Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata Összeállította: Dóber Valéria.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata Összeállította: Dóber Valéria."— Előadás másolata:

1 A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata Összeállította: Dóber Valéria

2 A helyesírási alapelvek A magyar helyesírást négy alapelv határozza meg A magyar helyesírást négy alapelv határozza meg I. A kiejtés szerinti írásmód alapelve I. A kiejtés szerinti írásmód alapelve II. A szóelemző írásmód alapelve II. A szóelemző írásmód alapelve III. Az egyszerűsítő írásmód alapelve III. Az egyszerűsítő írásmód alapelve IV. A hagyomány szerinti írásmód alapelve IV. A hagyomány szerinti írásmód alapelve

3 A kiejtés alapelve 1. Helyesírásunk a köznyelvi kiejtést tükrözi, lehetőleg úgy írjuk a szavakat, ahogy a kiejtésben hangzanak Helyesírásunk a köznyelvi kiejtést tükrözi, lehetőleg úgy írjuk a szavakat, ahogy a kiejtésben hangzanak Néhány szabály és példa: Néhány szabály és példa: 1. Szavaink többségében az i, ü, u rövid: igaz, fizet, ugat, ürge, füst 1. Szavaink többségében az i, ü, u rövid: igaz, fizet, ugat, ürge, füst 2. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi, kifli stb. 2. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi, kifli stb. Hosszú ú,ű van a legtöbb főnév végén: ágyú, fiú, tanú, varjú, fésű, gyepű stb. Hosszú ú,ű van a legtöbb főnév végén: ágyú, fiú, tanú, varjú, fésű, gyepű stb. Kivételek: adu, alku, batyu, daru, eskü, menü, revü stb. Kivételek: adu, alku, batyu, daru, eskü, menü, revü stb.

4 A kiejtés alapelve 2. A melléknevek végén mindig hosszú ű, ú van: domború, homorú, gyönyörű, nagyszerű stb. A melléknevek végén mindig hosszú ű, ú van: domború, homorú, gyönyörű, nagyszerű stb. Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben kétféle alakváltozatban élnek Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben kétféle alakváltozatban élnek Fel – föl Fel – föl Csepeg – csöpög Csepeg – csöpög Lány – leány Lány – leány lenn – lent; kinn – kint; fenn – fent stb. lenn – lent; kinn – kint; fenn – fent stb.

5 A kiejtés alapelve 3. A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportba sorolhatók A hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavaink két csoportba sorolhatók 1. A toldalékolás után is megmarad a szótőbeli hosszú magánhangzó: zsír, zsírt; húsz, húszas; bújik, bújjon; 1. A toldalékolás után is megmarad a szótőbeli hosszú magánhangzó: zsír, zsírt; húsz, húszas; bújik, bújjon; 2. Vannak azonban szabályos í-i; ú-u; ű-ü;váltakozást mutató főnevek; írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat; kéz – kezet; szavakkal való összehasonlítás: víz, kéz, út, tűz 2. Vannak azonban szabályos í-i; ú-u; ű-ü;váltakozást mutató főnevek; írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat; kéz – kezet; szavakkal való összehasonlítás: víz, kéz, út, tűz

6 A kiejtés alapelve 4. Mindig hosszú a magánhangzója a következő szóelemeknek: ít, dít, sít, ú, ű, jú, jű melléknévképzőnek stb. Mindig hosszú a magánhangzója a következő szóelemeknek: ít, dít, sít, ú, ű, jú, jű melléknévképzőnek stb. A tárgy t ragját mindig röviden ejtjük, és ezért röviden is írjuk A tárgy t ragját mindig röviden ejtjük, és ezért röviden is írjuk A –képp, -képpen határozóragot kettőzve írjuk A –képp, -képpen határozóragot kettőzve írjuk

7 A szóelemzés alapelve 1. Ez az alapelv biztosítja, hogy a szavak alkotóelemei a toldalékolt és az összetett szavakban felismerhetők legyenek Ez az alapelv biztosítja, hogy a szavak alkotóelemei a toldalékolt és az összetett szavakban felismerhetők legyenek Egyrészt a szóelemek eredeti alakját (árasztja, tudja) másrészt a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti fel (csónakkal, azzal) Egyrészt a szóelemek eredeti alakját (árasztja, tudja) másrészt a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti fel (csónakkal, azzal)

8 A szóelemzés alapelve 2. Azok az esetek, ahol másképp ejtjük és másképp írjuk a szavakat: Azok az esetek, ahol másképp ejtjük és másképp írjuk a szavakat: 1. Részleges hasonulás: lökdös (zöngésség szerinti), különbözik (képzés helye szerinti) 1. Részleges hasonulás: lökdös (zöngésség szerinti), különbözik (képzés helye szerinti) 2. Teljes hasonulás: írásban nem jelölt esetek – község, egészség, hagyjátok, lehunyja stb. 2. Teljes hasonulás: írásban nem jelölt esetek – község, egészség, hagyjátok, lehunyja stb. 3. Összeolvadás: a –tj, -dj,-nj, -ts, -ds, -gys, -tsz, -dsz, -gysz betűkapcsolatok esetében történik (botja, nénje, vetíts stb.) 3. Összeolvadás: a –tj, -dj,-nj, -ts, -ds, -gys, -tsz, -dsz, -gysz betűkapcsolatok esetében történik (botja, nénje, vetíts stb.) 4. Mássalhangzó-rövidülést tapasztalunk pl. a következő szavakban: otthon, mondd meg stb. 4. Mássalhangzó-rövidülést tapasztalunk pl. a következő szavakban: otthon, mondd meg stb. 5. a mássalhangzó-kiesést sem tüntetjük fel írásban pl. mindnyájan stb. 5. a mássalhangzó-kiesést sem tüntetjük fel írásban pl. mindnyájan stb.

9 A szóelemzés alapelve 3. Amikor a szavak módosult alakváltozatait tüntetjük fel: Amikor a szavak módosult alakváltozatait tüntetjük fel: 1. A t végű igéknél pl. márts, fesd, bocsásd, stb. 1. A t végű igéknél pl. márts, fesd, bocsásd, stb. 2. A teljes hasonulást írásban is jelöljük a következő esetekben: 2. A teljes hasonulást írásban is jelöljük a következő esetekben: A, Ha s, sz z, dz végű igékhez j-vel kezdődő toldalék járul pl. mossa, eddzétek játsszon A, Ha s, sz z, dz végű igékhez j-vel kezdődő toldalék járul pl. mossa, eddzétek játsszon B, Ha mássalhangzóra végződő szóhoz –val, -vel, -vá, -vé toldalék járul pl. tűzzel, jéggé B, Ha mássalhangzóra végződő szóhoz –val, -vel, -vá, -vé toldalék járul pl. tűzzel, jéggé C, Ha az, ez mutató névmáshoz mássalhangzóval kezdődő toldalék járul pl. ehhez, annál C, Ha az, ez mutató névmáshoz mássalhangzóval kezdődő toldalék járul pl. ehhez, annál lásd: A magyar helyesírás szabályai: szabálypontok lásd: A magyar helyesírás szabályai: szabálypontok A szóelemzés alapelve 2.

10 A hagyomány elve Helyesírásunk bizonyos esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés illetve a szóelemzés rovására Helyesírásunk bizonyos esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer, a mai kiejtés illetve a szóelemzés rovására Ezek az esetek a következők: Ezek az esetek a következők: 1. Régies írású családnevek hangjelölése (Batthyány, Egressy. Kossuth, Babits, Móricz) 1. Régies írású családnevek hangjelölése (Batthyány, Egressy. Kossuth, Babits, Móricz) 2. A –dz-t, -dzs-t akkor sem kettőzzük meg, ha hosszú hangot jelölnek 3. A köznyelvi hangrendszerben már nincs meg a régi -ly hang, írásunk azonban megtartotta a jelölését 4. Néhány szóban a hagyomány megőrizte írásban a ma már nem érzett eredetet: hágcsó, hagyján, kapzsi, játszik, esd, ósdi stb.

11 Az egyszerűsítés elve Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz 1. A többjegyű betű kettőzésekor csak az első jegyet kettőzzük meg: eggyel, meggy, rosszal, fütty 1. A többjegyű betű kettőzésekor csak az első jegyet kettőzzük meg: eggyel, meggy, rosszal, fütty 2. Három egyforma mássalhangzó esetében mindig egyszerűsítünk: sakkal, Mariannal, hallak 2. Három egyforma mássalhangzó esetében mindig egyszerűsítünk: sakkal, Mariannal, hallak Kivétel: Családnevek, összetett szavak Kivétel: Családnevek, összetett szavak Példák: Kiss-sel, Tarr-ról sakk-kör, balett-táncos, rossz-szívű, nagygyűlés, kulcscsomó, jegygyűrű Példák: Kiss-sel, Tarr-ról sakk-kör, balett-táncos, rossz-szívű, nagygyűlés, kulcscsomó, jegygyűrű


Letölteni ppt "A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása, magyarázata Összeállította: Dóber Valéria."

Hasonló előadás


Google Hirdetések