HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc.

Az előadások a következő témára: "HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc."— Előadás másolata:

1 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

2 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE 5. hét A szelektív hulladékgyűjtés rendszerei. Hulladékudvar, gyűjtősziget, válogatómű

3 HEFOP 3.3.1. 1. hét A hulladék fogalma. A hulladékgazdálkodás célja, alapelvei, stratégiái. A hulladékgazdálkodási törvény. 2. hét A hulladékok csoportosítása eredet, halmazállapot és veszélyesség szerint. A hulladékok csoportosítása hasznosíthatóság (ártalmatlanítás) szerint. A hulladékok környezeti hatásai. 3. hét A hulladék, mint másodnyersanyag. Kiemelt hulladékáramok. A kommunális, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az ipari hulladékok hasznosítása 4. hét A hulladékok gyűjtése és szállítása. (Elhordásos, átürítéses, pneumatikus, vízöblítéses stb.; együtemű – kétütemű). Az átrakóállomás. 5. hét A szelektív hulladékgyűjtés rendszerei. Hulladékudvar, gyűjtősziget, válogatómű. 6. hét A fizikai hulladékkezelési eljárások

4 HEFOP 3.3.1. 7. hét A kémiai hulladékkezelési eljárások 8. hét. A termikus hulladékkezelési eljárások (égetés és pirolízis). 9. hét Az égéstermékek kezelése, hőhasznosítás 10. hét A biológiai hulladékkezelés I. Komposztálás 11. hét Biogáztermelés, enzimtechnológiák 12. hét A rendezett hulladéklerakó létesítése és működtetése 13. hét A rendezett hulladéklerakó biztonsági berendezései. A veszélyes hulladékok lerakása. A hulladéklerakó lezárása, utógondozása. 14. hét A folyékony háztartási hulladékok kezelése

5 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar Általános előírások A hulladékgyűjtő udvar: a háztartásokban keletkező települési szilárd, - és a külön jogszabályban megállapított veszélyes - hulladék átvételére, az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt átvevőhely. Hulladékudvart helyi önkormányzat - a közszolgáltatással együtt szabályozott módon- vagy az erre szakosodott vállalkozás létesíthet. A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet meghatározza a telepítés szempontjait, a gyűjthető hulladékok körét, illetve a hulladékudvarral szemben támasztott minimális műszaki követelményeket.

6 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A telepítésnél figyelembe veendő szempontok:  a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye;  a lakosság által elfogadható ráhordási távolság;  a begyűjtendő hulladékok köre;  a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint;  a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei;  a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága;  a hulladékhasznosítás lehetőségei;  a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata;  gazdaságossági szempontok.

7 HEFOP 3.3.1. A hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre: másodnyersanyagként hasznosítható összetevők (papír, üveg, műanyag- flakon, fólia, fémhulladék, fém italos doboz, fahulladék, textilhulladék), darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsironcs), lakossági körből származó veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó), lakossági körből származó építési, bontási hulladékok. A zöldhulladékok gyűjtésére (nyesedék, fű, lomb) annak idényjellege és területi koncentráltsága (főleg kertváros) miatt, lomtalanítási jelleggel külön gyűjtőjáratok szervezése javasolható az ingatlanok elől, illetve azok közeléből. Erre a gyűjtő-szigetek, hulladékudvarok hálózata valójában nem alkalmas, bár az udvarokon egy-egy ilyen célkonténer kihelyezése megoldható. A gépkocsironcsok gyűjtésére célszerű egyetlen központi helyet kijelölni, mert innen gazdaságosabb a továbbszállítás.

8 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A hulladékudvar helyszínének kiválasztásánál a következőkre kell tekintettel lenni: a településszerkezet (a hulladékudvart a település sűrűn lakott részén célszerű kialakítani), a könnyű megközelíthetőség (mind a lakosok, mind a szállító járművek szempontjából), a terület látogatottsága, a közúti forgalom rendje (pl. egyirányú utcák, jól elhatárolható és bekeríthető területen), a működtetéshez szükséges közmű csatlakozások megléte, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedése és megközelíthetősége.

9 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A hulladékudvar helyszínének kiválasztásánál a következőkre kell tekintettel lenni: a településszerkezet (a hulladékudvart a település sűrűn lakott részén célszerű kialakítani), a könnyű megközelíthetőség (mind a lakosok, mind a szállító járművek szempontjából), a terület látogatottsága, a közúti forgalom rendje (pl. egyirányú utcák, jól elhatárolható és bekeríthető területen), a működtetéshez szükséges közmű csatlakozások megléte, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedése és megközelíthetősége. A hulladékudvar területigényét az alábbi tényezők befolyásolják: a fogadóépület és a fedett-zárt építmény területe, a tetővel ellátott, illetve a szabad területen elhelyezett edényzet helyigénye, az edényzet mozgatásához, szállításához, illetve a lakosság beszállításának zavartalanságához szükséges hely, a kiegészítő létesítmények és eszközök elhelyezéséhez szükséges terület (pl. homoktároló, targoncatároló), a bővítési lehetőség területigénye.

10 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A hulladékudvar területigényét az alábbi tényezők befolyásolják: a fogadóépület és a fedett-zárt építmény területe, a tetővel ellátott, illetve a szabad területen elhelyezett edényzet helyigénye, az edényzet mozgatásához, szállításához, illetve a lakosság beszállításának zavartalanságához szükséges hely, a kiegészítő létesítmények és eszközök elhelyezéséhez szükséges terület (pl. homoktároló, targoncatároló), a bővítési lehetőség területigénye.

11 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A hulladékgyűjtő udvar funkciói  az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvétele,  a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolása,  a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadása. A hulladékgyűjtő udvarok által begyűjthető hulladékok  a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői,  nagydarabos hulladék (lom),  a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék,  nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően,  valamint a lakosságnál keletkező 1 m 3 -t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

12 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A begyűjthető hulladékok jegyzékét az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet r 2. számú melléklete tartalmazza (EWC).  Veszélyes hulladék esetén egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék gyűjthető be, illetve vehető át.  Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként begyűjthető (átvehető): a)mennyiségi korlát nélkül a 15. és 20. főcsoport hulladékai (értsd a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet főcsoportjai), b)200 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 02., 03., 07., 08., 09., 13., 16. főcsoport hulladékai, c)1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17. főcsoport hulladékai esetében.  Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő begyűjtése esetén az erre vonatkozó külön jogszabály (értsd a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet) előírásait is figyelembe kell venni.

13 HEFOP 3.3.1. A hulladékjegyzék főcsoportjai és az EWC kódok 01Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09Fényképészeti ipar hulladékai 10Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok

14 HEFOP 3.3.1. 11 Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari, intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

15 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A hulladékgyűjtő udvar létesítményei A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram). A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m 2. Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m 2, konténer esetén 12 m 2. Gyógyszerhulladék (EWC kód: 20 01 31 és 20 01 32) ((Lásd: 6/2001. (VII. 18.) KöM r.)) zárt építményben vagy konténerben elhelyezett, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be. A hasznosítható hulladékok fedett területen gyűjthetők.

16 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. A nyílt téri tárolónak minden esetben egységesen és összefüggően burkolattal ellátottnak kell lennie. A begyűjtött hulladéknak az elszállításáig elkülönített módon történő tárolására szolgáló tárolóhelyet gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthető módon kell kialakítani. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani. A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani.

17 HEFOP 3.3.1. A hulladékudvar minimális (műszaki) felszerelése legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval, portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fűtéssel, megfelelő kültéri és beltéri világítás, szilárd burkolat az udvar területét lefedően egységes kialakítással, a telep közlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz elvezetéssel, kültéri világítással, fedett-zárt tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve, fedett-nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve,

18 HEFOP 3.3.1. A hulladékudvar minimális (műszaki) felszerelése a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, szabványos, zárt rendszerű edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek, 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg, homoktároló, fűrészportároló, egyéb felszívató anyagok, tűzoltó készülékek, kéziszerszámok, egyéni védőfelszerelések, telefon.

19 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar

20 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A hulladékudvar működési rendje A hulladékgyűjtő udvar nyitvatartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra. (A lakossági veszélyes hulladék nyilvántartásáról a hulladékudvart üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladékokról szóló rendelet alapján.)

21 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar Nyilvántartás és adminisztráció A hulladékudvar hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni. Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. Az átvétellel a hulladék tulajdonjoga és a hulladékkal kapcsolatos kötelezettség az átvevőre száll át. Személyi feltételek A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel ((OKJ 21 7898 01 települési hulladékgyűjtő és -szállító.)) kell rendelkeznie. A veszélyes hulladék átvételét legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti.

22 HEFOP 3.3.1. Hulladékudvar A hulladékudvarok hálózatának kialakítása A hulladékudvarok hálózatának kialakításához figyelembe kell venni: - a lakosság által elfogadható ráhordási távolságot, - a várható hulladékhozamot, - a hulladékhasznosítás lehetőségeit, - a beépítettséget, - a laksűrűséget, - a helyi adottságokat. A hulladékudvarok kialakításánál alapvető szempont, hogy kis települések esetében (5000 lakosig) egy hulladékudvar kiépítése elégséges. A hulladékudvarok hálózatát csak azonos üzemelési és üzemeltetési rend alapján szabad működtetni. Eltérő üzemeltető esetén is meg kell őrizni az udvarra jellemző külső megjelenési és üzemeltetési formát.

23 HEFOP 3.3.1. A gyűjtősziget A gyűjtősziget funkciói: 1.a lakosság által odahordott szilárd hulladékféleségek elkülönített, akadálytalan és időben folyamatos gyűjtési lehetőségének biztosítása, 2.az elkülönítetten gyűjtött hulladékféleségek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon történő, rövid idejű, átmeneti tárolása (az elszállítás menetrendjétől függően). A gyűjtőszigeteken kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetevők gyűjtése tervezhető (ezek döntően csomagolási hulladékok): 1.a papír, 2.a műanyagpalack és -fólia, 3.a színes és fehér üveg, 4.a fém italosdobozok

24 HEFOP 3.3.1. A gyűjtősziget A fém italosdobozok a műanyaghulladékkal közös konténerben is gyűjthetők, mert az utóválogató soron elkülönítésük – akár kézi, akár automatikus módon – egyszerűen megoldható. Az italosdobozok önálló konténeres gyűjtését leginkább a nagyforgalmú kereskedelmi központoknál alkalmazzák. Gyűjtőszigeteken veszélyes hulladékok (szárazelemek, festékes dobozok stb.), továbbá bomló szerves hulladékok és más az egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékok nem gyűjthetők

25 HEFOP 3.3.1. A gyűjtősziget A telepítési helyek meghatározásánál figyelembe veendő szempontok: –a hulladékkeletkezés valószínűsíthető súlyponti helyei, –a kényelmes és viszonylagos rövid idejű gyalogos megközelítés, lehetővé téve egyúttal a gépkocsival történő megközelítést is, –a szelektíven begyűjtött hulladékot tároló edényzet gépi ürítésének és a gyűjtőjárművek számára az akadálytalan megközelíthetőségnek a biztosítása, –rugalmas, a változó igényekhez alkalmazkodó kialakítás (bővítési lehetőség), –az adott települési környezetbe harmonikusan illeszkedő, esztétikus és közegészségügyi szempontból kifogástalan kivitel.

26 HEFOP 3.3.1. A gyűjtősziget A gyűjtőszigetek legfontosabb jellemzői (az 5/2002 KvVM rendelet 5 § alapján):  szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni;  elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre;  a kihelyezett edényzet zárható, bedobónyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen;  a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen.

27 HEFOP 3.3.1. A gyűjtősziget Gyűjtőszigetek elhelyezése A szigeteket elsősorban a lakótelepi övezetben alkalmazzák, de a városok egyéb részeire is helyeztek el belőlük. A nagyobb városok sűrűn beépített belvárosi részén a gyűjtőszigetek helyhiány, illetve városképi problémák miatt nem kerültek alkalmazásra. Az edényeket általában forgalmas bevásárlóhelyek, közintézmények, lakótelepi gyalogos út, illetve megszokott gyűjtőhelyek mellett helyezték el. Elhelyezési távolság, ellátási körzet A gyűjtőszigetek átlagos elhelyezési távolsága 5-600 méter. A BIOKOM Kft megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság hulladékfajtától (papír, üveg, műanyag) függően 250–350 méter távolságra hajlandó a hulladékot elvinni. Az ellátási körzet nagysága a beépítettség és a lakósűrűség függvényében változó, de az átlagos létszám 1.200–3.500 fő/sziget között alakul.

28 HEFOP 3.3.1. A gyűjtősziget Alkalmazott edényzet A lakótelepi, városi területeken általában 3-4 speciális konténerből kialakított csoportot használnak. Az edények műanyagból vagy fémből készültek, térfogatuk 1,1 – 2,4 m 3 között változik. A műanyag edények általában esztétikusabb kinézetűek, de sokkal sérülékenyebbek, a gondatlanság miatt keletkező tüzekben használatra alkalmatlanná válnak. A papír- és műanyag-hulladék gyűjtésére a nagyobb, 2 m 3 körüli, míg az üveghulladék gyűjtésére a kisebb, 1 m 3 körüli edények alkalmazása javasolható. Begyűjtött mennyiségek A tapasztalatok alapján a papír mennyisége 1,5–2 tonna/ év, a műanyag 0,4–1 tonna/év, az üveg 1,2–5 tonna között alakul gyűjtőszigetenként. Kívánatos lenne az egy lakosra eső 10-15 kg/év papír- és 3-5 kg/év műanyag-hulladék visszagyűjtése. A tapasztalatok alapján egy 2 m3 körüli konténerbe átlagosan 300-400 kg papír, 30-50 kg műanyag helyezhető el.

29 HEFOP 3.3.1. A gyűjtősziget Gyűjtőszigetek felszereltsége A gyűjtőszigetek legtöbb esetben 3-4 színes, piktogrammal és tájékoztató feliratokkal ellátott konténerből állnak. A telepítés helyét, amennyiben nincs szilárd burkolattal ellátva, le kell betonozni vagy járdalapokból kell kialakítani. A konténereket a környezetüktől esztétikus térelválasztókkal (palánk, sövény) célszerű elválasztani. Ürítés A gyűjtőszigetek ürítése minden esetben célgépekkel történik. A konténereknél a helyben ürítést darus konténeres felépítményű járművek biztosítják. A földbe süllyesztett edényzetet szintén helyben, tömörítős autóra szerelt daruval végzik. Az ürítés gyakorisága 3 nap és 3 hét között változik, de legtöbb esetben kialakított, állandó járatprogram szerint történik.

30 HEFOP 3.3.1. A gyűjtősziget Magyarországi tapasztalatok alapján az egyes konténerekben (2,1–2,5 m 3 ) lévő hulladékok átlagos tömege papírnál 300-400 kg, műanyagnál 30–50 kg, üvegnél (1,1-1,5 m 3 ) pedig 320-350 kg gyűjtéskor. Egy átlagos gyűjtősziget kialakítására 2 db nagy (2,1-2,5 m 3 ) konténer a papír- és a műanyag-, valamint egy kicsi (1,1–1,5 m 3 ) konténer az üveg gyűjtésére tervezhető. Egy háromtengelyes, konténeres darusautó heti egyszeri gyűjtéssel, tapasztalatok alapján 80-100 gyűjtőpont kiszolgálására képes.A gépjármű egy óra alatt átlagosan 3 gyűjtőpont leürítését tudja elvégezni.

31 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA A SZELEKTÍV GYŰJTÉS RENDSZEREI: HULLADÉKUDVAR, GYŰJTŐSZIGET VÁLOGATÓMŰ TECHNIKAI FELSZERELTSÉG AZ EU HULLADÉKKATALÓGUSA (EWC)

32 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai Barótfi István: Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2000. Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998. Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek (www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/ - A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei - A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei - A települési szilárdhulladék termikus kezelése - Az építési-bontási hulladékok kezelése - Települési hulladékgazdálkodási terv kidolgozása

33 HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a hulladékkezelés rendszereit! Ismertesse a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének lehetőségeit, feltételeit! (a hulladékudvar) Ismertesse a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének lehetőségeit, feltételeit! (a gyűjtősziget) Jellemezze a hulladékgyűjtő és szállító eszközöket, berendezéseket és működtetésüket! Írja le a települési hulladék gyűjtésének, szállításának módszereit! Írja le a kommunális és veszélyes hulladék szállításának feltételeit!

34 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME Előadás anyagát készítették: PREGUN CSABA A fizikai hulladékkezelési eljárások