Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 3. előadás Az európai világképek és emberképek III. Az iszlám középkor. A reneszánsz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 3. előadás Az európai világképek és emberképek III. Az iszlám középkor. A reneszánsz."— Előadás másolata:

1 Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 3. előadás Az európai világképek és emberképek III. Az iszlám középkor. A reneszánsz.

2 Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) – A középkor világképe: Summa ISTEN SZERÁFOK KERUBOK TRÓNOK URALMAK ERÉNYEKSzellemvilág (9 szféra) HATALMAK FEJEDELEMSÉGEK ARKANGYALOK ANGYALOK PRIMUM MOBILE (Első mozgató) FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje) SZATURNUSZ JUPITERCsillagvilág (9 szféra) MARS NAP VÉNUSZ MERKUR HOLD A 13.században ehhez a világképhez Aqinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ. EMBER ÁLLATOK NÖVÉNYEK FÉMEKElemi világ (9 szféra) KÖVEK TŰZ LEVEGŐ VÍZ FÖLD ALVILÁG

3 7. század

4 Az iszlám világ a 11. században

5 A vallásalapító Muhammad próféta mekkai menekülése (622) Ibériai félszigettől Indiáig és a közép-ázsiai sztyeppékig a 10. század - aktivitása csúcspontja monoteista vallás – legfőbb dogmája az egyetlen Istenben, Alláhban való hit – az emberekhez prófétákat küld – Mohamed a „próféták pecsétje” – iszlámhoz tartozó = muszlim a muszlim vallástudományok: 1) a vallásjog (törvény, saría), 2) a racionális teológia (kalám) Az iszlám legfőbb törvényforrása a Korán a hadísz a közmegegyezése (idzsmá) az analógia és a következtetés (qijász) eszközei

6 Szellemi központok és fordítások korábbi hellenisztikus és keleti (perzsa, részben indiai) civilizációk örökségének tudatos asszimilációja kulturális kontinuitás –Alexandria –Pergamon –Antiochia –Edessza –Niszibisz –Harrán (hermetikus – püthagoreus hagyományok, a babiloni és kaldeus forrásokból származó asztronómiai és asztrológiai elképzelések) –Gundésápúrban (az Antiochiai tudományos központ riválisa) Az abbászidák (750–1248) korában kibontakozó fordító tevékenység, ami olyan kulturális központot, tudományos kutató intézetet hozott létre, mint az al-Ma'mún kalifa által erre a célra alapított Dár al-Hikmna (A bölcsesség Háza) a rendelkezésre álló művek jelntős részét arabra ültette át. Platón, Plótinoszon, Prokloszon, (Ioannész Philoponoszon keresztül) Hippokrátész, Galénosz, Dioszkoridész fordítói tevékenység: –a bagdadi Dár al-hikmában - Hunajn ibn-Iszháq, keresztény tudós –egy harráni keresztény család, élén Thábit ibn Qurrá (Euklidész, Archimédész és Hippokrátész)

7 A muszlim kultúra a XI. századtól az iszlám világ nagyobb részét újraegyesítették a szeldzsukok az asarita teológiát részesítette előnyben a filozófiával és az értelmi tudományokkal szemben az új felsőoktatási rendszer hozzájárult a nyugati egyetemi rendszer kialakulásához a jog oktatását szorgalmazta, s bizonyos helyeken kizárólagos oktatási anyaggá vált támadás a peripatetikus iskola ellen Al-Ghazáli szúfi (muszlim misztikus) és teológus s mint ilyen mindkét oldal felől támadta a racionális filozófiát. összefoglalta a peripatetikusok nézeteit „A filozófusok céljai” (Maqasid al-falasifa) című munkájában Ibn-Hazm (993 – 1064) önálló iskolát alakított ki a teológiában, amiben a jogot és a nyelvfilozófiát kapcsolta össze egymással „A galamb nyakörve” (Tawq al-hamama) - a platóni szerelemfilozófia kifejtése muszlim változatban Ibn-Bádzsdzsa (Avempace, halálának éve 1038) a filozófus eljut az illumináció állapotába, azaz a világtól való elfordulás programját fogalmazza meg

8 Moszlim-keresztény fordítói kapcsolartok A muszlim civilizáció tudományos eredményei három csatornán keresztül érkeztek a nyugat érdeklődő közönsége elé: – Szicília –Andalúzia –Bizánc fordító iskolák kialakítása Toledóban - Domingo Gonzalvo (Dominicus Gundisalvus) (1130 és 1170) –Al-Fárábi, Ibn Színá, Ibn Gabirol al-Ghazali Cremonai Gerardus (Ptolemaiosz al-Magest) Sevillai Juan (asztrológiai művek és al-Khwárizmi algebrakönyve) Adelard Bath (asztronómia) Toledói Pétert, Hermann Dalmászi és Robert de Chester (Korán) Michael Scotus (1271, al-Batrúgi c. könyv, Avicenna (Ibn-Színá) Arisztotelész műveihez készített kommentárjai) Markus szerzetes (Galénosz) Michael Scotus - Hermannus Alemannus: Averroës (Ibn-Rusd) Arisztotelészhez írt kommentárjait.

9 A reneszánsz vitalista világkép

10 00

11 mikrokozmosz

12 Vitalista világkép

13 Baldassare Estense: Umberto de Sacrati családja (15. sz.)

14 Kopernikusz koponyája alapján rekonstruált képe


Letölteni ppt "Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 3. előadás Az európai világképek és emberképek III. Az iszlám középkor. A reneszánsz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések