Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA Készítette: Asbóth Dóra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA Készítette: Asbóth Dóra."— Előadás másolata:

1 BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA Készítette: Asbóth Dóra

2 A magánhangzók egymásra hatása a beszédben A hangokkal nem elszigetelten találkozunk, hanem mindig a beszédfolyamat részeként. Ha gyorsan kell kimondanunk két hangot egymás után, akkor a hangképző szerveink állását meg kell változtatnunk. A magánhangzótörvények:  hangrend vagy magánhangzó-harmónia  illeszkedés  hiátustörvény

3 Hangrend vagy magánhangzó- harmónia A magánhangzók típusát szabályozza a szavakban. A finnugor nyelvek jellemző sajátossága. Régi, egyszerű (nem összetett) szavainkban vagy csupa magas, vagy csupa mély magánhangzó van. Eszerint megkülönböztetünk magas hangrendű szavakat (teniszütő) és mély hangrendű szavakat (autó). A nyelv vízszintes irányú mozgása határozza meg, hogy milyen hangrendű egy szó.

4 Hangrend vagy magánhangzó- harmónia Van azonban nyelvünkben négy olyan magas magánhangzó (e,é,i,í), amelyek mély hangokkal is megférnek egy szó egységében. Ezek a vegyes hangrendű szavak, melyeknek többsége idegen eredetű, vagy összetett szó (nem vonatkozik rá a hangrendi kényszer, a tagok megtartják eredetik hangrendjüket az összetételben)

5 Illeszkedés A hangrend törvényének a kiterjesztése a toldalékokra, vagyis a szótő hangrendje határozza meg a toldalék hangrendjét. A hasonulás mértéke háromféle, s ez abban nyilvánul meg, hogy vannak egyalakú,kétalakú és háromalakú járulékelemek nyelvünkben. Az egyalakú járulékokkal kapcsolatban nincs illeszkedés. Nem illeszkedhet például a -kor, az -ig, rag, az -ít képző. A kétalakú járulékelemek a palatális (magas)- veláris(mély) illeszkedés megvalósulását teszik lehetővé:

6 Illeszkedés  magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék járul:idő+ben, rest+ség.  mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalék járul: ablak+tól, kap+dos Vannak nyelvünkben háromalakú toldalékok is, például -on/-en/-ön. Ezekben a magas hangrendű párnak van egy labiális és illabiális változata. Labiális: ajakhang, a magánhangzók képzésében valamilyen formában az ajkak működnek közre. Illabiális: Ajakkerekítés nélkül képzett magánhangzó.

7 Illeszkedés Ha a magas hangrendű szó utolsó magánhangzója illabiális, akkor az illabiális toldalék illeszkedik hozzá: emberhez, repdes. Ha labiális, akkor a labiális toldalék illeszkedik hozzá: tükörhöz, röpdös. Ezt a hangváltozást hívjuk ajakműködés szerinti illeszkedésnek.

8 Illeszkedés Vegyes hangrendű szavaknál ingadozik a toldalék hangrendje, de általában mély hangrendű a toldalék (kirakatban). Az összetett szavak illeszkedése mindig az utótag hangrendjének megfelelően történik: had+sereg+ben.

9 Hiátustörvény Két magánhangzó között hangűr (hiátus) van, melyet a beszélők igyekeznek megszüntetni. A megszüntetésnek két módja lehetséges: vagy betoldódik egy mássalhangzó a két magánhangzó közé, vagy pedig az egyik magánhangzó kiesik.

10 Hiátustörvény A betoldódó mássalhangzót hangűrtöltőnek vagy hiátustöltőnek nevezik. Erre a szerepre a mai köznyelvben a legalkalmasabb a j: [dijó],[fijú], [teja]. A magánhangzó leginkább egyes tulajdonnevek -i képzős származékaiban esik ki: Nyíregyháza~ nyíregyházi Egyéb esetek: leány~ lány, reá ~ rá, elseje ~ elseji.

11 A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben A mássalhangzótörvények a hasonulások, az összeolvadás, valamint a rövidülés és a kiesés. Ezen törvények működése során különféle mássalhangzók hatnak egymásra.

12 Hasonulás Hasonulásról beszélünk, ha egy szóban (esetleg szavak határán) az egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz, hozzá hasonul. A hasonítás iránya kétféle lehet:  hátraható (regresszív)  előreható (progresszív)

13 Hasonulás Hátraható hasonításkor a hasonítás a beszéd lineáris menetével ellenkező irányú, tehát a későbbi hang hat az előzőre (vasgolyó). Előreható hasonítás esetében a hasonítás iránya a beszéd menetével megegyező irányú (hagyja). A hasonulásnak két fő fajtáját különböztetjük meg:  részleges hasonulás  teljes hasonulás

14 Részleges hasonulás Zöngésség szerinti részleges hasonulás: Két szomszédos mássalhangzó közül az egyik zöngés, a másik zöngétlen, s a hátul álló zöngésség tekintetében megváltoztatja az elöl állót, a hasonítás iránya tehát regresszív. Két alfaja van: a zöngésedés és a zöngétlenedés.  Zöngésedés esetében a hasonuló hang zöngétlenből zöngés lesz (kapdos  b)  Zöngétlenedés esetében a hasonuló hang zöngésből zöngétlen lesz (hoztam  sz) A kiejtésben kötelező érvénnyel megvalósul, a helyesírás azonban nem jelöli.

15 Részleges hasonulás A képzés helye szerinti részleges hasonulás : Az n hang hasonul,mégpedig m, illetőleg ny hangot hallunk helyette, aszerint, hogy két ajakkal képzett p-b, illetőleg a szájpadlás elülső részén képzett gy-ty áll mögötte. Például:szénből, színpad,rongy, ponty. A képzés helye szerinti részleges hasonulás a kiejtésben érvényesül, helyesírásunk nem jelöli.

16 Teljes hasonulás Az írásban jelöletlen teljes hasonulás Irányát tekintve regresszív és progresszív lehet. Regresszív: Pl. feljebb [fejjebb]. A fejlődési tendencia az, hogy a kiejtés közeledik az írásképhez. Az l+j hangkapcsolat ejtése is olykor közeledik az írásképhez, s már elfogadjuk az éljen ~ [éjjen] vagy a teljes ~ [tejjes] változatokat. A birtokos személyjel j-je előtt sosem változik meg az l, tehát a kiejtés [tálja], [gólja]. Progresszív: A hasonulás a kiejtésben kötelező, mindig érvényesül (anyja  ny).

17 Teljes hasonulás Írásban jelölt teljes hasonulás Névszók esetében: mássalhangzóra végződő névszó utolsó mássalhangzójához hasonul a -val/-vel és -vá/-vé határozóragok v-je: emberrel (ember+vel), emberré (ember+vé), de hajó+val, hajó+vá. Ennek a hasonításnak az iránya progresszív.

18 Teljes hasonulás Igék esetében: az s, sz, z, dz végű igék utolsó mássalhangzója magához hasonítja a tárgyas személyrag (-ja; -juk/-jük; -játok; -ják) elemét, illetőleg a felszólító mód -j jelét(olvassa). A hasonítás iránya progresszív. Ezek az Igealakok egyformák kijelentő és felszólító módban; de az egybeesés csak a mély hangrendű igékre érvényes (nézze, nézi).

19 Teljes hasonulás Névmások esetében: az ez, az mutató névmás ragos és képzős alakjaiban hátraható hasonítás történik: ebben (ez+ben ). A -val/-vel ragos alakokban hátraható és előreható is lehet a hasonítás iránya: evvel, avval, illetőleg ezzel, azzal. Mindkét forma helyes.

20 Összeolvadás Összeolvadáskor két szomszédos mássalhangzó úgy hat egymásra, hogy mindkettő megváltozik, s egy harmadik hangot ejtünk. Kölcsönös hasonulásnak is nevezik. A helyesírásban soha nem jelöljük. Fajtái:  Palatalizáció („jésítés”): -t, -d, -n hang és a j hang rendszerint hosszú tty, ggy, nny hangot eredményez : t + j = tty (botja  bottya)

21 Összeolvadás  Affrikáció: -t, -d, -ty, -gy és -sz, -s, -z hangok torlódásakor rendszerint hosszú zár-rés hang keletkezik [kéccség, vaccság]. gy + sz = cc (egyszer  eccer)  „Essezés”: -t, -st, -szt végű igék felszólító módjában a rövid magánhangzót követő mássalhangzó és j hang hosszú ss vagy ssz hanggá olvad össze. hat+j  hass Ezekben az alakokban írásban is jelöljük.

22 Rövidülés Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a hosszú mássalhangzót rövidnek ejtjük. A rövidülést a helyesírás nem jelöli. (otthon, többször) A rövidülést a helyesírás nem tünteti fel.

23 Kiesés Ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor kiejtésben rendszerint a középső (többnyire t,d) kiesik (mindnyájan). A kiesés után más hasonulásos jelenség is bekövetkezhet (kösd be  zs zöngésség szerinti részleges hasonulás).

24 Igazodás Igazodás esetében egy hang képzési mozzanatai kismértékben tolódnak el a szomszédos hang irányába, a változás eredménye ugyanannak a fonémának egy variánsa. Igazodás a szomszédos hang képzési mozzanataihoz. A zöngétlen h zöngésedik zöngés hangok - például magánhangzók - között: Megfigyelhetjük például, hogy a hely szó h-jához képest a lehel hangsor h-ja elég nagyfokú zöngésséget mutat. A j a szó végén, f, p és k után zöngétlenedik, például döfj, rakj, kapj.

25 Igazodás Igazodás a szomszédos hang képzési helyéhez. A zár, a rés, illetőleg a pergés keletkezésének a helye a szomszédos magánhangzók képzési helyéhez közelít. Tehát a szájüregben a mássalhangzó képzése hátrább vagy előrébb történik.

26 Források: 1. A magyar nyelv könyve (Trezor Kiadó 2007) 2. /hangtorveny.htm Köszönöm a figyelmet! 


Letölteni ppt "BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA Készítette: Asbóth Dóra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések