Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Helyszíni szemlék, hatósági ellenőrzések lefolytatásának rendje Kovács Balázs tű. főhadnagy kiemelt főelőadó BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Helyszíni szemlék, hatósági ellenőrzések lefolytatásának rendje Kovács Balázs tű. főhadnagy kiemelt főelőadó BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség."— Előadás másolata:

1 Helyszíni szemlék, hatósági ellenőrzések lefolytatásának rendje Kovács Balázs tű. főhadnagy kiemelt főelőadó BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Veszélyes Üzemek Főosztály január 21. ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

2 Helyszíni szemlék

3 Helyszíni szemlék céljai, fajtái Hatósági helyszíni szemlék a veszélyes üzemekkel kapcsolatos hatósági eljárások során - Helyszíni szemle üzemazonosítás céljából (Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozás vizsgálata céljából – Kat. 25. § (4) alapján, kérelemre a Kat. IV. fejezet alóli kisorolás céljából): - benyújtott üzemazonosítási adatlapok valóságtartalmának vizsgálata - veszélyes anyagok mennyiségének, minőségének felmérése - az üzem környezetének vizsgálata. -Helyszíni szemle a benyújtott biztonsági dokumentáció valóság tartalmának ellenőrzése céljából (veszélyes tevékenység engedélyezése, soros – soron kívüli felülvizsgálati eljárások): -biztonsági jelentés, -biztonsági elemzés, -súlyos káresemény elhárítási terv. - Káreseti helyszíni szemle a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeinek kivizsgálása céljából: - esemény minősítését alátámasztó információk gyűjtése, - esemény feltételezhető okainak, következményeinek rögzítése, - baleseti helyszín, hatásterület vizsgálata.

4 Helyszíni szemle a biztonsági dokumentáció valóságtartalmának vizsgálata céljából

5 R. 39. § A hatóság a súlyos káresemény elhárítási terv valóságtartalmát szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, továbbá az üzemeltetőt kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására kötelezheti. Bevezető – I. R. 13. § A hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés valóságtartalmát – a 7. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján – szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi vagy az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér.

6 Bevezető – II. Minden esetben HSZ lefolytatása szükséges a benyújtott dokumentáció, adatszolgáltatás valóságtartalmának ellenőrzésére. Üzemazonosítási HSZ nem helyettesíti a biztonsági dokumentáció valóságtartalmának vizsgálatával kapcsolatos HSZ-t!

7 Bevezető – III. Lehetőleg a Kat. 26. § (1) vagy 40. § (3) bekezdés szerinti hiánypótlás kiadása előtt kerüljön sor a HSZ lefolytatására. Cél az információgyűjtés a helyszínen. A tervezett kikötéseinket támasszuk alá a helyszínen tapasztalt tényekkel.

8 Bevezető – IV. A HSZ kezdetekor ne mulasszuk el: - az ügyfél jogainak és kötelességeinek ismertetését, - az első kapcsolatfelvétel alkalmával az ügyfél tájékoztatását a kapcsolattartás lehetséges formáiról, a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségekről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről. (Ket. 28/A § (4) bekezdés)

9 A jegyzőkönyv megállapításai – I. A HSZ jegyzőkönyvben objektív megállapítások, tények rögzítése szükséges.

10 A HSZ jegyzőkönyvben ne bíráljuk a SKET-et, … azonban tegyünk megállapításokat a SKET-ből hiányzó tartalmi elemekkel kapcsolatosan. A jegyzőkönyv megállapításai – II.

11 A HSZ jegyzőkönyvben ne tegyünk kikötéseket (kötelezést), … azonban tegyünk megállapításokat tervezett kikötéseink alátámasztására. A hatósági döntést a HSZ-t követően a Ket. szabályainak betartásával hozzuk meg. A jegyzőkönyv megállapításai – III.

12 A HSZ jegyzőkönyvben pontosan fogalmazzunk, a jegyzőkönyv legyen alkalmas a jogszabályban foglalt feltételrendszernek való megfelelés vizsgálatára. Helytelen, pontatlan megfogalmazások alapján nem lehetséges megalapozott hatósági döntés meghozatala. Például: „Az üzemben kb. 30 fő dolgozik.” – a SKET készítési kötelezettség előírásának egyik kritériuma a 30 fős munkavállalói létszám. „A telephely mögött közvetlenül más gazdálkodó tevékenységet folytató üzem található.” – a SKET készítési kötelezettség előírásának egyik kritériuma a más egyéb üzemek távolsága, amely számszerűen nem jelenik meg. A jegyzőkönyv megállapításai – IV.

13 Az alkalmazott gondolkodásmód Veszélyeztetettek köre és védettségük Üzemi, technológiai sajátosságok Védelmi rendszerek, eszközök, berendezések A HSZ keretében végezzük el az alábbi tényezők vizsgálatát: Dominóhatás Irányítási rendszer elemei

14 Veszélyeztetettek köre és védettségük vizsgálata – I. A biztonsági dokumentációban bemutatott veszélyeztetett területet (nem veszélyességi övezetet) vizsgáljuk, különös tekintettel az ott található a lakóterületre, a közösségi létesítményekre, tömegtartózkodásra szolgáló építményekre, a társadalmi kockázat számítása során figyelembe veendő egyéb tényezőkre (pl. szomszédos gazdálkodó szervezetek, közlekedési útvonalak), a természeti értékekre.

15 Veszélyeztetettek köre és védettségük vizsgálata – II. A HSZ tárgyát képező üzemi terület megközelítése közben célszerű megfigyelni az alábbiakat. Lakóterület jellege, távolsága, lakosok számának becslése Közösségi létesítmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága, jellege, az ott tartózkodók számának becslése Szomszédos gazdálkodó szervezetek dolgozói létszámának, ügyfélforgalmának becslése

16 Veszélyeztetettek köre és védettségük vizsgálata – III. A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezetekre vonatkozó oktatási terv – tananyag - oktatási napló, riasztási lista meglétének ellenőrzése. [ipari parkok esetében R. 7. melléklet c), egyéb területen R. 13. § (2) alapján kockázatcsökkentésként a hatóság által elfogadható – szükséges a szakmai iránymutatás kérése]

17 Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – I. - a veszélyes üzem tevékenységi körét, - a veszélyes létesítmények számát, jellegét, - a telephelyen jelen lévő veszélyes anyagok jellegét, mennyiségét. A telephely bejárását megelőzően célszerű az üzemeltetővel közösen áttekinteni:

18 Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – II. - a teljes telephely bejárását végezzük el A telephely bejárását a veszélyes anyagok aktuális készletnyilvántartása és helyszínrajz birtokában kezdjük meg. - a veszélyes anyagok gyártásának, feldolgozásának, tárolásának helye egyezik-e a biztonsági dokumentációban foglaltakkal? - a biztonsági dokumentációban foglaltakon túl egyéb veszélyes anyag van-e a telephelyen (pl. PB tartály fűtéshez, gázolajtartály anyagmozgatáshoz)? - a bejárás közben érdemes a vállalkozás munkavállalóinak minél szélesebb körével beszélni (üzemvezető, technológus, karbantartó stb.)

19 Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – III. Vizsgáljuk meg a tárolási utasítások meglétét, valamint azok betartását. AN2 tárolásakor 300 tonnás egységrakat pl. 500 kg-os big-bag zsákos kiszerelés esetén 2 emelet ~80m 2 3 emelet ~60m 2 50 kg-os zsákos kiszerelés esetén ~100m 2 1-1,2 tonna/raklap

20 Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – IV. A tárolási rend vizsgálatakor vegyük figyelembe: a biztonsági adatlap vonatkozó információt,

21 Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – V. a gyártói előírásokat,

22 Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – VI. a vonatkozó szabványokban foglalt előírásokat is. MSZ Klórhordók szállítása, tárolása, üzemeltetése – műszaki és munkavédelmi követelmények - Általános előírások - Fogalom meghatározások - Klórhordók szállítása - Klórhordó tárolók létesítése - Üzemeltetés

23 Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – VII. - hőmérsékleti és nyomásviszonyok A HSZ során minden veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vizsgáljunk meg, tekintsük át a technológiai folyamatokat, különös tekintettel az alábbiakra: - veszélyes anyag kikerülésének lehetőségei - technológiai berendezések funkciója - jelen lévő veszélyes anyagok technológiai tartálynyomástartó edény(CPR 18E) - veszélyes anyag kikerülésének feltételezhető következményei

24 Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – VIII. - műszaknapló áttekintése segíthet a rendszer gyenge pontjainak felderítésében. A vizsgálat során további információ forrást jelenthet: - konzultáció az adott technológiát ismerő üzemi szakemberekkel,

25 Irányítási rendszer elemeinek vizsgálata – I. - normálüzemtől eltérő üzemállapotok kezeléséről szóló munkautasítások (pl. vészleállítás, technológia irányíthatatlanná válásának megakadályozása) Az irányítási rendszer elemeinek helyszíni vizsgálata keretében célszerű kitérni az alábbiakra: - karbantartások rendszere (személyi és tárgyi feltételek, gyakoriság, felelősök, dokumentálás) - az utasítások aktuálisak-e (felülvizsgálatuk rendszere) - oktatások rendszere (oktatási terv, tananyag tervezet, dokumentálási terv)

26 Irányítási rendszer elemeinek vizsgálata – II. Fentiek a védelmi intézkedések eredményes végrehajtásához elengedhetetlenek. Van-e rendszer a telephelyen ideiglenesen tartózkodó személyek (pl. ügyfelek, szállítók, karbantartók, dolgozók hozzátartozói stb.) regisztrálására, tájékoztatására a súlyos baleset esetén követendő magatartási formákról?

27 Védelmi rendszerek, -eszközök, -berendezések vizsgálata – I. A biztonsági dokumentációban feltüntetett -monitoring rendszerek (pl. tűzjelző, gázérzékelő); -védelmi berendezések (pl. oltóberendezés, vészszellőzés); -riasztó, tájékoztató rendszerek (pl. sziréna, hangosbemondó) megtalálhatóak-e a telephelyen, üzemképes állapotban vannak-e.

28 Védelmi rendszerek, -eszközök, -berendezések vizsgálata – II. A biztonsági dokumentációban feltüntetett - egyéni védőeszközök (pl. légzésvédelem, vegyvédelmi ruházat); - szaktechnikai eszközök (pl. mobil gázérzékelők, felitató anyag – edényzet, elsősegélynyújtó felszerelés); - veszélyhelyzeti kommunikációs eszközök (pl. rádiók, belső telefonhálózat) mennyiségének, minőségének, hozzáférhetőségének ellenőrzése.

29 Védelmi rendszerek, -eszközök, -berendezések vizsgálata – III. BIZTONSÁGBIZTONSÁG LÁTSZATA Amennyiben az előzőekben felsorolt védelmi eszközök, berendezések a HSZ alkalmával nem állnak rendelkezésre, vagy nincsenek működőképes állapotban, úgy az állapot dokumentálásán túlmenően az üzemeltetőt nyilatkoztatni célszerű. (lehetséges következmények például: kötelezés vagy kikötéses engedély, társhatóság(ok) értesítése)

30 Dominóhatás vizsgálata – I. A biztonsági dokumentációban vizsgálni szükséges, hogy az „A” veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben előforduló súlyos baleseti események milyen mértékben módosíthatják a „B” veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben feltételezhető súlyos baleseti események bekövetkezési gyakoriságát, következményeit. Belső dominóhatás Külső dominóhatás A külső dominóhatás vizsgálat elvégzése indokolt annak elemzése céljából, hogy az „A” veszélyes üzem környezetében található egyéb veszélyes anyagokkal foglalkozó gazdálkodó szervezetek működése milyen mértékben módosítja az „A” veszélyes üzem területén bekövetkező súlyos baleseti események bekövetkezési gyakoriságát, következményeit.

31 Dominóhatás vizsgálata – II. - a szellőzőrendszerek, csatornarendszerek kapcsolataira; az ott esetlegesen jelen lévő veszélyes anyagok reakcióira, a reakciók következményeire. Belső dominóhatás vizsgálatakor a HSZ során a biztonsági dokumentációban foglaltak ellenőrzésén túl különös figyelemmel kell lenni: Külső dominóhatás vizsgálatakor a HSZ során a biztonsági dokumentációban foglaltak ellenőrzésén túl különös figyelemmel kell lenni: - a szomszédos vállalkozások által a veszélyes létesítmények közelében felhalmozott veszélyes anyagokra, az ott működtetett veszélyes technológiákra.

32 Csővezetékes szállítás létesítményei Veszélyes anyagok csővezetékes szállításának létesítményeivel kapcsolatos HSZ-t célszerű az üzemeltető székhelyén lefolytatni (dokumentumok megtekintése). Amennyiben a csővezeték-hálózaton túl jelentősebb felszíni létesítmény (pl. átadó állomások, kompresszorállomás) is szerepel a SKET-ben, úgy annak bejárása indokolt.

33 Helyszíni szemle a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar vizsgálata céljából

34 Üzemzavar helyszíni vizsgálata – I. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarnak minősül: a Kat. 3. § 30. pontja alapján a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár: a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása, d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben, e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben, f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.

35 Üzemzavar helyszíni vizsgálata – II. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetnek minősül: a Kat. 3. § 29. pontja szerint az olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet. Jelentésköteles súlyos baleset kritériumai – R. 11. mellékletben.

36 A szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani: a) Fel kell venni az üzemeltetőnek és az esemény által érintett vagy veszélyeztetett létesítmény vezetőjének nyilatkozatát az esemény bekövetkezésének okairól és körülményeiről, melynek során az esemény értékeléséhez szükséges mértékben ismertetni kell: 1. a balesetben érintett létesítmény, üzemi technológia, vagy berendezés kialakítását, működését, technológiai paramétereit (hőmérséklet, nyomás, stb.) és karbantartottságát; 2. az esemény feltételezett kiindulási helyzetét és az esemény kialakulásának folyamatát, az esemény kezelése során tett üzemeltetői intézkedéseket; 3. az eseményt feltételezhetően előidéző okokat, az esemény kialakulását befolyásoló tényezőket, az eseményben érintett veszélyes anyagok fizikai és kémiai jellemzőit; 4. az esemény következményeinek és hatásainak (személyi sérülés/halál, anyagi kár, környezetszennyezés, belső dominó hatás, stb.) részletes leírását; 5. a normál üzemtől való eltérés, illetve esetlegesen az arra való visszaállás tényét, befolyásoló körülményeit; 6. a beavatkozó állomány/létesítményi tűzoltóság káresemény elhárításával kapcsolatosan végzett tevékenységét és annak tapasztalatait; Üzemzavarok, súlyos balesetek vizsgálata – III.

37 7. az üzem belső védelmi tervében/súlyos káresemény-elhárítási tervében leírtak összevetését az esemény kezelésével kapcsolatosan végrehajtott védekezési tevékenységekkel (erők, eszközök rendelkezésre állása; az érintett személyek, a beavatkozó állomány felkészültsége; az egyes védekezési mozzanatok időszükségletei; az érintett település külső védelmi vagy veszély-elhárítási tervével való kapcsolat), melyek alapján a belső védelmi terv/súlyos káresemény-elhárítási terv felülvizsgálata/módosítása indokolttá válhat; 8. az esemény üzemeltetői kivizsgálásának tervezett/becsült befejezését/lezárását; 9. a biztonsági jelentés vagy elemzés esetleges üzemeltetői felülvizsgálatának szükségességét; 10. az üzemeltető további intézkedéseinek leírását az érintett berendezés(ek), létesítmény(ek) vonatkozásában, illetve az érintett veszélyes anyag(ok) kezelésével kapcsolatosan. b) A baleset helyszínét, a baleseti hatásokkal érintett hatásterületét minden esetben meg kell tekinteni, ahol a baleset körülményeinek felderítésében segítséget nyújtó fényképeket kell készíteni. Szükség esetén meg kell hallgatni és a baleset okaival és következményeivel kapcsolatban nyilatkoztatni a káresemény során a helyszínen tartózkodó személyeket. Üzemzavarok, súlyos balesetek vizsgálata – IV.

38 Katasztrófavédelmi bírság kiszabása csak azt követően történjen, hogy az üzemzavar tényállását teljeskörűen megvizsgáltuk, és a döntés alátámasztásához a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak. Üzemzavarok, súlyos balesetek vizsgálata – V. „Tűz a veszélyes létesítmény területén.” – önmagában nem minősül üzemzavarnak, a Kat. 3. § 30. pontja szerinti feltételek valamelyikének teljesülnie kell, például: ha a tűz az R. szerinti veszélyes anyaggal kapcsolatos, vagy az esemény (tűz és az azt követő tűzoltói beavatkozás) miatt le kellett állítani egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt az üzem területén.

39 Hatósági ellenőrzések

40 Időszakos hatósági ellenőrzések – I. A katasztrófavédelmi igazgatóságok a veszélyes üzemekkel kapcsolatos időszakos hatósági ellenőrzési tevékenységet az alábbiakban meghatározott esetekben és időszakonként végzik: - felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek – évente, - alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek – kétévente, - küszöbérték alatti üzemek – háromévente.

41 Az alkalmazott gondolkodásmód – UGYANAZ! Veszélyeztetettek köre és védettségük Üzemi, technológiai sajátosságok Védelmi rendszerek, eszközök, berendezések A HSZ keretében végezzük el az alábbi tényezők vizsgálatát: Dominóhatás Irányítási rendszer elemei

42 Időszakos hatósági ellenőrzések – II. A katasztrófavédelmi igazgatóság az adott évre elfogadott ellenőrzési ütemterv alapján kiértesíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjét a tervezett ellenőrzés időpontjáról. Főbb szempontok az időszakos hatósági ellenőrzések során Az időszakos hatósági ellenőrzések célja egyrészt a jogszabályi követelményeknek megfelelő üzemeltetés ellenőrzése, másrészt a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőinek ellenőrzése az alábbiak szerint: - meghozták-e a súlyos balesetek megelőzéséhez szükséges óvintézkedéseket, - megfelelő intézkedéseket tettek-e a súlyos balesetek következményeinek korlátozására a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén belül és kívül, - a biztonsági dokumentációban szolgáltatott információk valósághűen tükrözik-e a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet és veszélyeztető hatásait, - a változások esetén felülvizsgálták-e, illetve átdolgozták-e a biztonsági dokumentációt, a védelmi terveket, illetve megfelelően működtetik-e a BIR-t.

43 Időszakos hatósági ellenőrzések – III. A súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó irányelvek és az irányelvek végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszer vizsgálata az időszakos hatósági ellenőrzések keretében a következő szempontok figyelembe vételével történik: - szervezet és személyzet; - a súlyos balesetek meghatározása és értékelése; - üzemvezetés; - a változtatások kezelése; - védelmi tervezés; - monitoring rendszerek; - audit, belső ellenőrzések. Biztonsági Irányítási Rendszer vizsgálatának szempontjai

44 Belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzése Belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzésének szempontjai A gyakorlat elfogadhatónak minősíthető, amennyiben: -az üzemeltető a belső védelmi tervben szereplő súlyos baleseti eseménysorok egyikét gyakoroltatja, -a gyakorlat résztvevői előzetes oktatásban részesültek, -a résztvevők a tervben meghatározott cselekvési sortól nem térnek el, - nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset során annak kimenetelét negatív irányba terelhetné (pl.: védőfelszerelés nem megfelelő használata). Részleges belső védelmi terv gyakorlat megtartása évente, teljeskörű gyakoroltatás háromévente esedékes.

45 Supervisori ellenőrzések Supervisori ellenőrzések jellemzői: - értesítés nélküli ellenőrzések - kiterjednek az alsó, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek, kiemelten kezelendő létesítmények körére, - a területi szerv koordinálja a társhatóságok hatósági ellenőrzéseit, - nem szükséges minden illetékes (csak az érintett terület vizsgálatához, ellenőrzéséhez szükséges) társhatóság részvétele, - lefolytatására a társhatóságok is tehetnek javaslatot. A területi szerv a végrehajtott iparbiztonsági komplex ellenőrzésről 30 napon belül összefoglaló jelentést készít és felterjeszti az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség részére.

46 Iparbiztonsági Főfelügyelőség - Alkotmányvédelmi Hivatal -Nemzeti Védelmi Szolgálat -Nemzeti Biztonsági Felügyelet -Országos Rendőr-főkapitányság -Budapesti Rendőr-főkapitányság -Terrorelhárítási Központ -Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség -Nemzeti Adó és Vámhivatal -Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága -Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat -Magyar Bányászati és Földtani Hivatal -Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság -Nemzeti Közlekedési Hatóság -Közlekedésbiztonsági Szervezet -Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Közlekedési Felügyelőségei Veszélyes üzemek szakterülettel együttműködő társhatóságok, szervezetek -Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőség -Magyar Energia Hivatal -Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal -Országos Atomenergia Hivatal -Országos Mentőszolgálat -Honvédelmi Minisztérium Veszélyes Katonai Objektum Felügyeleti Hatóság -Települési önkormányzat polgármesteri hivatal

47 Kérdések " Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést. " / Albert Einstein /

48 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Helyszíni szemlék, hatósági ellenőrzések lefolytatásának rendje Kovács Balázs tű. főhadnagy kiemelt főelőadó BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések