Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ókori világ egyik legnagyszerűbb civilizációja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ókori világ egyik legnagyszerűbb civilizációja."— Előadás másolata:

1 Az ókori világ egyik legnagyszerűbb civilizációja

2 A Nílus A sivatag A víz áradásának elmaradását az em- berek istencsapásként élték meg. Elő- fordult, hogy hét esztendőn át elmaradt a Nílus áradása. Ezt egy a folyó mentén feltárt fáraósír felirata így örökítette meg: „A gabona gyatra, az aratás szűkös, hi- ányzik az élelem. Mindenki szomszédja tolvajává lett. A gyerek sír, az ifjú és az öreg éppen csak vonszolja magát. Feltörték a tartalékok tárházát is, de ennivaló helyett csak port találtak.” Hápit a Nílus istenét, mint "áradó Nílust" tisztelték, aki "életet ad az egész országnak": nedvességet és termést. Nagy hasú és nőies mellű férfinak ábrázolták, tiarával a fején és vizesedényekkel a kezében. Ünnepét a Nílus áradásának kez- detéhez időzítették. Ezen a napon áldozatokat mutattak be neki, aján- dékokat felsoroló papiruszteker- cseket dobtak a folyóba.

3 Memphisz A Nílus folyó mentén már i.e előtt kialakultak földművelő közösségek. I.e. kb ra ezek két királyságba szerveződtek. A két országot i.e. kb ban Ménész király (egyesítette, székhelyévé pedig Memphisz városát tette. Az ún. "Narmer paletta" a Két Föld egyesíté-sének egyik bizonyítéka. A paletta egyik olda-lán Narmer legyőzi Alsó-Egyiptom seregeit, a másik oldalon a győzelem után pedig már mindkét országrész koronája a fején van.

4 A Narmer paletta

5 Fehér korona, Felső - Egyiptom Vörös korona, Alsó - Egyiptom Kettős korona, egyesített Egyiptom Az egyesített Egyiptom királyi koronája Felső és Alsó – Egyiptom koronáiból jött létre. A "Kettős Korona" viselője, akit általában "Alsó- és Felső-Egyiptom királyának neveztek, a birodalom uralkodója volt, és nem koronázhatták meg a "Vörös" koronával anélkül, hogy a "Fehéret ne tették volna a fejére.

6 Házmodell Ágynemű Borotva Borlopó Kenyér

7

8 A saduf egy gémeskút- hoz hasonló szerkezet, amelynek segítségével a vizet a csatornákba e- melték. A faszerkezet hosszú rudat tart, amely- nek végén ellensúlyként kőkolonc lóg.

9 Sörkészítés

10

11 dolgozók katonák papság hivatalnokok vagyonosok

12 Az egyiptomi mitológia szerint kezdetben istenek és istennők uralkodtak az emberek és Egyiptom felett sok-ezer évig. Mindegyiküknek megvolt a maga szerepe az élet béké- jének és harmóniájának megtartásában.Voltak, akiknek a teremtésben, a minden éves áradásban volt szerepük. Istenek és istennők oltal- mazták az embereket éle- tükben és haláluk után. Az egyiptomiak imádták istene- iket, mert úgy gondolták jó- létük, életük boldogsága a földön és a túlvilágon tőlük függ. Mint minden népnek az egyiptomiaknak is megvolt a maguk teremtés mitoszuk:

13 A fáraó az ókori Egyiptom ural- kodója volt. A legfontosabb hatalmi jel- kép a két országrész koro- nájának egyesítével létre- hozott kettős korona, amit a fáraó ünnepi alkalmakkor viselt. Hétköznap a jelleg- zetes királyi fejkendőt hord- ta, csatába készülve pedig a kék színű bőrsisakját a- vagy hadikoronáját húzta a fejére. Az ábrázolásokon a fáraó kezében mindig ott van az elmaradhatatlan korbács, azaz a lófarokból készült légycsapó és a pásztorbot. I. Amenhotep Dzsószer Ehnaton

14 . Tutenkhamen fáraó – aki az Új- birodalom XVIII. dinasztiájának 12. fáraója volt éves sírját ben találta meg Howard Carter brit régész. Az egyiptológu-sok nagy része szerint Ekhnaton fáraó és Kija nevű feleségének fia volt. Gyerekként került a trónra, és éves volt, amikor meghalt. A sírjában megtalált rengeteg tárgy között nem volt egyetlen olyan papirusz, vagy felirat sem, amely a fáraó életére, tetteire, halálának körülményeire utalt volna.

15 Az ókori egyiptomiak- nál igen erős volt az ún. halottkultusz. Hittek a halál utáni életben, ami- hez szükség volt a földi test megtartására is. Ezért nemcsak a fáraót és közvetlen környeze- tét, hanem az utolsó, "egyszerű" közemberig mindenkit bebalzsa- moztak haláluk után. Anubis a balzsamozás istene A balzsamozást papok végezték A száraz sivatagi homok minden mes- terséges eljárás nélkül bizonyos ideig konzerválja a testet. A sírépítészet tette szükségessé a mesterséges tartósítási eljárásokat. A koporsókban, sírkam- rákban, ahol a test már nem érintkezett a homokkal, bekövetkezett a feloszlás. Hosszú ideig kellett azonban a fejlett balzsamozási technika kialakításához, mely kémiai tudást és bizonyos anatómiai ismereteket igényelt.

16 A balzsamozó lemossa a testet pálmaborral, majd leöblíti a Nílus vizével. Először is kiszedik az agy egy részét az orron át. Aztán eltávolítják a belső szer- veket,kivéve a szívet, mert az intelligencia és az érzelmek központja, amit a túlvilági élet- ben is használni fog a fáraó. A test alsó ré- szét kiöblítik pálmaborral, majd összetört füstölőszerekkel újra kitisztítják, megtöltik összetört és tiszta mirhával, végül bevarrják. Ezután a testget bedörzsölik salétrommal és negyven napra elrejtik Negyven nap után ismét lemossák a Nílus vizével, és bekenik olajjal, ami a testet rugalmassá teszi.

17 Az előzetesen kiszedett és kiszárított belső szerveket isteneket ábrázoló edényekbe „kanópuszokba”zárták. A testet fűrészporral, levelekkel tömik ki, hogy élethű legyen. Ezután a holttestet és fából készült ember alakú koporsóba helyezik. Majd a sírkamrában függőlegesen felállítják és mint igen nagy értéket őrzik."

18

19 Ramses múmiája Tuthenkamon fejének rekonstrukciója

20 A piramisok történelme kb. ötezer évre nyúlik vissza. Az ősi Egyiptom lakói a fáraók temetkezési helyéül építették ezeket az épüle- teket. Hittek a túlvilági életben, s azt szerették volna, ha isteneik a túlvilágon sem szenvednek semmiben hiányt. Éppen ezért ékszereket, élelmet, bútorokat, hangszereket, sőt még vadászfegyvereket is elhelyeztek a piramisok kamráiban. A piramisokat még a fáraó életében elkezdték építeni, hogyha eljön halálának napja minden készen álljon a temetkezési szertar- táshoz. Hogy volt képes az ókori ember egy ekkora építmény elkészítésé- re? Ráadásul évezredekkel eze- lőtt élt, és nem állt rendelkezésé- re sem daru, sem markoló és semmilyen mai technikai eszköz. Sokféle elmélet alakult ki a pira- misok építése körül. A tudósok szerint az ókori egyiptomiak mégnem ismerték a kereket. Viszont rájöttek, hogy sokkal könnyebb eljuttatni a követ a piramis helyére, ha azt görgetik, így megalkották a "gördülő kövek" fogalmát. Egy egyszerű, görbített faelemekből álló szilárd, kerék- szerű szerkezet fogta közre a követ, amelyet ember hú- zott az építkezés helyére

21 Az első piramist Dzsószer fáraó építtette. Ezt az ún. lépcsős piramist Imhotep tervezte, aki a fáraó leg- főbb tanácsosaként és főépítészeként tevé- kenykedett. Gizai piramisok

22 A Kheopsz-piramis magassága majd 147 méter, ami nagyjából egy ötven emeletes felhőkarcoló magasságának felel meg. Mivel megsüllyedt, így manapság csupán 138 méteresnek tartják. Két és fél millió, egyenként két és fél tonnás mészkőtömböt hasz- náltak a munkálatok során. Az épület összsúlya több mint 6 mil- lió tonna, melyhez a szükséges köveket feltehetően csak ökrökkel tudták vontatni, és valószínűleg csúszólapokon szállították. Egy- másra pedig görgők és eme- lőszerkezetek segítségével he- lyezhették. Hihetetlen pontosság jellemzi a piramist építő emberek munkáját. A piramis négyzetes alaprajzú és tökéletes csilla- gászati ismeretre vall a tájolása, hiszen a négy sarka a négy égtáj irányát mutatja. Egy-egy oldala az építménynek 230,4 méter hosszú. Az építkezést hatalmas elő- készítő munka előzte meg, hiszen tíz évig csak készültek rá és tervezték. Az előzetes mun- kákban 4000 egyiptomi dolgozott, s a végeredmény építészek, mű- vészek, kőfaragók és más kéz- művesek izzadságos munkáját dicséri.

23 A piramis belsejében egy titokzatos és rejtélyes folyosórendszer található. A közepén egy tíz és fél méter széles és majdnem hat méter magas terem helyezkedik el, mely a Király Kamrája néven ismert, s melyhez egy 47 mé-ter hosszú folyosón lehet eljutni. A kamra közepén egy nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye. A tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban. Ezt a meg-lepő feltételezést három érvvel támasztják alá: A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak. Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik. Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti teremből két szűk szellő-zőcsatorna vezet a piramis felszínére. A halottaknak azonban nincs szükségük levegőre! Valószínűnek látszik tehát, hogy Kheopsz király sohasem nyugodott ezen a helyen. A Nagy Piramis belsejét 3500 éven keresztül senki sem háborga-ta. A sírrablókat és a fosztogatókat elsősorban a rettentő félelem tartotta vissza a rablástól.

24 A szfinx, a fekvő oroszlánként megjelenő, rendszerint emberfejjel ábrázolt alak az ókori Egyiptomban az uralkodói hatalom és erő megtestesítője volt. Szobrai és ábrázolásai a IV. dinasztia korától ismertek. Történetileg az első és egyben legnagyobb - Khephrén fáraó, a második hatalmas gízai piramis építtetője, a IV. dinasztia 4. királyának völgytemploma mellett található. A Nagy Szfinxet, amely mintegy 60 méter hosszú és 20 méter magas, a Félelem Atyjaként is szokás emlegetni. Az egyiptomi régészek feltételezése szerint a Nagy Szfinxnek volt egy nőnemű társa - a Félelem Anyja, amely elpusztult.

25 Kr.e körül alakult ki ez az erős, szilárd államszervezet, amelynek élén az istenként tisztelt fáraó állt. Ekkorra az írásrendszert is kidolgozták, ebből az időszakból már maradtak fenn hieroglifákkal írt források. A hieroglifa ('szent véset') nagyon jellegzetes, egyedi írásmód, hiszen formailag képírás, tárgyakat, élőlényeket ábrázolt nagy hűséggel. Tartalmilag azonban szót, szótagot, sőt mássalhangzót is jelöltek hieroglif jelekkel. fiú férfi lánynő Homoktövis Általános Iskola

26 Az egyiptomi matematikai ismeretekrõl szóló tudásunk egyik forrása a Rhindpa- pirusz.Feltehetõleg i.e körül keletke- zett, de a benne szereplõ ismeretek minden valószínûség szerint sokkal régebbiek. Az egyiptomiak tízes számrendszert használtak. Külön számjegyük volt az, 1-re, 10-re, 100- ra, stb. Az egyiptomiak tudtak szorozni és osztani is. A szorzandót mindig meg- duplázták, majd a megfelelõ hatványokhoz tartozó részszorzatokat összeadták.

27 A fáraókori orvosi kezelésekről legtöbbet az egyiptomi orvosi papíruszok árulnak el. Zömüket az Újbirodalom idején jegyezték le, de ismerünk gyógykezelésre szolgáló előírásokat a megelőző korszakból éppúgy, mint a következőkből. A szöveges emlékek száma viszonylag kevés, tekintve azonban, hogy némelyik hossza igen tekintélyes, összességükben hihetetlenül sok adatot szolgáltatnak. Az orvosi papiruszok között is kitűnik az Ebers-papirusz.

28


Letölteni ppt "Az ókori világ egyik legnagyszerűbb civilizációja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések