Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyelvi szocializáció Nyelvi hátrány. Basil Bernstein elméletei 1. Korlátozott - kidolgozott kód A kidolgozott kód igyekszik a partner számára a jelentéseket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyelvi szocializáció Nyelvi hátrány. Basil Bernstein elméletei 1. Korlátozott - kidolgozott kód A kidolgozott kód igyekszik a partner számára a jelentéseket."— Előadás másolata:

1 Nyelvi szocializáció Nyelvi hátrány

2 Basil Bernstein elméletei 1. Korlátozott - kidolgozott kód A kidolgozott kód igyekszik a partner számára a jelentéseket kifejteni, ami azt eredményezi, hogy a kidolgozottság révén a jelentések a helyzettől függetlenül is bárki számára érthetővé válnak. A kidolgozott kódot többek között a szélesebbkörű tervezés, bonyolultabb szerkezetek, változatosabb szókincs jellemzi.

3 Basil Bernstein elméletei Korlátozott - kidolgozott kód A korlátozott kód az előbb célnak tekintett egyetemes érthetőséggel szemben a beszélőpartnerek közös ismereteire, előfeltevéseire épít, szervesen beépítve a megértésbe a szituáció adta támpontokat. Az ilyenfajta nyelvi közlést a (beszéd) helyzet ismerete nélkül, a szükséges információk hiányában nehéz megérteni. A korlátozott kódú közlés általában sztereotípebb, ami az előbbi széleskörű tervezéssel szemben a „kész panelek” gyakoribb felhasználására utal. Jellemző még a szerkezetileg egyszerűbb, töredékesebb, rövidebb mondatok használata.

4 Basil Bernstein elméletei 2. Zárt - nyílt szerepviszonyok Zárt szerepviszonyról akkor beszélünk, amikor a családtagok egymáshoz való viszonyát leginkább a családban betöltött státuszuk határozza meg. Szerepeik (apa, anya, gyerek stb.) korlátozzák és egyben leszűkítik cselekvési, mérlegelési lehetőségeiket. A merev szerepviszonyok korlátozott kóddal való kapcsolata a családtagok által használt kommunikációs stratégiákban válik egyértelművé.

5 Basil Bernstein elméletei Zárt - nyílt szerepviszonyok A nyílt szerepviszonyokban ezzel szemben az egyénnek lehetősége van arra, hogy áttörve családi pozíciójának korlátait, saját maga vívjon ki egy szerepet, ami ily módon alkalmat ad a státuszok rugalmas kezelésére. Az ilyen típusú családokban mindenkor nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyéniségre, személyes adottságra, különböző igényekre. Ennek kommunikációs vetülete elsősorban szintén az érvelésnél, illetve tágabb értelemben a nevelési stílusban jelentkezik, lehetőséget adva a gyereknek arra, hogy különböző magyarázatokat (akár figyelmeztetést vagy tiltást) egyéni mérlegelés, illetve belátás után fogadja (vagy utasítsa) el.

6 Basil Bernstein elméletei Pozícionális - személy orientációjú családok Ez a kategória a társadalmi ellenőrzés módjaira utal. A parancsoló mód csökkenti a szabályozott (a gyerek) szerepmérlegelési lehetőségét. Kizárólagos lehetőségek a lázadás vagy visszavonulás, illetve engedelmesség (Tünés ki!, Hagyd abba!, Elég legyen! stb.)

7 Basil Bernstein elméletei Pozícionális - személy orientációjú családok A személyes felszólítások érvei nem valami külső normát tekintenek mércének, hanem a felszólított (a gyerek) személyiségéhez, egyéniségéhez igazodnak. A felszólítások esetében lehetőség van a szerepmérlegelésre, választani lehet a nyelvi alternatívák között, ezzel mintegy kölcsönössé téve a kommunikációt.

8 Basil Bernstein elméletei Pozícionális - személy orientációjú családok A pozícionális felszólítások esetében az érv valamely egyéni vagy egyetemes státussal járó norma: Kor-státus szabály: Már elég nagy vagy ehhez, próbáld meg egyedül! Nemi státus szabály: A kisfiúk nem sírnak. Szubkulturális szabály: Az olyan emberek, mint mi, nem viselkednek így. Generációs-státus szabály: Apunak nem szabad feleselni.

9 Pap Mária – Pléh Csaba ( ) A vizsgálat két célja: Az iskolába lépő gyermek beszédének szociolingvisztikai szempontú vizsgálata az angol nyelven bevált módszerek adaptálásával Összefüggésbe hozható-e nálunk is az induláskor meglévő hátrányos helyzet a nyelvhasználat különbségeivel?

10 Eredmények A legmagasabb szociális összetételű iskola tanulói beszélnek a legkevésbé szituációhoz kötötten A lakóhely és szociális háttér szempontjából is előnyös helyzetű tanulók beszéde bonyolultabb és kevésbé szituációhoz kötött, mint a mindkét szempontból hátrányos helyzetű diákoké A szociális szempontból azonosan hátrányos helyzetű gyerekek közül azoknak a beszéde kevésbé szituációhoz kötött, akik a főváros magasabb státuszú kerületeiben élnek

11 Sugárné Kádár Júlia óvodában végzett vizsgálata (1980-as évek) Adatgyűjtő lap: a gyerek neme, kora, pszichofiziológiai érésének üteme, a család jellemzői, szociális körülmények, a gyermekintézménybe kerülés időpontja Beszédszint felmérő lap: a hangejtés tisztasága, a beszédritmus és mondathangsúly felfogásának és reprodukálásának szintje, a gyakori szavak jelentésterének nagysága, a szövegfelfogás és történetalkotás szintje, a látott, hallott élmény nyelvi feldolgozása, a párbeszéd alkalmazási szintje

12 Eredmények A lányoknak kevésbé hibás a hangejtése, a képleírásban több jobban megszerkesztett mondatot használnak, jobban alkalmazkodnak a dialogikus helyzethez, a fiúk viszont a kontextusos beszédben erősebbek Az érettségizett (a gyes teljes idejét igénybe vevő anyák) gyermekei teljesítettek átlagban a legjobban Ugyanez az eredmény az apa tekintetében a felsőfokú végzettségnél volt megfigyelhető Léteznek a szociális rendszertől függő eltérő kommunikációs rendszerek

13 Réger Zita vizsgálata az anya-gyermek kommunikáció és a társadalmi helyzet összefüggéseiről (1990-es évek) A vizsgálat célja, hogy leírja, hogyan beszélnek gyermekükhöz a mai magyar társadalomban az iskolázott, valamint a többszörösen hátrányos helyzetű anyák Longitudinális (2 éven át tartó) vizsgálat a gyermek hónapos korától kezdve Nyelvtani, szövegtani társalgási kategóriák szerinti elemzés

14 Eredmények Nyelvtani szempontú elemzés: Eltérés az átlagos mondathosszban Az iskolázatlan anyák kevesebb mellérendelést, alárendelést, jelzőt és nem jelen idejű igealakot használtak Ők az indokoltnál tovább alkalmazták a gyermekközpontú kommunikáció elemeit Míg egy ideig a gyermekhez szóló leegyszerűsített nyelv segíti a kisbaba nyelvi fejlődését, egy bizonyos kor illetve szint után már kifejezetten hátráltatja

15 Eredmények Szövegtani és társalgási szempontú elemzés Az iskolázatlan anyák beszéde több önismétlést és sztereotip megnyilvánulást tartalmazott Az ő beszédükben inkább a felszólítások, míg az iskolázottakéban a kérdések domináltak Az iskolázott anyák jobban elfogadják gyermeküket társalgási partnerként

16 Derdák Tibor és Varga Aranka (1996) A roma közösségekben szocializálódó gyermekek számukra szokatlan kommunikációs móddal, a magyar anyanyelvűek is „idegen nyelvezettel” találkoznak az iskolában.

17 Oláh Örsi Tibor (2005) Az iskolai sikertelenség sziciolingvisztikai háttere A tanulók szövegalkotási képességének fejlettségi szintjét erősen meghatározza szüleik iskolázottsága, lakóhelyük településtípusa, a család kulturális javakat közvetítő eszközökkel való ellátottsága A fejlesztés során nehéz az egyenlőtlenségek hatásának kompenzálása


Letölteni ppt "Nyelvi szocializáció Nyelvi hátrány. Basil Bernstein elméletei 1. Korlátozott - kidolgozott kód A kidolgozott kód igyekszik a partner számára a jelentéseket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések