Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A TÁMOP 1.1.1. program kommunikációs jelentősége és feladatai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A TÁMOP 1.1.1. program kommunikációs jelentősége és feladatai."— Előadás másolata:

1 A TÁMOP program kommunikációs jelentősége és feladatai

2 A munkaügyi szervezetet érintő TÁMOP programok A munkaügyi központok egyik fontos feladata a TÁMOP programok megvalósítása A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kiemelt figyelmet fordít ezekre a programokra ↓ A programokhoz kapcsolódó kommunikációs feladatokat is kiemelten, külön kezeljük

3 A TÁMOP programok kommunikációja A TÁMOP programokhoz kapcsolódó kommunikációs stratégia kialakításában a megvalósító regionális munkaügyi központok alapvetően szabad kezet kaptak A kommunikációs terveket a pályázatokhoz kapcsolódóan kellett elkészíteni Az első uniós program, melynek kommunikációs feladatait regionális szinten oldottuk meg a TÁMOP – „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” elnevezésű projekt volt ↓ A többi régió is átvette, így regionális szintűből országossá nőtte ki magát

4 A TÁMOP program kommunikációja A kommunikációs terv a TÁMOP 1.1.1/07/1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” kiemelt projektre vonatkozó kommunikációs elemek és lépések tervszerű, tematikus összefoglalása. A tájékoztatásnak kettős célja van: - bemutatni, hogy a program az Európai Unió és a magyar állam támogatásával, milyen eredményekkel valósul meg - megfelelő társadalmi támogatást nyerni az adott program megvalósításához.

5 Kommunikációs kötelezettségek Az Európai Unió a korábbinál szigorúbb és pontosabb kommunikációs kötelezettségeket határoz meg az uniós támogatások kedvezményezettjei számára. Az előírt kommunikációs kötelezettségek betartása így feltétele a támogatás odaítélésének. ↓ Fontos az irányadó jogszabályok betartása és a tájékoztatói tevékenység gyakorlati útmutatóinak ismerete

6 Kommunikációs kötelezettségek Az irányadó jogszabályok elsősorban: A 1083/2006/EK tanácsi rendelet a 1828/2006/EK bizottsági végrehajtási rendelet A programozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet. A időszak strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatása felhasználásának részletes eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet.

7 Kommunikációs kötelezettségek Kötelező tájékoztatói tevékenység gyakorlati útmutatói: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Egységes Működési Kézikönyve Kedvezményezettek tájékoztatási útmutatója Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyve

8 Általános kommunikációs célok A legfontosabb kommunikációs feladatok: a program bemutatása a széleskörű nyilvánosság számára a célcsoportok (rehabilitációs járadékban részesülők, munkáltatók) számára pontos információnyújtás az igénybe vehető támogatások körérő és feltételrendszeréről a megvalósító szervezetek közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése

9 Specifikus kommunikációs célok A program célcsoportjainak tekintetében: a projekt bemutatása, köztudatba építése a projekttevékenység megismertetése a lakossággal az információhoz való zavartalan hozzáférés biztosítása a részvétel feltételeinek ismertetése

10 Specifikus kommunikációs célok A partnerszervezetek, a szűkebb és tágabb társadalmi környezet tekintetében: az elsődleges munkaerőpiac szereplőinek bevonása az információk szabad áramlásának biztosítása a szakmai együttműködésben résztvevők számára naprakész információk rendelkezésre bocsátása az esélyegyenlőség tudatosítása, a munkaerő-piaci diszkrimináció csökkentése a projekt során sikeresen alkalmazott jó módszerek és gyakorlatok megismertetése a döntéshozók folyamatos tájékoztatása jó kapcsolat fenntartása az érintett szervezetekkel, vállalkozásokkal

11 Belső kommunikáció A megfelelő belső kommunikáció a kitűzött cél elérésének alapvető eszköze és feltétele A belső kommunikációs eszközök használatának elsődleges célja az Irányító Hatóság (HEP IH), az ESZA Kht., a konzorciumot vezető minisztérium (SZMM), az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal valamint a régiós projekt menedzsmentek közötti megfelelő információáramlás biztosítása, mely egyúttal a kifelé irányuló, hiteles és összehangolt kommunikáció alapja is.

12 Belső kommunikáció A belső kommunikáció célcsoportjai a program Irányító Hatósága és Közreműködő Szervezete: HEP IH, ESZA Kht. az SZMM vezetői és munkatársai az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) vezetői és munkatársai Nyugdíjbiztosító igazgatósága, munkatársai a Foglalkozatási és Szociális Hivatal (FSZH) munkatársai regionális munkaügyi központok és kirendeltségek

13 Belső kommunikáció A belső kommunikáció során használt módszerek: Programkoordinációs értekezlet Szakmai munkacsoport, Szakmai Irányító Tanács (SZIT) ülései Programmenedzsment Értekezlet (PMÉ) Workshopok (Kis) csoportos egyeztetés, konzultáció Szakmai team megbeszélés A belső kommunikáció során használt eszközök: személyes élőbeszéd, telefon, internet, intranet, elektronikus és hagyományos levelezés

14 Külső kommunikáció A külső kommunikáció segítségével a projekt céljait, üzenetét kell a legmegfelelőbb módon eljuttatni a célcsoportokhoz. Célcsoportok: megváltozott munkaképességűek (rehabilitációs járadékban részesülő személyek) munkáltatók, vállalkozók érdekképviseleti csoportok regionális és helyi hatóságok (önkormányzatok) civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, kamarák, családsegítő központok cigány kisebbségi önkormányzatok esélyegyenlőséget ösztönző szervezetek széles körű nyilvánosság (az ország lakossága)

15 Külső kommunikáció A megváltozott munkaképességűek (rehabilitációs járulékban részesülő személyek) felé irányuló kommunikáció: elsődleges cél, hogy egyszerű, letisztult, közérthető, egyértelmű információval rendelkezzenek a projekt céljairól, saját szerepükről, lehetőségeikről ↓ itt elsősorban a személyes, interaktív kapcsolatra épülő kommunikációs csatornákat kell használni

16 Külső kommunikáció A nyilvánosság felé irányuló kommunikáció (civil szervezetek, önkormányzatok, a projekt hatókörében élők, hasonló projektek munkatársai stb.) változatosabb kommunikációs eszközök (cél: elkötelezettség kialakítsa a projekt iránt) Módszerek: a program bemutatása, a köztudatba építése, tevékenységének megismertetése a lakossággal a lakosság bizalmának és tetszésének elnyerése tapasztalatcsere más programokkal jó kapcsolat fenntartása a további érdeklődő szervezetekkel

17 Kommunikációs eszközök Az alkalmazott kommunikációs eszközök tervezésénél mindig az adott kommunikációs céloknak és a megcélzott célcsoportoknak legjobban megfelelő, leghatékonyabb eszközöket kell megtalálni és kiválasztani. A projekt során a régiós munkaügyi központokban, kirendeltségeken olyan komplex és mindenre kiterjedő tájékoztatásra törekszünk, amelyek a megváltozott munkaképességűek, a munkáltatók és egyéb érdeklődők legszélesebb rétegeit elérik. Ennek során figyelembe vesszük a különböző régiók sajátosságait, a megcélzott célcsoport jellemzőit.

18 Kommunikációs eszközök A kommunikációs eszközök alkalmazásánál – főképp a projektbe bevonandók esetében – a szóbeli kommunikációra kell helyezni a hangsúlyt, de emellett fontos a nyomtatott kommunikációs eszközök (szórólapok, tájékoztató kiadványok, sajtóhírek, PR-cikkek, hirdetések), az elektronikus kommunikációs eszközök (honlap, televíziók, rádiók) igénybevétele is.

19 Kommunikációs eszközök A tájékoztatás, reklámozás eszközeit két nagy csoportba soroltuk. 1. Primer (közvetlen) kommunikációs csatornák eszközei: személyes kommunikáció, sajtótalálkozó, rendezvények 2. szekunder (közvetett) kommunikációs csatornák eszközei: nyomtatványok, sajtóközlemények, sajtóhirdetések, PR-cikkek, PR-filmek, köz- és zártterületi médiumok (plakát, tábla), reklámajándékok, online kommunikáció

20 Arculati kommunikáció Az arculati kommunikáció az Európai Unió elfogadott tematikus identifikációs eszköze. Az átfogó arculati kézikönyv alapján használt arculati elemek legfontosabb küldetése az, hogy a jól felismerhető és könnyen megszokható látványelemek révén azonosíthassák a célcsoportok az ÚMFT üzeneteit. A programban résztvevők és a közvélemény tájékoztatást kap arról, hogy az Európai Unió (Európai Szociális Alap) és a magyar állam által támogatott programban vesznek részt.

21 Arculati kommunikáció Kötelező arculati elemek: Az ÚMFT Arculati kézikönyve tartalmazza őket az ÚMFT logója és szlogenje az Európai Unió és a magyar állam támogatásának megjelenítése az Európai Unió zászlója, az EU emblémája Egyéb arculati elemek (pl. betűtípus, színek, trikolor, arányosítási rendszer stb.)

22 Arculati kommunikáció Saját arculat kialakítása: A TÁMOP kommunikációs sikereinek köszönhetően a DDRMK felkérést kapott a TÁMOP arculatának kidolgozására is Az általunk tervezett arculatot országosan is bevezetik

23 Köszönöm a figyelmet! Gyuricza Ágnes Harkány, október 15.


Letölteni ppt "A TÁMOP 1.1.1. program kommunikációs jelentősége és feladatai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések