Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan működik a társadalom? 3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom? 3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs?"— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom? 3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs?

2 Kísérleti erkölcstan A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Ott állunk egy váltónál és elfordíthatjuk egy szabad sínpárra, de ott egy ember áll, akit így elütünk. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy feláldozunk egyet ? A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Mi egy kis hídon állunk, mellettünk egy nagy darab ember. Ha őt lelökjük, az ő teste megállíthatná a csillét. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy megölünk egyet? A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Ott állunk egy váltónál és elfordíthatjuk a kitérőre, de ott egy ember áll, akit így elütünk. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy feláldozunk egyet? És akkor mi van, ha ezen a kitérőn egy nagy ütköző áll?

3 Kísérleti erkölcstan Csilleológia: A sínen guruló csille egy szakadék felé robog, benne 5 emberel. Ott állunk egy váltónál és elfordíthatjuk egy szabad sínpárra, de ott egy ember áll, akit így elütünk. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy feláldozunk egyet? „Utilitárius” vagy „ontológikus” erkölcsöt valljuk-e? Utilitarizmus: Az a cselekedet helyes (jó, és erkölcsös) amivel minél több embernek, minél több jól teszünk. Ontológikus: a cselekedetek önmagukban helyesek, vagy helytelenek lehetnek.

4 Új „csilleológiai” kísérlet 85% mondta morálisan elítélendőnek, ha egy embert lelök csak azért, hogy megmentsen 5-öt, 85% mondta morálisan elítélendőnek, ha egy embert lelök csak azért, hogy megmentsen 5-öt, Ez nem függött attól, akit lökni vagy megmenteni kell, az rokon-e vagy ismeretlen, Ez nem függött attól, akit lökni vagy megmenteni kell, az rokon-e vagy ismeretlen, Annak ellenére, hogy ezt a lépést morálisan helytelennek tartották, 28% döntött úgy hogy hajlandó volna lelökni egy embert, hogy megmentsen ötöt, Annak ellenére, hogy ezt a lépést morálisan helytelennek tartották, 28% döntött úgy hogy hajlandó volna lelökni egy embert, hogy megmentsen ötöt, És érdekes módon 47% mondta hajlandó volna egy rokonát feláldozni 5 rokonáért, mintha rokonokért hajlamosabban vagyunk morálisan helytelen dolgokat tenni (a saját csoporton belül hajlamos vagyunk működtetni a utilitárius elvet), És érdekes módon 47% mondta hajlandó volna egy rokonát feláldozni 5 rokonáért, mintha rokonokért hajlamosabban vagyunk morálisan helytelen dolgokat tenni (a saját csoporton belül hajlamos vagyunk működtetni a utilitárius elvet), Mintha két párhuzamosan működő erkölcsi értékelő rendszer működne, az egyik a „ne ölj” szabályt sugallná, a másik a „segítsd a rokont”. (Evolution and Human Behavior ) Mintha két párhuzamosan működő erkölcsi értékelő rendszer működne, az egyik a „ne ölj” szabályt sugallná, a másik a „segítsd a rokont”. (Evolution and Human Behavior )

5 Mit is mérlegelünk egy döntésnél? A döntéseknél többnyire először azt a „hasznot” azonosítjuk, amelyet az nekünk jelent (vagy azt amit elvesztünk általa), és ezzel vetjük össze a károkat (költségeket), A döntéseknél többnyire először azt a „hasznot” azonosítjuk, amelyet az nekünk jelent (vagy azt amit elvesztünk általa), és ezzel vetjük össze a károkat (költségeket), A „csilleológia” azt mutatja, mennyiben vagyunk hajlandóak „költség-haszon” vagy „érték”-alapon megközelíteni a problémát, mennyiben alkalmazzuk a mérlegelésben a „haszon” mellett az „etikus-e” szempontot? A „csilleológia” azt mutatja, mennyiben vagyunk hajlandóak „költség-haszon” vagy „érték”-alapon megközelíteni a problémát, mennyiben alkalmazzuk a mérlegelésben a „haszon” mellett az „etikus-e” szempontot? Mik az értékek? Mik az értékek? Értékek és a költség-haszon elemzés Értékek és a költség-haszon elemzés Miben különböznek a „racionális” tényektől? Miben különböznek a „racionális” tényektől?

6 Az etikai mérlegelés alapvető elméletei Deontológikus elmélet Deontológikus elmélet Szándék-etika Szándék-etika Következmény-etika Következmény-etika Haszon-elvű etika Haszon-elvű etika

7 Az erkölcs filogenezise és ontogenezise A filogenezis = törzsfejlődés, amelynek során új fajok alakulnak ki. Az erkölcs filogenezise azt a folyamatot jelöli, ahogyan az erkölcsnek tekintett jelenség kiformálódik a fejlett lényeknél, majd az emberszabásúaknál, azután ahogyan formálódik tovább az ember evolúciója során. Az ontogenezis = egyedfejlődés, ahogyan az élőlény a megtermékenyítéstől a teljesen kifejlett lényig eljut. Az erkölcs ontogenezise arra a folyamatra utal, ahogyan a megfogant, majd megszületett és folyamatosan élettapasztaltra szert tevő felnövekvő emberi lény az erkölcsi viselkedést megszerzi, elsajátítja, és a kialakultak megváltoztatja.

8 Frans de Waal: az erkölcs három szintjéről 1. Szint (az emberszabásúakkal közös): Erkölcsi érzelem: empátia, reciprocitás, büntetési hajlandóság (bosszú), méltányosság érzése, konfliktus-kezelés a harmonikus kapcsolat igénye 2. Szint: (részben közös az emberszabásúakkal): Szociális nyomás: Olyan viselkedés előnyben részesítése, amely kedvez a közösségi életnek (jutalmak, büntetések, jó-hírnév építés az együttműködés, és konfliktus-minimalizálás érdekében) 3. Szint: (csak emberre jellemző): Erkölcsi mérlegelés: erkölcsi szabályok tekintetbe vétele a saját cselekedeteknél és mások viselkedésének megítélésénél. Frans De Waal: Primates and Philosophers (Princeton Univ. Press. 2006)

9 Frans De Waal erkölcsi modelljének három szintje Erkölcsi érzelmek Erkölcsi szociális nyomás Erkölcsi ítélet és érvelés Empátia, kölcsönösség, méltányosság, egyenlőség, bosszú, megtorlási hajlandóság a velünk kapcsolatba kerülőknél Szociális nyomás a szabálykövetésre, büntetési hajlandóságra az megszegőkkel szemben, a csoport iránti lojalitásra Mások viselkedésének értékelése absztrakt szabályok alapján, amelyeket önmagunkra érvényesnek tekintünk és másoktól is elváruk

10 Az erkölcsi intézmény szintje Az erkölcsi szabályok szintje A norma/tabu szintje Az erkölcsi modul szintje Az erkölcsi „ösztön” szintje Az erkölcs a Matrjoska modellben Az erkölcs filogenezisének elemzése során a kiindulópont a korábban bemutatott Matrjoska modell. Ez arra utal, hogy az etikai mérlegelés szempontjából az ember egy egymásra épülő morális értékelő-rendszerrel rendelkezik. A morális rendszer a társadalmi evolúció egymásra épülő lépcsőin formálódik ki.

11 Az etika és az értékek (filogenezise) evolúciójának menete 1. A felsorolt morális „ösztönök” folyamatosan és fokozatosan formálódtak, evolválódtak a későbbi fejlődés során 2. Először az emberré válás szakaszán (2 millió – 200 ezer év) ezekre valamilyen mentális modul – beállítódást és preferenciát kiváltó – döntést befolyásoló eszköz jött létre. A morális modult ösztönszerűen alkalmazzuk: bizonyos szituációban aktiválódnak és befolyásolják mit tégy vagy ne tégy, 3. A következő szinten (200 ezer – 15 ezer között) a szimbolikus forradalom idején a modulokhoz szimbolikus szabályokat illesztünk. Ezek lesznek a normák és egy szűkebb részük a tabuk. A tabu vagy azt mondja, tedd, vagy azt, semmiképpen ne tedd. A tabu arra utal, nem lehet racionalizálni, nem lehet értelmezni, két állapota van: kötelező és tilos! 4. Majd jön a letelepedés (15 ezer – 5 ezer) amelynek során létrejönnek a mentális szabályok. Ezek már szemben is állhatnak egymással és ellentétüket fel kell oldani. Racionalizálni lehet, kompromisszumot lehet kötni. Példabeszéd van, amely hol így, hol úgy magyarázható. 5. Majd jön az intézményi forradalom (5 ezer – ) amikor egy elméletet hozok létre és kiterjedt intézmények nyomnak erre vagy arra. Erre a bázisra épülnek a politikai mozgalmak, amelyek eltérő értékekhez kapcsolnak a kompromisszum alól kivont elemeket.

12 Az erkölcs fejlődési szakaszai 1. Az etológia szintje: Az egyedben megnyilvánuló érzelmek – moral sentiments – az emberszabásúak szintjén - empátia, erős kölcsönösség, büntetési hajlandóság, „méltányosság” érzés, konfliktus- kezelési készség 2. Az emberré válás szintje: Az egyén viselkedését preferencia-szerűen befolyásoló erkölcsi modul, amelynek elemei: empátia, altruizmus, egyenlőtlenség-averzió, incestusz-tilalom, erős és gyenge reciprocitás, méltányosság, konfliktus-oldás, idősek hatalma, szabálykövetési hajlandóság, 3. A szimbolikus forradalom szintje: A közösségben érvényes társadalmi szabály – a norma - kialakulása = szimbólumokkal „körülbástyázott”, és fogalmilag megragadott társadalmi szabály, amelynek betartása és kikényszerítése mindenkire kötelező. (Tabu) Ezen a szinten kizárólag peer punishment van. 4. A neolit forradalom szintje: Erkölcsi és hatalmi szabályok szétválnak. Az erkölcs = közösségben zajló viselkedés kívánatos (arany!) szabálya, amelyet a tagok igyekeznek betartanak és betartatnak (átmenet a „peer-punishmenttől” a „pool punishment” felé). De: ellenmondások a erkölcs és törvény között, és növekszik a másodrendű potyautasok száma. 5. Az intézményi forradalom szintje: Az erkölcs, olyan összetett intézményrendszer, amely a kívánatos viselkedésre vonatkozó szabályt állapít meg, amelyet elvárnak, amihez összetett jutalmak és büntetése kapcsolódnak. Ittt a pool punishment a meghatározó. Szoros kapcsolatban van a többi intézménnyel, azokat segíti, és azok is segítik.

