Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
6. tétel
2
Információtartalom vázlata A foglalkozási ártalmak fogalma
6. Önnek nyomdászként munkája során figyelembe kell vennie a munkavédelmi előírásokat. Mutassa be a foglalkozási ártalmak fogalmát, csoportosítását a megelőzés módjait! Információtartalom vázlata A foglalkozási ártalmak fogalma A foglalkozási betegségek fogalma A fontosabb foglalkozási ártalmak csoportjai, jellemzői Műszaki megelőző intézkedések Egészségügyi megelőző intézkedések
3
A foglalkozási ártalmak fogalma
A foglalkozási ártalom a munkavégzés során a munka környezetében fellépő, a munkavállalót terhelő kóros hatás, amely maradandó károsodást nem okoz. A foglalkozási ártalmakat a fellépő kóros hatások szerint csoportosíthatjuk: a fizikai terhelés hatásai, a munkafolyamatok ártalmai, a szervezet egyoldalú igénybevétele, munkahelyi klíma, fizikai ártalmak (zaj, rezgés, sugárzás, légnyomás), porártalmak, vegyi ártalmak, foglalkozási fertőzések.
4
A foglalkozási betegségek fogalma
A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre, ill. a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételére vezethető vissza.
5
A munkavállaló szervezetét munka közben különféle hatások (expozíciók) érik. Ezek lehetnek szokásos és fokozott mértékűek. A fokozott expozíciók sem haladhatják meg a munkavégzés során a munkavállaló szervezetében a megengedett mértéket.
6
A fontosabb foglalkozási ártalmak csoportjai, jellemzői:
Fizikai kóroki tényezők - a zaj okozta halláskárosodások, - a helyileg ható vibráció okozta betegségek, - az ionizáló sugárzás okozott betegségek, - a nem ionizáló (ultraibolya, infravörös) sugárzás által okozott betegségek, - a túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek.
7
Kémiai kóroki tényezők
- az ólom és vegyületei által okozott megbetegedések, - a higany és vegyületei által okozott megbetegedések, - a klór által okozott megbetegedések, - a levegőben levő por által okozott megbetegedések (szilikózis), - a foglalkozási asztma.
8
Biológiai kóroki tényezők
- a gombák okozta bőrbetegségek, - a kullancs okozta agyvelőgyulladás és Lyme-kór, - a foglalkozással kapcsolatban keletkezett májgyulladás (hepatitis), - a foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis.
9
Pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők,
- csontok, izmok stb. megbetegedése egyoldalú igénybevétel következtében, - nyomás eredetű perifériás idegkárosodás, - fokozott megterhelés okozta megbetegedések.
10
Műszaki megelőző intézkedések: munkavédelmi oktatás, védőfelszerelés, egyéni védőruha. Munkahelyi védőberendezések felszerelése, azok rendszeres karbantartása.
11
Egészségügyi megelőző intézkedések: Védőital biztosítása, egyéni védőeszköz, védő felszerelés biztosítása, amelyet a dolgozó munkahelyéről nem vihet el, és az egész munkavégzés időtartamára biztosítani kell. Elhasználódás esetén azt díjmentesen ki kell cserélni. Tisztálkodási szerek biztosítása térítésmentesen, amelyet pénzben megváltani nem lehet, és a munkahelyről nem vihető el.
12
Munkaköri alkalmassági vizsgálat:
előzetes vizsgálat:valamennyi belépő vagy 6 hónapnál régebben távollevő dolgozó köteles orvosi vizsgálaton részt venni. Ismétlődő alkalmassági vizsgálat: időszakonként visszatérő orvosi alkalmassági vizsgálat Soron kívüli vizsgálat. Az a dolgozó köteles részt venni, akiről feltehető, hogy egészségi állapotában olyan változás állt be, amely alkalmatlanná teszi a munkavégzésére.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.