Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szelektív hulladékgyűjtés Dr. Dióssy László c. egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szelektív hulladékgyűjtés Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Szelektív hulladékgyűjtés Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2 Fogalmak Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely. Átrakóállomás: a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.

3 A szelektív gyűjtés alkalmazásának céljai A hasznosítható alkotók feldolgozóiparba történő visszafogadása A veszélyes alkotók elkülönített kezelésével a települési szilárd hulladék által okozott környezetterhelés csökkentése A szelektív gyűjtéssel elért mennyiség –redukció következtében a szükséges ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása

4 Kombinált megoldások alkalmazása Hulladékudvar Gyűjtősziget Lakóházak között szelektív elhordásos megoldás

5 Szelektív gyűjtési rendszer folyamata 1.szelektív gyűjtés; 2. szállítás célgépekkel; 3. utóválogatás és szállítókonténerek tisztítása; 4. tisztított másodnyersanyagok szállítása a feldolgozó üzemekhez

6 A gyűjtőterületek kijelölését alapvetően a következő paraméterek befolyásolják A terület jellege, beépíthetősége Az ellátandó lakósszám, a keletkező hulladék mennyisége A hulladék térfogatsűrűsége, a szelektíven gyűjtendő alkotók mennyisége és részaránya A hulladékgyűjtés, - szállítás gyakorisága

7 A szelektív gyűjtés során figyelembe veendő fontosabb szempontok A megközelítési távolság az érintett lakósok számára a lehető legkisebb legyen Rugalmas, igényekhez alkalmazkodó kialakítás Települési környezetbe való harmonikus illesztés, esztétikus kivitel A hulladék keletkezési helyéhez minél közelebb essen a gyűjtőhelyek kialakítása

8 Hulladékgyűjtő edényzettel szemben támasztott követelmények:

9

10 Hulladékudvarok

11 Hulladékudvar funkciói A lakosság által behordott hulladékok átvétele Az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása A begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása A hulladékok fizikai kezelése A begyűjtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyekre

12 A hulladékudvarban gyűjthető hulladékok köre Másodnyersanyagként hasznosítható alkotók Termékdíj törvény alá tartozó hulladékok Darabos hulladékok Lakossági körből származó veszélyes hulladékok

13 A hulladékudvarba beszállított hulladékmennyiséget befolyásolják A lakosság által elfogadott ráhordási távolság, elérhetőség A nyilvántartási rend Fogadási feltételek megfelelősége

14 Optimális visszagyűjtési arányok Papírféleségeknél 60-70% Műanyagoknál 30-40% Fémeknél 80-90% Üvegnél 60-70% Textilhulladéknál 60-70% Veszélyes alkotóknál 60-70%

15 Átrakás A korszerű hulladékgazdálkodás során alkalmazott művelet. A kétütemű hulladékgyűjtési rendszer esetében az első szállítási ütem végén a hulladék közvetlen áthelyezése egyik szállítóeszközből a másikba v. közvetett módon - tárolóba, ill. abból a továbbszállító járműbe. Az átrakás révén a különböző – elsősorban települési – forrásokból származó szilárd hulladékot megfelelően tömöríteni, válogatni, csomagolni lehet a további szállítás, ill. egyéb hulladékgazdálkodási műveletek (pl. hasznosítás) érdekében. Az átrakás telephelye az átrakóállomás, amely tehát olyan hulladékbegyűjtő hely, amelynek alkalmazása esetén elkülönül a szilárd hulladék gyűjtése és szállítása, ahol a szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik v. a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják. Az átrakóállomás zárt, körülkerített, őrzött létesítmény.

16 Átrakóállomás vázlata Az átrakóállomás a hulladék fogadására és szállításig történő tárolására létrehozott mű, amelyet a regionális hulladéklerakó és a települések közötti korszerű és gazdaságos szállítás érdekében alakítottak ki. Ilyen jellegű létesítményből már több is működik az országban.

17 Általános előírások Az átrakóállomás a regionális hulladékkezelés megvalósításának eszköze, amely a kétütemű hulladékszállítás - ebben elkülönül a hulladékok gyűjtése és a szállítása - révén mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból szükségszerű megoldás. Az átrakóállomás olyan zárt rendszerű hulladékkezelő mű, amely a hulladéknak csak a fizikai állapotát változtatja meg (tömörítés). Az átrakó elhelyezése, telepítése Az átrakót a hulladékkezelés szempontjából egy régiónak tekintendő településcsoportra készített, az érintett települési önkormányzatok által támogatott, kijelölt helyre, építési engedélyezési eljárás keretében kell telepíteni. Az átrakó helyének kijelölése olyan gazdaságossági számításon alapul, amely a gyűjtőkörzet lehetséges súlypontját jelöli ki.

18 A telepítésnél figyelembe kell venni a következő szempontokat: - az ellátott körzet nagysága (lakosszám, ingatlanszám, hulladéktermelők stb.), - a kezelt hulladék fajtája, mennyisége, - az átrakó közlekedési kapcsolata, - ártalmatlanítóhelyi kapcsolat (közlekedési, forgalomtechnikai, szerződéses), - az átrakó közműigénye, - a rendeletben meghatározott védőtávolság, - gazdaságossági számítás. Az átrakó létesítése engedélyköteles tevékenység. Az átrakó területigénye, műszaki felszereltsége Az átrakóállomás minden esetben zárt, őrzött, portával ellátott. A portán kívül az átrakó tartalmazza az alábbi helyiségeket magába foglaló épületet vagy konténert: iroda (az irányítás és az adminisztráció részére), szociális helyiségek (mosdó, zuhanyzó, wc, fekete-fehér öltöző, étkező,munkaruha- és kéziraktár) a dolgozók részére.

19 Az ártakóállomás minimális technológiai felszereltsége Ürítőhely garattal: célszerű zárt, zsilip rendszerű kialakítással létesíteni. A garat a tömörítőberendezés része, amely azonban célszerűen külön légtérben kell, hogy elhelyezkedjen. A garat légterét elszívórendszerrel kell biztosítani, és meg kell oldani az elszívott levegő tisztítását. Az ürítőhely szintbelileg a konténerszint felett helyezkedik el úgy, hogy a garat felső síkja és az ürítőhely alsó síkja megegyezik. A garat a tömörítőpajzs felé szűkülő fordított csonka kúp. Tömörítő berendezés: az ürítőgarat és a konténer között elhelyezkedő tömörítőpajzs a működtető gépészettel. Ez lehet a konténerrel egybeépített, de lehet attól leválasztható, fix telepítésű berendezés is. Konténer: a képződő hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, zárt rendszerű tárolótartály, amely alkalmas a préselőrendszerrel való összekapcsolódásra éppúgy mint a közúti szállításra. A konténerek és a tömörítőberendezés egymáshoz képest vízszintes irányban elmozdulnak, ezzel biztosítják az üres és tele konténerek cseréjét és a szállítás zavartalanságát.

20 Az átrakóállomás minimális műszaki felszereltsége Az átrakóállomásnak a következő kialakítással, illetve minimális műszaki felszereléssel kell rendelkeznie: - legalább 2,5 m magas kerítés (nem zárt, háló, fonat, pálca stb. kialakítással), zárható kapuzattal, - hídmérleg: minimálisan 1 db 9 m hosszúságú és 30 tonna méréshatárú kivitelű lehet, melyet számítógépes kapcsolattal kell létesíteni és üzemeltetni, - épület vagy konténer porta és iroda céljára (az irányítás és az adminisztráció részére, szociális helyiségek (mosdó, zuhanyzó, WC, öltöző, munkaruha- és kéziraktár) a dolgozók részére, - szilárd burkolat: a telep közlekedési, ürítőhelyi, konténertárolási és mozgatási területein egységes, szilárd, a nehéz tehergépkocsik forgalmára méretezett burkolatot igényel, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, - közlekedési jelzőtáblák: a forgalom irányítására. A telepen megengedet legnagyobb sebesség 5 km/óra

21 - övárok és csapadékvíz elvezető árkok: a hulladékforgalommal nem érintett szilárd és természetes felület határán, valamint a kerítés külső vonalánál körbefutó árokrendszer, - csurgalékvíz tároló rendszer: az ürítési tér, a garat, a tömörítő pajzs, a konténerek területére kijutott csurgalék és csapadékvíz elkülönített tárolása céljára. A tárolómedencének fogadnia kell a konténerek, a garat és a tömörítő pajzs mosásából származó szennyezett vizet is, - homoktároló, fűrészportároló, - egyéb felszívató anyagok, - tűzoltó készülékek, - kéziszerszámok, - egyéni védőfelszerelések, - telefon.

22

23 1 tonna papír előállításához szükséges anyag és energia: FEHÉR PAPÍRSZÜRKE ÚJRAPAPÍR 417 m 3 víz100 m 3 víz 1700 kg fa 1150 kg fekete-fehér újságpapír 717 kWh energia300 kWh energia 181 kg mészkő 87 kg kén 6 tonna gőz3 tonna gőz 60 kg klór

24

25 A szelektív gyűjtés, mint megélhetési forrás PET LDPE HDPE/PP EPS Vegyes műanyag hulladék

26

27

28 1 tonna vashulladék újrahasznosításával az alábbi megtakarításokat érjük el: 1.5 tonna vasérc, 0.5 tonna szén, 40% vízmennyiség, 75% energia, 1.28 tonna szilárd szennyezõanyag, mely a légszennyezés 86%-áért felel, vízszennyezés 76%-át

29 Gumiabroncs hulladék Energetikai hasznosítás Műszaki alkalmazás Termékgyártás Újrafutózás Pirolízis

30


Letölteni ppt "Szelektív hulladékgyűjtés Dr. Dióssy László c. egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések