Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A színek számítógépes ábrázolásának elve. A fény és a színek: Egy tárgy színét 2 dolog határozza meg: a fényforrásban lévő színek és a tárgy azon tulajdonsága,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A színek számítógépes ábrázolásának elve. A fény és a színek: Egy tárgy színét 2 dolog határozza meg: a fényforrásban lévő színek és a tárgy azon tulajdonsága,"— Előadás másolata:

1 A színek számítógépes ábrázolásának elve

2 A fény és a színek: Egy tárgy színét 2 dolog határozza meg: a fényforrásban lévő színek és a tárgy azon tulajdonsága, hogy mely színeket veri vissza, illetve melyeket nyeli el. Ha a fényforrás fehér (ez minden színt tartalmaz) akkor a tárgy látható színe csak a tárgyról visszaverődő színektől függ. Ha a fényforrásból hiányzik egy olyan szín, melyet a tárgy visszaverne, akkor a tárgynak "hamis színe" lesz.

3 A látható fény

4 A színkép hét fő színe: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya.

5 Színcsoportok Elsődleges színek, vagy tiszta színek (festészetben „ rajzórán” használatos): piros, sárga, kék Alapszínek (világítástechnikában használatos): piros (red), zöld (green), kék (blue)

6 Szín-kerék A szín-kerékbe rendezve látni a színeket nagyon hasznos, hogy megértsük a köztük lévő kapcsolatokat.

7 Elsődleges színek Vörös, kék, sárga – az elsődleges- vagy alapszínek. Nem állíthatók elő más színek keveréséből. Másodlagos színek Két elsődleges szín keveréke adja a másodlagos színeket. Így a vörös és a sárga a narancsot, a sárga és a kék a zöldet, a kék és a vörös az ibolyát. Harmadlagos színek Egy elsődleges színt a szomszédos másodlagos színnel vegyítve kapjuk a harmadlagos színeket. A türkiz például a kék és a zöld keveréke.

8 Komplementer színek A keréken az egymással szemben lévő színek a kontraszt vagy komplementer színek. Tiszta formájukban együtt nagyon erős a hatásuk. Rokon színek Két szomszédos szín a szín-keréken azonos alappal bír, így ezeket harmonikus vagy rokon színeknek nevezzük. Jól mutatnak együtt, és nem bántják a szemet. Ha ilyen színeket használunk, nagyon kellemes hatást érhetünk el.

9 A színkeverés alaptípusai: Additív és a szubtraktív színkeverés Additív színrendszer (összegző): A különféle színű fénysugarak egyesítése során jön létre. Az újabb szín bekeverése a színerőt növeli. Az alapszínek (RGB) egyforma keveréke a fehér színt eredményezi. A színek hiánya tökéletesen fekete színt eredményez. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb lámpákat kapcsolnánk be.

10 Szubtraktív (kivonó) színrendszer : Olyan színkeverés, amelynek során a beeső fényből bizonyos színtartományokat kihagyunk. Az elnyelt színek szerint keverednek, újabb szín bekeverése a színerőt csökkenti. A fekete a színek összességét, a fehér a színek hiányát jelenti. A színek keverését úgy lehet elképzelni, mintha újabb és újabb színű áttetsző fóliákat helyeznénk egymásra

11 Színrendszerek Black and White (fekete-fehér): Egy képpontnak két állapota van, fekete és fehér. Egy képpont állapotának rögzítése 1 bitet igényel. 16 Color (16 szín): 16 megadott színe lehet egy képpontnak, 4 biten lehet tárolni egy képpont információját. Grayscale (szürkeárnyalat): Egy képpont a szürke 256 árnyalatával rendelkezhet, 8 biten lehet tárolni a képpont információt. 256 Color (256 szín): 256 megadott színe lehet egy képpontnak, 8 biten tárolja az információt. (Weblapok képeihez ajánlott színtartomány)

12 RYB színrendszer: A három elsődleges szín (piros, sárga, kék – a tiszta színek) által kevert színek. Ez szubtraktív színrendszer, tehát a fehér szín a teljes színhiány. A három elsődleges szín összessége barna. A tökéletesen fekete ezzel a színrendszerrel nem keverhető ki.

13 RGB (vagy 24 Bit Color) színrendszer : Ez additív színrendszer, tehát a három alapszín egyforma keverése fehér, hiányuk fekete színt eredményez. Ezeket a színeket használja minden elektronikus kivetítő eszköz (monitor, projektor). Egy 24-bites RGB modellben tehát az egyes színek 256 árnyalatát tudjuk megkülönböztetni, tehát árnyalatonként 1 byte a tárolandó információ azaz egy képpontot 3 byte-al tudjuk megfeleltetni. Az így megkülönböztethető színek száma 256*256*256= árnyalat. (Ezt hívjuk a számítástechnikában True color-nak,

14 CMYK (vagy 32 Bit Color) színrendszer: Szubtraktív színkeveréses. Egy képpont a türkiz (Cyan), a bíbor (Magenta) a sárga (Yellow) (másodlagos alapszínek) és a fekete (Black) 256*4 féle árnyalatából áll össze. 32 biten (4 byte) tárolja az információt. 4,3 milliárd árnyalata lehet egy képpontnak. A képszerkesztő programokban gyakran 0 és 100 közötti értékek adhatóak meg ezekből a színekből, ami 100 millió árnyalatot eredményez. Az elnevezésben a feketét K mint kulcsszín (Key) jelöli.

15

16

17 CMY színrendszer: Ugyanaz, mint a CMYK, csak fekete nélkül. A fekete nehezen keverhető ki (ezért veszik bele gyakran az alapszínek közé). A CYM alapszínei az RGB alapszíneinek komplemens színei. Ez szubtraktív színrendszer. A színek hiánya fehéret eredményez.

18 HSB színmodell HSB színmegadás (Hue – színárnyalat, Saturation – telítettség, Brightness – fényesség): A modell a szín három alapvető jellemzőjét írja le. Ezek a következők: Színezet: Egy tárgyról visszaverődő vagy azon átbocsátott szín. Mértéke a szabványos színkörön elfoglalt helye, értéke 0–360°. A köznyelvben a színezetet a szín neve (például vörös, narancs vagy zöld) jelöli. Telítettség: A szín erőssége vagy tisztasága (néha színtisztaságnak nevezik). A telítettség a szürke százalékaránya a színezethez viszonyítva, mértéke a százalék 0-tól (szürke) 100%-ig (teljesen telített). Szabványos színkörön a telítettség a kör közepétől a kerületéig növekszik. Fényesség: A szín relatív világossága vagy sötétsége, mértéke általában a százalék 0%- tól (fekete) 100%-ig (fehér).

19 A HLS színmodell ugyanezeket az értékeket tartalmazza, csak a fényesség helyett a L – Luminancia (világosságkód) szerepel. Mindegyik 0 és 255 közötti értéket vehet fel, vagy az előzőhöz hasonlóan a színárnyalat 0 és 359 között, a másik kettő százalékban adható meg.

20 Színmódok: A digitális képeredetik kapcsán legfontosabb a képmód (színmód) meghatározása, mivel a színes eredeti felhasználható akár vonalas, akár szürkeárnyalatos módban. A digitális képeredeti átalakítható egyik módból a másikba.

21 1. Vonalas – bitmap: minden képpont vagy csak fekete, vagy csak fehér lehet, azaz egy biten ábrázolható 1 pixelnyi információ. Nyomtatáskor, levilágításkor nincs rácsképzés, ezért a digitalizált kép felbontása egyezzen meg az output eszközével.

22 2. Szürkeárnyalatos – grayscale: a fekete és a fehér mellett az egyes pixelek a szürke különböző árnyalatait is felvehetik. Összesen 256, azaz 2 8 -on árnyalatot. Színmélység: 8 bit, a képet így már folytonos árnyalatúnak látjuk, szemünk 64 árnyalat alatt a képet különálló pontokból felépülőnek látja.

23 3. Duplex – duotone: Általában akkor használják, ha az alapszín – többnyire a fekete – mellé másikat akarnak nyomtatni. Jóval több árnyalat megjelenítésére képes, mint a szürkeárnyalatos, mivel két rácsot helyeznek el. Használata nyomdatechnikai okokból indokolt. Fekete-fehér fotók barnításának, kékítésének szimulációja.

24 4. Színpalettás – indexed color mód: egy-egy pixel itt is 8 biten tárolódik, azonban a pixelek értékeinek tárolása előtt a fájlban mentésre került az RGB színtér maximum 256 db színét tartalmazó színpalettája. Az egyes pixelek színe csak e paletta eleme lehet. Így a kép színmélysége is csak 8 bit. Létrehozása az RGB vagy CMYK módból való konvertálással történik. Az interneten használatos képek színmódja ez. Letöltése 3x, 4x gyorsabb, mint az RGB, CMYK módú képeké.

25 5. RGB: Az elsődleges színeken és az additív színkeverésen alapuló színtér és képmód. A monitorok üzemmódja: A három színcsatorna mindegyik 8 bit színmélységű. Egy pixel létrehozásához 24 bitre van szükség. 16,7 millió szín írható le vele, az emberi szem 10 millió színt tud különválasztani. A színes képek manipulálásakor az RGB mód a természetes választás, mivel a monitornak ez a színtér a normális üzemmódja.

26 6. CMYK: Négy színcsatorna, mindegyik 8 bit színmélységű, 1 pixelnyi képinformáció megjelenítéséhez 32 bitre van szükség. A nyomdai előkészítés szempontjából jelentős, elméletileg 4,3 milliárd szín jeleníthető meg. Valóságban csupán kb millió. RGB módról CMYK-ra váltva számítógép elvégzi az illusztráció nyomdai színre bontását. Kerüljük a többszöri oda-vissza konvertálást, mert a két színtér színei nem feleltethetők meg kölcsönösen és egyértelműen egymásnak. A nyomdai feldolgozásra szánt, elkészített képek utolsó műveleteként konvertáljunk CMYK-ba.

27 7. CIE LAB mód: Elméleti jelentősége van. A CIE által kidolgozott eszközfüggetlen színrendszer, színtér, amely három értékkel ábrázolja a színt. – fényesség – lightness – értéke 0 és 100 közé eshet – „A” csatorna – a bíbor-zöld átmenetet adja 256 értékkel. – „B” csatorna – a kék-sárga átmenetet tárolja 256 értékkel. Ez a színtér egyértelműen és eszközfüggetlen módon definiált szín leírására alkalmas. A számítógép először erre a színtérre konvertálja a kiinduló színeket, majd ezekből alakítja ki a megfelelő RGB, majd CMYK színeket. A színkorrekciós rendszerek is ezt a színteret használják bázisul. Gyakorlatban akkor használhatjuk, ha a kép fényerejét, világosságát akarjuk megváltoztatni, anélkül, hogy a színárnyalatok telítettségek változnának.

28 8. Többcsatornás mód – multichannel modem: 8 biten tárolódnak a színkivonatok, de nincs megkötés a csatornák színére vonatkozóan. Minden csatorna egy szürkeárnyalatos képnek felel meg, manipulálható, más csatornákkal kombinálható, felcserélhető, legtöbbször maszk csatornák, illetve direkt színek mentéséhez használjuk.

29 Vége


Letölteni ppt "A színek számítógépes ábrázolásának elve. A fény és a színek: Egy tárgy színét 2 dolog határozza meg: a fényforrásban lévő színek és a tárgy azon tulajdonsága,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések