Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A római nevelés (i. e. 8. sz. – i. u. 5. sz.). görög nevelés jellemzői: kalokagathia gyermekből harmónikus felnőtt legyen testi-lelki összhang fejlett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A római nevelés (i. e. 8. sz. – i. u. 5. sz.). görög nevelés jellemzői: kalokagathia gyermekből harmónikus felnőtt legyen testi-lelki összhang fejlett."— Előadás másolata:

1 A római nevelés (i. e. 8. sz. – i. u. 5. sz.)

2 görög nevelés jellemzői: kalokagathia gyermekből harmónikus felnőtt legyen testi-lelki összhang fejlett fizikum - szépre-jóra érzékeny lélek olvas-ír-kitharán játszik műveltség célja: rend, harmonia "jó poliszpolgár" egész egyéniség alakítása római nevelés jellemzői: önzetlen műveltség helyett: állami célok vir bonus (jó ember) eszménye: férfias virtus képzett köztisztviselő szükség esetén katona korszakok: nemzeti-családi nevelés kora intézményes nevelés kialakulása iskolarendszer elterjedése

3 Nevelés a családban (i. e. 3. sz.-ig) Az intézményes nevelés kialakulása kb. i. e. 3. század addig annak színterei: – család patria potestas anya: család összetartója a gyerek nevelése 7. évéig a családi nevelés: vallás, őstisztelet, szigor apa: 7. évtől a nevelés irányítója virtus (bátorság) kialakítása

4 Fórum csak a fiúk számára 7. életévtől látogathatják, de csak 17. évtől nagykorúak, akkor szavazhatnak részvét a politikai életben (törvénykezés, szavazás, vélemény nyilvánítása) Katonaság tábori körülmények, kizárólag fiúk feladatuk a hatalom megvédése

5 Az intézményen nevelés kialakulása i. e. 300 – i. e. 146 (Görögország meghódítása) –új kultúrákkal ismerkednek be, azok hatása –A magániskolák megjelenése görög hatások befogadás ellenkezések: pl. Portius Cato iskolarendszer átvétele bekövetkezik ludus (ludus litterarius)- tandíjas ludimagister = didaszkaleion szegényes hely 6 óra képzés olvasás-írás-számolás életév szerinti csoportok görög módszerek( sillabizálás, viasztábla) játékos módszerek (csontbetűk) fegyelmezés (cél: „kemény római jellem”) (

6 Grammatikai iskola Görög magántanitók hozzák létre i. e. 3. században éves fiúk részére latin és görög nyelvtan, költészet, irodalom a tárgy (Homérosz, Vergílius, Horatius, Terentius) emlékezetbe vésés a cél kifejezésteljes előadás a szöveg értelmezése, kritikai magyarázata

7 Retorikai iskola szónoki-retorikai képességek fejlesztése (a közösségi igények megjelenése!) i. e. 2. századtól görög rétorok 16. életévet betöltött fiúk számára akik a grammatikai képzést már teljesítették közéleti ismereteket is kapnak ez tette lehetővé, hogy utóbb ügyvédek mellé kerüljenek, a praxis elsajátítása végett

8 Az iskolarendszer kiteljesedése (i. e. 146 – i. u. 476) az eddigi 3 iskolatípus megerősödik, elterjed kiegészülnek: jogi iskolákkal a közigazgatási hivatalnokok képzésének az igénye megnő általános művelség + jogi ismeretek az ideális köztisztviselő (=orátor) nyelvi képzettség (latin, görög, grammatika, retorika, dialektika) ‘tudományos képzettség’ (aritmetika, geometria, asztronómia, musica) = Septem artes liberales fejlett erkölcs a septem artes liberalis propedeutikává (pedagógiai előkészületté) vált a császárkorban magas szintű oktatás, kitűnő oktatási intézmények a görög kultúra elfogadása másrészt: a hasznosság elve átszínezi azt a világias törekvések jelenléte! Vir bonus: általános + szakműveltség együttese, jó ügy felismerése a musica átértelmeződik: csak lányok tanulhatják a házi nevelésben a gimnasztika sem tárgy – a katonai gyakorlatok pótolják egységes oktatási rendszer alakul ki

9 Marcus Fabius Quintilianus (35 – század vége) retorikai iskolában oktatott, császári nevelő Gyakorlata nyomán írja: Szónoki képzés tizenkét könyve (Institutionis oratoriae libri duodecim) a nevelő környezetet hangsúlyozza dajkák kiválasztását is fontosnak tudja a nevelők (szülők) műveltsége is fontos minden gyerekeket nevelhetőnek tart olvasás és írás már a ludus előtt elkezdhető iskolai oktatást hangsúlyoz a magánoktatással szemben fellép a testi fenyítés ellen orátorok műveltségéhez párosulnia kell az erkölcsös jellemnek nyilvánosság kedvelésére nevelni kell

10

11

12 A korai kereszténység antik tudás:a nevelés lényegéről a nevelés gyakorlatáról intézmények alakultak ki testi-lelki harmóniára (kalokagathia) törekvés eszméje császárkori Róma gazdasági és politikai változások anyagi javakban való különbözés erkölcsi züllés i. e. 1. század: ókori istenek helyére a kereszténység közösségek alakulnak azonos hitben nincs különbség az emberek között szegények között terjed 313. (Milánói rendelet) Konstantin császár vallásszabadsága államvallássá kívánja átalakítani keresztre feszítés büntetése megtiltva egyház anyagi támogatást kap 321-től a vasárnap pihenőnap lesz

13 embereszménye földöntúli élet felé fordul a figyelem a lélek megtisztítása a feladat test megbecsülése csökken a "szív egyszerűsége", a lélek tisztasága az erkölcs forrása a tudás helyett a hit és a szeretet Máté evangéliuma: " Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert majd meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."

14 nevelés jellemzői centrum: az akarat fejlesztése test erejének és az értelem fejlesztése ennek alárendelt (a skolasztikáig) az akarat fejlesztésének célja a hit erősítése intenzív lelki élet egyetemes jelleg mindenkinek joga van a hit és a szeretet szellemében művelődni társadalmi, (faji), nemzeti különbségek kevésbé fontosak

15 családi nevelés az egyházatyák különös szerepet tulajdonítanak a családi nevelésnek Aranyszájú Szent János: A hivalkodásról, s arról, hogy a szülőknek miképpen kell gyermekeiket felnevelniük (V. sz.): a szülőknek óvniuk kell gyermekük lelkét veréssel nem célszerű büntetni (de féljen a veréstől) inkább: szigorú tekintettel, szemrehányó szavakkal hatni: barátságos ígéretekkel gyermek ne váljék emberkerülővé nevelés tartozéka a mese (bibliai történetek szerepe) serdülőkor előtt: Ószövetség érettebb korban: Újszövetség akaraterő fejlesztése, indulatok legyőzése jól kell megválasztani a gyermek nevelőjét nem ösztönökből fakadó vágyak ellen védekezni kell (korai eljegyzések)

16 családi nevelés feladata: lélek tisztaságának óvása akaraterő fokozása ellenállni a belső ösztönöknek és a bűnök itt még nincs szó a "rosszra hajló természetű lény, a gyerek"ről, vagy a "nyomorúságos korról" Chrisostomas könyve a gyermeki tisztaságot hirdető evangéliumi gondolat "Engedjétek, hogy a kisgyermekek énhozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istenek országa." családi nevelés feladata: lélek tisztaságának óvása akaraterő fokozása ellenállni a belső ösztönöknek és a bűnök

17 Szent Jeromos (= Hieronymus) (349 k ): Leatához intézett levél keresztény leánynevelés alapelvei "Miután aztán remegő kézzel kezdi a stílusát a viaszon végighúzni, akkor vagy más valakinek kell őt kezénél fognia és gyenge ujjacskáit irányítania, vagy pedig az írótáblába kell bevésni a betűket, hogy keze nyoma ugyanazokban a barázdákban haladhasson végig széltől szélig, s kifelé kalandozni ne bírjon." írástanítás szigorú felügyelet " nem szabad mást hallania és beszélnie, mint ami isteni félelmet lehel. A tisztességtelen szót meg ne értse, világi énekekről ne is legyen tudomása, s már kicsi korában szokjék nyelve édes zsoltárénekekhez." "...éljen angyali tisztaságban, legyen testben test nélkül." természetes gyermeki hajlamok háttérbe szorítása "segítő attitűd" elemei a korábbi közömbösséggel szemben

18 iskolák kathekéta iskolák (= gyülekezetbe belépni szándékozónak a tanítója) vallásos oktatás-nevelésben részesítés II. századtól fogva 2-3 éves "kurzus" keresztény tanainak és gyakorlatainak elsajátítása Alexandriai kathekéta iskola II - III. század Origenész keleti egyházatya vezeti klasszikus hellén műveltség és a kereszténység összeegyeztetésére próbálkozik kalokagathia és a római virtus erkölcsi jobbítást célozza! de: a keresztény középpontja a túlvilág s az Isten ezért: elutasítják az antik (pogány) örökséget

19 a pogány kultúrák elleni tiltás enyhül a III - IV. században a keleti egyházatyák Aranyszájú Szent János Vazul Origenész szerint tanulmányozni kell azt a nyugati egyházatyák Jeromos Ambrosius Tertulliánus Lactantius Augustinus szerint elvetendő, elítélendő a pogány erkölcs és kultúra

20 Tertulianus: " Vagy nem nevetséges, hogy az istenek gladiátorok módjára nekimennek egymásnak és viaskodnak egymással a trójaiak és az akhájok kedvéért? Hogy Vénusz emberi nyíltól megsebesül, mert halálra szánt fiát Aeneast Diomedes kezéből ki akarja szabadítani?... A tragédiák és a komédiák írói se fukarkodnak előadni egy-egy isteni család kárvallását vagy tévedését. Hallgatok a filozófusokról, beérve Szókratésszel, aki az istenek csúfságára tölgyfára meg kecskebakra meg kutyára esküdözött." Apologeticus megszüntetve-megőrzés (leginkább)

21 Ambrosius, 4. sz. Nicoletto, Semitecolo, freskó, 14. sz.

22 Szent Ágoston (= Aurelius Augustinus) ( ) pogány iskolában tanult Ambrosius tanítására stb. keresztény hitre tér két ember él bennünk: a lelki és a testi a lelki (sapientia) képes az (örök) igazság szemlélésére a testi (scientia) a földi dolgokra figyel tudományos tudás értékét az adja, hogy mennyire segíti a Biblia megértését, a vallásosságot ehhez görög és héber tudás is kell természetismeret, matematika, történelem, asztronómia is s a retorika, logika és dialektika = a klasszikus műveltség valamennyi ágát beilleszti a tudásba úgy, hogy az a Szentírás megértését segítse elő (bizonyos szelekciókkal, pl csillagjóslás, antik művészet)

23 Vallomások A kezdők tanításáról tanítás alkalmazkodjék a jelöltek értelmi és érzelmi fejlettségéhez oktatást előzze meg az (Isten iránti) érzelmek felkeltése tanítónak példát kell mutatnia (ebben is) középkor emberfelfogását meghatározza Szent Ágoston nézeteaz ember eredendő bűnéről a lelkében terhes természeti ember szellemi emberré válhat veleszületett ösztöneiben ott van a "bűn alapanyaga" Isten felkínálja azt, hogy ne azonosuljon az ösztöneivel az ember tökéletesedés útját megmutatja

24 mindezek pedagógiai következményei: szülő és nevelő szeretettel megakadályozza a gyerek ilyen törekvéseit akarat nevelése! (Ágostonnál: szeretni = akarni) a szeretet nem zárja ki a gyakori verést gyerek eredendően rosszra törő hajlamokkal rendelkezik! a nevelés folyamatos küzdés! a gyerek bűnös természete ellen fejlődés feltétele a felnőtteknek való engedelmesség hisz a gyermekek fejlesztésében (nem pesszimista!)

25 gyermekvédelem 374: gyermekek meggyilkolás bűn (addig nem!) 442: kitett gyermekek sorsa (vaisoni zsinat) - papokká, szerzetesekké nevelik 787: első árvaház (Dateo, Milánó érseke) gyermekek eladása dajkák ópiumos nyugtatói szoros pólya (szívverés lecsökkentése, nyughatás) IX. sz.: szószéki intések elterjedése felértékelődik az édesanya szerepe


Letölteni ppt "A római nevelés (i. e. 8. sz. – i. u. 5. sz.). görög nevelés jellemzői: kalokagathia gyermekből harmónikus felnőtt legyen testi-lelki összhang fejlett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések