Neurotikus és szorongásos zavarok

Az előadások a következő témára: "Neurotikus és szorongásos zavarok"— Előadás másolata:

1 Neurotikus és szorongásos zavarok
Dr. Égerházi Anikó DEOEC Pszichiátriai Tanszék

2 A neurózis változó arca
Ókor - hysteria, hypochondria MacCullen (1776) - neurosis fogalom Briquet (1856) - hysteria Sydenham (1878) - hypochondriy Beard (1878) - neurasthenia részletes leírása Charcot, Janet, Beuer, Freund - neurosisok osztályozása Kraepelin (1893) - elmebetegségek rendszere MacCullen - A neurózis olyan idegrendszeri betegség, melynek nem ismert a kórbonctani alapja.

3 A neurózisok osztályzása
A kiváltó élmény jellege szerint: - exhausztív - baleseti - járadék, stb. Keletkezésük módja szerint: - közvetlen reakció - neurotikus fejlődés A tünetek alapján: - szervneurosis - psychoneurosis

4 A neurózis változó arca
Eltérő értelmezések és kórbonctani feltevések alakultak ki, a modern nosológiai rendszerek T Ü N E T I L E Í R Á S O K alapján határozzák meg az ide sorolható betegségeket. „A klinikusok a betegségek klinikai megjelenése alapján is egyetérthetnek az azonosítással, anélkül, hogy egyetértenének abban, hogy a zavar hogyan jött létre.” (DSM-III. Introduction)

5 A neurotikus beteg „Idegkimerültség” Szűnni nem akaró panaszkodás
Előnyszerzési törekvések A környezet részéről negatív indulatok Az egészségügy részéről címkét kap (vegetativ dystonia, colon irritabile) = a betegség nem súlyos, a beteg túlértékeli a panaszait Alapellátás - szakorvos – újabb címke – alapellátásba vissza, javulás nélkül – munkába áll – ismét a rendelőben – kölcsönös elégedetlenség – ROKKANT NYUGDÍJ Pszichoanalitikus elmélet szerint: Actualneurosis: neurasthenia, szorongás, hypochondriasis (aktuális nemi működések zavara) Psychoneurosis: conversios, szorongásos hysteria, kényszerneurosis, narcisticus

6 Tanuláselmélet (Dollard-Miller)
A neurózis tudattalan emocionális konfliktuson alapul, ami rendszerint a koragyermekkorból ered. „A neurotikus konfliktusokat a szülők tanítják és a gyermekek tanulják.”

7 Minden neurózis formának van valamilyen célja:
Az egyén számára belső előnye, ami az emóciók szintjén zajlik (eldőleges betegség előny) A másodlagos betegség előny (odafigyelés, táppénz) válik nyilvánvalóvá, melyet a környezet színlelésnek, beképzelésnek, a betegséggel való visszaélésnek tart.

8 A szorongás A félelem egy változata (tárgytalan félelem)
A pszichoszomatikus orvoslás szerint: a vegetatív idegrendszer izgalmi állapota (verejtékezés, pupillatágulat, vérnyomás, pulzus, bőrellenállás változása) Mint tünet, minden pszichés betegségben előfordulhat

9 A szorongás jelei a viselkedésben
Az ujjak céltalan babrálása Tépkedi a körmét, bőrét Testtartását igazgatja az interakcióban Erőlteti a szemkontaktust (visszajelzések, megerősítések iránti fokozott igény) A beszéd hangszín változásai A szorongás lassítja, nehezíti a kommunikációt

10 A szorongás fajtái Felettes-én szorongás: túl erősen interiorizált erkölcsi parancsokból ered Kasztrációs szorongás: a testi épség fenyegetettsége, valamilyen képesség elvesztésétől való félelem (pl.: homoszexualitástól való félelem Szeparációs szorongás: fontos, biztonságot nyújtó emberi kapcsolatok elvesztésétől való félelem Ösztön-én, vagy késztetés-szorongás: attól tartanak, hogy nem tudnak uralkodni indulataik felett, elveszítik az önkontrollt

11 A szorongás gyakorisága
A családorvosokat felkeresők 50%-a szorong Közülük 20% emiatt kezelendő is Nőkben gyakoribb 45 év után csökken A generalizált szorongás havi-élettartam prevalenciája: 2-6% Többnyire a 3. évtizedben lép fel

12 A szorongásos betegségek csoportosítása – DSM IV
Pánik zavar agorafóbia nélkül Pánik zavar agorafóbiával Agorafóbia pánik zavar nélkül Specifikus fóbia Szociális fóbia Obszesszív – kompulzív zavar Posztraumás stressz zavar Akut stressz zavar Generalizált szorongás zavar Szomatikus betegség okozta szorongásos zavar Kémiai szer által kiváltott szorongásos zavar

13 Generalizált szorongás zavar – DSM IV kritériumok
6 hónapja tartó szorongás A szorongást a beteg nehezen tudja befolyásolni Legalább 3 tünet az alábbiak közül nyugtalanság fáradékonyság figyelemzavar ingerlékenység izomfeszültség alvászavar Más szorongásos zavar hiánya A szorongás klinikailag jelentős fokú, ill. hátrányosan befolyásolja a foglalkozást vagy szociális kapcsolatokat Nem kémiai szer, más szomatikus betegség, hangulatzavar, pszichózis vagy pervazív fejlődési zavar által kiváltott tünetegyüttes

14 Generalizált szorongás
Perzisztens anxiozus állapot, akut fellángolások nélkül. Össze tudja kapcsolni a krónikus feszültségeket valamilyen problémával (ellentétben a pánikkal) - Prevalencia: 2,5-6,4% - Nőkben 2-4x gyakoribb, mint férfiakban - Genetikai predispozíció (elsőfokú rokonok között 15%) - Társulhat pánik zavarral, fóbiával, depresszióval, kóros szerhasználattal

15 Szociális fóbia Orvoshoz gyakran nem kerül
öngyógyítás: alkohol vagy drog Szövődmények: szerhasználat, depresszió, pánik

16 Szimplex fóbia Androfóbia – férfiaktól Ginofóbia – nőktől
Antrofóbia – emberektől Heliofóbia – naptól Choreofóbia – tánctól Logofóbia – beszédtől Melofóbia – zenétől Triszkaidekafóbia – a 13-as számtól Nekrofóbia – halottaktól Szkotofóbia – sötétségtől Szkiofóbia – árnyékoktól Nüktofóbia – éjszakától Asztrapofóbia – villámlástól Keraunofóbia – mennydörgéstől Apiofóbia – méhektől Szfekszofóbia – darazsaktól Decidofóbia - döntéstől Gefirofóbia – hidaktól Ailurofóbia – macskától Künofóbia – kutyától Batrakofóbia – mindenféle hüllőtől Arachnofóbia – pókoktól Ochlofóbia – tömegtől Pirofóbia – tűztől Szkatofóbia – piszoktól Tanatofóbia – haláltól Tropofóbia – mozgástól Akrofóbia – kiemelkedő helyektől Blennofóbia – nyálkás dolgoktól Amatofóbia – portól Gamofóbia – házasságtól Eremofóbia – egyedülléttől Szkolinofóbia – tanulástól Technofóbia – gépektől, szerkezetektől

17 A szorongás differenciáldiagnózisa I.
Általános betegség Angina Arrhythmia Congestiv szívelégtelenség Hypoglykaemia Hypoxia Pulmonalis embolia Súlyos fájdalom Thyreotoxicosis Carcinoid Phaeochromocytoma Meniére-betegség

18 A szorongás differenciáldiagnózisa II.
Pszichiátriai betegség Schizophrenia Hangulatzavarok Személyiségzavarok Alkalmazkodási zavarok szorongással

19 A szorongás differenciáldiagnózisa III.
Gyógyszer Koffein Aminophyllin és hasonló vegyületek Sympathomimeticumok (fogyókúrás tabletták) Mononátrium-glutamát Psychostimulánsok és hallucinogének Alkoholmegvonás Benzodiazepin és egyéb sedatohypnoticum megvonása Thyreoid hormonok Antipsychoticumok

20 A szorongás kezelése Farmakoterápia:
Buspiron (kicsi a hozzászokás veszélye) Benzodiazepinek (alprazolam, clonazepam) – tolerancia, dependencia Béta-adnereg blokkolók (propranolol) antidepresszívumok Kis dózisú antipszichotikum (csak pszichotikus betegeknek) Pszichoterápia: viselkedésorientált pszichoterápia, relaxáció

21 A GAD farmakoterápiája I.
1. 5 HT1A receptor partialis agonisták Buspiron (szedálást, hozzászokást kevésbé okoz) ha nem reagál 2. Nagypotenciálú benzodiazepin (lehetőleg 3 hónapnál ne adjuk tovább) - lassú kihagyás - abusus: kockázati tényezők Felezési idő: alprazolam – rövid clonazepam – hosszabb

22 A GAD farmakoterápiája II.
SSRI Az adag lassú emelése 6 hónapig érdemes adni - legalább RIMA, béta-blokkolók, antipszichotikumok: kevésbé váltak be, nem használatosak Antihistamin (Atarax) Bitter, OH, 1995

23 A benzodiazepinek terápiás javallatai I.
1. Szorongásos zavarok: - generalizált szorongás - fóbiák - pánikbetegség (csak nagypotenciálú szerrel!) - kevert szorongásos-depressziós zavar (nagypotenciálú szerrel) - akut stresszreakció - poszttraumás stresszzavar - egyéb pszichiátriai betegséghez társuló szorongás - szomatikus betegségekhez társuló szorongás

24 A benzodiazepinek terápiás javallatai II.
2. Alvászavarok 3. Mánia (csak clonazepam antimániás hatású) 4. Alkohol- és drogelvonás 5. Agitált, izgalmi állapotok 6. Akut disztónia, akatízia, diszkinéziák 7. Epilepszia 8. Műtéti előkészítés 9. Izomspazmusok oldása

25 A benzodiazepinek adásának ellenjavallatai
Myastenia gravis Alvási apnoé szindróma Krónikus obstruktív légúti betegség Terhesség, szoptatás Súlyos arterioszklerózis

26 Benzodiazepinek I. Hatásmechanizmusuk, hatásaik:
A benzodiazepinek a GABA-A receptorhoz kötődve fokozzák annak affinitását a GABA – a központi idegrendszer gátló neurotransznittere – iránt. Legfontosabb klinikai hatásaik: anxiolitikus, szedatív és hipnotikus, amnesztikus, antikonvulzív, izomlexáns hatás.

27 Benzodiazepinek II. Felosztásuk:
Nagypotenciálú benzodiazepinek: kis adagokban is hatékonyak. alprazolam (Xanax, Frontin) clonazepam (Rivotril) lorazepam (törzskönyvezése várható) Kispotenciálú szerek: a hatás eléréséhez nagyobb adagok szükségesek. diazepam (Seduxen) clordiazepoxid (Elenium, Librium) medazepam (Medazepam, Nobrium, Rudotel) clobazam (Frisium)

28 Gyakrabban használt benzodiazepin anxiolitikumok jellemzői

29 A szelektív szerotonin-reuptake-inhibitor (SSRI) és RIMA-antidepresszívumok fő jellemzői
* Az esetleges aktív metabolitokkal együtt

30 A tri- és tetraciklikus antidepresszívumok főbb jellemzőinek összefoglalása
a – 5-HT = szerotonin b – NA = noradrenalin c – Magyarországon jelenleg nincs forgalombam