert ő szervezi, koordinálja a könyvviteli, elszámolási (azaz regisztrálási) tevékenységet „fő navigátora” mert ő szervezi, koordinálja, „navigáláshoz” szükséges tervezési, elemzési, beszámolási, értékelési, információ termelési tevékenységet „Fő innovátora” mert az ő feladata az előzőekben ismertetett területek, tevékenységek fejlesztésének ellátása

18 A kontrolling koordinálja A tervezés Könyvvezetés Beszámoló rendszer Elemzési, értékelési rendszer Koordináció és belső ellenőrzés Beszámoló jelentések, információ termelés a vezetés részre Vagyonvédelmi és biztosítási feladatok ellátását

19 A kontrolling és a vezetői számvitel tartalmi összehasonlításából az következik, hogy a vezetői számvitel rendszerét célszerűen a kellő hatékonyságot biztosító kontrolling szemlélettel ajánlatos kialakítani, működtetni.

20 3. A vállalati pénzáram és a cash flow kimutatás Cash-flow: a pénzforrások képződésének és felhasználásnak folyamata egy meghatározott időszak alatt. Cash-flow = cash-in-flow – cash-out-flow. Pénzbevétel és pénzkiáramlás különbsége. A pénzeszközök állomány változását jelzi. Cash-flow információ tartalma:

21 A vállalkozás vezetőinek számára: A vezetés számszerűsítve látja a korábbi döntési következményeit, hatását a pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőke igényre. A kimutatás részletes vizsgálata előzi meg, a fizetendő osztalék mértékének megállapítását. Hitelezők, befektetők részére: A kimutatásból választ kapnak a vállalkozás kötelezettség teljesítési és osztalékfizetési képességére vonatkozóan. Jelzi a vállalkozás igényét külső finanszírozási források bevonására.

22 Cash-flow kimutatás összeállítása: A tevékenységet 3 fő csoportba soroljuk, és ennek megfelelően vizsgálható, hogy az egyes tevékenységcsoportok milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramaira: A működési (üzleti operatív) tevékenység cash.flow-ja: Bevétel oldalon termelésből, ill. értékesítésből, szolgáltatás nyújtásból származó pénzáramok. Kiadási oldalon az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások

23 A befektetési, beruházási tevékenységből származó cash-flow: Bevételi oldalon: a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönökből befolyó törlesztések befektetési céllal vásárolt értékpapírok eladásából származó pénzösszegek tárgyi eszközök immateriális javak értékesítésével kapcsolatos bevételek

24 Kiadási oldal: hosszú lejáratú kölcsönnyújtás és betételhelyezés összege, értékpapírok vásárlásra fordított pénzösszegek tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével kapcsolatos pénzkiadások.

25 Pü-i tevékenység: Bevételi: rövid és hosszú lejáratú a hitelforrásokkal összefüggő pénzbevétel. Kiadási: hitelek visszafizetésével összefüggő pénzkiadások, osztalékfizetések. Tartalmaznia kell a tulajdonosi források megszerzését ill. esetleges visszafizetését.

26 Üzleti operatív tevékenység cash-flow-ja: Összeállítására a gyakorlatban két módszer terjedt el: Direkt módszer: az eladásokból származó pénzáramból levonják mindazon üzleti ráfordításokat, amelyek a pénzállományt csökkentik. Indirekt módszer: a kiindulási alap az eredménykategória, amit korrigálni kell azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát befolyásolják, de pénzmozgással nem járnak. A számvitelileg kimutatott eredmény ezen tételek miatt tér el a pénzügyileg realizált eredménytől.

27 Ezen tételek közül a legfontosabbak Écs leírás: + Ennek összegével az adózás utáni eredményt növelni kell, mert az eredménykimutatásban az értékcsökkenést ráfordításként számoljunk el viszont pénzkiáramlással nem jár. Készletek állomány változása: ± Az eredményt csökkenteni kell a készletállomány változásának összegével ahhoz, hogy a pénzállomány alakulására vonatkozóan valós adatot kapjunk.

28 Vevő állomány változása: ± A vevő állomány növekedése az előző időszakhoz viszonyítva azt jelzi, hogy a korábbinál nagyobb összegű az az értékesítés, amely nem járt közvetlen pénzmozgással, annak ellenére, hogy a vállalkozás eredményét pozitívan befolyásolta. Ezért ha a pénzeszközállomány alakulását vizsgálják, akkor ezt a növekményt le kell vonni az adózott eredmény összegéből. (Ha a vevői állomány csökken, akkor hozzá kell adni.)

29 Szállító állomány változása: (egyéb rövid lejáratú kötelezettségek) ± Ha a vizsgált időszakban a szállítói állomány növekedett, ez azt jelenti, hogy a korábbinál nagyobb összegű az a beszerzés, amely nem járt pénzkiáramlással, pénzkiadással. A valóságban a szállítói állomány növekedésének megfelelő összeggel kevesebb összeg áramlott ki a vállalkozás pénzkészletéből. Ezért ezzel az összeggel az adózott eredmény növelendő, hiszen a beszerzések teljes összege az eredménykimutatásban költségként elszámolásra került.

30 Befektetett eszközök értékesítésének eredménye: Veszteséges értékesítés esetén az adózott eredményt növelni kell a veszteségként mutatkozó összeggel. Nyereséges értékesítés esetén a nyeréség összegével csökkenteni kell az adózott eredményt, hogy a valós pénzállományt meg tudjuk állapítani. Ezen tételek figyelembe vételét követően olyan általános szabályt alkalmazhatunk, amelynek értelmében a cash flow kimutatás valós értékének megállapításához két egymást követő év mérlegében szereplő: Eszköz számla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény növelendő Eszköz számla növekedése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő Forrás számla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő Forrás számla növekedése esetén az adózás előtti eredmény növelendő

31 Eszköz számla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény növelendő Eszköz számla növekedése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő Forrás számla csökkenése esetén az adózás előtti eredmény csökkentendő Forrás számla növekedése esetén az adózás előtti eredmény növelendő

32 Pénzügyi tevékenység cash flow-ja: Bevételi oldalon jelennek meg a rövid és hosszú lejáratú hitelforrásokkal összefüggő pénzbevételek. Kiadási oldal legfőbb tételei az osztalékfizetéssel hitelforrások visszafizetésével összefüggő pénzkiadása. Tartalmazza a tulajdonosi források megszerzését ill. esetleges visszafizetését.

33 Cash flow kimutatás sémája: I.Működési tevékenység pénzeszköz változása (cash-flow-ja) 1. Adózás előtti eredmény (+,-) 2. Elszámolt ÉCS (+) 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás (+) 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete (+,-) 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye (+, 6. Szállítói kötelezettség változása 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása (+,-) 8. Passzív időbeli elhatárolások változása

34 9.Vevőkövetelések változása (+,-) 10.Készlet állomány változása 11.Aktív időbeli elhatárolások változása 12.Fizetett ill. fizetendő adó (-) 13.Fizetett ill. fizetendő osztalék, részesedés (-) II. Befektetett beruházási tevékenység CF-ja 14.Befektetett eszközök beszerzése (-) 15.Befektetett eszközök eladása (+) 16.Kapott osztalék (+)

35 III. Pénzügyi műveletek CF-ja 17.Részvénykibocsátás bevétele (+) 18.Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő ép. kibocsátásának bevétele (+) 19.Hitel és kölcsön felvétele (+) 20.Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök bankbetétek törlesztése, beváltása(+) 21.Véglegesen kapott pénzeszköz (+) 22.Részvény bevonás (-)

36 23.Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő ép. visszafizetése (-) 24.Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése (-) 25.Hosszú lejáratra nyújtott kölcsön, elhelyezett bankbetét (-) 26.Véglegesen átadott pénzeszköz (-) 27.Alapítókkal szembeni ill. egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása (+,-)

37 Vállalkozás cash-flow-ja: ± I.± II. ± III. A CF kimutatásban a vállalkozás az előző év és a tárgyév adatait (tervezett és tényadatok) köteles feltüntetni. A vállalkozás készíthet az előbbi kimutatásnál részletesebb kimutatást is

38 A Cash-flow elemzése: tartalmilag kiegészíti a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatokat. Az elemzés az egyes pénzeszközváltozásokra irányul. A működési és a befektetési cash-flow egyenlege mutatja meg, hogy mekkora külső forrást vont be a vállalkozás a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében, ill. arra is választ ad, hogy a külső forrást kitől szerezte be

39 Cash-flow mutatók: 1. Cash-flow kamatfedezeti mutató: mennyire képes a társaság kamat fizetési kötelezettségeit a működésből származó működési cash-flow-ból (MCF) finanszírozni. Számítása: MCF+kifizetett kamat+adófizetés kifizetett kamat A mutató kedvező, ha egy felett van, míg gondok vannak, ha nem éri el az egyet.

40 2. Tőke utáni megtérülési mutató: A működési cash-flow-t a tőke utáni megtérülésnek is tekintik. Két mutatót számíthatunk: - eszközmegtérülési mutató: MCF+kamatfizetés összes eszköz - tőkemegtérülési mutató: MCF+kamatfizetés saját tőke Minél magasabb a mutató értéke, annál kedvezőbb a megtérülés.

41 3. Adósságszolgálati mutató: A vállalkozás adózás előtti eredményéből, az értékcsökkenési leírásból és a céltartalék változás együttes összegéből származó pénzjövedelme (Bruttó cash-flow), mekkora mértékben fedezi a hosszú lejáratú tartozásból adódó adósságszolgálatot. Számítása: Bruttó cash flow ___________________________ Hosszú lejáratú kötelezettségek

42 4. Adósságtörlesztési idő: A cash-flow és az idegen tőke összevetésével a hitelképesség ige fontos mutatója. Azt fejezi ki, hogy a vállalkozás kötelezettségeit mennyi a rendelkezésre álló pénzeszközeiből mennyi idő alatt tudná kiegyenlíteni, ha azokat teljes mértékben hiteltörlesztésre használná fel. A mutató mértékegysége: év! Számítása:idegen tőke _______________ Bruttó cash flow

43 5. Adósságfedezeti együttható: Ad adósságtörlesztési idő reciprokra. Azt fejezi k, hogy a cash flow hányszorosát teszi ki az adósságállománynak. Számítása: Bruttó cash flow Idegen tőke 6.Feljődési mutatók: A cash flow jövőbeni alakulásából következtetni lehet a vállalkozás fejlődésére. Számítása:Bruttó cash flow Összes tőke Bruttó cash flow Saját tőke


Letölteni ppt "1. A vezetői és a külső számvitel A számvitel feladata egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatása annak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések