Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HANGTAN Szinger Veronika

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HANGTAN Szinger Veronika"— Előadás másolata:

1 HANGTAN Szinger Veronika

2 A hangtan tárgya: A beszédfolyamatok, vagyis az elhangzó beszédnek a vizsgálata. A hangokkal (a legkisebb, tovább már nem osztható, de azért elemezhető nyelvi egységek) foglalkozik, de illetékességi körébe tartozik a szupraszegmentális tényezők (a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a szünet stb.), valamint a hangnál nagyobb egységek (a szótag, a szó) elemzése; vizsgálja továbbá a beszédhangok egymásra hatását is.

3 A fonetika felosztása I.  Általános  Speciális  Alkalmazott II.  Artikulációs ~  Akusztikai ~  Percepciós ~  Neuro ~

4 A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése  A beszélőszervek:  a tüdő  a gégefő  a toldalékcső (garat-, orr- és szájüreg)  a központi idegrendszer

5 A gége hangképző tevékenységével kapcsolatban a következő hangszalag- (és kannaporc-) állásokat különböztetjük meg  Zárállás  Zöngeállás  Suttogó állás  H-állás  Fúvó állás  Lélegző állás

6 A BESZÉDHANGOK CSOPORTOSÍTÁSA

7 A magánhangzó  Olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből

8 A nyelv vízszintes mozgása szerint:  Magas vagy elöl képzett magánhangzók: e, ё-é, ö-ő, ü-ű, i-í  Mély vagy hátul képzett magánhangzók: á, a, o-ó, u-ú

9 A nyelv függőleges mozgása szerint:  Legalsó nyelvállású: á  Alsó nyelvállású: a, e  Középső nyelvállású: ё-é, ö-ő, o-ó  Felső nyelvállású: i-í, ü-ű, u-ú

10 Az ajkak működése szerint:  Ajakkerekítéses magánhangzók: a, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű  Ajakkerekítés nélküli magánhangzók: á, e, ё-é, i-í

11 A mássalhangzók  Olyan beszédhangok, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik

12 A hangszalagok működése szerint:  Zöngések: b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, z, zs, v  Zöngétlenek: c, cs, f, h, k, s, sz, t, ty

13 A képzés helye szerint: 1. Ajakhangok o A két ajak képezi az akadályt: b-p, m o A felső fogsor és az alsó ajak képezi az akadályt (ajak-fog hangok): v-f

14 A képzés helye szerint: 2. Foghangok o A nyelv hegye a felső elülső fogak belső részén, illetőleg kissé hátrább képezi az akadályt (elülső foghangok): d-t, n, z-sz, dz-c, l, r o A nyelv hegye még hátrább képezi az akadályt (hátulsó foghangok): zs-s, dzs-cs

15 A képzés helye szerint: 3. Szájpadláshangok o Elülső szájpadláshangok: gy-ty, ny, j, (ly) o Szájpadláshangok: g-k 4. Gégehang: h

16 A képzés módja szerint: 1. Zárhangok o Felpattanó zárhangok: b-p, d-t, g-k o Orrhangú zárhangok: m, n, ny 2. Réshangok o Réshangok: v-f, z-sz, zs-s, j, h o Oldalsó réshang: l

17 A képzés módja szerint: 3. Zár-rés hangok: dz-c, dzs-cs, gy-ty 4. Pergőhang: r

18 A lágyszájpad és a nyelvcsap működése szerint  Orrhangok (nazális hangok): m, n, ny  Szájhangok (orális hangok)

19 A BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA

20 A magánhangzótörvények 1. A hangrend vagy a magánhangzó-harmónia törvénye 2. Az illeszkedés törvénye (a hangrend törvényének kiterjesztése a toldalékokra)

21 A mássalhangzótörvények 1. Hasonulás a) Részleges hasonulás  A zöngésség szerinti részleges hasonulás  A képzés helye szerinti részleges hasonulás b) Teljes hasonulás  Írásban jelöletlen  Írásban jelölt

22 A mássalhangzótörvények 2. Az összeolvadás 3. A rövidülés 4. A kivetés

23 A mássalhangzók és a magánhangzók egymásra hatása 1. Igazodás 2. Hiátustörvény

24 A szupraszegmentális tényezők  Hangsúly  Hanglejtés  Beszédtempó  Ritmus  Szünet  Junktúra  Hangerő  Hangszínezet


Letölteni ppt "HANGTAN Szinger Veronika"

Hasonló előadás


Google Hirdetések