Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az értelmi fejlődés Jean Piaget 1896-1980 A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az értelmi fejlődés Jean Piaget 1896-1980 A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük."— Előadás másolata:

1 Az értelmi fejlődés Jean Piaget A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük állandó. A felnövekvő szervezet alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez. Ebben két alapvető mechanizmus segíti: az asszimiláció és az akkomodáció.

2 Az asszimiláció segítségével a tapasztalat beépül az ismeretrendszerbe Az akkomodáció a viselkedés külső mintákhoz való igazítását, vagyis egy, már meglévő séma átalakítását jelenti az új helyzetnek megfelelően. A két mechanizmus által létrehozott egyensúly viszonylagos, újra és újra megbomlik a külső környezet megváltozása vagy a szervezet érése következtében s egy magasabb szinten teremtődik újra. Az egyensúly kialakulása, felbomlása és újászerveződése, vagyis az adaptáció maga a fejlődési folyamat Piaget szerint.

3 A kognitív fejlődés első szakasza - érzékszervi- mozgásos szakasz (szenzomotoros periodus) cselekvéses helyzetmegoldás A második - a művelet előtti szakasz szemléletvezérlésű intuitív gondolkodás A harmadik - a konkrét műveleti szakasz az internalizált, reverzibilis cselekvésekkel megjelenő gondolkodási műveletek A negyedik - a formális műveletek kombinatorika, a hipotézis-alkotás és dedukció kialakulásával

4 I. A szenzomotoros periódus (0-2 év) cselekvéses helyzetmegoldás Elsődleges cirkuláris reakciók (5.hét -5. hónap) saját testre irányuló, ismétlődő. Másodlagos cirkuláris reakciók ( hó) A tárgyakkal kapcsolatos cselekvési sémák kezdenek kialakulni. A másodlagos sémák koordinálása és felhasználásuk új helyzetekben (9.hó hó) A már meglévő módokat új helyzetekben is alkalmazza, akadályokat eltávolít. Harmadlagos cirkuláris reakciók ( hónap) Új eljárások, új cselekvési technikák kialakitása próbálgatással (pl.bottal odébbhúzza a tárgyat)

5 II. A művelet előtti periódus (2 - 7 év) –Centrálás

6 konzerváció (megőrzés) térfogat, hosszúság, tömeg, stb.

7 II. A művelet előtti periódus –bennfoglalás (rész-egész viszony) átlátásának hiánya –magyarázatigény (ultrajelenségek): animizmus, artificializmus, finalizmus –gyermeki etimológia

8 III. Konkrét műveletek (7-12év) 1. Elemi konkrét müveletek ( év) osztályozás, sorbarendezés, invariancia 2. Komplex idői és téri konkrét müveletek ( év) viszonyitás mércéhez, osztályozási rendszerhez

9 IV. Formális műveletek (12-16) 1. Formális műveletek keletkezése (12-14) hipotézisek, dedukció, törvényszerűségek megfogalmazása 2. formális műveleti strukturák (14-16 ) müveleti csoportok (INRC). Identitás (a  b)a  b ha a akkor b Negáció ~(a  b) Reciprok (b  a) Correlatív ~(b  a)

10 Kritikák, újabb eredmények

11

12

13

14 Wason E K 4 7 Ha a lap egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám van.

15 Jerome Bruner A környezet szerepének fontosságát s az egyéni különbségek okozta eltéréseket emeli ki. Minden ismeretünk aktív konstrukció terméke. Ami változik, az a külvilág leképeződése, a reprezentáció módja. Három reprezentációs formát különböztet meg: enaktív (cselekvéses) ikonikus (képi) szimbolikus (nyelvi) Mindhárom forma végigkíséri az egész életet. Kísérletek (gyurma, tűzoltóautó)

16 A nyelvi szocializáció Bernstein hipotézise A felnőtt gyerekhez szóló beszéde, túl a jobb artikuláción, lassúbb tempón, szintaktikailag és a szókészlet szempontjából is egyszerübb. Továbbá pl. katonák bevetésen egymásal másként beszélnek, mint a tábori lelkész jelenlétében. a társadalmi viszony formáját szintaktikai és lexikai választások hordozzák a társadalmi viszonyok különböző formái különböző beszédrendszereket, nyelvi kódokat hoznak létre.

17 Zárt szerepviszonyok esetén a státusz határozza meg a családtagok egymáshoz való viszonyát (feleség, gyerek, stb.). A kölcsönös elvárásokon túl a kommunikáció stílusát is elsődlegesen a státuszbeli pozició határozza meg. A gyerek nevelésében is a státusznak megfelelő viselkedésre való hivatkozás az egyik lényeges elem. Pl. "hagyd békén anyut, ez nem az ö dolga." Továbbá a gyerek irányitásában gyakoriak a közvetlen utasitások, a felszólitó mondatok. Az ilyen családban csekély súlya van az egyéni motivumok, szándékok figyelembe vételének, kialakul az ún. korlátozott kód.

18 Nyilt szereprendszerben inkább érvényesülhet az egyéni igény, észrevételek, vélemények. Itt inkább a személyhez szóló, érvelő, az okokat és szándékokat feltáró stilus a jellemző. Az ehhez kapcsolódó kidolgozott kód nem a helyzetre, közös ismeretekre épit, hanem a helyzettől függetlenül is érthető bárki számára. Példa a kétféle kód használatára: korlátozott nyelvi kód: Futballoznak és az ott bemegy... és... kijön... elszaladnak... és akkor kinéz és leszidja őket.

19 kidolgozott nyelvi kód: Három fiú focizott és az egyik fiu belerug a labdába ésa a labda bemegy az ablakon.Betörik az ablakot. És egy ember kijön és kiabál velük mert betörték az ablakot. A gyerekek elszaladnak és akkor egy néni kinéz az ablakon és leszidja őket.


Letölteni ppt "Az értelmi fejlődés Jean Piaget 1896-1980 A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük."

Hasonló előadás


Google Hirdetések