Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU és hazai pályázati lehetőségek, pályázatfigyelés, forrásteremtés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU és hazai pályázati lehetőségek, pályázatfigyelés, forrásteremtés."— Előadás másolata:

1 EU és hazai pályázati lehetőségek, pályázatfigyelés, forrásteremtés

2 2 EU-s források: Strukturális és Kohéziós Alapok

3 3 A kohéziós politika főbb változásai (2007-) A célok (Objectives) számának csökkentése (9  3) A pénzügyi alapok (Funds) számának csökkentése (6  3) Egy alapos (monofund) programok; Elmaradott térségekre történő koncentráció növelése (70%  78%) Közös stratégia az ERDF és Kohéziós Alap által finanszírozott beruházásokra (közlekedés és környezetvédelem)

4 4 A Strukturális Alapok célkitűzései Objective 1 – Convergence (Konvergencia) Az elmaradott régiók fejlődésének és foglalkoztatási helyzetének elősegítése (78%) Objective 2 – Competitiveness (Versenyképesség) A regionális versenyképesség és foglalkoztatás növelése (18%) Objective 3 – Cooperation (Együttműködés) Európai területi együttműködés, a harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése (4%)

5 5 Strukturális eszközök 2007-től European Regional Development Fund (ERDF) – Európai Regionális Fejlesztési Alap European Social Fund (ESF) – Európai Szociális Alap Cohesion Fund (CF) – Kohéziós Alap

6 6 Magyarország számára rendelkezésre álló EU forrás

7 7 Strukturális és Kohéziós Alapok sikeres igénybevételének feltételei:  Második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II) és Operatív Programok elkészülnek végére  Társfinanszírozás (országos, regionális stb.)  Végrehajtási intézményrendszer és eljárások kialakítása  Kellő számú és minőségű projekt előkészítése

8 8 Az NFT II. várható forrásai Strukturális és Kohéziós Alapok:24 Mrd EUR Hazai társfinanszírozás: 8 Mrd EUR Magán források:13 Mrd EUR MINDÖSSZESEN: 45 Mrd EUR (~11 ezer Mrd Ft) Tisztán hazai + egyéb források:4 ezer Mrd Ft ÖSSZES FEJLESZTÉS:15 ezer Mrd Ft

9 9 Tervezési alapdokumentumok Lisszaboni stratégia Göteborgi elvárások Közösségi Stratégiai Iránymutatások Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (NSRK vagy NFT II.) Operatív Programok (NSRK alapján) Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv (NAVT)

10 10 Lisszaboni stratégia Átfogó cél: EU a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljon Versenyképesség erősítése Társadalmi és gazdasági kohézió Több és jobb munkahely Területi különbségek csökkentése Szociális szolgáltatások legszegényebb rétegekre koncentráló fejlesztése

11 11 Göteborgi elvárások Fejlődés fenntarthatóságát biztosítani kell társadalmi gazdasági környezeti szempontok összhangjának megteremtésével, ezek együttes érvényesítésével

12 12   Közösségi kohéziós politika alapdokumentuma   Kötelező érvényű útmutató a regionális politikák kialakításához Prioritások: 1. Európa és a régiók vonzóvá tétele (alap infrastruktúra, energiatakarékosság, egészségfejlesztés) 2. Gyarapodó tudás és innováció a növekedésért (K+F, innováció, ICT, külső finanszírozás) 3. Több és jobb minőségű munkahely (munkaerőpiaci eszközök, oktatás) Területi célok: - Városi területek hozzájárulása a növekedéshez - Rurális térségek gazdasági diverzifikációjának elősegítése - Területi együttműködés Közösségi Stratégiai Iránymutatások

13 13 Teljes körű fejlesztési koncepció az összes közösségi és hazai források felhasználására (vidékfejlesztés, konvergencia program) Sikeres Magyarország! Versenyképes, biztonságos, igazságos Magyarország Versenyképesség tartós növelése Foglalkoztatás bővülése Versenyképes tudás és műveltség Társadalmi kohézió erősítése Fizikai elérhetőség javítása Információs társadalom kiteljesítése Erőforrások védelme és fenntartható hasznosítása Kiegyensúlyozott területi fejlődés Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció

14 14 Átfogó célok 2020-ig Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus Középtávú célok 2013-ig Versenyképes budapesti metropolisz A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása Országos jelentőségű térségek és tématerületek Határ-menti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttműködésük erősítése Rurális térségek területileg integrált fejlesztésének prioritásai Országos Területfejlesztési Koncepció

15 15 Az NSRK (NFT II.) célrendszere

16 16 Az NSRK prioritáscsoportjai   „Befektetés az emberbe”   „Befektetés a gazdaságba”   „Befektetés a környezetbe”

17 17 Irányító HatóságokOperatív Program Gazdasági versenyképesség IH  A gazdaság versenyképességének növelése  Közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztése Emberi erőforrások fejlesztése IH  Az emberi erőforrások fejlesztése  Humán infrastruktúra A környezet fejlesztése IH  Környezet-, víz- és természet-védelem, energia Területi fejlesztések IH  Dél-Alföld ROP  Közép-Dunántúl ROP  Nyugat-Dunántúl ROP  Dél-Dunántúl ROP  Észak-Magyarország ROP  Észak-Alföld ROP  KMR ROP Közösségi Támogatások Koordinációs IH  Információs társadalom  Igazgatási rendszer  Az NFT koordinációja és kommunikációja Az NSRK operatív program struktúrája

18 18 Intézményrendszer   Uniós szabályozás jelentős mozgásteret biztosít az intézményrendszer kialakítása terén   Hagyományoknak, közigazgatási gyakorlatnak megfelelő szerkezet kiépítése   Lehető legegyszerűbb végrehajtási struktúra   Képzés   Rendszer tesztelése   Működési dokumentumok kidolgozása

19 19 Irányító Hatóság Általános felelősség az OP-k végrehajtásáért (de a részfeladatok, a pályázatok kiírását delegálják) Felelős a hatékony és szabályszerű menedzsmentért Nagyprojektek esetén a teljes felelősséget viselik Központi közigazgatás kijelölt intézményei Hatékony és pontos irányítása és megvalósítása az OP-knek Közreműködnek az NFT, KTK, OP és a program-kiegészítő dokumentumok elkészítésében Statisztikai és pénzügyi információk összeállítása a monitoringhoz és az értékeléshez Átcsoportosításra javaslatot tehetnek Program-kiegészítő dokumentumokat módosíthatják Éves jelentést készítenek az OP-k végrehajtásáról Benyújtják a fizetési igényeket, számlákat, követeléseket a Pénzügyminisztériumba, gondoskodnak arról, hogy a végső kedvezményezettek megkapják az összeget (de egyes esetekben a közreműködő szervezet fizet a végső kedvezményezetteknek) Pénzügyi és számviteli hátteret biztosítanak

20 20 Irányító Hatóság Belső ellenőrzés működtetése, összhang a közösségi politikákkal, közbeszerzési szabályok betartása Közreműködő Szervezetek bevonásával látják el feladataikat Szoros együttműködés a partner minisztériumokkal, melyek felelősek az egyes szakterületekért, és biztosítják a hazai társfinanszírozást a központi költségvetésből EB által igazolt szabálytalanságok esetén a megfigyelések és korrekciós intézkedések foganatosítása Figyeli és értékeli a programok megvalósítását: a maximális megtérülés, eredmény és hatás érdekében beavatkozik Éves vizsgálat elvégzése az EB-vel együttműködve, a megelőző év eredményeinek felmérése Azokban a minisztériumokban kerülnek felállításra, melyek az adott OP elkészítéséért felelősek Ez erősít a tervezés és a végrehajtás közötti kapcsolatot

21 21 Kifizető Hatóság Felelős a kifizetések jóváhagyásáért, végrehajtásáért, nyilvántartásáért és ellenőrzéséért; A kifizetések szabályosságának, rendszerességének és elfogadhatóságának biztosításáért. Biztosítja, hogy a végső kezdeményezett a lehető legrövidebb időn belül megkapja az uniós támogatást Szabálytalanságok vagy adminisztratív hibák miatt a SA- ba visszafizetendő összegek előteremtése, átutalása 2007-től várhatóan minden OP-nál a MÁK lesz a Kifizető Hatóság!

22 22 Monitoring Bizottság Támogatások felhasználásának folyamatos követése Jogosult az OP-k uniós támogatásának módosítására KTK és OP fő koordinációs és döntéshozó testülete Segítségnyújtás felügyelete Elfogadja a tájékoztatást és nyilvánosságot szolgáló intézkedéseket, kommunikációs akcióterv formájában Program-kiegészítő dokumentumok megerősítése és módosítása A végrehajtás fizikai és pénzügyi mutatóinak (indikátorainak) meghatározása Haladás értékelése Éves és végső végrehajtási jelentések jóváhagyása Módosításra vonatkozó javaslatok jóváhagyása Monitoring indikátorokat előzetesen kell rögzíteni Elért eredmények mutatói számszerűsíthetők legyenek

23 23 Közreműködő Szervezetek A napi végrehajtásért felelősek, pályázati forma esetén Meghatározzák a feltételeket, kiírják a pályázatokat, és elbírálják a pályázatokat Köz- vagy magánintézmények Delegálást követően is kizárólagosan az IH felel az OP végrehajtásáért Irányítási, kifizetési és ellenőrzési funkciók pontos meghatározása, különválasztása Hatékony rendszer működtetése Jelentések az IH felé a feladatok elvégzéséről és az alkalmazott módszerekről 2007-től várhatóan csak egy KSZ lesz OP-nként Tartalmi és formai értékelés: Költségek elszámolhatóságának megítélése Költségbecslés ellenőrzése Duplikáció figyelése Háttértanulmányok minőségének értékelése

24 24 Közreműködő Szervezetek Folyamatban lévő projektek monitoringja: Fizikai megvalósulás figyelése Pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése Helyszíni ellenőrzés Szabálytalanságok feltárása Kedvezményezettektől kapott jelentések értékelése: Jelentések első értékelése Továbbítása az IH-nak Számlák, követelések: Ellenőrzés és ellenjegyzés Továbbítás az IH felé

25 25 Végső kedvezményezettek Közreműködő Szervezetek nekik feladatokat delegálhatnak; Felelősek a projekt előkészítéséért és végrehajtásáért; Jelentenek a projekt végrehajtásáról; Benyújtják a fizetési kérelmet; Elkészítik a Támogatási Kérelemhez szükséges dokumentumokat; Adott intézkedés végrehajtására megbízást kapnak.

26 26 Hazai finanszírozású pályázatok kiírói Belügyminisztérium Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Oktatási Minisztérium

27 27 Pályázati kereső oldal: Gyakran ismétlődő kérdések és válaszok: INTERNETES CÍMEK

28 28 INTERNETES CÍMEK


Letölteni ppt "EU és hazai pályázati lehetőségek, pályázatfigyelés, forrásteremtés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések