Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Humánökológia 4. előadás A szociáldarwinizmus után.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Humánökológia 4. előadás A szociáldarwinizmus után."— Előadás másolata:

1 Humánökológia 4. előadás A szociáldarwinizmus után

2 A szociáldarwinizmus vége A biologizmus vállfajának, a szociáldarwinizmusnak a csúcspontjai: Angolszász felsőbbség – amerikai-angol imperializmusban nyilvánul meg Ária-mítosz – német jobboldal ideológiájának elemei ennél azonban több helyről származnak emberfajták ‘tudományos’ osztályozása eugenetikai program (házassági törvények, fajkitenyésztés) Hitler programjában felfedezhető Lombroso és Galton elmélete

3 A szociáldarwinizmusra azonban az említett kettőnél sokkal több politikai ideológia hivatkozott a liberálisok számára: a kognitív képességek az evolúció termékei a vallásosok számára: a keresztény erkölcs és értékek (altruizmus, szeretet, őszinteség) az ember természeti sajátosságaiban rejlenek szocialisták számára: az evolúció megjelenik a társadalomban, s ez mozgatója a szociális-politikai változásoknak Valamennyi koncepcióban a közös az a feltevés, hogy az evolúció morális értelemben is létezik. A darwinizmust – azaz egy tudományos eredményt - így mindegyik egy lehetséges mítoszként vetette föl. S mindegyik tagadja végső soron a természetes szelekciót (amely a káosz, a brutalitás, a véletlenszerűség hangsúlyozója) - és minimalizálni akarja a konfliktusokat. Az egyének és a társadalmak közötti egyenlőtlenséget hirdető szociáldarwinista gyakorlatok végső soron a demokratikus mozgalmak fellépésének eredményeként azonban ellehetetlenedtek. Idővel a tudomány is megküzdött a doktrína magyarázataival: - nem szabad túlhangsúlyozni az egyének és csoportok genetikai adottságait - a társadalmi folyamatoknak van némi autonómitásuk A szociáldarwinizmust azonban nem az élettudomány, hanem a társadalomtudományok számolták fel

4 A szociáldarwinizmussal leszámolás alapvető feltétele annak felismerése, hogy - az ember nem csupán biológiai lény - hanem inkább társadalmi lény (autonóm sajátosságokkal és törvényszerűségekkel) Emile Durkheim ( ) ‘a szociológia atyja’ az egyén élettani, pszichológiai sajátosságaira nem lehet visszavezetni a a kollektív gondolatokat, érzelmeket, jelenségeket azok egy új szintet alkotnak (azaz: az egész nem egyenlő a részek összegével) A durkheimi elvek hatása a darwini forradalommal vethető össze de: egyoldalú, mert az emberi magatartás és kultúra magyarázatából a biológiait teljesen kizárta -A kulturális determinizmus térhódításához járult hozzá -A kulturális antropológia kifejlését szorgalmazza (pl. Malinowski iskolája)

5 „ A csoport egésze másként gondolkozik, érez és cselekszik, mint ahogy cselekednének a tagok, ha izolálva volnának. Ha tehát az utóbbiból indulunk ki, semmit sem érthetünk meg abból, ami a csoportban végbemegy. Egyszóval, a pszichológia és a szociológia között a folytonosság éppúgy megszakad, mint a pszichológia és a fizikai-kémiai tudományok között. Következésképpen, valahányszor a társadalmi jelenséget közvetlenül pszichikus jelenség segítségével oldjuk meg, biztosak lehetünk afelől, hogy a magyarázat hamis.” Durkheim, E. (1964) A szociológia módszere. Szöveggyűjtemény. Balogh J. szerk. Tankönyvkiadó. Bp.

6 A kulturális antopológia - elméleti és módszertani fejlődés - néprejzi, antropológiai, nyelvészeti kutatók konkrét terepen végett kutatásokat kezdenek el pl. Franz Boas, német antropológus (eszkimók, indiánok vizsgálata) Korábbi elképzelés szerint: Lineáris az evolúció pályája primitív sámánizmus – animizmus –politeizmus – magas civilizáció egyistenhite Boas megállapítja, hogy a szociális viselkedés a ‘primitiveknél’ bonyolult emberfajta és személyiségtípus között nincs fix kapcsolat a különbségeket környezeti és társadalmi jellegek okozzák, s nem az öröklés AZAZ: az embert formálják az - természeti-ökológiai hatások - társadalmi környezet - történelmi fejlődés kevésbé formálja: biológiai adottsága

7 Minden kulturúra egyszeri és saját történelmű önálló világ megítélésük a bennük szerephez jutó értékek, szabályok mentén lehet nem ítélhetők meg (pl. európai) standardok alapján pl. - arab világ időfogalma Szerinte a pánhumán jellegek (az emberi természet közös vonásai) nem játszanak szerepet a társadalmi folyamtokban. Szemben áll a humán genetikai kutatásokkal. (mert veszélyes, s mert nem ismeri el a gének létezését) Nem lát kapcsolatot a darwinizmus és az antropológiai között Azaz: a munkássága a biológiai determinizmus tagadásaként jött létre - a biológiai funkciók és az univerzális emberi motivációk magyarázatai helyébe a kultúra öntörvényűsége és a társadalmi folyamatok magyarázata került


Letölteni ppt "Humánökológia 4. előadás A szociáldarwinizmus után."

Hasonló előadás


Google Hirdetések