Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jobboldali radikalizmus és antiszemitizmus (előadás-vázlat) Vonyó József, egyetemi docens PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jobboldali radikalizmus és antiszemitizmus (előadás-vázlat) Vonyó József, egyetemi docens PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék 2006."— Előadás másolata:

1 Jobboldali radikalizmus és antiszemitizmus (előadás-vázlat) Vonyó József, egyetemi docens PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék 2006

2 A témáról  Történeti kérdés – aktuális probléma  Történeti vizsgálat – tanulságokkal Évszázados történeti jelenség, mely búvópatakként eltűnik, felbukkan  Tetőpont: II. világháború  Utána eltűnik (de: Spanyolország, Portugália stb.)  Előbukkan, újjáéled (1980–-1990-es évek: Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia stb.

3 Alapfogalmak 1. Jobboldali radikalizmus – antiszemitizmus Nem azonos – de összekapcsolódhat Nem azonos 1.Jobboldali radikalizmus – antiszemitizmus nélkül (olasz fasizmus) 2.Antiszemita  Demokraták  Demokratikus elemeket tartalmazó mozgalmak ( pl. népi írók )  Baloldali radikálisok ( pl. Sztálin ) Összekapcsolódhat – tartalma alapján A jobboldali radikalizmus lényegi eleme a nemzeti/faji közösség érdekeinek kizárólagos érvényesítése az ártalmas idegenekkel szemben ez az idegen lehet a ZSIDÓ IDEGEN- (ZSIDÓ)GYŰLÖLET IDEGEN- (ZSIDÓ)GYŰLÖLET

4 Alapfogalmak 2. Antiszemitizmus Az antiszemitizmus tartalma zsidóellenesség Zsidóellenesség Antiszemitizmus Régi jelenség Relatíve új fogalom Középkor: vallási antiszemitizmus (Krisztus-gyilkosok) (Krisztus-gyilkosok)  Elítélésük más eretnekek kel, reformátorok kal együtt, de másként  eretnekek: inkvizíció  zsidók: kirekesztés, megkülönböztetés (VII. Gergely [1073–1085] – sárga folt kötelező viselése)  Forrás:  Róma : a pogány rómaiak (zsidók is) egyenrangú polgárok  Kora középkori államok :  lassú behódolás  változatlanul különállók: zsidók Zsidógyűlölet : a keresztény társadalmat különböző mélységben átható érzelem Modern politikai kategória  Wilhelm Marr (kikeresztelkedett zsidó)  1867: a júdaizmus ellen – germán faji alapon  1879 táján: Antiszemita Liga  Adolf Stöcker (evangélikus udvari lelkész)  1878 (Berlin): Keresztényszociális Munkáspárt – az antiszemitizmus élharcosa  Istóczy Győző (1881. március 3.) „A zsidókérdés, úgy, mint azt én az antiszemitákkal együtt felfogom, egyáltalán nem valláskérdés, hanem társadalmi, nemzetgazdászati, politikai és legfeljebb még faji kérdés.”

5 Az antiszemitizmus alakváltozatai Az antiszemitizmus történelmi változatai: A) Tartalma, indíttatása alapján: 1. Vallási (teológiai) 2. Gazdasági, egzisztenciális indíttatású – „ megélhetési ” 3. Faji (a biológiai fajelméletre alapozott) 4. Politikai (pártok, mozgalmak politikai programjává válik) B) Hatóköre alapján (Magyarországon) : 1.„ Szalon ” antiszemitizmus (csak verbális jelleg) 2. Szelektív (a gazdaságilag fontos, elmagyarosodott megőrzése, a gyökértelen bevándorlók eltávolítása) 3. Totális (a zsidóság teljes eltávolítása a társadalomból) – aszemitizmus C) Eszközei, módszerei 1.Jogi korlátozás 2. Eugenika (fajegészségügy) 3.Kitelepítés 4. Holocaust

6 Alapfogalmak 3. Jobboldali radikalizmus 1. Az 1920-as évektől – az 1980-as évekig (máig?): jobboldali radikalizmus = fasizmus Fasiszta minden  szélsőjobboldali párt, mozgalom  az általuk – vallott nézetek – hirdetett programok  jobboldali diktatúra MA – történettudomány, politológia – árnyaltabb megnevezések 1.fasiszta – olasz 2.Nemzeti szocialista – német „fasiszta típusú” 3.Nyilas – magyar Összefoglalóan: 1.Jobboldali radikalizmus 2.Radikális konzervativizmus 3.Szélsőjobboldali (mozgalom, párt stb.)

7 Jobboldali radikalizmus 2. Megjelenési formái: 1.Ideológia politikai program 2.Mozgalom, politikai párt 3.Államszervező erő DIKTATÚRA szándéka, terve megvalósítása Többféle megvalósulási forma :  Autoritárius (tekintélyuralmi)  Totális diktatúra

8 Jobboldali radikalizmus 3. Totalitárius diktatúra : egyetlen hatalmi tényező teljes uralma a társadalom felett, melyet sem törvények, sem szokások nem korlátoznak. Öt alapvető jegy:  Hivatalos ideológia  Egyetlen tömegpárt, mely minden fenntartás nélkül elfogadja és képviseli ezt az ideológiát  A média feletti (csaknem) teljes uralom  A fegyveres erők teljes politikai ellenőrzése (párthadsereg)  A társadalmat permanensen rettegésben tartó rendőri terror

9 Jobboldali radikalizmus 4. Autoritárius rendszer : Linz, Juan J. szerint jellemzői:  Korlátozott, nem teljes politikai pluralizmus  Nincs egy kidolgozott és irányadó (uralkodó) ideológiája  A politikai mobilizáció extenzív és intenzív formáinak alkalmazásától egyaránt tartózkodnak  Egy vezér (kis csoport) gyakorolja a hatalmat, formálisan pontatlanul meghatározott, de gyakorlatilag mégis kiszámítható határok között

10 A radikalizmus fő jellemzői 1.Válságra reagál – azon belül egy közösség helyzetére 2.Reflexió a liberális elveken alapuló fejlődésre  Tőkés gazdaság  Parlamentáris politikai berendezkedés mint a közösségre káros jelenség elutasítása 3.Kollektívum – egyén alárendelése a közösségnek 4.Aki ezen kívül van ELLENSÉG 5.Beavatkozás a gazdasági, társadalmi folyamatokba, azok  Adminisztratív  Erőszakos eszközökkel történő REND megváltoztatása 6.Harcos szervezetek pártok 7.Erős, központosított állam DIKTATÚRA

11 Politikai radikalizmus (Szilágyi Ákos) 1. Két radikális kérdés: Ki a bűnös? Mi a teendő? Lenin: Sto gyelaty? Lenin: Sto gyelaty? Gömbös: Was ist zu tun? Gömbös: Was ist zu tun? Radikalizmus lényeglátás Bibó: „túlfeszült lényeglátás” Válság (bonyolult gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai helyzet)  Magyarázata egyetlen, önkényesen kiragadott OK-kal  Válasz, megoldás: a lényeg, az EGYETLEN IGAZSÁG s annak KÖNYÖRTELEN MAGVALÓSÍTÁSA

12 Politikai radikalizmus 2. 1.Lényegbe vágó kérdésfeltevés 2.Mitologikus – gyakorlatias feladatkijelölés 3.„Célracionális” feladatmegvalósítás

13 Politikai radikalizmus 3. Ki a bűnös? Mi a teendő? 1.Eredetileg: morális, valláserkölcsi kérdés egyéni, személyes A bűnös mindig a kérdés feltevője: ÉN 2. A RADIKÁLIS ezt emeli át a politika szférájába Kérdésfeltevés: a Bíró (Isten) szerepében tetszelgő KOLLEKTÍVUM (nemzet, faj, osztály, párt) nevében Választ: előre tudja – abból kiindulva teszi fel a kérdést A bűnös mindig a másik: ŐK (soha nem a kérdésfeltevő: MI)

14 Politikai radikalizmus 4. ŐK A történelem aktív szereplője (nyertes) A Világ-Gonosz, Ős-Gonosz (idegenek)ŐK MITehetetlenek A legnagyobb vesztes (áldozat) MI

15 Politikai radikalizmus 5. E helyzet felismerése lázadás ellene szembefordulás az elnyomókkal maga a RADIKÁLIS FORDULAT. Ki a bűnös? Mi a teendő? KérdezőÍtélőVáltoztatóVáltoztatottJellege Ere- deti ÉN(MI)Isten(Ő)ÉN(MI)ÉN(MI) Belső változás (megtisztulás, újjászületés) Radi- kális MIMIMIŐK Külső változtatás (tisztogatás, a bűnösnek kikiáltott csoport, fizikai eltávolítása, lényegbeli megsemmisítése)

16 Politikai radikalizmus 6. Szilágyi Ákos: „ A radikális tehát hisz abban, hogy a világnak van lényege, amelyre minden visszavezethető, hogy ez azonos azzal, amit Ő a világ lényegének tulajdonít, s hogy ez a lényeg rossz, amely az általa javasolt módon és eszközökkel kiiktatható a világból, hogy helyét elfoglalhassa a jó, amelynek (…) a radikális a legfőbb letéteményese. A démon- vagy ördögűzés mágikus szertartását a modern propagandagépezet, a média veszi át, az „ellenségként”, „gonoszként” azonosított másik kitaszítását vagy megölését pedig a társadalmi csoportok tervszerű kitelepítésére vagy kiirtására specializálódott modern megsemmisitőipar.” (Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, –19.)

17 Politikai radikalizmus 7. A 20. századi modern politikai radikalizmus 3 elem szintézise: 1.Mágikus hit (eszmében, tekintélyben – vezér) emóció 2.Eszmemegvalósító és világmegsemmisítő aktivizmus 3.A modern bürokratikus racionalitás gépezet ráció

18 Jobb- és baloldali radikalizmus 1. Kétféle politikai radikalizmus: A kezdeti parlamentáris rendszerekben kialakult konvenció szerint: BALJOBB 1. Viszonyuk: hasonlóságok és eltérése  Összeköt: a radikalizmus  Elválaszt:„JOBB – BAL” 2. A hasonlóság – eltérés jellege  Radikalizmus:forma  „JOBB – BAL”:tartalom Pl: a bűnös Ő:  A nácizmus, fasizmus szemében:a kommunizmus  A kommunizmus szemében:a nácizmus, fasizmus

19 Jobb- és baloldali radikalizmus (Szilágyi Ákos) 2. Az akut ( gazdasági, társadalmi ) problémák megoldásában eltérő kiindulópontok változtatási irányok a politikai racionalizmus ( nem feltétlenül a racionalitás ) tekintetében BAL JOBB szellem élet eszme valóság

20 Jobb- és baloldali radikalizmus (Szilágyi Ákos) 3. BALJOBB  A „valóság nélküli” szellem vezérli (Testvériség és szabadság, egyenlőség és igazságosság)  valóság melletti elkötelezettség (Szervesség, folytonosság, folytatás éppen ennek megszakítása a „szellem” – liberalizmus, szocializmus – bűne  Kisemmizettek, szegények oldalán. (A létezés szociális aspektusát hangsúlyozza, azt emeli a moralitás szintjére.)  Organikus társadalom-felfogás (A társadalmi különbség organikus– természeti jellegének hangsúlyozása, az erre épülő hierarchikus világrend elfogadása.)  Szembenállás a fennálló világrenddel (Azzal való szakítás, teljes újrakezdés, „nagy ugrás” a fejlődésben.)  A kialakult produktív elitek, és a gazdagok az élet urai.  Ideológiailag: jövőre orientált (gyakran utópisztikus) Ideológiailag: múltra és jelenre orientált (retrospektív színezetű)

21 Jobboldali radikalizmus

22 Baloldali radikalizmus

23 Ajánlott irodalom  Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. In Hanák Péter (szerk.) Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat, Budapest, –294  Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris, Budapest,  Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, (Ormos Mária, Szilágyi Ákos, Csepeli György tanulmányai) 13–30.  Ormos Mária: Nácizmus-fasizmus. Magvető Kiadó, Budapest,  Ormos Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a XX. században. In Paksy Zoltán (szerk.): Az antiszemitizmus alakváltozatai. Tanulmányok. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, –17.  Ormos Mária: A szélsőjobboldaliságról. Rubicon 2004/11. 64–68.


Letölteni ppt "Jobboldali radikalizmus és antiszemitizmus (előadás-vázlat) Vonyó József, egyetemi docens PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések