Sipos Viktória & Motyovszki Gergő

Az előadások a következő témára: "Sipos Viktória & Motyovszki Gergő"— Előadás másolata:

1 Sipos Viktória & Motyovszki Gergő
Oligopóliumok Mikroökonómia konzultáció (G-kar) Sipos Viktória & Motyovszki Gergő 2008. december 10.

2 Oligopólium A valóságos piaci helyzet legtöbbször az eddig megismert két szélső eset – a tökéletes verseny és a monopólium – között van Nem sok kis vállalat és nem is egyetlen nagy vállalat van a piacon, hanem lehetséges, hogy számos versenyző cég, akik azonban nem olyan kicsik, hogy ne lennének befolyással az árra Ez a piaci környezet az oligopólium A tárgyalás során csak az egyszerűség kedvéért csak kétvállalatos esettel (duopólium) foglalkozunk, és feltesszük, hogy minden vállalat azonos terméket termel

3 Nem kooperatív stratégiák az oligopol piacon
Versenyez Egyszerre dönt Egymás után dönt Árban versenyez Outputban versenyez Outputban versenyez Bertrand modell Cournot modell Stackelberg modell Edgeworth modell

4 Egy kis játékelmélet – Nash-egyensúly
A játék leírása úgy történik, hogy minden játékos (itt vállalat) minden együttes stratégiaválasztásához kifizetési értéket rendelünk (profit) A domináns stratégia egy játékos olyan stratégiaválasztása, ami optimális attól függetlenül, hogy a másik mit választ A Nash-egyensúly olyan stratégiahalmaz, ahol a többi játékos adott döntése esetén mindegyik játékos választása optimális (ha B adott választása mellett A döntése optimális, és A ugyanezen adott optimális döntése mellett B döntése is optimális) Ha az egyik vállalat ár- vagy mennyiségvezérlő, akkor ő előbb dönt  szekvenciális játék Ha egyszerre döntenek  szimultán játék

5 Reziduális keresleti görbe
Maradékelven felírt keresleti görbe: A másik vállalat termelési döntését figyelembe véve megmutatja, hogy az első vállalatnak mennyi kielégítendő piaci kereslete maradt

6 Cournot-duopólium A vállalatok itt szimultán döntenek, a termelt mennyiségben Az első vállalat tisztában van azzal, hogy a másik is termel valamennyit  ez csökkenti számára a piaci keresletet, és a piaci árra is befolyással van, tehát beleépíti profitmaximalizálási döntésébe a másik vállalat termelési mennyiségét, mint tőle független exogén változót A profitmaximalizálási feladatot megoldva így megkapja, hogy mennyit kell termelnie a második vállalat termelésének függvényében  ez a reakciófüggvény A másik vállalat is létrehoz egy ilyen reakciófüggvényt A két reakciófüggvény metszéspontjában alakul ki a Nash-egyensúly

7 Cournot-duopólium - példa

8 Cournot-duopólium – példa

9 Cournot-duopólium – másik példa
Q= p P Reziduális kereslet: q1=Q(p)-q2 1 A reziduális keresleti görbén monopóliumként tevékenykedhet – az már csak az övé Drez P1=0,52 MC MC=0,28 0,28 MRrez 1000 Q, q1, q2 q1 q2= 240

10 Stackelberg-duopólium
Itt van egy mennyiségi vezérlő, aki előbb dönt, és ennek függvényében dönt a másik Szekvenciális játék Itt pl. háromféle döntési lehetőség van Követő Vezető Követő Mindegyik esetben ugyanígy Követő

11 Stackelberg-duopólium
A vezérlő vállalat ismeri a követő Cournot-féle reakciófüggvényét  azaz előre tudja, hogy mennyit fog termelni a másik vállalat, az ő saját termelésének függvényében Ez az előny extraprofithoz juttatja a vezérlőt a követő kárára

12 Stackelberg-duopólium – példa
Q= p MC=0,28 (mindkét vállalatnak) Követő váll. Cournot-féle reakciófüggvénye:

13 Bertrand-modell A Bertrand-modellben az árat választják meg a vállalatok, méghozzá egyszerre  szimultán játék A Cournot-modellhez képest az a különbség, hogy ott a mennyiségeket választották meg egyszerre a vállalatok és az ár meghatározódását a piacra bízták Itt az árat fogják megválasztani

14 Bertrand-egyensúly A Bretrand-modellben kialakuló egyensúly ugyanaz, mint a tökéletes versenyzői egyensúly: az ár egyenlő a határköltséggel Mivel a fogyasztók úgyis a kicsit olcsóbban áruló cégtől vásárolnak, megéri majd egy hangyányival a másik vállalat ára alá ajánlani – de ugyanígy gondolkodik a másik vállalat is Így hiába van ármeghatározó erejük, ha egyszerre döntenek az árról, az egyetlen lehetséges Nash-egyensúly a határköltség alapú árazás

15 Bertrand-egyensúly MC p1=R1(p2) p2 p2=R2(p1) 0,28 MC p1 =0,28

16 Kooperatív oligopólium – kartell
A kartellban az iparágban tevékenykedő kisszámú vállalat összejátszik Az együttesen elért profitot akarják maximalizálni  együttesen monopóliumként viselkednek a piacon Megegyeznek tehát egymással, hogy az együttes profitmaximum érdekében kellően visszafogják a kibocsátást és ezzel felhajtják az árat a piacon Azonban ha a többiek tartják a kartellmegállapodást, az egyik tag pedig többet termel (csal), akkor ő többletprofitra tehet szert  ezért borulékonyak a kartellek Az együttes profitmaximum nem egyezik meg az egyéni profitmaximummal A kartell által elért áron(Pm) az egyes vállalatok többet szeretnének termelni (q*), mint amit annak érdekében szabad (qm), hogy ez az ár fennmaradjon (lásd ábra)

17 Kartell

18 Összehasonlítás A társadalmilag legoptimálisabb, leghatékonyabb pontot a tökéletes verseny (vagy Bertrand-egyensúly) adja  legalacsonyabb ár, legtöbb termelt mennyiség Sorrendben a Stackelberg-egyensúly, majd Cournot-egyensúly következik és végül a monopólium (vagy kartell) a társadalmilag legkevésbé hatékony  itt a legmagasabb az ár, és a legkevesebb a termelt mennyiség  nagy holtteher-veszteség Minél nagyobb a vállalatok száma a Cournot- és a Stackelberg modellben, annál közelebb esik az egyensúly a tökéletes versenyzői szinthez

19 Feladatok - Cournot Egy iparágat két vállalat alkot. Az első 20, a második 5 pénzegység költséggel állít elő egy egység terméket. A piac keresleti görbéje: Q = 100 – 2p. Határozzuk meg a két vállalat profitmaximumhoz tartozó termelési értékét, a piaci árat és a profitokat, ha a, az első vállalat termelésének meghatározásakor úgy véli, hogy a második vállalat továbbra is annyit fog termelni, mint eddig. A második vállalat hasonló feltételezésekkel él az első vállalat vonatkozásában.

20 Feladatok - Stackelberg
b, az első vállalat termelésének meghatározásakor figyelembe veszi, hogy az ő (mármint az első vállalat) termelési mennyiségének megváltoztatásakor a második vállalat is módosítani fogja termelését. A második vállalat úgy gondolja, hogy társa továbbra is annyit fog termelni, mint eddig, azaz az első vállalat mennyiségi vezérlő.

21 Feladatok - kartell Egy iparágat 2 azonos, c(q)= q2 költségű vállalat alkot. A piaci kereslet Q=140-0,5p. Mekkora lesz az egyensúlyi ár, a vállalatok termelése és profitja, ha kartellt hoznak létre?

22 Feladatok – csalás a kartellben
Mi lesz az egyensúly, ha az előző feladat 1-es vállalata csal, és a 2-es tartja a mennyiséget?

23 Köszönjük a figyelmet! 