Tanárképzés, pedagógus személyisége

Az előadások a következő témára: "Tanárképzés, pedagógus személyisége"— Előadás másolata:

1 Tanárképzés, pedagógus személyisége
Cseh Sándor, Győr, 2009.

2 Pedagógus a távolbalátó
Galieló Galieli távcsöve 1609 ámulatba ejti a szemlélőt, a végtelen rendszerben parányi léttel vagyunk jelen, többet látni, nagyobb távcsővel

3 Az óvodás gyermekek és a tanulók számának alakulása, 1990-2008

4 Általános iskolai oktatási adatok 2000-2008
Tanév Iskola - feladat-ellátási hely Osztályterem Pedagógus Tanuló Gyógypedagógia tanuló 2000/2001 3 852 43 195 90 294 38 312 2001/2002 2002/2003 3 793 42 603 89 035 37 026 2003/2004 3 748 42 051 89 784 35 471 2004/2005 3 690 41 581 87 116 32 855 2005/2006 3 614 40 980 85 469 30 721 2006/2007 3 591 40 513 83 606 28 308 2007/2008 3 418 38 784 78 073 25 212 2008/2009 3 363 37 955 75 607 22 817

5 A középfokú oktatás nappali képzésein tanulók számának alakulása, 1990-2008

6 Közoktatásban tanulók száma Nyugat-Dunántúlon I.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Óvodás gyermekek Győr-Moson-Sopron 14 800 14 095 13 577 13 569 13 563 13 610 13 827 13 968 14 310 Vas 9 100 8 781 8 245 8 034 7 980 7 886 7 972 7 780 7 786 Zala 9 400 9 114 8 721 8 400 8 277 8 113 8 208 8 025 Nyugat-Dunántúl 33 300 31 990 30 543 30 003 29 820 29 609 30 007 29 782 30 121 Összesen Általános iskolás tanulók 38 870 38 282 38 082 37 688 36 845 35 543 34 400 33 515 32 866 24 915 24 569 24 148 23 558 22 817 21 822 21 019 20 129 19 609 27 160 26 407 25 946 25 211 24 346 23 475 22 411 21 621 21 030 90 945 89 258 88 176 86 457 84 008 80 840 77 830 75 265 73 505 Szakiskolai tanulók 6 120 6 345 6 195 6 335 6 251 6 144 5 875 6 198 6 235 3 585 3 657 3 554 3 541 3 561 3 456 3 424 3 449 3 357 3 750 3 944 3 911 3 879 3 903 3 783 3 907 4 200 4 300 13 455 13 946 13 660 13 755 13 715 13 383 13 206 13 847 13 892

7 Közoktatásban tanulók száma Nyugat-Dunántúlon II.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Gimnáziumi tanulók Győr-Moson-Sopron 8 620 8 647 8 685 8 790 8 864 9 057 9 122 9 015 9 231 Vas 3 840 3 864 3 973 4 123 4 226 4 334 4 374 4 455 4 564 Zala 3 940 3 934 4 322 4 346 4 556 4 696 4 833 4 883 5 075 Nyugat-Dunántúl 16 400 16 445 16 980 17 259 17 646 18 087 18 329 18 353 18 870 Összesen Szakközépiskolai tanulók 10 385 10 518 11 186 11 437 11 135 11 159 11 221 11 350 11 232 6 285 6 538 6 549 6 749 7 140 7 096 7 002 6 724 6 418 9 085 9 055 8 846 8 660 8 681 8 349 8 006 7 794 7 444 25 755 26 111 26 581 26 846 26 956 26 604 26 229 25 868 25 094

8 A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló hallgatók számának alakulása, 1990-2008

9 A tanulók számának alakulása a felnőttoktatásban, 1990-2008

10 Munkanélküliségi ráta iskolai végzettség szerint az EU-ban, 2007, 25–64 éves korcsoport*

11 A bruttó hozzáadott érték értéke nemzetgazdasági áganként (millió Ft)
Kód Ágazatok 2003 2004 2005 2006 2007 A Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás B Halgazdálkodás 2 970 2 779 2 487 3 059 3 215 C Bányászat 36 714 38 175 42 342 45 956 40 137 D Feldolgozóipar E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, javítás H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés J Pénzügyi közvetítés K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás M Oktatás 5,8 5,5 5,7 5,1 N Egészségügyi, szociális ellátás O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Bruttó hazai termék (alapáron) Termékadók és -támogatások egyenlege Bruttó hazai termék (piaci beszerzési áron) Forrás: KSH

12 Pedagógusok száma I. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Óvodai Győr-Moson-Sopron 1 422 1 460 1 408 1 385 1 353 1 347 1 357 Vas 842 851 822 803 795 764 759 715 725 Zala 870 871 838 801 787 773 766 746 733 Nyugat-Dunántúl 3 134 3 182 3 068 2 989 2 935 2 884 2 882 2 814 2 815 Összesen 32 000 32 327 31 550 31 392 30 704 30 531 30 550 29 920 29 860 Általános iskolai 3 930 3 869 3 815 3 886 3 775 3 668 3 569 3 299 3 236 2 490 2 476 2 412 2 433 2 342 2 204 2 144 1 929 1 886 2 800 2 801 2 731 2 687 2 571 2 515 2 427 2 188 2 127 9 220 9 146 8 958 9 006 8 688 8 387 8 140 7 416 7 249 89 750 90 294 89 035 89 784 87 116 85 469 83 606 78 073 75 607 Szakiskolai 459 483 511 463 484 497 509 499 249 241 248 259 250 264 288 262 234 215 201 245 257 274 266 923 925 1 004 986 984 1 018 1 073 1 035 999 8 725 8 783 9 305 9 716 9 690 10 177 10 326 10 316 10 120

13 Pedagógusok száma II. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Gimnáziumi Győr-Moson-Sopron 650 717 777 823 810 853 780 Vas 310 348 337 340 369 353 375 360 357 Zala 389 392 378 365 384 377 381 Nyugat-Dunántúl 1 320 1 454 1 506 1 495 1 557 1 547 1 605 1 512 1 518 Összesen 15 550 16 845 17 128 17 675 17 816 18 213 19 284 18 687 18 436 Szakközépiskolai 970 958 984 1 010 975 989 993 938 928 510 551 591 575 594 602 570 572 546 640 663 628 646 661 653 588 2 120 2 172 2 203 2 231 2 230 2 237 2 216 2 112 2 062 18 950 19 450 19 955 20 804 20 756 20 871 21 254 20 187 19 452

14 Zavaró tényezők Az oktatás rendszerelvű
- nincs szilárd nemzeti oktatáspolitika, nemzeti oktatási rendszer - oktatáspolitika konszenzus nélkül - hosszú távú fejlesztések hiánya - gyors változtatások (törvények, jogszabályok) - átvett módszerek, eredmények, mérések - nincs határozott cél, pedagógusi jövőkép, pedagógussá válás folyamata

15 Példák iskolatípusok értékelés dilemmái, értékelő rendszer szűrő funkciója nem szakrendszerű oktatás, érettségi rendszere (emelt, alap) természettudományos tárgyak helyzete (integrált tárgy) egzisztenciális bizonytalanság, nyugalom integrációs szemlélet

16 Társadalom morális válsága
Tudás értéke (információ források száma) Társadalom figyelme) (szuperember,hivatás) Pedagógiai folyamatok szereplőinek válsága Zavar az iskolai szereplők kapcsolatában (tanár-diák, diák-diák és tanár-szülő kapcsolatok) Hiteles közlés: diák befogadja-e a tanár közlését objektív igazságok hiteles továbbítása, megfogalmazás pontossága Család szerepe, iskola sikeressége Iskolai közösség

17 Társadalom morális válsága
OECD: tanárok a tanórák idejének 13%-t fordítják fegyelmezésre (Mo:11%) igazolatlan hiányzások: 46% tanóráról való késések: 39% vulgarizmus, káromkodás: 37% tanulótársak megfélemlítése: 35%

18 Szakmai döntések, válaszok
Kompetencia alapú oktatás bevezetése terminológiák használata Kompetenciák tartalmának elbizonytalanítása Kompetenciák ismeretek, készségek adottságok és attitűdök ötvözete (pedagógiai, pszichológiai, munkaerő piaci követelmények) Kulcskompetenciák átvétele nem lehet egyetemes

19 KOMPETENCIÁK Kompetencia szemléletű oktatás bevezetése
Kulcskompetenciák vagy alapkészségek Európa Tanács (2002): nyolc kulcskompetencia 1./anyanyelvi kommunikáció, 2./idegen nyelvi kommunikáció, 3./matematikai, 4./természettudományi és technológiai kompetencia (környezettudatosság) 5./ információs és kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó készségek, 6./ tanulni tudás, 7./ személyközi és állampolgári kompetencia, 8./ a vállalkozói szellem és a kulturális tudatosság kialakításához kapcsolódó készségek, képességek.

20 Pedagógusok feladatai
1.Tanításra való felkészülés, a tanítás megtervezése 2. Oktatási folyamat, tanórák vezetése 3. Tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása 4. Motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása 5. Tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése 6. Iskolai környezet alakítása 7. Pozitív osztálytermi légkör kialakítása 8. Fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása 9. Tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása 10. A tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele 11. Házi feladatok kijelölése

21 Pedagógusok feladatai
12. Dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása 13. Vizsgáztatás 14. Tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel 15. Szülőkkel való kapcsolat ápolása: szülői értekezlet, nyílt nap, fogadóóra tartása stb., iskolai rendezvények együttes szervezése 16. Iskolaszék munkájában való részvétel 17. Kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, nevelőtestületi rendezvényeken, esetmegbeszéléseken, műhelymunkákban, projektekben, teammunkában, vizsgálatokban való aktivitás, pályázatírás 18. Diákönkormányzat munkájának segítése 19. Osztályfőnöki feladatok ellátása 20. Iskolai ünnepségek szervezésében, lebonyolításában való részvétel 21. Évnyitó, évzáró, ballagás szervezése 22. Táboroztatás 23. A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása 24. A diákok egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás

22 Pedagógusok feladatai
25. Tanulmányi versenyekre való felkészítése, versenyek szervezése 26. Extracurriculáris tevékenységek szervezése: szakkör vezetése, osztály- és tanulmányi kirándulás, múzeum-, színház-, könyvtártámogatás szervezése 27. Tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség adása 28. Tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása 29. Órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése 30. Internetes oktatást-nevelést segítő weblapok használata 31. Pedagógiai program, helyi tanterv készítésében való részvétel 32. Projektnap szervezése, tervezése 33. Pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése 34. Folyamatos képzés, önképzés 35. Tanári munka értékelése, önreflexió 36. Iskolai adminisztratív feladatok ellátása 37. A tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése 38. Továbbtanulás segítése 39. Gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása

23 Pedagógusok feladatai
40. Tehetséggondozás, tehetségdiagnosztika 41. Egészségvédelem, egészségfejlesztés 42. Hazai, külföldi tanulmányutakon való részvétel 43. Nevelést segítő intézményekkel, köztük iskolapszichológiai szolgálattal való együttműködés 44. Diákok erkölcsi-állampolgári nevelkedésének személyiségfejlődésének segítése stb.

24 Tanítói, tanári szerepek, kompetenciák
Alkalmas a tanulói személyiség fejlesztésére Alkalmas a pedagógiai folyamat tervezésére Alkalmas a szaktudományos tudás átadására Alkalmas az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztésére (problémamegoldó gondolkodás, önálló tanulás, tanulás tanulása,) Alkalmas a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására Alkalmas szakmai együttműködésre, kommunikációra Alkalmas szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre, neveléstudományi elemzésekre

25 Tanítói, tanári szerepek, kompetenciák
Tanári pálya szakaszai: kezdő szakasz: szakmát jól művelő pedagógus (5-7 év) haladó szakasz: intuitív, hasonló helyzeteket értékelő szakértő szakasz : folyamatos automatikus cselekvés, információk, tudás sokaságának együttes alkalmazása

26 Tanítói, tanári eszköztár
Teoretikus háttér: ötvöződött önismeret, emberismeret, szakmaismeret Bizalomteli légkör megteremtésének képessége: feltétel nélküli elfogadás, empátia, kongruencia, szerepviselkedés biztonsága, kommunikációs ügyesség, rugalmasság és gazdag viselkedésrepertoár, gyors helyzetfelismerés, konstruktív helyzetalakítás, erőszakmentes kreatív konfliktusmegoldás, kompetenciahatárok felismerése, mentális egészség, egészség, jó megjelenés

27 Lisszaboni Stratégia oktatási céljai oktatás és képzés 2010
A munkaterv 13 konkrét célkitűzést fogalmazott meg: a tanárképzés fejlesztése; a tudásalapú társadalomban való boldoguláshoz szükséges készségek fejlesztése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való általános hozzáférés biztosítása; a műszaki és tudományos szakokra felvett hallgatók számának növelése; az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználása; nyitott tanulási környezet megteremtése; a tanulás vonzerejének növelése; a társadalmi részvétel, az esélyegyenlőség és a társadalmi kohézió támogatása; az oktatást a vállalati szférához, a kutatás világához és a társadalom egészéhez fűző kapcsolatok szorosabbra fonása; a vállalkozó szellem erősítése; az idegennyelv-tanulás fejlesztése; a mobilitás növelése; az európai országok közötti együttműködés fokozása

28 „Oktatás és képzés 2010” Stratégiai célok az oktatási és képzési rendszert illetően: minőség és hatékonyság, nyitottság, hozzáférés nemzeti részvétel elemeinek kidolgozása 2003 EU Oktatási Miniszterek Tanácsa 2003: minőségi indikátorok, „mérföldkövek” (benchmarks) viszonyítási pontok elfogadása - hazai iskolaelhagyók aránya nem haladja meg a 10%-ot, - matematika, természettudományos, műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának legalább 15%-al történő emelése; - 22 éves korosztályban felső középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők arányának növelése 85%-ra; - alapkészségek közül az olvasási kompetencia fejlesztése; - a munkaképes korúak (25-64 év) arányának az egész életen át tanulás formáiban való növelése 12,5%-ra; - humánerőforrás-befektetések egy főre eső arányának növelése.

29 Oktatás és képzés 2010 megvalósulása 2007-ben
A cél megvalósulására esély kismértékű Elégtelen szövegértés 15 éves korosztály: CÉL:<20% EU: 2000:21,3%, 2007: 24,1% (lány:17,6%, fiú:30,4%) MO: 2000:22,7%, 2007: 20,7% Finno., Íro., Észto. 4-13%, RO, BUL, 50% felett Korai iskolaelhagyók: CÉL: <10% ,18 év EU: 2000:17,6%, 2007: 14,6% MO: 2000:13,8%, 2007: 10,9% Málta, POR., gyenge, Cseho., Lengyelo., Szlovákia jó Érettségi megszerzése: CÉL: >85% ,22 év EU: 2000:77,6%, 2007: 78,1% MO: 2000:83,5%, 2007: 84,0%

30 Oktatás és képzés 2010 megvalósulása 2007-ben
Matematika, reál, technika szakos hallgatók: CÉL: >15% -kal növ. EU: 2000:alap, 2007: 29% lány: 31,6% MO: 2000:alap, 2007: 22,6% lány: 27,9% Élethosszig tartó tanulás (LLL): CÉL: >12,5% ,25-64 év EU: 2000:7,9%, 2007: 9,7%, Nők: 10,6, Férfi: 8,8% MO: 2000:2,9%, 2007: 3,6% Svédo., Dánia, Finno., jó, Románia, Bulgária gyenge

31 Európai kihívás Európát átfogó Európai Felsőoktatási Térség
egységes tudáspiac kialakulása Európa  a globális tudáspiac egyik meghatározó régiója átalakulás katalizátora a Bolognai folyamat Bolognai Nyilatkozat (1999), 29 ország Lisszabon – Európa Tanács oktatási és képzés programja (2000) Prágai Nyilatkozat (2001) Európai Bizottság oktatási és kulturális igazgatósága (2002) pedagógusképzésben képzési szint és tanulmányi idő emelése Berlini Nyilatkozat (2003) Bergeni Nyilatkozat (2005) Londoni Nyilatkozat (2007) Leuveni Nyilatkozat (2009), 46 ország, 20 Európán kívüli

32 Európai kihívás Európai Felsőoktatási Térség
A bolognai folyamat céljai könnyen érthető és összevethető képzési rendszer, európai alkalmazhatóság három cikluson alapuló képzési rendszer, egységes kreditrendszer, oklevélmelléklet, oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás, kooperáció az európai minőségbiztosításban, a felsőoktatás európai dimenzióinak támogatása, az egész életen át tartó tanulás támogatása, a hallgatók aktív bevonása, az európai felsőoktatás vonzerejének növelése, az európai felsőoktatási szervezetek együttműködése, Európai felsőoktatás a globális környezetben, szociális dimenzió, esélyegyenlőség, foglalkoztathatóság.

33 Leuveni nyilatkozat lényege (2009)
2020: kreatív, innovatív, tudásalapú Európa Demográfiai kihívás - tehetség megbecsülése Egész élezten át tartó tanulás (LLL) kiszélesítése Oktatás a köz felelőssége, források biztosítása Szociális dimenzió: méltányos hozzáférés, tanulmányok sikeres befejezése NKKR-EKKR Európai Képesítési Keretrendszer kidolgozása és alkalmazása a tagállamokban (EQF) a végzettségek és képesítések közötti átláthatóság érdekében = 8 referencia szintből álló keretrendszer – közös referencia pontok tanulási eredmények (tudás: knowledge; készségek: skills; kompetenciák (competencies) alapján; 2020: EFT-ben hallgatók 20%-a külföldi részképzés, Erasmus,Erasamus-Mundus, két-, többoldalú együttműködések Karrierutak kiépítése az oktatás területén

34 LINEÁRIS KÉPZÉSI SZERKEZET
6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA (orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész) OSZTATLAN KÉPZÉS 10-12 FÉLÉV szak felsőfokú szakképzés 4 félév 2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS doktori képzés 6 félév MUNKAERŐPIAC

35 Képzési idők felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, az alapképzésbe beszámítható osztott képzés alapképzés – alapfokozat szerezhető („Bachelor”, „baccalaureus”, BA, BSc,): képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév, mesterképzés – mesterfokozat szerezhető („Master”, „magister”, MA, MSc): képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév, tanárképzés 5 félév osztatlan, egységes képzés mesterfokozat szerezhető, a képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. doktori képzés - PhD, DLA fokozat, a képzési idő 6 félév.

36 Pedagógusok képzése és továbbképzése munkacsoport
tanári és oktatási pályára készülők felkészítése – felsőfokú képzésben, a kompetenciákat az egész életen át tartó tanulás szempontjai határozzák meg; fejlődés egyének és intézmények kezében legyen partnerségben; mobilitás legyen a szakmai fejlesztés része alapképzésben és továbbképzésben is; európai dimenzió érvényesüljön az alapképzés tantervében; szakmai segítség szükséges a tanárok és oktatók képzéséért felelősöknek.

37 Többciklusú képzés - tanárképzés
többciklusú képzés bevezetése 2006; 103 alapszak, 2009: 400 mesterszak Egy tanári szak, tanári szakképzettségek Képzés : két tanári szakképzettség, pedagógiai karakterű

38 Új fogalmak a tanárképzésben
Tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (tanári szak): mesterfokozatot nyújtó szak, amely a Közoktatási törvény alkalmazási feltételeinek megfelelően az 5-12., ill. 13. évfolyamokon, valamint az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamokon tantárgyak oktatására és speciális pedagógiai jellegű feladatok ellátására két tanári szakképzettséget nyújt.

39 Közismereti tanári szakképzettség:
az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában az 5-12, ill a 13. évfolyamon pedagógus munkakör betöltésére jogosító szakképzettség. Szakmai tanári szakképzettség: az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamokon pedagógus munkakör betöltésére jogosító szakképzettség A közismereti, a szakmai és a művészeti nevelés-oktatás speciális területeihez kapcsolódó szakképzettségek

40 Második tanári szakképzettségek
szaktárgyat idegen nyelven oktató tanár (megjelölve az első tanári szakképzettséget)drámapedagógia-tanár múzeumpedagógia-tanár játék- és szabadidő-szervező tanár multikulturális nevelés tanára fogyatékosokrekreációja-tanár inkluzív nevelés tanára család- és gyermekvédő tanár tanulási- és pályatanácsadási-tanár tehetségfejlesztő tanár kollégiumi nevelőtanár pedagógiai értékelés és mérés tanára tantervfejlesztő tanár minőségfejlesztés-tanár andragógus tanár Könyvtárpedagógia-tanár

41 A PEDAGÓGUSKÉPZÉS ÚTJAI HÁROM KÉPZÉSI CIKLUSBAN
pedagógia Phd Phd képzés pedagógia tanári mesterszak mesterképzés diszciplináris alapszakok tanító, óvódapeda-gógus, gyógypeda-gógia, szakoktató pedagógia alapképzés

42 Példa MAGYAR ALAPSZAK 1. Az alapszak megnevezése: magyar
2. Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA) szakképzettség: magyar alapszakos bölcsész (zárójelben megjelölve a szakirányt) differenciált szakmai ismeret: a) választható szakirányok: drámapedagógia, eszperantó, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, nyelvtechnológia, színháztörténet, ügyvitel, neolatin; b) második szak szakterületi ismeretei.

43 tanári mesterképzés során
Tanárképzés alap- képzés során mesterképzés során tanári mesterképzés során gyakorlati félév összesen közismereti alapfokozatra épülő szakma 1 110 80 30 120+30 szakma 2 50 ped-pszi 10 40 mesterfokozatra szakma 300 legalább 20 90 legalább 40 főiskolai utáni legalább 60 szakmai tanárképzés egy tanári szakképzett-séggel legalább 180 legalább 30 művészeti tanárképzés egy tanári szakképzett-séggel szakmai mesterfokozatra épülő vagy azzal párhuzamos szak (teljesítettnek vett) 60

44 Tanárképzés Szakmaspecifikus ismeretkörök:
BA: A szak120 kredit + B szak 50 kredit kredit MA: A szak 40 kredit + B szak 40 kredit 80 kredit Tanári felkészítés: BA: kredit MA: kredit Gyakorlat: kredit Összesen: kredit

45 Tanári mesterszak Képzési terület: pedagógusképzés
A képzési idő félévekben és a tanári szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma a képzés különböző formái szerint: 1. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülő tanári szakon a két tanári szakképzettség párhuzamos megszerzésekor: 5 félév, 150 kredit; a szakmai és művészeti tanári szakképzettségek területén a csak egy szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 4 félév, 120 kredit. 2. Mesterfokozatot adó szakon nem tanári szakképzettség megszerzését követően vagy valamely mesterszakkal párhuzamosan felvett tanári szakon: egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 3 félév, 90 kredit; a művészeti képzési területen – a szakterületi követelményeknek a művészeti mesterszakon történt teljesítése esetén – 2 félév, 60 kredit.

46 A diplomára épülő tanári szak
1. A főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában a tanári mesterfokozat és a korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 3 félév, 90 kredit. 2. Újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben a tanári szakon szerzett mesterfokozat birtokában: 2 félév, 60 kredit; az egyetemi vagy főiskolai szintű tanári szakképzettségtől eltérő tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben: a) egyetemi szintű tanári szakképzettség esetén 2 félév, 60 kredit, b) a főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén 3 félév, 90 kredit.

47 Tanári szak A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: szakterületi ismeretekhez és a tanári képesítéshez összegyűjtendő kreditek 5 %-a. A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit, amelyhez a szakmai gyakorlat részeként készített, a szakmai gyakorlatot bemutató és feldolgozó portfoliót is mellékelni kell. A szakdolgozat 5 kreditjét a tanári képesítés terhére kell biztosítani, s ha ennek kreditértéke 10 vagy ennél alacsonyabb, a szakdolgozat helyett a portfoliót a szakmai gyakorlat terhére kell elkészíteni. Egy szakdolgozatot kell készíteni két tanári szakképzettség esetén is. Az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában – beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait és a közoktatási intézményben végzett gyakorlatot is – a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke: a teljes képzési időhöz tartozó kreditek %-a.

48 Pedagógia MA bemeneti feltételei:
andragógia, pszichológia, szociálpedagógia alapképzési szakok vagy szabad bölcsészet alapképzési szak filozófia szakiránya, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógia

49 Továbbképzések szükségessége:
Szakmai ismeretek elavulása, új ismeretek megjelenése Pedagógiai ismeretek felfrissítése, fejlődésére Oktatási reformok követése Intézményi szolgáltatások bővülése

50 A továbbképzések tartalama:
Fejlesztési továbbképzések Kompenzációs továbbképzések Probléma centrikus továbbképzések

51 Eredményes, nyugodt tanévet kívánok!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!