13 2. Szint: Az erkölcsi „modul” elemei Az erkölcsi (morális) modullal kapcsolatban levő egyéb modulok: Kölcsönösség (reciprocitás) modul, Kölcsönösség (reciprocitás) modul, Méltányosság (egyenlőség) modul Méltányosság (egyenlőség) modul Empátia (suffering?) modul, Empátia (suffering?) modul, Hierarchia (dominancia-alávetés) modul, Hierarchia (dominancia-alávetés) modul, Csoport lojalitás (In-group/out group) modul, Csoport lojalitás (In-group/out group) modul, Tisztaság (Purity) modul Tisztaság (Purity) modul Gazzinga, M. S.: Human (The Science Behind what Makes us Unique) 2008 ecco. 4.fejezet

14 3. szint: Az erkölcsi norma születése A szimbolikus forradalom korában formálódik ki A szimbolikus forradalom korában formálódik ki A norma: kötelező, betartandó, és kikényszerítendő szabályok rendszere A norma: kötelező, betartandó, és kikényszerítendő szabályok rendszere Jellegzetes példája a tabu: nem lehet áthágni, Jellegzetes példája a tabu: nem lehet áthágni, Szóban adják át, sokféle szimbólummal erősítik és jelölik, Szóban adják át, sokféle szimbólummal erősítik és jelölik, Akkor is kikényszerítendő, akkor is büntetendő ha nem engem ért az inzultus és a kár, Akkor is kikényszerítendő, akkor is büntetendő ha nem engem ért az inzultus és a kár, A peer-punishment működteti a morális rendszert A peer-punishment működteti a morális rendszert

15 Így működik a kulturális normák csoportkényszere „Az észak-amerikai Papago indiánoknál az elfogadott normáktól való legkisebb eltérés is a közvélemény rosszallásával találkozik. Az olyan kis-létszámú közösségnél ahol mindenki ismer mindenkit ez igen nagy fegyelmező erő. A Papago hagyományok alapján mindenkinek ugyanahhoz a szabályrendszerhez kell tartania magát. Az elvárt viselkedés hatalmi, vagyoni, beosztási, vagy tehetségi különbségektől függetlenül egységes. Az illetlen viselkedésről mindenki hamar értesül, és azt elkerülhetetlenül követi a közösség megrovása, ezért a normaszegés igen ritka.”

16 4. szint: az erkölcsi szabály A letelepülés kora A letelepülés kora Termelés állattenyésztés, kézművesség Termelés állattenyésztés, kézművesség Örökletes egyenlőtlenségek, Örökletes egyenlőtlenségek, Hatalmi hierarchia, és közösségi politikai döntéshozatal, Hatalmi hierarchia, és közösségi politikai döntéshozatal, Vallás és kultúra és fokozatosan kiformálódó intézmények, Vallás és kultúra és fokozatosan kiformálódó intézmények, Egyre sokrétűbb, differenciáltabb és hierarchikusabb társadalom, Egyre sokrétűbb, differenciáltabb és hierarchikusabb társadalom, Munkamegosztás, közösségi rítusok, közös építkezések és háborúk, Munkamegosztás, közösségi rítusok, közös építkezések és háborúk, A csere és a piac születése A csere és a piac születése A kulturális univerzáliák kora A kulturális univerzáliák kora

17 Mérlegelési szabály: a Máté szindróma „A kinek van, annak adatik, a kinek nincs, attól az is elvétetik, amije van”. A letelepedés után ellentétbe kerülnek a hagyományos erkölcsi elvek (méltányosság, egyenlőség), és az új társadalmi viszonyok (pl. rögzülő egyenlőtlen és hierarchia). Ezek feloldására tanmeséket alkotnak, amelyek rugalmasan értelmezhetők. A „Máté szindrómára” ma, mint a szociális igazságtalanság biblia általi elutasításaként szokták hivatkozni. Holott az eredeti bibliai történet ezzel - részben - ellentétes és nagyon fontos közgazdasági igazságot sugall. A példabeszédben egy ember, hosszú útra indulván, az egyik szolgájának öt, a másiknak egy talentumot adott megőrzésre. Aki ötöt kapott, az befektette, aki egyet, az elásta. Így visszaérkezvén az utazó az elsőtől tíz talentumot kapott vissza, amit így köszönt meg: „kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután”. Aki viszont az egyetlen kapott talentumot megőrzésre és azt elásta, azt az egyetlen talentumot adta vissza, annak a következőt mondta: „Gonosz és rest szolga, (...) el kellett volna helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál, és én megjövén nyereséggel kaptam volna meg a magamét. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van.” (Máté )

18 5. szint: erkölcsi intézmény Az állam létrejötte Az állam létrejötte Birodalmak létrejötte Birodalmak létrejötte Háborúk, Háborúk, A többi intézmény… A többi intézmény…

19 2. Az erkölcs ontogenezise A kérdés az, hogyan alakul ki az etikailag is mérlegelő felnőtt…. A kérdés az, hogyan alakul ki az etikailag is mérlegelő felnőtt…. Nyilvánvalóan több sajátos fejlődési szakasz, Nyilvánvalóan több sajátos fejlődési szakasz, Beleszületünk egy adott közösségbe, annak élethelyzete és életmódja meghatározza milyen feladatok, konfliktusok, és problémák lépnek fel, Beleszületünk egy adott közösségbe, annak élethelyzete és életmódja meghatározza milyen feladatok, konfliktusok, és problémák lépnek fel, Ezek a problémák formálnak ki személyiséget és világlátást… Ezek a problémák formálnak ki személyiséget és világlátást…

20 A morális értékek ontogenezise 1. A fogantatástól a megszületésig fokozatosan jön létre egy olyan viselkedés- szabályozó hormonális szerkezet, amely képessé tesz bizonyos szociális viselkedésre, valamint kialakul az agynak olyan szerveződése, amely bizonyos - a csoportos léttel összefüggő - tapasztalatok célzott befogadására alkalmas. Így a megszületett lény a csoportos létre van „programozva”, és arra „formattált” aggyal születünk, hogy képesek legyenek befogadni és alkalmazni a csoportos létben alkalmazandó szociális szabályokat, 2. A születést követően életút során a megszületésünkkor adott személyiség „szemüvegén” keresztül átszűrődve fogjuk fel a külvilág tapasztalatait. Vagyis, a személyiség felerősít vagy éppen legyengíti a külvilág döntően szociális jellegű – stresszes, vagy kellemes, információ-gazdag, vagy szegény, szoros vagy laza anya-kapcsolat stb. - jelzéseit, 3. Ennek alapján formálódik ki az az ösztönös erkölcsi beállítódás, amelyet hajlamosak leszünk alkalmazni az élet válaszútjain. Ez azt jelenti, hogy az erkölcsi alapértékek egyikét vagy másikát fontosabbnak vagy kevésbé fontosnak tartjuk, illetve elfogadjuk, hogy ebben vagy abban milyen mértékben hajlunk kompromisszumra,

21 A személyiség összetevőinek bázisa Az emberi személyiségnek van néhány evolúciós gyökerű alapvető morális elve. Ezekhez a morális elvekhez az értékkategóriák kapcsolódnak, amelyek a viselkedést alapvetően meghatározó, aktivitásra ösztönző illetve bizonyos viselkedéstől visszatartó motívumként szerepelnek. Már a főemlősöknél megjelennek és kísérletekben tetten érhetők az alábbi morálisnak nevezett motívumok: 1. Gondoskodás szemben a sérelem-okozással 2. Becsület (fair, méltányosság) szemben a csalással 3. Szabadság szemben az elnyomással 4. Hűség szemben az árulással 5. Tekintély-tisztelet szemben az alávetés elmulasztásával 6. Tisztaság – piszkosság (szennyezettség) majd „Szentség” szemben a „Szentségtelennel” (a Tisztátlannal)

22 Hogyan formálódik a morális és politikai beállítódás? 1. A születést követően a személyiség „szemüvegén” keresztül átszűrődve fogjuk fel a külvilág tapasztalatait. Vagyis, a személyiség felerősít vagy éppen legyengíti a külvilág döntően szociális jelzéseit, 2. Ennek alapján formálódik ki az az erkölcsi szabályrendszer, amelyet hajlamosak leszünk elfogadni és alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy inkább hajlunk egyikben mint a másikban kompromisszumra, 3. Ezt tovább erősíti az a kulturális közeg, amelyben felnövünk, és bizonyos értékeket illetve intézményeket tabunak vagy éppen megváltoztathatónak nyilvánít, 4. Ennek alapján sodródunk, vagy éppen választunk tudatosan politikai irányokat, mozgalmakat, - és formálódunk azok elvárásaihoz 5. Amikor ide eljutottunk, a személyiség visszahat, és – pl. a kognitív disszonancia útján - újra igazolja a régebbi, gyakran véletlenszerű választást

23 Miért pont ez a három van? J. Haidt - öt alapvető morális kategória létezik: ne árts, légy fair, fogadd el a tekintélyt, kövesd a csoportot és légy „tiszta”. Mindenki elfogadja mindegyiket, de bizonyosakat kiemel, alapvetőnek tekint, és „tabunak” nyilvánítja, vagyis ebben nem köt alkut. J. Haidt - öt alapvető morális kategória létezik: ne árts, légy fair, fogadd el a tekintélyt, kövesd a csoportot és légy „tiszta”. Mindenki elfogadja mindegyiket, de bizonyosakat kiemel, alapvetőnek tekint, és „tabunak” nyilvánítja, vagyis ebben nem köt alkut. A három alapvető politikai irányzat a morális kategóriák meghatározott elemei köré épülnek: A három alapvető politikai irányzat a morális kategóriák meghatározott elemei köré épülnek: A konzervatív: a tekintély +a csoport + a „tisztaság/szentség”, A konzervatív: a tekintély +a csoport + a „tisztaság/szentség”, A liberális: a szabadság (+ méltányosság) A liberális: a szabadság (+ méltányosság) A szocialista: az egyenlőség + az igazságosság + méltányosság A szocialista: az egyenlőség + az igazságosság + méltányosság A konzervatívok a lojalitást, a tekintélyt, a szentséget, a liberálisok a szabadságot (az egyén jogait), a szocialisták, az egyenlőséget és az igazságot tekintik mindenek felett álló, a kompromisszum által nem érinthető értéknek.

24 Erősen liberálisMérsékelten liberális SemlegesMérsékelten konzervatív Méltányosság Erősen konzervatív Egyetértés a morális megállapítással Tisztaság Tekintély Ne sérts Lojalitás A különböző politikai beállítottságú személyek morális elköteleződése

25 Erősen liberálisMérsékelten liberális SemlegesMérsékelten konzervatív Méltányosság Erősen konzervatív Mennyi pénzért sértené meg ezt a szabályt? Tisztaság Tekintély Ne sérts Lojalitás A különböző politikai beállítottságú személyek hajlandósága a kompromisszumra

26 Erősen liberálisMérsékelten liberális SemlegesMérsékelten konzervatív Erősen konzervatív Az egyes alapértékek elfogadottsága és alkalmazása A különböző politikai beállítottságú személyek viszonya a két alapérték-típushoz Kötelék-érték: Csoport-lojalitás, Engedelmesség Tisztaság Egyéniség-érték: Egyenlőség, Ne sérts Átlag-polgár

27 A politikai személyiség kialakulása Az ontogenezis: egyedfejlődés: az élőlény egyéni fejlődése a megtermékenyítéstől a teljes kifejlődésig A filogenezis = törzsfejlődés; új fajok kialakulásának folyamata 1. A személyiség ontogenezise:a fogantatással kezdődő fejlődési folyamat, amelynek eredményeként egy megfogant lény, a méhbeli fejlődés, majd megszületését követően, meghatározott fejlődési szakaszokon keresztül eléri az érett, vagy felnőtt kor, és meghatározott személyiségre tesz szert. 2. A személység filogenezise: az az evolúciós (történelmi) folyamat, amelynek eredményeként egy meghatározott biológiai és morfológiai szerveződésekkel rendelkező organizmus (faj) különböző fejlődési szakaszokat befutva létrejön, különböző lények láncolatán keresztül, egészen az adott lényig,

28 A morális értékek filogenezise Csoportban élő állatoknál az evolúciós „barkácsolás” során létrejön egy sor olyan morfológiai, hormonális szerveződés, amely megkönnyíti/lehetővé teszi a csoportos létet, segít a konfliktusok feloldásában és a koordinációban. Ilyenek Csoportban élő állatoknál az evolúciós „barkácsolás” során létrejön egy sor olyan morfológiai, hormonális szerveződés, amely megkönnyíti/lehetővé teszi a csoportos létet, segít a konfliktusok feloldásában és a koordinációban. Ilyenek Genetikai szerkezetek, Genetikai szerkezetek, Morfológiai szerkezetek, Morfológiai szerkezetek, Hormonális szerkezetek (oxitocin) Hormonális szerkezetek (oxitocin) Szociális szabály létrehozása és felismerése (reciprocitás + tekintélykövetés + dominancia elv stb. Szociális szabály létrehozása és felismerése (reciprocitás + tekintélykövetés + dominancia elv stb. Volt egy cikk a Nature-ben, hogy a dominanciát szabályként ismerem fel és alkalmazom) Volt egy cikk a Nature-ben, hogy a dominanciát szabályként ismerem fel és alkalmazom) TED: F. de Waal, TED: F. de Waal, És még néhányan, be lehet mutatni, hogyan viselkednek a majmok –monkey economy És még néhányan, be lehet mutatni, hogyan viselkednek a majmok –monkey economy

29 A személyiség összetevőinek filogenetikus bázisa Minden csoportban élő lény eleve olyan genetikai, hormonális örökséggel születik, amely képessé teszi őt a csoportbeli létre. Agyunk olyanná fejlődik, hogy szerkezete, mintegy éppen erre legyen „formattálva”, vagyis így szervezetten fogadja be a csoportos létből fakadó és azt megkönnyítő viselkedési programokat. (Csibra György kísérletei) Az emberi személyiségnek van néhány evolúciós gyökerű alapvető morális elve. Ezekhez a morális elvekhez az értékkategóriák kapcsolódnak, amelyek a viselkedést alapvetően meghatározó, aktivitásra ösztönző illetve bizonyos viselkedéstől visszatartó motívumként szerepelnek.

30 Morális motívumok Már a főemlősöknél megjelennek elemeiben és kísérletekben tetten érhetők az alábbi morálisnak nevezett motívumok: 1 Gondoskodás szemben a sérelem-okozással 2. Becsület (fair, méltányosság) szemben a csalással 3. Szabadság szemben az elnyomással 4. Hűség szemben az árulással 5. Tekintély szemben az alávetéssel 6. Szentség (tisztaság) szemben a megszentségtelenítés (a tisztátlansággal),

31 A személyiség alapvonásai (1) Gondoskodás/sértés Ez az alapérték hosszú evolúciós folyamat eredménye és már a felsőbbrendű emlősök esetében is létezik. Képesség bizonyos fajta empátiára, a másik fájdalmának átérzésére. Olyan erényeket alapoz meg, mint a kedvesség, finomság, és gondoskodás, amelyek a társadalmi együttélés során alapvetően fontosak Ez az alapérték hosszú evolúciós folyamat eredménye és már a felsőbbrendű emlősök esetében is létezik. Képesség bizonyos fajta empátiára, a másik fájdalmának átérzésére. Olyan erényeket alapoz meg, mint a kedvesség, finomság, és gondoskodás, amelyek a társadalmi együttélés során alapvetően fontosak A spektrum: embernek nézem-e vagy tárgynak? (Fiske kísérlet)

32 A személyiség alapvonásai (2) Méltányosság/csalás Ez az alapérték a viszonyosságban gyökeredzik, amely szintén megjelenik már az állatvilágban. Olyan emberi értékeknek lesz alapja, mint a igazságosság, jogszerűség vagy autonómia. A méltányosság fogalmában kezdetben meghatározó szerepet játszott az egyenlőség értéke. Napjainkban azonban érdekes változás zajlott le: a méltányosságon belül a szocialisták tartják az egyenlőséget alapvetően fontosnak, a liberálisok inkább az arányosságot hangsúlyozzák, és a konzervatívok hajlanak az egyenlőség támogatására. Ez az alapérték a viszonyosságban gyökeredzik, amely szintén megjelenik már az állatvilágban. Olyan emberi értékeknek lesz alapja, mint a igazságosság, jogszerűség vagy autonómia. A méltányosság fogalmában kezdetben meghatározó szerepet játszott az egyenlőség értéke. Napjainkban azonban érdekes változás zajlott le: a méltányosságon belül a szocialisták tartják az egyenlőséget alapvetően fontosnak, a liberálisok inkább az arányosságot hangsúlyozzák, és a konzervatívok hajlanak az egyenlőség támogatására. A spektrum: viszonosság – csalás.. Monkey-economy kísérletek Monkey-economy kísérletek

33 A személyiség alapvonásai (3) Szabadság/elnyomás Ez az alapérték, a dominancia (a hatalmi távolság), más szempontból a szabadság korlátozása elfogadásának mértékére, a hatalommal és a tekintéllyel kapcsolatos (érzelmi) beállítódás jellegére utal. Az elnyomás gyűlölete és az ezzel szembeni ellenállás összeköti az embereket és az elnyomottak iránti szolidaritás létrejöttét eredményezi. Ez az alapérték, a dominancia (a hatalmi távolság), más szempontból a szabadság korlátozása elfogadásának mértékére, a hatalommal és a tekintéllyel kapcsolatos (érzelmi) beállítódás jellegére utal. Az elnyomás gyűlölete és az ezzel szembeni ellenállás összeköti az embereket és az elnyomottak iránti szolidaritás létrejöttét eredményezi. Spektrum: laissez faire – parancsuralom

34 A személyiség alapvonásai (4) Csoport lojalitás/árulás Ez az alapérték is hosszú evolúciós és történelmi múltra vezethető vissza. A csoportokban élő lények megtanulják a koalíció-alkotás és csapat- építés képességét, amelynek fontos része a koalíciók újraszervezése, a korábbi struktúrákból való kilépés és újak létrehozása. Az ezzel kapcsolatos morális beállítódás a lojalitás/árulás kettőssége. Erre épül a hazafiság, az önfeláldozás, és a „mindenki egyért, egy mindenkiért” elv. Ez az alapérték is hosszú evolúciós és történelmi múltra vezethető vissza. A csoportokban élő lények megtanulják a koalíció-alkotás és csapat- építés képességét, amelynek fontos része a koalíciók újraszervezése, a korábbi struktúrákból való kilépés és újak létrehozása. Az ezzel kapcsolatos morális beállítódás a lojalitás/árulás kettőssége. Erre épül a hazafiság, az önfeláldozás, és a „mindenki egyért, egy mindenkiért” elv. Spektrum: minden lény azonos kezelése – parókiális altruizmes Spektrum: minden lény azonos kezelése – parókiális altruizmes

35 A személyiség alapvonásai (5) Hatalomnak, tekintélynek való alávetés/ annak elutasítása, lázadás ellene Hosszú evolúciós és szociális fejlődés eredményeként formálódik ki a hierarchikus szerveződések hatékony működtetését támogató morális alapelv. Ez lesz az alapja a vezetésnek (leadership), illetve a legitim tekintély elfogadásának és követésének és a hagyományok tiszteletének, illetve ezzel szembeni lázadásnak. Hosszú evolúciós és szociális fejlődés eredményeként formálódik ki a hierarchikus szerveződések hatékony működtetését támogató morális alapelv. Ez lesz az alapja a vezetésnek (leadership), illetve a legitim tekintély elfogadásának és követésének és a hagyományok tiszteletének, illetve ezzel szembeni lázadásnak. Spektrum: a vezetés visszautasítása – a hatalom/tekintély elfogadása (Milgram és egyebek)

36 A személyiség alapvonásai (6) Szentség és tisztaság/szennyezettséggel Ezek a morális értékek az undor és szennyezett, mérgezett dolgoktól való irtózás biológiai reakcióin alapul. Ezeket azután a vallások emelik szociálisan átadott morális szabályokká, amelyek tiltják bizonyos cselekedetek végrehajtását, élelmiszerek elfogyasztását. Hasonlóképpen tiltják bizonyos tárgyak nem megengedett használatát, bizonyos helyeken (templomban) bizonyos napokon, bizonyos cselekedetek végrehajtását. Ezek a morális értékek az undor és szennyezett, mérgezett dolgoktól való irtózás biológiai reakcióin alapul. Ezeket azután a vallások emelik szociálisan átadott morális szabályokká, amelyek tiltják bizonyos cselekedetek végrehajtását, élelmiszerek elfogyasztását. Hasonlóképpen tiltják bizonyos tárgyak nem megengedett használatát, bizonyos helyeken (templomban) bizonyos napokon, bizonyos cselekedetek végrehajtását. Új kísérletek a tisztátlanság morális következményeiről Új kísérletek a tisztátlanság morális következményeiről

37 A gyermeki személyiség-formálódás fontos szakaszai Volt egy cikk: a szándéketikától a következmény etikáig Volt egy cikk: a szándéketikától a következmény etikáig A gyermekek egyenlőség –orientáltak, A gyermekek egyenlőség –orientáltak, Mikor kezdik megérteni a gyermekek a „rassz” fogalmát Mikor kezdik megérteni a gyermekek a „rassz” fogalmát Mikor fogadják el a „ne bánts” elvet? Mikor fogadják el a „ne bánts” elvet? Mikor kezdenek tisztába jönni a „mi” és a „másik” közösség fogalmával, ( a csoport-lojalitás) Mikor kezdenek tisztába jönni a „mi” és a „másik” közösség fogalmával, ( a csoport-lojalitás) Mikor értik mag a „hatalom” fogalmát az engedelmesség és a tekintély, (tekintély, és hatalom) Mikor értik mag a „hatalom” fogalmát az engedelmesség és a tekintély, (tekintély, és hatalom) Volt egy kísérlet, a gyermekek képesek együtt és egymást koordinálva feladatot megoldani Volt egy kísérlet, a gyermekek képesek együtt és egymást koordinálva feladatot megoldani Mikor lesz a tisztaság értékét… Mikor lesz a tisztaság értékét…

38 Sok új kísérlet van az erkölcsről Egy ezen a héten publikált amerikai tanulmány tényekkel támasztja alá az előítéletet, hogy a drága autókban ülő gazdag emberek gyakrabban sértik meg a közlekedési szabályokat, mint a középosztálybeli autósok. Sőt, a felsőbb társadalmi rétegek tagjai gyakrabban hazudnak és csalnak, mint az alsóbb rétegekéi – írják a kutatók a PNAS című folyóiratban megjelent tanulmányukban. A szakértők szerint ennek oka, hogy a gazdagok egyszerűen mohóbbak, nem találnak kivetnivalót abban, hogy elveszik, amit akarnak, még ha a szabályokat és az erkölcsöt sértik is ezzel. PNAS legutóbbi száma

39 Az aranyszabályok Ne tedd másnak azt, amit nem szeretnéd, ha veled tennének. (Hillél) Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének. (Jézus – Lukács 6:31)) Azt tedd másnak, amit azok tesznek veled. (Konfucius – Analects 15:23) Nem lehetsz igazhívő, hacsak azt nem kívánod testvérednek, amit kívánsz magadnak. (Islam – Sunan) Ne sérts meg másokat, olyan módon, ahogyan azt te sértésnek érzenéd. (Buddhizmus – Udanavarga) Ne tégy semmi olyant másoknak, ami ha veled tennék, fájdalmasnak éreznéd. (Hinduizmus – Mahabharata 5:1517) Mi az oka, hogy olyan sok Isten nagyon hasonló elveket ad meg, mint kötelező vagy ajánlott viselkedési modell?

40 Miként alakul ki az „aranyszabály? Az életben még a legegyszerűbb viselkedési elemnek is kettős következménye van: költségekkel jár, és bizonyos haszna van, Az életben még a legegyszerűbb viselkedési elemnek is kettős következménye van: költségekkel jár, és bizonyos haszna van, Az élet folyamatos tapasztalatait ösztönszerűen összegezve kialakul egy nem tudatos kép az adott viselkedés várható „költség-haszon” következményeiről, Az élet folyamatos tapasztalatait ösztönszerűen összegezve kialakul egy nem tudatos kép az adott viselkedés várható „költség-haszon” következményeiről, Hosszabb idő után, - nem kis részben a társadalmi szelekció eredményeként - az egyáltalán nem átgondolt „költség- haszon” várakozás egy racionális viselkedési program születéséhez vezet, Hosszabb idő után, - nem kis részben a társadalmi szelekció eredményeként - az egyáltalán nem átgondolt „költség- haszon” várakozás egy racionális viselkedési program születéséhez vezet, Ennek az ösztönszerű várakozásnak a lényegét valamilyen közmondásszerű, és annak kulturális szabályban foglalja össze az adott közösség Ennek az ösztönszerű várakozásnak a lényegét valamilyen közmondásszerű, és annak kulturális szabályban foglalja össze az adott közösség Ha ez egy fontos szabály lesz, akkor hozzáillesztenek, vagy védelméül hozzákapcsolnak jutalmazó és büntető szabályokat, amelyek megerősítik illetve elbátortalanítják az alkalmazót. Ezzel válik erkölcsi elvvé. Ha ez egy fontos szabály lesz, akkor hozzáillesztenek, vagy védelméül hozzákapcsolnak jutalmazó és büntető szabályokat, amelyek megerősítik illetve elbátortalanítják az alkalmazót. Ezzel válik erkölcsi elvvé.

41 A személyiség HEXACO modellje Honesty-Humility (H): sincere, honest, faithful, loyal, modest/unassuming versus sly, deceitful, greedy, pretentious, hypocritical, boastful, pompous Honesty-Humility (H): sincere, honest, faithful, loyal, modest/unassuming versus sly, deceitful, greedy, pretentious, hypocritical, boastful, pompous Emotionality (E): emotional, oversensitive, sentimental, fearful, anxious, vulnerable versus brave, tough, independent, self- assured, stable Emotionality (E): emotional, oversensitive, sentimental, fearful, anxious, vulnerable versus brave, tough, independent, self- assured, stable Extraversion (X): outgoing, lively, extraverted, sociable, talkative, cheerful, active versus shy, passive, withdrawn, introverted, quiet, reserved Extraversion (X): outgoing, lively, extraverted, sociable, talkative, cheerful, active versus shy, passive, withdrawn, introverted, quiet, reserved Agreeableness (A): patient, tolerant, peaceful, mild, agreeable, lenient, gentle versus ill-tempered, quarrelsome, stubborn, choleric Agreeableness (A): patient, tolerant, peaceful, mild, agreeable, lenient, gentle versus ill-tempered, quarrelsome, stubborn, choleric Conscientiousness (C): organized, disciplined, diligent, careful, thorough, precise versus sloppy, negligent, reckless, lazy, irresponsible, absent-minded Conscientiousness (C): organized, disciplined, diligent, careful, thorough, precise versus sloppy, negligent, reckless, lazy, irresponsible, absent-minded Openness to Experience (O): intellectual, creative, unconventional, innovative, ironic versus shallow, unimaginative, conventional Openness to Experience (O): intellectual, creative, unconventional, innovative, ironic versus shallow, unimaginative, conventional

42 A személyiség alapvető összetevői 1 Gondoskodás szemben a sértelem-okozással This foundation is related to our long evolution as mammals with attachment systems and an ability to feel (and dislike) the pain of others. It underlies virtues of kindness, gentleness, and nurturance. 1 Gondoskodás szemben a sértelem-okozással This foundation is related to our long evolution as mammals with attachment systems and an ability to feel (and dislike) the pain of others. It underlies virtues of kindness, gentleness, and nurturance. 2. Becsület (méltányosság) szemben a csalással This foundation is related to the evolutionary process of reciprocal altruism. It generates ideas of justice, rights, and autonomy. [Note: In our original conception, Fairness included concerns about equality, which are more strongly endorsed by political liberals. However, as we reformulated the theory in 2011 based on new data, we emphasize proportionality, which is endorsed by everyone, but is more strongly endorsed by conservatives] 2. Becsület (méltányosság) szemben a csalással This foundation is related to the evolutionary process of reciprocal altruism. It generates ideas of justice, rights, and autonomy. [Note: In our original conception, Fairness included concerns about equality, which are more strongly endorsed by political liberals. However, as we reformulated the theory in 2011 based on new data, we emphasize proportionality, which is endorsed by everyone, but is more strongly endorsed by conservatives] 3. Szabadság szemben az elnyomással This foundation is about the feelings of reactance and resentment people feel toward those who dominate them and restrict their liberty. Its intuitions are often in tension with those of the authority foundation. The hatred of bullies and dominators motivates people to come together, in solidarity, to oppose or take down the oppressor. 3. Szabadság szemben az elnyomással This foundation is about the feelings of reactance and resentment people feel toward those who dominate them and restrict their liberty. Its intuitions are often in tension with those of the authority foundation. The hatred of bullies and dominators motivates people to come together, in solidarity, to oppose or take down the oppressor. Hűség és árulás This foundation is related to our long history as tribal creatures able to form shifting coalitions. It underlies virtues of patriotism and self-sacrifice Hűség és árulás This foundation is related to our long history as tribal creatures able to form shifting coalitions. It underlies virtues of patriotism and self-sacrifice Tekintény és alávetés This foundation was shaped by our long primate history of hierarchical social interactions. It underlies virtues of leadership and followership, including deference to legitimate authority and respect for traditions. Tekintény és alávetés This foundation was shaped by our long primate history of hierarchical social interactions. It underlies virtues of leadership and followership, including deference to legitimate authority and respect for traditions. Szentség és megszentségtelenítés ) This foundation was shaped by the psychology of disgust and contamination. It underlies religious notions of striving to live in an elevated, less carnal, more noble way. It underlies the widespread idea that the body is a temple which can be desecrated Szentség és megszentségtelenítés ) This foundation was shaped by the psychology of disgust and contamination. It underlies religious notions of striving to live in an elevated, less carnal, more noble way. It underlies the widespread idea that the body is a temple which can be desecrated

43 A három alapvető politikai irányzat rendszere SzocialistaKonzervatív Liberális Minden „normális” ember egyidejűleg mindhárom értéket vallja különböző összetételben. Nem arról van tehát szó, hogy csak ilyen vagy csak olyan. A politikai vitákban a „másikkal” való konfrontációban értékelődik fel ez vagy az. A társadalom „súlypontja” és az egyének nézetei folyamatosan mozognak


Letölteni ppt "Hogyan működik a társadalom? 3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések