Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Oligopóliumok Mikroökonómia konzultáció (G-kar) Sipos Viktória & Motyovszki Gergő 2008. december 10.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Oligopóliumok Mikroökonómia konzultáció (G-kar) Sipos Viktória & Motyovszki Gergő 2008. december 10."— Előadás másolata:

1 Oligopóliumok Mikroökonómia konzultáció (G-kar) Sipos Viktória & Motyovszki Gergő december 10.

2 Oligopólium  A valóságos piaci helyzet legtöbbször az eddig megismert két szélső eset – a tökéletes verseny és a monopólium – között van  Nem sok kis vállalat és nem is egyetlen nagy vállalat van a piacon, hanem lehetséges, hogy számos versenyző cég, akik azonban nem olyan kicsik, hogy ne lennének befolyással az árra  Ez a piaci környezet az oligopólium  A tárgyalás során csak az egyszerűség kedvéért csak kétvállalatos esettel (duopólium) foglalkozunk, és feltesszük, hogy minden vállalat azonos terméket termel

3 Nem kooperatív stratégiák az oligopol piacon Versenyez Egyszerre dönt Egymás után dönt Árban versenyezOutputban versenyez Bertrand modell Stackelberg modell Edgeworth modell Cournot modell

4 Egy kis játékelmélet – Nash-egyensúly  A játék leírása úgy történik, hogy minden játékos (itt vállalat) minden együttes stratégiaválasztásához kifizetési értéket rendelünk (profit)  A domináns stratégia egy játékos olyan stratégiaválasztása, ami optimális attól függetlenül, hogy a másik mit választ  A Nash-egyensúly olyan stratégiahalmaz, ahol a többi játékos adott döntése esetén mindegyik játékos választása optimális (ha B adott választása mellett A döntése optimális, és A ugyanezen adott optimális döntése mellett B döntése is optimális)  Ha az egyik vállalat ár- vagy mennyiségvezérlő, akkor ő előbb dönt  szekvenciális játék  Ha egyszerre döntenek  szimultán játék

5 Reziduális keresleti görbe  Maradékelven felírt keresleti görbe: A másik vállalat termelési döntését figyelembe véve megmutatja, hogy az első vállalatnak mennyi kielégítendő piaci kereslete maradt

6 Cournot-duopólium  A vállalatok itt szimultán döntenek, a termelt mennyiségben  Az első vállalat tisztában van azzal, hogy a másik is termel valamennyit  ez csökkenti számára a piaci keresletet, és a piaci árra is befolyással van, tehát beleépíti profitmaximalizálási döntésébe a másik vállalat termelési mennyiségét, mint tőle független exogén változót  A profitmaximalizálási feladatot megoldva így megkapja, hogy mennyit kell termelnie a második vállalat termelésének függvényében  ez a reakciófüggvény  A másik vállalat is létrehoz egy ilyen reakciófüggvényt  A két reakciófüggvény metszéspontjában alakul ki a Nash- egyensúly

7 Cournot-duopólium - példa

8 Cournot-duopólium – példa

9 MC Reziduális kereslet: q 1 =Q(p)-q 2 0, Q, q 1, q 2 1 P MR rez D rez MC=0,28 q1q1 Q= p Cournot-duopólium – másik példa q 2= 240 P 1 =0,52 A reziduális keresleti görbén monopóliumként tevékenykedhet – az már csak az övé

10 Stackelberg-duopólium  Itt van egy mennyiségi vezérlő, aki előbb dönt, és ennek függvényében dönt a másik  Szekvenciális játék  Itt pl. háromféle döntési lehetőség van Vezető Követő Mindegyik esetben ugyanígy

11 Stackelberg-duopólium  A vezérlő vállalat ismeri a követő Cournot- féle reakciófüggvényét  azaz előre tudja, hogy mennyit fog termelni a másik vállalat, az ő saját termelésének függvényében  Ez az előny extraprofithoz juttatja a vezérlőt a követő kárára

12 Stackelberg-duopólium – példa  Q= p  MC=0,28 (mindkét vállalatnak)  Követő váll. Cournot-féle reakciófüggvénye:

13 Bertrand-modell  A Bertrand-modellben az árat választják meg a vállalatok, méghozzá egyszerre  szimultán játék  A Cournot-modellhez képest az a különbség, hogy ott a mennyiségeket választották meg egyszerre a vállalatok és az ár meghatározódását a piacra bízták  Itt az árat fogják megválasztani

14 Bertrand-egyensúly  A Bretrand-modellben kialakuló egyensúly ugyanaz, mint a tökéletes versenyzői egyensúly: az ár egyenlő a határköltséggel  Mivel a fogyasztók úgyis a kicsit olcsóbban áruló cégtől vásárolnak, megéri majd egy hangyányival a másik vállalat ára alá ajánlani – de ugyanígy gondolkodik a másik vállalat is  Így hiába van ármeghatározó erejük, ha egyszerre döntenek az árról, az egyetlen lehetséges Nash-egyensúly a határköltség alapú árazás

15 Bertrand-egyensúly MC p 1 =R 1 (p 2 ) p 2 =R 2 (p 1 ) =0,28 0,28 p1p1 p2p2

16 Kooperatív oligopólium – kartell  A kartellban az iparágban tevékenykedő kisszámú vállalat összejátszik  Az együttesen elért profitot akarják maximalizálni  együttesen monopóliumként viselkednek a piacon  Megegyeznek tehát egymással, hogy az együttes profitmaximum érdekében kellően visszafogják a kibocsátást és ezzel felhajtják az árat a piacon  Azonban ha a többiek tartják a kartellmegállapodást, az egyik tag pedig többet termel (csal), akkor ő többletprofitra tehet szert  ezért borulékonyak a kartellek Az együttes profitmaximum nem egyezik meg az egyéni profitmaximummal A kartell által elért áron(Pm) az egyes vállalatok többet szeretnének termelni (q*), mint amit annak érdekében szabad (qm), hogy ez az ár fennmaradjon (lásd ábra)

17 Kartell

18 Összehasonlítás  A társadalmilag legoptimálisabb, leghatékonyabb pontot a tökéletes verseny (vagy Bertrand- egyensúly) adja  legalacsonyabb ár, legtöbb termelt mennyiség  Sorrendben a Stackelberg-egyensúly, majd Cournot-egyensúly következik és végül a monopólium (vagy kartell) a társadalmilag legkevésbé hatékony  itt a legmagasabb az ár, és a legkevesebb a termelt mennyiség  nagy holtteher-veszteség  Minél nagyobb a vállalatok száma a Cournot- és a Stackelberg modellben, annál közelebb esik az egyensúly a tökéletes versenyzői szinthez

19 Feladatok - Cournot Egy iparágat két vállalat alkot. Az első 20, a második 5 pénzegység költséggel állít elő egy egység terméket. A piac keresleti görbéje: Q = 100 – 2p. Határozzuk meg a két vállalat profitmaximumhoz tartozó termelési értékét, a piaci árat és a profitokat, ha a, az első vállalat termelésének meghatározásakor úgy véli, hogy a második vállalat továbbra is annyit fog termelni, mint eddig. A második vállalat hasonló feltételezésekkel él az első vállalat vonatkozásában.

20 Feladatok - Stackelberg b, az első vállalat termelésének meghatározásakor figyelembe veszi, hogy az ő (mármint az első vállalat) termelési mennyiségének megváltoztatásakor a második vállalat is módosítani fogja termelését. A második vállalat úgy gondolja, hogy társa továbbra is annyit fog termelni, mint eddig, azaz az első vállalat mennyiségi vezérlő.

21 Feladatok - kartell Egy iparágat 2 azonos, c(q)= q 2 költségű vállalat alkot. A piaci kereslet Q=140- 0,5p. a) Mekkora lesz az egyensúlyi ár, a vállalatok termelése és profitja, ha kartellt hoznak létre?

22 Feladatok – csalás a kartellben Mi lesz az egyensúly, ha az előző feladat 1- es vállalata csal, és a 2-es tartja a mennyiséget?

23 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Oligopóliumok Mikroökonómia konzultáció (G-kar) Sipos Viktória & Motyovszki Gergő 2008. december 10."

Hasonló előadás


Google Hirdetések