Energiaátalakítás gazdasági értékelése

Az előadások a következő témára: "Energiaátalakítás gazdasági értékelése"— Előadás másolata:

1 Energiaátalakítás gazdasági értékelése
Belső és külső energiaköltségek Beruházásgazdaságosság

2 Jelölések, elnevezések
I: investment, beruházás; C: cost, költség; P: profit, nyereség; B: benefit, haszon; Y: income, bevétel (jövedelem); PV: present value, jelenérték; rövidítésekben M: marginal, határ-, növekmény- S: social, társadalmi; P: personal, egyéni p: price, ár; i: interest, kamat;

3 Kamat, infláció … kamat: infláció: reálkamat, nominális kamat:

4 Értékelési szempontok
Globális Országos Vállalati Szempontok Világ energiaellátásával kapcsolatos vizs-gálatok. Készletek, fogyasztási prog-nózisok, politikai kockázatok kezelése, globális környezeti hatások, hosszútávú fenntarthatóság. Az ország energia-ellátásával kapcsolatos vizsgálatok. Hazai készletek, import lehetőségek, fogyasztási prognózisok, környezeti hatások. (lehet: nemzetgazdasági, ágazati, alágazati) Valamely energetikai vállalat működésének megtervezése, irányítása. Figyelembe veszi a gazdasági szabályozók által közvetített országos gazdasági és környezeti célokat, kötelezettségeket Cél energiafelhasználás, energiahordozó struktúra befolyásolása, politikai konfliktusok kezelése, kockázatok csökkentése energiafelhasználás, energia-hordozó struktúra, árpolitika, globális és hazai környezeti céloknak megfelelő (energia)politika kialakítása, import kockázatok csökkentése, ellátásbiztonság. nyereséges gazdálkodás

5 Értékelési módszerek Egységköltség/önköltség alapú
egység termék előállításának költségét határozza meg egy adott időpillanatra Pénzforgalmi szemléletű időbeli folyamatában vizsgálja a gazdálkodást; középpontban a megtérülés

6 Költségnemek Összes költség „belső” költség „külső” költség
az energiaátalakítási technológia és a szállítás, valamint elosztás költségei a Pigou-féle koncepció szerinti, a környezeti elemek károsodását kifejező költség Jelenlegi gyakorlat: összes költség = belső költség.

7 Életciklus

8 Költségek felosztása Változó tüzelőanyag költség Változó költség Üzemeltetési Változó Ü&K költség költség Állandó tüzelőanyag Állandó Állandó Ü&K költség költség Energiafejlesztés Adók és Biztosítások költsége Amortizáció Állandó beruházási Beruházás megtérülése költség Beruházási Egyéb állandó költség költség állandó költség (fixed cost): értéke nem függ kihasználtságtól változó költség (variable cost): értéke függ a kihasználtságtól

9 Költség, bevétel, nyereség
C, Y C Y a v E fp P

10 Állandó költségek Domináns: beruházás tőketerhe
nominális beruházási költség reál beruházási költség interkaláris tényező amortizációs tőketeher (leírás) kamatos leírási tényező:

11 Állandó költségek Karbantartás (döntően állandó)
Egyéb, döntően állandó költség (bérek stb.) Összes állandó költség: fajlagos beruházási költség:

12 Állandó költségek Fajlagos beruházási költség (a) PBT
a, fajlagos beruházási költség Tiltott terület , fajlagos beruházási költség a min a η , hatásfok PBT

13 Változó költségek Domináns: tüzelőanyag (üzemanyag) költség
felhasznált tüzelőhő: Q hőár: értékesített energia: éves átlagos hatásfok:

14 Változó költségek Rontótényezők η környezeti tényezők hatása (δ2) η
opt névleges terheléstől való eltérés hatása (δ1) P P P P min névl max

15 Változó költségek Rontótényezők: indítás/leállítás veszteségei (δ3) τ
. Q P . ü Q P ü,0 1 Q ind teljesen hideg állapot Q ind Felfűtés Felterhelés τ τ τ állás

16 Változó költségek Teljes változó költség
Segédanyagok (hűtővíz, mészkő stb.) fajlagos segédanyag költség: Teljes változó költség

17 Energiafejlesztési költségek
Éves költségek: C=Ca+Cv

18 Externális költségek Az externália értelmezése az energetikában: szennyezőanyag kibocsátással kapcsolatos hatások. szennyezőanyag kibocsátás M határ költség és haszon MCA MSB MPB A B C Z EC E max Δ C’ A’

19 Externális költségek: célkitűzések
Technológiák összehasonlítása, a verseny előmozdítása Valamennyi költség feltárása A „legkisebb társadalmi költség” elvének érvényesítése A környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás segítése A környezet védelmének előmozdítása

20 Értékelési módszerek 1. fent: környezeti elemek (amik károsodnak)
lent: szennyezőforrások (amik károsodást okoznak)

21 Kárelvű megközelítések
Értékelési módszerek 2. Kárelvű megközelítések

22 Életciklus alapú megközelítések
Értékelési módszerek 3. Életciklus alapú megközelítések

23 Eszközök és módszerek Forrás modell a kibocsátás leírására
Terjedési modell

24 Eszközök és módszerek Dózis-hatás (kár) modell a környezeti károk leírására Kár-költség modell a környezeti károk pénzértékben való kifejezésére

25 A dózis-hatás függvény

26 Az energia költségei A villamos energia összes költsége

27 Optimális környezetterhelés

28 Árképzési módszerek Általában költség ≠ ár. Árképzési módszerek
költségfüggetlen, támogatott árak (szocialista ipar- és szociális politika) költségfedezeti módszer; határköltség számításon alapuló módszer; (tiszta) piaci árképzés (energiatőzsde).

29 Költségfedezeti ár Az értékesítési ár fedezetet ad a beruházási és
termelési költségekre valamint nyereséget is biztosít. Előnye: tényadatokra (költség) épít. Nyereségalap: lekötött eszközök értéke.

30 Ez a legelterjedtebb módszer.
Költségfedezeti ár Jóváhagyó: hatóság (MEH, GKM). Hátrányok, nehézségek: csak az indokolt beruházást ismerik el; az üzemköltséget nem ellenőrzik (nem ösztönöz hatékonyságra); profitráta megállapítása problémás. Ez a legelterjedtebb módszer.

31 Határköltség alapú árképzés
Határköltség: MC=ΔC/ΔE (hosszú távú). Előnye: fedezetet nyújt a jövőbeni beruházásokra (növekvő); hatékonyság javításra ösztönöz (csökkenő); elsőbbséget élvez a közösségi érdek. Fő alkalmazó: EdF.

32 Piaci árképzés Feltétel: liberalizált energiarendszer.
Alkalmazhatóság: (kizárólag) nagykereskedelem. Eszköz: áramtőzsde. Korlátok: egyes energiafajták nem tárolhatók és nem helyettesíthetők. Az ellátás sok esetben (természetes) monopólium.

33 Pénzforgalmi értékelés
Megválaszolandó kérdések: Megtérül-e a beruházás? Mikor? Mekkora hozamra számíthatunk? Érdekütközés Fogyasztó/Állam legkisebb költség ellátásbiztonság Beruházó/Üzemeltető maximális haszon gyors megtérülés

34 Pénzforgalmi értékelés
Megvalósítási feltétel: NPa: adózott nyereség (net profit per annum); n: gazdasági vizsgálat időhorizontja.

35 Nettó jelenérték NPV: net peresent value, nettó jelenérték
figyelembe veszi a pénz időértékét üzemidő alatti beruházásokat is kezel Minimális elfogadási feltétel: NPV>0. Rangsorolás: minél nagyobb az NPV, annál jobb.

36 Nettó jelenérték összegzett pénzáramlási diagram

37 Belső megtérülési ráta
IRR: internal rate of return az a kalkulatív kamatláb, amely mellett n év alatt a beruházás éppen megtérül. Minimális elfogadás: i=IRR. Rangsorolás: a magasabb IRR a jobb. A vegyes (banki + önerős) finanszírozást nem képes jól lekezelni.

38 Megtérülési idő Pp: payback period, megtérülési idő.
Hány év alatt térül meg? Minél kevesebb, annál jobb.

39 Jövedelmezőségi index
PI: profitability index Minél nagyobb, annál jobb.

40 Energetikai mutatószámok
Energiaigényesség (energy intensity): E: energia, J; V termelési érték, P.E. Egységnyi termék előállításához szükséges energia. Nemzetgazdasági szinten: Nemzetgazdasági szinten, ágazatonként összesítve: Ágazati súlyfaktor (gazdasági arány):

41 Energiaigényesség közvetlen energiaigényesség: a termék előállításának energiaigénye; közvetett: alapanyagok energiaigénye; halmozott: teljes termelési folyamatra számítva (közvetlen+közvetett) alapanyagok anyag energia AA EA AB EB AC EC 1,5 2,0 közbenső féltermék AD ED 1,5EA 2EB 0,3 0,4 közvetlen közvetett 0,4ED halmozott végtermék AT ET 0,3EC

42 Energetikai mutatószámok
Energetikai hatékonység (energy efficiency): Egységnyi energia felhasználásával előállítató termék. Egy főre eső GDP (GDP per capita): Egy főre eső energia (energy per capita): Az energiafelhasználás és a jövedelem közötti kapcsolat lne=a+blng lnE=c+dlnGDP

43 Energetikai rugalmasság
energy elasticity a jövedelem relatív változása mekkora relatív energiaigény-változást eredményez negatív: javul a hatékonyság (csökken az energiaigényesség) pozitív: romlik a hatékonyság (nő az energiaigényesség)